IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság) 9. A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás 10. Az abszolút monarchia kialakulása Források: • Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Budapest: Osiris, 2003.

• Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.

• Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

• Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (01)

  Személyi elem: hűbérúr és vazallus közti hűség Dologi elem: hűbérbirtok A hűbérviszony létrejöttének három eleme:  Homagium (alávetés kifejezése a vazallus részéről)   Fidelitas (hűségeskü) Investitura (a hűbérbirtokba való bevezetés)

Szerződéses viszony:

 Mindkét oldalon jogok és kötelességek (nem egyenlők)  Szankciók A 9-10. századra a volt Frank Birodalom területén élő társadalmakat, elsősorban a nemességet, teljesen átható szisztémává vált.

Hűbéri állam (11-13. sz.):

 A hűbériség az alapja:  az államvezetésnek (tisztségek, méltóságok hűbérként jelennek meg)  a hadseregnek (lovas harcosok hűbéri kötelességük alapján harcolnak)

Kialakulnak a társadalom lényeges vonásokban

azonos jogokkal, kötelességekkel és funkciókkal rendelkező tagjainak közösségei:

 rendek: tipikusan papság, nemesség, polgárság, helyenként parasztság  ezek egységesen fellépve ellenpólusát képezik a királyi hatalomnak – rendi alkotmány (13-17. sz.)

Az átalakulás főbb lépései, alakító tényezői: A) A hasonló helyzetű hűbéresek „egymásra találása”:

 elvonatkoztatás a személyes hűbérkapcsolattól  egyforma jogok igénye a hasonló státusú hűbéresek részéről (lehetőleg írásban, privilégiumban)

B) Az intellektualizmus, írásbeliség szerepe:

 A társadalmi tények jogi tényként való kifejezése írásban  Egyház, klerikusság, kancelláriák szerepe

C) Az immunitás szerepe:

 először egyházi személyek, majd  világi nemesek harcolják ki a mentességet birtokaik, alávetettjeik tekintetében a királyi igazságszolgáltató hatalom alól  majd a városok is megkapják a saját jogszolgáltatás jogát

D) Az egyház szerepe:

 eleve létező, hierarchikus rend - ösztönzőleg hat a többi hűbéresre  élére áll a társadalmi szabadságmozgalmaknak (pl. Magna Charta – ellenállási jog)  közvetíti a képviseleti gyűlések gondolatát (concilia – repraesentatio)  korporatív elméletek: a társadalmi működés különbözősége magával hozza az állapot és kiváltság különbözőségét is – de mégis egységet alkotnak  Aquinói Szt. Tamás (Arisztotelész nyomán) az összességet a család és az egyén fölé helyezi (tanítványai a 13. sz. végétől az egységet és rendet magasztalják, a hierarchikus társadalmi tagozódást)

E) Az erősödő, racionális államüzem szerepe:

 Az uralkodó küzd hűbéreseivel – központi hivatalok, jogvégzett értelmiségiek segítik  Az ehhez szükséges pénzt a teljesítőképes társadalmi rétegektől szerzi kiváltságokért cserébe – azok egyre erősebben tömörülnek

G) A jog szerepe:

 Különböző testületek szerveződnek:  Egyháziak (káptalanok, konventek, lovagrendi házak, egyetemek)  Nemesiek (vidéki önkormányzatok)    Polgáriak (városok, szabad kerületek, céhek)  Parasztiak (községek) E testületek (universitates, communitates) saját jogi személyiséget és szabályozást vívnak ki Testületként jelennek meg a jogi szabályozásban – alapokmányok, testületi karták

H) A testületekből kialakul a rend:

 Alkalmi koalíciók, társulások, utóbb állandósulnak  Közösségi életérzés, életstílus, értékfelfogás, privilégiumokra való büszkeség   A tulajdonhoz való hasonló viszony Rendi jogok (gazdasági – pl. adómentesség; politikai – pl. közhatalomban való részvétel; jogi jellegű privilégiumok – pl. letartóztatás alóli mentesség, magas esküérték a perben)

I) Rendi karta elnyerése:

 Közös szabályozás a rend egészére  Rendenkénti szabályozások (közös jog helyett partikuláris jogok: papság – kánonjog, nemesség – hűbérjog és helyi szokások, városi polgárság – városi jogkönyvek)  Rendenként külön bírói fórumok (egyháziak – egyházi bíróságok, nemesek – hűbéri kúriák, polgárok – városi esküdtszékek, parasztság – földesúri esküdtszékek); személyi elv

A rend létrejötte:

meghatározott társadalmi funkciót betöltő és megfelelő jogi szabályozással (lényegében azonos jogokkal és kötelességekkel) rendelkező személycsoport, amely jogait kiváltságként őrzi

J) A rendi országgyűlések kialakulása:

 A kialakult rendek is összefognak  Együttesen az „ország”-ot képviselik   Az uralkodó pénzügyi kívánságait újabb kiváltságok fejében teljesítik (adómegajánlás) A rendi országgyűlés őrködik az egyéni, testületi, rendi és országos privilégiumok betartása fölött

A) A királyi tanács átalakulása:

 Eredetileg a király közvetlen hűbéreseinek tanácsa  Most megjelennek az udvarban a rendek képviselői – a tanácsba is beférkőznek  Az uralkodó hűbérviszonyra tekintet nélküli, állandó létszámú, kinevezett tagokból álló tanácsot hoz létre (felesküdt tanács – iuratum consilium)  Ez az uralkodó és a rendek közti közvetítőként funkcionál

B) A rendi gyűlés:

 Hűbéri felfogás: új adó kivetése csak minden érdekelt beleegyezésével történhet  A 14-15. században az uralkodó már maga hívja össze a rendeket adómegszavazásra, s az „ország” képviseletének ismeri el őket (de ≠ népképviselet, pl. a paraszti réteg többnyire kimarad)  Szerkezetére nézve két típus:   Kétkamarás: kiváltságosok + alacsonyabb nemesek és polgárok (Anglia, Észak-Európa, Lengyelország, Magyarország, Kasztília, Elbától keletre eső német tartományok) Háromkamarás: papság, nemesség, polgárság (Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicília, Elbától nyugatra eső német tartományok)

C) Rendi dualizmus:

 A főhatalom megosztása az uralkodó és a rendek között (a kettőt összefogó államszemélyiség még hiányzik)   Az egyensúly hol az uralkodó, hol a rendek javára bomlik meg (abszolutizmusba vagy köztársaságba hajlik) Jogegyenlőtlenség: minden politikai jog privilégiumon alapul (még a királyéit is annak tekintik – prerogatívának)    A jelentős döntések – törvényhozás, adómegajánlás, trónbetöltés – a két pólus kompromisszumában születnek Olykor írott (szerződéses) formában is megjelennek (pl. Magna Charta 1215, Német Aranybulla 1356) Az uralkodó centralizál (erősödő professzionális központi hivatalszervezet) – a territoriális hatalmak megszűnnek

Rendi állam: 13-17. sz.

1. Eltérés a feudális világtól:

 Privilégiummal bíró szabad közösség  de nincs feudális függés  intézményes keretet ad a szolgai állapotból való felemelkedésre („Stadtluft macht frei”)  eltérő gazdálkodási viszonyok (föld helyett kereskedelem, kézművesség), települési és lakásforma

Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát:

 Császár: birodalmi város  Király: szabad királyi város   Földesúr: földesúri ill. mezőváros szabad/független város

Az autonómia megszerzése folyamat:

 Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát  A városlakó réteg egyre vegyesebb     A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel (coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget A városok renddé szerveződnek Az igazi kérdés: mire terjed ki az autonómia?

A) Az autonómia köre (lehetséges elemek):

 Köz- és magánjogi autonómia (a tartósan a városban lakó polgár felszabadul a feudális függésből)  Területi (a város saját területének tulajdonosa, ő a főhatóság)       Önkormányzati (saját közigazgatás, szervezet, jogszolgáltatás, statútumalkotás) Polgárjog adományozása (városi elöljáróság) Földesúri jogok gyakorlása (a városi földeken dolgozó jobbágyok felett) Követküldés a rendi gyűlésbe Vásártartás, árumegállítás, útkényszer Részletesen a város privilégiumlevele határozza meg

B) Városi terhek (a kiváltságot adó úr felé):

 Adófizetés, ajándékok, katonaállítás, fegyver-lőszer szállítás

A) Jogaik a nemesi jogokat mintázzák:

 Személyes szabadság (saját bíróhoz való jog)  Nemesekével azonos vérdíj     Jobbágyi szolgáltatásoktól, közmunkáktól, beszállásolások alól való mentesség Vám- és révmentesség, iparűzési és kereskedési jog Ingatlanszerzési képesség, öröklési szabadság Választójog (városi közhatalmi szervezetekbe, rendi gyűlési követnek)

B) Kötelességek:

 Központi és helyi adók fizetése, katonaállítás, városi védelem költségeinek viselése • E jogok a polgárt csak a városban illetik.

• Idegenek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén szerezhetnek ilyen jogokat.

Wilhelm Ebel: „a modern értelemben vett

államiság melegháza” (előrevetíti a modern

jogállami és bürokratikus struktúrákat)

Államra jellemző funkciók:

  Bírói szervezet Meghatározott jogalkotási metódus,  jogalkotó szervezet Jogilag megalapozott igazgatás és rendészet

Városi szervek:

 Városi tanács (választott testület, a legfőbb városi hatalom, jogalkotó, igazgató és ítélkező funkció is)   Polgármester (a tanács által választott első ember, a város képviselője, közélelmezés, vásárszervezés, tűzvédelem, céhek felügyelete, pénzügyi igazgatás stb. intézője – esetleg hivatalszervezettel) Külön ítélkező szervek: városuraság vagy megbízottja (Schultheiß), esetleg esküdtszékkel (iudices – bírák, consules – tanácstagok, universi cives – polgárok közössége)  A bíráskodás hatalmának megszerzése: 1. bírókinevezésbe való beleszólás, 2. saját tanács-bíráskodás kialakítása, 3. a bírói hivatal integrálása a saját városi alkotmányos rendbe

1. Abszolút monarchia:

 az uralkodó által elvben korlátlan hatalommal irányított királyság   „princeps legibus absolutus” nincs tekintettel a rendi vagy parlamenti tényezőkre    személyében hordozója az állami főhatalomnak (XIV. Lajos: „Az állam én vagyok”) Akik államhatalmat gyakorolnak, az ő jogán teszik 15-16. századtól érvényesül • Többnyire nem teljesen abszolút ez a hatalom pl. isteni jogon – „Dei gratia” - uralkodik

 15-16. századi háborúk, államterület megnövelése  Sorozatos válságok (agrár-, pénzválság, járványok, stb.) megoldása csak központi állami eszközökkel történhet  Sikeres római császárok előképe, 13-15. századi itáliai városi vezetők példája

Niccolò Macchiavelli (1469-1527):

 Il principe (A fejedelem)  A politikai hatalmat az adott helyzettel számolva, a célokat, lehetőségeket, korlátokat mérlegelve kell gyakorolni

Jean Bodin (1530-1596):

 Six livres de la République – „Az állam”  Az uralkodó az egyetlen döntőbíró a politikai és vallási irányzatok felett, korlátlan és egységes akarata biztosítja a békét, képviseli az államérdeket (államrezont)

Thomas Hobbes (1588-1679):

 Leviatán  A polgárok szerződéssel hozzák létre az államot, de annak vezetője teljhatalmú úr, csak Istennek felelős

 Uralkodói irányítás alá vont hadsereg és bürokrácia  Élethivatásszerű katonaság (növekvő létszám)  A bürokráciában nő a szakértelem szerepe (polgárság!) – Polizeistaat (rendészállam)  Erősen központosított egységes állam  Az állam egyre több feladatot vállal (a felvilágosult abszolút uralkodó gondoskodik a nép neveléséről, képzéséről, gazdasági biztonságáról, stb.)  A rendi dualizmus megbomlik – a rendi gyűléseket visszaszorítják