tarsf_12 - Shrek
Download
Report
Transcript tarsf_12 - Shrek
DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
12. tétel
A falu (magányos és csoportos települések),
a falvak típusai, faluföldrajz
Kovács Z. 2002: A falusi települések jellemzői,
A szórványtelepülések földrajzi jellemzői
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 203-214, pp. 215-223
Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 2001: A rurális térségek
településfejlődésének rövid áttekintése
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 455-465
Becsei J. 2002: A tanyarendszer jövőbeni alakulására
ható tényezők (www.matud.iif.hu)
In: Magyar Tudomány 9. pp. 1196-1213
Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz
Akadémiai Kiadó, Budapest
A rurális térségek településfejlődése
A rurális térségek az emberi települések megjelenésének, kialakulásának „szülőhelyei”,
színterei. Az ember első kezdetleges települései ezekből a térségekből származnak.
• Az ókorban, a földművelés kezdetleges szakaszában már megjelentek az első állandó
emberi lakóhelyek, a majdani falusi települések „ősei”.
• Potamikus kultúrák: faluközösségek
• Hellenizmus-Róma: katonaparasztok és rabszolgatartó nagybirtokosok (pl. Tác)
• A feudalizmus települési alapformája a
falu (lakosság 90-95%-a), mg., háziipar
•Az újkorban a lakosság városokba
áramlása volt a jellemző, városrobbanás
(falvak elnéptelenedése)
Fordizmus: centrum – termelés,
falusi térség = periféria – nyersanyag
(halmozottan hátrányos települések)
Posztfordizmus: centrum – irányítás
periféria – termelés
(a falvak urbanizációja, szuburbanizáció)
Henry Ford
(1863-1947)
Fordizmus (1920-1970-es évek közepe):
Henry
Ford
autógyárában
az
összetett
munkafolyamatokat kisebb, egyszerűbb részekre
bontotta, ahol minden munkás csak egy bizonyos
feladatot hajtott végre. Megvalósította a futószalagra
épülő sorozatgyártást, melynek eredményeként a
versenytársainál alacsonyabb költséggel tudott
termelni. A Ford T-modell
korszakának
legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott
típusa lett.
Falvak, falusi települések
A falusi települések kialakulásában számtalan természetföldrajzi, történelmi és
társadalmi tényező játszott egyidejűleg közre, éppen ezért méretük, funkcióik, és
külső megjelenésük a Föld egyes térségeiben rendkívül eltérő.
Falu: mindazon (1) kisebb lélekszámú települések, amelyek (2) nem
rendelkeznek központi funkciókkal, (3) intézményhálózatuk fejletlen, (4)
szerkezetükre laza, földszintes beépítés jellemző, (5) népsűrűségük általában
nem éri el a 200 fő/km²-t és (6) infrastrukturális ill. kommunális ellátottságok a
városokhoz képest elmaradott.
Egyes régiókban a 21. század elején a falvak a reneszánszukat élik, bizonyos
embercsoportok az elszakadást választják a zsúfolt városi tértől. Ezen falvak
fejlődnek, urbanizálódnak. Azonban döntő részük funkcióját vesztve kilátástalan
helyzetben van, munkahelyek nélkül vegetál, lakói lehetőség szerint városokba
vándorolnak. Ez különösen igaz a képzettebb értelmiségiekre.
Falvak méretei, a népesség aránya
Méretük
szerint
megkülönböztetünk
(a
Magyarországra
vonatkozó
osztályozás szerint):
• törpefalvak (100 fő alatt)
• aprófalvak (100-500 fő)
• kisfalvak (500-2000 fő)
• nagyfalvak (2000-10000 fő)
• óriásfalvak (10000 fő felett) csoportját – (Alföldi mezővárosok egy része)
A falusi népesség aránya nagymértékben függ a földrajzi sajátosságoktól és
az adott ország társadalmi – gazdasági fejlettségétől. Ma a Föld népességének
valamivel kevesebb mint a fele él falvakban, de az egyes országok – s azon belül
régiók – szintjén nagy eltéréseket tapasztalhatunk.
A falvak gazdasági jellege és funkció
szerinti osztályozása
A falvak gazdasági jellegére a legutóbbi időkig a mezőgazdaság túlsúlya volt
jellemző. A falvak szolgáltattak a mezőgazdasági népesség lakó- és munkahelyéül,
innen került ki a népesség élelmiszerszükséglete és a városokba települt ipar
nyersanyagszükségletének egy része is.
A fejlett gazdaságú országokban a falvak gyors ütemű minőségi átalakuláson mennek
keresztül, s korábbi egyoldalú agrár profiljuk új (nem mezőgazdasági) funkciókkal
gazdagodott. Napjainkban a fejlett államok falvainak egyik legjellegzetesebb funkciója
a lakófunkció (különösen a nagyvárosok környékén).
A falvak külön csoportját alkotják az ipari falvak, amelyek többnyire egyetlen ipari
funkcióra szakosodtak, és általában csak egyetlen ipari üzemmel rendelkeznek, ahol a
helybeliek többsége is dolgozik. Külön csoportot képeznek az ásványkincsek
kitermelésre szakosodott bányászfalvak.
A szolgáltató funkcióra szakosodott falvak igen sokfélék lehetnek. Nyaraló- és
üdülőfalvak (pl. Balaton környéke), múzemfalvak (pl. Hollókő), zarándokfalvak (pl.
Márianosztra), forgalmi jellegű falvak (határátkelők, vasúti csomópontok, logisztikai
központok körül).
A falusi települések alaprajz
szerinti osztályozása
A falusi települések alaprajzát három lényeges alkotóelem határozza meg:
1. Az épületek (lakó, gazdasági stb.)
2. Az épületeket körülvevő telkek
3. A telkek együttesét magába foglaló telektömbök, amelyek egyúttal megszabják az
utcák futását is.
Alaprajzuk szerint a falvak két nagy csoportja ismert:
• Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu)
• Szabályos alaprajzú falvak (szalagtelkes falu, orsós utcájú, útifalu, sorfalu
(erdőtelkes- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu)
• Átmeneti formák (pl. körfalu)
I. Szabálytalan alaprajzú falvak:
Legősibb típusa a halmazfalu. Itt az alaprajz minden eleme
szabálytalan elrendeződést mutat. A házak szabálytalan
összevisszaságban állnak, szabálytalan alakúak a telkek és a
telektömbök, így az utcák futása is.
A halmazfalu többféle módon létrejöhet:
• besűrűsödés útján
• kifelé terjeszkedéssel
Halmazfalu alaprajza
A halmazfalvak sajátos magyar változatát képviselik, s a magyarság korábbi nomád
állattartásával állnak összefüggésben a kétbeltelkes halmazfalvak. Fő elterjedési
területe az Alföld északi része, a Hajdúság, Közép-Tisza-vidék (Tiszafüred), BorsodiMezőség (Mezőkövesd).
Minden gazdának 2 telke van, egy belső
(lakó) és egy külső (gazdasági), régen
ólas-öv.
Alaprajz szempontjából a kétbeltelkes
halmazfalu utcahálózata szabálytalan
halmazos-sugaras, a központból a falu
széle felé tölcsérszerűen egyre szélesedő
sugárutakkal
„csordahajtó
utak”,
amelyeket szabálytalan futású körutak
kötnek össze. Markáns a külső és belső
övezet határán futó „körút” (török elleni
védelmi sáncok).
Hajdúböszörmény településszerkezetének változása
Hajdúböszörmény térképe 1782-ből
(Györffy István után)
Hajdúböszörmény térképe 1926-ból
(Györffy István után)
Átmeneti alaprajzú falvak:
A körfalu átmenetet képez a szabályos és szabálytalan
alaprajzi formák között. A körfalvak esetében a házak egy
kör alakú térséget vesznek körül, a belső térről rendszerint
1-2 kijárattal.
Méretük változó lehet, 5-6 lakóháztól egészen a 15-20
lakóházig, sőt ennél nagyobb változatuk is ismert.
Körfalu alaprajza
A belső tér szerepe kettős, egyrészt legelő, másrészt éjszakára ide hajtják be az
állatokat (védelem). A körfalu különösen olyan népek körében gyakori, ahol
kitüntetett szerepe volt az állattartásnak és a védelmi funkciónak.
A körfalu alakjánál, a házak elrendeződésénél fogva katonailag jól védhető
településforma, ezért ott a leginkább elterjedt, ahol egy nép állandó védekezésre
kényszerült a gyakori támadások ellen pl. az Elba és az Odera között a szlávgermán érintkezés határán.
Magyarországon a Nyíregyháza környéki szlovákok által épített tanyabokrok
hasonlíthatóak leginkább ehhez a településformához.
II. Szabályos alaprajzú falvak:
Az előzőeknél fiatalabbak, keletkezésük során már a közlekedési helyzet is többkevesebb szerepet játszott. Számos változatuk ismert.
Szalagtelkes falvak: (a legrégebbi)
keskeny, viszonylag hosszú, szalag
alakú telkek a jellemzők, szabályosan
egymás mellé rendeződve, egy vagy
több sorban. A földesurak telepítették
így a jobbágyaikat, többé-kevésbé
Többutcás szalagtelkes falu alaprajza
szabályos formában. A szalagtelkes
falvak több változata ismert.
• Orsó utcájú falu: mindig egy útvonal
mentén fekszik és a telkek két oldalról fogják
közre az utat, ami középen orsószerűen
kitágul. A szalagtelkek futása az útra merőleges. Az „orsó” a központi tér, amely a
jószágok éjszakai szállására szolgált. A
település későbbi fejlődése során rendszerint
Orsó utcájú falu alaprajza
itt épült a templom, és a piac is itt kapott
helyet.
• Útifalu: többnyire egy országút mentén jött létre, telepítés révén. Tömeges
létrejöttük arra az időszakra tehető, amikor megnőtt a távolsági (országúti) szállítás
szerepe (késő középkor) és a falvaknak szüksége volt arra, hogy bekapcsolódjanak a
külvilággal folytatott áruforgalomba. A védelem ennél a falutípusnál is fontos
szerepet játszott a település belső elrendeződésében. A házak az utcára merőlegesen
futnak, végükön lőrésszerű ablakokkal, ahonnan az út forgalma folyamatosan
felügyelhető, védhető. A telkek végét keresztben lezárják a gazdasági épületek (a
csűr), ami várfalszerű védelmet nyújtott a kívülről érkező támadás ellen.
Egyutcás útifalu: egy út két oldalán sorakoznak a házak, mellékutcák nincsenek.
Létrejöttekor feltehetően valamennyi útifalu egyutcás volt, és csak a későbbi fejlődés
során váltak többutcás útifaluvá. Megelőzendő, hogy a falu túl hosszúra nyúljon, a
lakosság újabb utcákat alakított ki, amelyek keresztezték a meglévőt.
A többutcás szalagtelkes útifalu Magyarország egyik legelterjedtebb falutípusa.
• Sorfalu: a szalagtelkes falvak harmadik nagy csoportja. Hosszú keskeny
szalagtelkekből áll, és annyiban különbözik az előzőektől, hogy a telkek nem
valamilyen országút mentén sorakoznak, hanem egy természetföldrajzi tájelemet
követnek, ami lehet pl. patak, homokfal, völgyoldal, elhagyott folyómeder stb. A
falu főutcája, egyben tengelye követi a természetföldrajzi tájelem futását és csak a
későbbiek során válik az országút részévé.
A sorfalu fiatalabb falutípus
mint az útifalu, abban az
időben keletkezett, amikor a
népesség már elfoglalta a
kedvezőbb
térszíneket
(síkságok, dombvidékek), s
kénytelen az erdő borította,
vagy
kiszárított
lápok,
mocsarak helyén építkezni.
Két altípusa az erdőtelkes és a
láptelkes falu.
Sorfalu alaprajza
Erdőtelkes falu: erdős vidéken jött létre,
erdőirtások helyén. Telkei szélesek, viszonylag
rövidek.
Erdőtelkes falu alaprajza
Láptelkes falu: lecsapolt mocsarak, kiszárított lápok
helyén jött létre. Telkei igen keskenyek és hosszúak. A
láptelkes falvak igen gyakran féloldalasak, csak egyetlen
házsorból állnak, ami az út, vagy inkább gát egyik
oldalára települt.
Láptelkes falu
alaprajza
Sakktábla alaprajzú falu: a szabályos alaprajzú falvak legfiatalabb formája.
Mérnöki módon tervezték őket, az utcák futása párhuzamos és derékszögben
keresztezik egymást, ezáltal a telektömbök négyzet vagy téglalap alakúak.
Aprófalvas faluhálózat
Középfalvas faluhálózat
Mezőváros – tanyák település kapcsolata
Egy utcás település
Keresztutcás település
Párhuzamos utcás település
Hegyaljai település
Sakktábla alaprajzú település
Folyómenti település
Kusza halmaztelepülés
Sugaras halmaztelepülés
A falusi átalakulás tendenciái a világon I.
A 20. századot az urbanizáció globális méretű kiteljesedésével (elterjedésével) és ezzel
együtt a nagyvárosok dinamikus növekedésével jellemezhetjük. Az iparosodásnak, az
egyre növekedő üzemméreteknek nagy hatása volt a városnövekedésre, a városfejlődés
pedig a modern infrastruktúra és a magas szintű szolgáltatások terjedését is jelentette.
Mindez azt sugallta, hogy a város a korszerű, a fejlődés kulcsa, a falu az elmaradott
forma. Ezt a logikát egyes országok terület- és településfejlesztési politikája is
magáévá tette, központilag is támogatta a városfejlődést (pl. szocialista országok).
Az 1970-es évektől kezdve azután a világ
fejlett államaiban a „városeufória” kezdett
alábbhagyni, amiben közrejátszott a nagyvárosok koncentrált környezetszennyezése, a
növekvő bűnözés, a lakásállomány elégtelen
színvonala valamint az egyéb negatív
társadalmi jelenségek (pl. zsúfoltság,
interetnikus konfliktusok).
A falusi átalakulás tendenciái a világon II.
A fordi típusú kapitalizmus válságba került és a fokozatosan kialakuló posztfordi
gazdaság a korábbihoz képest térben sokkal rugalmasabb, kevésbé kötődik a
nagyvárosokhoz, nyersanyagfüggősége kisebb, éppen ezért telephelyét a térben
könnyebben változtatja. Elindul a nagyvárosi térségek térbeli fellazulása. A
szuburbanizáció után ezeket a térségeket az 1970-es évek második felétől a
dezurbanizáció sújtotta.
A népesség, valamint a gazdaság erőteljes térbeli dekoncentrációja megnövelte a falusi
térségek jelentőségét. A városiasodás, a városi életforma gyors terjedése pedig
jelentősen csökkentette a városok és falvak közötti különbségeket. A fejlett
országokban csökkent a falu-város ellentét. Néhány régióban a falusi térségek
gazdasági és társadalmi szempontból felértékelődtek.
Az 1970-es évektől bekövetkezett fordulatot a fejlett országokban a terület- és
település-fejlesztési politika átértelmezése követte és ezek az államok már tudatosan
törekedtek a nagyvárosi agglomerációk fellazítására, a falusi térségek
felzárkóztatására, a falvak esélyegyenlőségének a megteremtése.
A 21. század elején a fejlett államokban a modern telekommunikáció és a távmunka
terjedése lehetővé tette az elszakadást a zsúfolt városi tértől. Bizonyos társadalmi
csoportok számára vonzó lakóhellyé váltak a nagyváros közeli rurális térségek.
Szórványtelepülések
Elsősorban külső formai jegyek alapján a csoportos településekkel (falu és város)
szemben megkülönböztetünk a térben magányosan elhelyezkedő egy-egy
lakóházból, ill. a hozzájuk tartozó gazdasági épületekből álló ún. „szórvány”, vagy
más néven magányos (magános) településeket.
A magányos települések közös jellemzője a csoportos településekkel szemben, hogy
esetükben a lakó- és munkahely térben nem különül el egymástól.
A Szórványtelepülések típusai
városias magányos települések
• bánya és ipartelepek
• vasúti őrház
• gátőrház
• obszervatórium
• szanatórium
• adótorony
falusias magányos települések
• magyar tanya
• amerikai - ausztráliai farm, ranch
Szórványtelepülések kialakulására
ható tényezők
Természeti tényezők: a szélsőséges domborzati vagy klimatikus viszonyok. A
hegyvidéki, domborzatilag erősen tagolt térszín határozottan kedvez a magányos
településformáknak. A nehezen művelhető, vagy szántóföldi művelésre alkalmatlan
(legelő, erdő stb.) területek népességeltartó képessége jóval kisebb, mint a
termékeny síksági területeké, s mindez térbeli szóródásra készteti az embert.
A magashegységekben fölfelé haladva azt tapasztaljuk, hogy a csoportos
településeket egyre inkább magányos települések (erdészházak, pásztorszállások)
váltják fel. A magas szélességi övezetekben a hideg éghajlat és az élelem
korlátozott mennyisége gyakorta szórványokba kényszerítette a lakosságot.
Társadalmi-gazdasági tényezők: a földbirtokviszonyok és az alkalmazott
földművelési módok, amelyek ugyancsak szórványtelepülések kialakulásához
vezettek. Extenzív, nagy térigényű farmgazdálkodás Észak-Amerikában és
Ausztráliában, ahol a földterületek mind tökéletesebb hasznosítása érdekében
egymástól nagyobb távolságokra, szórványokba települtek a pionírok.
Szórványtelepülések csoportosítása
kialakulási módjuk szerint
• Elsődleges ősi szórvány: létrejöttét nem előzte meg csoportos település,
keletkezésében elsősorban a természeti tényezők játszanak
vezető szerepet. pl. Európa nyugati része, Alpok
• Hézagkitöltő szórvány: a terület nagyobb hányadát előbb csoportos települések
népesítik be, majd később a közöttük fennmaradó
hézagokba települnek a szórványtelepülések.
pl. Közép-, és Nyugat-Európa erdős területei, magyar tanya
• Másodlagos szórvány:
egy korábban már meglévő csoportos település felbomlik és
népessége a térben szétszóródik.
pl. Egyiptom – Nílus delta, gyapottermelés miatt
• Elsődleges modern
szórvány:
nem előzte meg csoportos település a szórványt és
kialakulása az újabb történelmi korszakokra tehető.
pl. Észak- és Dél-Amerika fehér telepes gyarmatainak
farmtelepülései
Tanyarendszer I.
A szórványtelepülések egyik típusa: egymástól
távolabb elhelyezkedő lakóházak, a hozzájuk
tartozó gazdasági épületekkel együtt.
Különösen Európa nagy összefüggő mezőgazdasági
területein gyakori (Pó-síkság, Germán-alföld, és a
magyar Alföld). A tanyák ősibb formája a térben
szabálytalanul, elszórtan helyezkedik el.
Újabb keletűek és többnyire tervszerű telepítés
eredményeként jöttek létre az utak mellé rendeződő,
szabályos sortanyák.
Tanyarendszer II.
A törökök az Alföld településhálózatát jórészt elpusztították, csak a népesebb
mezővárosok (khászvárosok) élték túl a hódoltságot.
A török kiűzése után a 18. század végétől alakultak ki tanyák, annak
eredményeként, hogy a külterjes állattenyésztést felváltotta a szántóföldi
művelés. Számuk különösen a 19. századi jobbágyfelszabadítás
(földmagántulajdon) és az ármentesítések nyomán nőtt meg, amikor a határ
távolabbi részei is művelés alá kerülhettek.
A mezővárosokból kirajzó földművesek tanyáinak eredeti rendeltetése az volt,
hogy a központi településtől távolabb eső földeken ideiglenes szállást nyújtsanak
a gazdálkodók számára („tanyázni” szó). Ezek csak fokozatosan, a 19. század
második felétől váltak állandó lakóhellyé.
A hazai tanyák sajátos típusa a nyírségi tanyabokrok. Ezek már átmeneti
jellegűek a szórvány- és a csoportos települések között.
Magyarországon főként az alföldi területeken (pl. Kiskunság, Békés) jött létre
kiterjedt tanyahálózat.
Tanyatípusok Magyarországon: lakótanyák, kisparaszti tanyák, mezőgazdasági
birtokközpontok, majorok
Halmozottan hátrányos helyzetű
települések Magyarországon az 1980-as
évek közepén
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Magyarország térszerkezete
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Összefoglalás
Településfejlődés
Falvak (definíció, méret, népesség)
Falvak gazdasági jellege és funkció szerinti osztályozása
(mezőgazdaság, ipar, szolgáltató funkció)
Falvak alaprajz szerinti osztályozása
Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu)
Átmenti formák (körfalu)
Szabályos alaprajzú falvak (szalagtelekes falu, orsó utcájú falu,
útifalu, sorfalu (erdő- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu)
A falusi átalakulás tendenciái a világon
Szórványtelepülések
Tanyarendszer
Köszönöm a figyelmet!