Transcript tarsf_12 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
12. tétel
A falu (magányos és csoportos települések),
a falvak típusai, faluföldrajz
 Kovács Z. 2002: A falusi települések jellemzői,
A szórványtelepülések földrajzi jellemzői
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 203-214, pp. 215-223
 Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 2001: A rurális térségek
településfejlődésének rövid áttekintése
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 455-465
 Becsei J. 2002: A tanyarendszer jövőbeni alakulására
ható tényezők (www.matud.iif.hu)
In: Magyar Tudomány 9. pp. 1196-1213
 Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz
Akadémiai Kiadó, Budapest
A rurális térségek településfejlődése
A rurális térségek az emberi települések megjelenésének, kialakulásának „szülőhelyei”,
színterei. Az ember első kezdetleges települései ezekből a térségekből származnak.
• Az ókorban, a földművelés kezdetleges szakaszában már megjelentek az első állandó
emberi lakóhelyek, a majdani falusi települések „ősei”.
• Potamikus kultúrák: faluközösségek
• Hellenizmus-Róma: katonaparasztok és rabszolgatartó nagybirtokosok (pl. Tác)
• A feudalizmus települési alapformája a
falu (lakosság 90-95%-a), mg., háziipar
•Az újkorban a lakosság városokba
áramlása volt a jellemző, városrobbanás
(falvak elnéptelenedése)
 Fordizmus: centrum – termelés,
falusi térség = periféria – nyersanyag
(halmozottan hátrányos települések)
 Posztfordizmus: centrum – irányítás
periféria – termelés
(a falvak urbanizációja, szuburbanizáció)
Henry Ford
(1863-1947)
Fordizmus (1920-1970-es évek közepe):
Henry
Ford
autógyárában
az
összetett
munkafolyamatokat kisebb, egyszerűbb részekre
bontotta, ahol minden munkás csak egy bizonyos
feladatot hajtott végre. Megvalósította a futószalagra
épülő sorozatgyártást, melynek eredményeként a
versenytársainál alacsonyabb költséggel tudott
termelni. A Ford T-modell
korszakának
legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott
típusa lett.
Falvak, falusi települések
A falusi települések kialakulásában számtalan természetföldrajzi, történelmi és
társadalmi tényező játszott egyidejűleg közre, éppen ezért méretük, funkcióik, és
külső megjelenésük a Föld egyes térségeiben rendkívül eltérő.
Falu: mindazon (1) kisebb lélekszámú települések, amelyek (2) nem
rendelkeznek központi funkciókkal, (3) intézményhálózatuk fejletlen, (4)
szerkezetükre laza, földszintes beépítés jellemző, (5) népsűrűségük általában
nem éri el a 200 fő/km²-t és (6) infrastrukturális ill. kommunális ellátottságok a
városokhoz képest elmaradott.
Egyes régiókban a 21. század elején a falvak a reneszánszukat élik, bizonyos
embercsoportok az elszakadást választják a zsúfolt városi tértől. Ezen falvak
fejlődnek, urbanizálódnak. Azonban döntő részük funkcióját vesztve kilátástalan
helyzetben van, munkahelyek nélkül vegetál, lakói lehetőség szerint városokba
vándorolnak. Ez különösen igaz a képzettebb értelmiségiekre.
Falvak méretei, a népesség aránya
 Méretük
szerint
megkülönböztetünk
(a
Magyarországra
vonatkozó
osztályozás szerint):
• törpefalvak (100 fő alatt)
• aprófalvak (100-500 fő)
• kisfalvak (500-2000 fő)
• nagyfalvak (2000-10000 fő)
• óriásfalvak (10000 fő felett) csoportját – (Alföldi mezővárosok egy része)
 A falusi népesség aránya nagymértékben függ a földrajzi sajátosságoktól és
az adott ország társadalmi – gazdasági fejlettségétől. Ma a Föld népességének
valamivel kevesebb mint a fele él falvakban, de az egyes országok – s azon belül
régiók – szintjén nagy eltéréseket tapasztalhatunk.
A falvak gazdasági jellege és funkció
szerinti osztályozása
A falvak gazdasági jellegére a legutóbbi időkig a mezőgazdaság túlsúlya volt
jellemző. A falvak szolgáltattak a mezőgazdasági népesség lakó- és munkahelyéül,
innen került ki a népesség élelmiszerszükséglete és a városokba települt ipar
nyersanyagszükségletének egy része is.
A fejlett gazdaságú országokban a falvak gyors ütemű minőségi átalakuláson mennek
keresztül, s korábbi egyoldalú agrár profiljuk új (nem mezőgazdasági) funkciókkal
gazdagodott. Napjainkban a fejlett államok falvainak egyik legjellegzetesebb funkciója
a lakófunkció (különösen a nagyvárosok környékén).
A falvak külön csoportját alkotják az ipari falvak, amelyek többnyire egyetlen ipari
funkcióra szakosodtak, és általában csak egyetlen ipari üzemmel rendelkeznek, ahol a
helybeliek többsége is dolgozik. Külön csoportot képeznek az ásványkincsek
kitermelésre szakosodott bányászfalvak.
A szolgáltató funkcióra szakosodott falvak igen sokfélék lehetnek. Nyaraló- és
üdülőfalvak (pl. Balaton környéke), múzemfalvak (pl. Hollókő), zarándokfalvak (pl.
Márianosztra), forgalmi jellegű falvak (határátkelők, vasúti csomópontok, logisztikai
központok körül).
A falusi települések alaprajz
szerinti osztályozása
A falusi települések alaprajzát három lényeges alkotóelem határozza meg:
1. Az épületek (lakó, gazdasági stb.)
2. Az épületeket körülvevő telkek
3. A telkek együttesét magába foglaló telektömbök, amelyek egyúttal megszabják az
utcák futását is.
Alaprajzuk szerint a falvak két nagy csoportja ismert:
• Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu)
• Szabályos alaprajzú falvak (szalagtelkes falu, orsós utcájú, útifalu, sorfalu
(erdőtelkes- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu)
• Átmeneti formák (pl. körfalu)
I. Szabálytalan alaprajzú falvak:
Legősibb típusa a halmazfalu. Itt az alaprajz minden eleme
szabálytalan elrendeződést mutat. A házak szabálytalan
összevisszaságban állnak, szabálytalan alakúak a telkek és a
telektömbök, így az utcák futása is.
A halmazfalu többféle módon létrejöhet:
• besűrűsödés útján
• kifelé terjeszkedéssel
Halmazfalu alaprajza
A halmazfalvak sajátos magyar változatát képviselik, s a magyarság korábbi nomád
állattartásával állnak összefüggésben a kétbeltelkes halmazfalvak. Fő elterjedési
területe az Alföld északi része, a Hajdúság, Közép-Tisza-vidék (Tiszafüred), BorsodiMezőség (Mezőkövesd).
Minden gazdának 2 telke van, egy belső
(lakó) és egy külső (gazdasági), régen
ólas-öv.
Alaprajz szempontjából a kétbeltelkes
halmazfalu utcahálózata szabálytalan
halmazos-sugaras, a központból a falu
széle felé tölcsérszerűen egyre szélesedő
sugárutakkal
„csordahajtó
utak”,
amelyeket szabálytalan futású körutak
kötnek össze. Markáns a külső és belső
övezet határán futó „körút” (török elleni
védelmi sáncok).
Hajdúböszörmény településszerkezetének változása
Hajdúböszörmény térképe 1782-ből
(Györffy István után)
Hajdúböszörmény térképe 1926-ból
(Györffy István után)
Átmeneti alaprajzú falvak:
A körfalu átmenetet képez a szabályos és szabálytalan
alaprajzi formák között. A körfalvak esetében a házak egy
kör alakú térséget vesznek körül, a belső térről rendszerint
1-2 kijárattal.
Méretük változó lehet, 5-6 lakóháztól egészen a 15-20
lakóházig, sőt ennél nagyobb változatuk is ismert.
Körfalu alaprajza
A belső tér szerepe kettős, egyrészt legelő, másrészt éjszakára ide hajtják be az
állatokat (védelem). A körfalu különösen olyan népek körében gyakori, ahol
kitüntetett szerepe volt az állattartásnak és a védelmi funkciónak.
A körfalu alakjánál, a házak elrendeződésénél fogva katonailag jól védhető
településforma, ezért ott a leginkább elterjedt, ahol egy nép állandó védekezésre
kényszerült a gyakori támadások ellen pl. az Elba és az Odera között a szlávgermán érintkezés határán.
Magyarországon a Nyíregyháza környéki szlovákok által épített tanyabokrok
hasonlíthatóak leginkább ehhez a településformához.
II. Szabályos alaprajzú falvak:
Az előzőeknél fiatalabbak, keletkezésük során már a közlekedési helyzet is többkevesebb szerepet játszott. Számos változatuk ismert.
Szalagtelkes falvak: (a legrégebbi)
keskeny, viszonylag hosszú, szalag
alakú telkek a jellemzők, szabályosan
egymás mellé rendeződve, egy vagy
több sorban. A földesurak telepítették
így a jobbágyaikat, többé-kevésbé
Többutcás szalagtelkes falu alaprajza
szabályos formában. A szalagtelkes
falvak több változata ismert.
• Orsó utcájú falu: mindig egy útvonal
mentén fekszik és a telkek két oldalról fogják
közre az utat, ami középen orsószerűen
kitágul. A szalagtelkek futása az útra merőleges. Az „orsó” a központi tér, amely a
jószágok éjszakai szállására szolgált. A
település későbbi fejlődése során rendszerint
Orsó utcájú falu alaprajza
itt épült a templom, és a piac is itt kapott
helyet.
• Útifalu: többnyire egy országút mentén jött létre, telepítés révén. Tömeges
létrejöttük arra az időszakra tehető, amikor megnőtt a távolsági (országúti) szállítás
szerepe (késő középkor) és a falvaknak szüksége volt arra, hogy bekapcsolódjanak a
külvilággal folytatott áruforgalomba. A védelem ennél a falutípusnál is fontos
szerepet játszott a település belső elrendeződésében. A házak az utcára merőlegesen
futnak, végükön lőrésszerű ablakokkal, ahonnan az út forgalma folyamatosan
felügyelhető, védhető. A telkek végét keresztben lezárják a gazdasági épületek (a
csűr), ami várfalszerű védelmet nyújtott a kívülről érkező támadás ellen.
Egyutcás útifalu: egy út két oldalán sorakoznak a házak, mellékutcák nincsenek.
Létrejöttekor feltehetően valamennyi útifalu egyutcás volt, és csak a későbbi fejlődés
során váltak többutcás útifaluvá. Megelőzendő, hogy a falu túl hosszúra nyúljon, a
lakosság újabb utcákat alakított ki, amelyek keresztezték a meglévőt.
A többutcás szalagtelkes útifalu Magyarország egyik legelterjedtebb falutípusa.
• Sorfalu: a szalagtelkes falvak harmadik nagy csoportja. Hosszú keskeny
szalagtelkekből áll, és annyiban különbözik az előzőektől, hogy a telkek nem
valamilyen országút mentén sorakoznak, hanem egy természetföldrajzi tájelemet
követnek, ami lehet pl. patak, homokfal, völgyoldal, elhagyott folyómeder stb. A
falu főutcája, egyben tengelye követi a természetföldrajzi tájelem futását és csak a
későbbiek során válik az országút részévé.
A sorfalu fiatalabb falutípus
mint az útifalu, abban az
időben keletkezett, amikor a
népesség már elfoglalta a
kedvezőbb
térszíneket
(síkságok, dombvidékek), s
kénytelen az erdő borította,
vagy
kiszárított
lápok,
mocsarak helyén építkezni.
Két altípusa az erdőtelkes és a
láptelkes falu.
Sorfalu alaprajza
Erdőtelkes falu: erdős vidéken jött létre,
erdőirtások helyén. Telkei szélesek, viszonylag
rövidek.
Erdőtelkes falu alaprajza
Láptelkes falu: lecsapolt mocsarak, kiszárított lápok
helyén jött létre. Telkei igen keskenyek és hosszúak. A
láptelkes falvak igen gyakran féloldalasak, csak egyetlen
házsorból állnak, ami az út, vagy inkább gát egyik
oldalára települt.
Láptelkes falu
alaprajza
Sakktábla alaprajzú falu: a szabályos alaprajzú falvak legfiatalabb formája.
Mérnöki módon tervezték őket, az utcák futása párhuzamos és derékszögben
keresztezik egymást, ezáltal a telektömbök négyzet vagy téglalap alakúak.
Aprófalvas faluhálózat
Középfalvas faluhálózat
Mezőváros – tanyák település kapcsolata
Egy utcás település
Keresztutcás település
Párhuzamos utcás település
Hegyaljai település
Sakktábla alaprajzú település
Folyómenti település
Kusza halmaztelepülés
Sugaras halmaztelepülés
A falusi átalakulás tendenciái a világon I.
A 20. századot az urbanizáció globális méretű kiteljesedésével (elterjedésével) és ezzel
együtt a nagyvárosok dinamikus növekedésével jellemezhetjük. Az iparosodásnak, az
egyre növekedő üzemméreteknek nagy hatása volt a városnövekedésre, a városfejlődés
pedig a modern infrastruktúra és a magas szintű szolgáltatások terjedését is jelentette.
Mindez azt sugallta, hogy a város a korszerű, a fejlődés kulcsa, a falu az elmaradott
forma. Ezt a logikát egyes országok terület- és településfejlesztési politikája is
magáévá tette, központilag is támogatta a városfejlődést (pl. szocialista országok).
Az 1970-es évektől kezdve azután a világ
fejlett államaiban a „városeufória” kezdett
alábbhagyni, amiben közrejátszott a nagyvárosok koncentrált környezetszennyezése, a
növekvő bűnözés, a lakásállomány elégtelen
színvonala valamint az egyéb negatív
társadalmi jelenségek (pl. zsúfoltság,
interetnikus konfliktusok).
A falusi átalakulás tendenciái a világon II.
A fordi típusú kapitalizmus válságba került és a fokozatosan kialakuló posztfordi
gazdaság a korábbihoz képest térben sokkal rugalmasabb, kevésbé kötődik a
nagyvárosokhoz, nyersanyagfüggősége kisebb, éppen ezért telephelyét a térben
könnyebben változtatja. Elindul a nagyvárosi térségek térbeli fellazulása. A
szuburbanizáció után ezeket a térségeket az 1970-es évek második felétől a
dezurbanizáció sújtotta.
A népesség, valamint a gazdaság erőteljes térbeli dekoncentrációja megnövelte a falusi
térségek jelentőségét. A városiasodás, a városi életforma gyors terjedése pedig
jelentősen csökkentette a városok és falvak közötti különbségeket. A fejlett
országokban csökkent a falu-város ellentét. Néhány régióban a falusi térségek
gazdasági és társadalmi szempontból felértékelődtek.
Az 1970-es évektől bekövetkezett fordulatot a fejlett országokban a terület- és
település-fejlesztési politika átértelmezése követte és ezek az államok már tudatosan
törekedtek a nagyvárosi agglomerációk fellazítására, a falusi térségek
felzárkóztatására, a falvak esélyegyenlőségének a megteremtése.
A 21. század elején a fejlett államokban a modern telekommunikáció és a távmunka
terjedése lehetővé tette az elszakadást a zsúfolt városi tértől. Bizonyos társadalmi
csoportok számára vonzó lakóhellyé váltak a nagyváros közeli rurális térségek.
Szórványtelepülések
Elsősorban külső formai jegyek alapján a csoportos településekkel (falu és város)
szemben megkülönböztetünk a térben magányosan elhelyezkedő egy-egy
lakóházból, ill. a hozzájuk tartozó gazdasági épületekből álló ún. „szórvány”, vagy
más néven magányos (magános) településeket.
A magányos települések közös jellemzője a csoportos településekkel szemben, hogy
esetükben a lakó- és munkahely térben nem különül el egymástól.
A Szórványtelepülések típusai
 városias magányos települések
• bánya és ipartelepek
• vasúti őrház
• gátőrház
• obszervatórium
• szanatórium
• adótorony
 falusias magányos települések
• magyar tanya
• amerikai - ausztráliai farm, ranch
Szórványtelepülések kialakulására
ható tényezők
 Természeti tényezők: a szélsőséges domborzati vagy klimatikus viszonyok. A
hegyvidéki, domborzatilag erősen tagolt térszín határozottan kedvez a magányos
településformáknak. A nehezen művelhető, vagy szántóföldi művelésre alkalmatlan
(legelő, erdő stb.) területek népességeltartó képessége jóval kisebb, mint a
termékeny síksági területeké, s mindez térbeli szóródásra készteti az embert.
A magashegységekben fölfelé haladva azt tapasztaljuk, hogy a csoportos
településeket egyre inkább magányos települések (erdészházak, pásztorszállások)
váltják fel. A magas szélességi övezetekben a hideg éghajlat és az élelem
korlátozott mennyisége gyakorta szórványokba kényszerítette a lakosságot.
 Társadalmi-gazdasági tényezők: a földbirtokviszonyok és az alkalmazott
földművelési módok, amelyek ugyancsak szórványtelepülések kialakulásához
vezettek. Extenzív, nagy térigényű farmgazdálkodás Észak-Amerikában és
Ausztráliában, ahol a földterületek mind tökéletesebb hasznosítása érdekében
egymástól nagyobb távolságokra, szórványokba települtek a pionírok.
Szórványtelepülések csoportosítása
kialakulási módjuk szerint
• Elsődleges ősi szórvány: létrejöttét nem előzte meg csoportos település,
keletkezésében elsősorban a természeti tényezők játszanak
vezető szerepet. pl. Európa nyugati része, Alpok
• Hézagkitöltő szórvány: a terület nagyobb hányadát előbb csoportos települések
népesítik be, majd később a közöttük fennmaradó
hézagokba települnek a szórványtelepülések.
pl. Közép-, és Nyugat-Európa erdős területei, magyar tanya
• Másodlagos szórvány:
egy korábban már meglévő csoportos település felbomlik és
népessége a térben szétszóródik.
pl. Egyiptom – Nílus delta, gyapottermelés miatt
• Elsődleges modern
szórvány:
nem előzte meg csoportos település a szórványt és
kialakulása az újabb történelmi korszakokra tehető.
pl. Észak- és Dél-Amerika fehér telepes gyarmatainak
farmtelepülései
Tanyarendszer I.
A szórványtelepülések egyik típusa: egymástól
távolabb elhelyezkedő lakóházak, a hozzájuk
tartozó gazdasági épületekkel együtt.
Különösen Európa nagy összefüggő mezőgazdasági
területein gyakori (Pó-síkság, Germán-alföld, és a
magyar Alföld). A tanyák ősibb formája a térben
szabálytalanul, elszórtan helyezkedik el.
Újabb keletűek és többnyire tervszerű telepítés
eredményeként jöttek létre az utak mellé rendeződő,
szabályos sortanyák.
Tanyarendszer II.
A törökök az Alföld településhálózatát jórészt elpusztították, csak a népesebb
mezővárosok (khászvárosok) élték túl a hódoltságot.
A török kiűzése után a 18. század végétől alakultak ki tanyák, annak
eredményeként, hogy a külterjes állattenyésztést felváltotta a szántóföldi
művelés. Számuk különösen a 19. századi jobbágyfelszabadítás
(földmagántulajdon) és az ármentesítések nyomán nőtt meg, amikor a határ
távolabbi részei is művelés alá kerülhettek.
A mezővárosokból kirajzó földművesek tanyáinak eredeti rendeltetése az volt,
hogy a központi településtől távolabb eső földeken ideiglenes szállást nyújtsanak
a gazdálkodók számára („tanyázni” szó). Ezek csak fokozatosan, a 19. század
második felétől váltak állandó lakóhellyé.
A hazai tanyák sajátos típusa a nyírségi tanyabokrok. Ezek már átmeneti
jellegűek a szórvány- és a csoportos települések között.
Magyarországon főként az alföldi területeken (pl. Kiskunság, Békés) jött létre
kiterjedt tanyahálózat.
Tanyatípusok Magyarországon: lakótanyák, kisparaszti tanyák, mezőgazdasági
birtokközpontok, majorok
Halmozottan hátrányos helyzetű
települések Magyarországon az 1980-as
évek közepén
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Magyarország térszerkezete
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Összefoglalás
 Településfejlődés
 Falvak (definíció, méret, népesség)
 Falvak gazdasági jellege és funkció szerinti osztályozása
(mezőgazdaság, ipar, szolgáltató funkció)
 Falvak alaprajz szerinti osztályozása

Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu)
 Átmenti formák (körfalu)
 Szabályos alaprajzú falvak (szalagtelekes falu, orsó utcájú falu,
útifalu, sorfalu (erdő- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu)
 A falusi átalakulás tendenciái a világon
 Szórványtelepülések
 Tanyarendszer
Köszönöm a figyelmet!