Transcript Barnamezős területek rekultivációjának fontossága

Barnamezős területek
rekultivációjának fontossága
Hasznos Gábor
[email protected]
A KÁRMENTESÍTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL
2013. 03. 21. KSZGYSZ Konferencia
Rekultiváció
Remediáció
Barnamező
Revitalizáció
Rekonstrukció
2
• Rekultiváció= újraművelés, mg-i vagy erdészeti művelésre
alkalmassá tétel (bányaterületek, hulladéklerakók)
• Revitalizáció= újra élővé tétel mérnökbiológiai
módszerekkel az élettér visszaállítása (vízfolyások,
városrészek)
• Rehabilitáció = helyreállítás (városi funkciók eredeti
állapotának visszaállítása)
• Reorganizáció = újra szervez, (vállalkozások, városrészek)
• Reaktiválás = újra működésbe hoz, (terület újrahasznosítás
az új funkciónak megfelelően)
• Rekonstrukció = újraépítés (épületek, műemlékek,
városrészek)
• Remediáció = kármentesítés
3
EU CLARINET – „brownfield” - /2002/:
Az a hely, amit előzőleg már használtak,
jelenleg elhagyott vagy kevésbé
hasznosított és feltárt vagy feltételezett
szennyezettségi problémákat rejt,
újrahasznosításához kármentesítési
beavatkozást igényel.
4
Magyarországon
- Nincs elfogadott barnamezős fogalom
- Nincs a feladattal foglalkozó jogszabály
- Nincs a barnamezők ügyével foglalkozó
tematikus stratégia
- Nincs a feladathoz kapcsolható pénzügyi
rendszer
- Elsősorban az ingatlan biznisz irányítja a
folyamatot
5
Cél: Gondolat ébresztés, vita, együttgondolkodás,
közös szakmai javaslat kidolgozása
• Van-e stratégiai jelentősége a barnamezős
ügyeknek ma Magyarországon ?
• Működnek-e a piaci mechanizmusok, a barnamezős
fejlesztések igényelnek-e Magyarországon központi
szabályozást, támogatást ?
• Mi a szerepe a kármentesítési szakterületnek a
barnamezős fejlesztésekben ?
• A legfontosabb lépések?
6
A Kormány 2345/2004. (XII. 26.) Korm. Határozata a
2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program (II.)
4. Városi környezetminőség tematikus akcióprogram
4.1.2
• A felhagyott városi iparterületek revitalizációja, a
megmaradó iparterületek káros hatásának csökkentése
• A felhagyott iparterületek környezetbarát ipari,
kereskedelmi célra történő használatának ösztönzése
(„barnamezős” beruházások ösztönzése a „zöldmezős”
beruházások helyett), illetve zöldfelületté történő
átalakításának elősegítése
7
Az OGY 96/2009. (XII. 9.) Határozata a
2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program (III.)
2009-2014.
5.4. Települési Környezetminőség
5.6. Fenntartható terület- és földhasználat
5.9. Környezetbiztonság
5.9.2. Környezeti kármentesítés
8
Pályázati felhívás
A városi területek rehabilitációja
1/2004/ROP 2.2
„Barnamezős területek vegyes hasznosítása
funkcióváltásuk és a települési struktúrába való
integrációjuk előmozdítása, valamint a zöldmezős
beruházások területigényének csökkentése.”
2004-2006: ERFA 17.722 millió HUF (69.499 ezer €)
Közp. Kltgv. 3.544 millió HUF (13.900 ezer € )
9
Regionális Fejlesztés Operatív Program
ROP 2.2.
A városi területek rehabilitácioját
célzó intézkedések értékelése
/2007/
36 nyertes projekt = 4 pályázat kapcsolódott barnaövezeti
rehabilitációhoz, főleg hátrányos helyzetű, kisebb települések
Az új funkció nélkül nem indulhatnak be a fejlesztések!
10
ROP 2.2. keretében (2004-2007) kármentesített
barnamezős területek
• „Dorog város vasúton túli északi településrész
rehabilitációja” - egykori Brikettgyár
• Marcali városközpont barnamezős területének
rehabilitációja”
• Bp XVI. Erzsébet ligeti volt szovjet laktanya
• Szekszárd Budai Nagy Antal Laktanya
11
Barnamezős teruletek
Magyarorszagon
MTA RKK ROP 2.2. értékelés/2007 a térképet a VÁTI készítette 2003-ban
12
JELENLEGI HELYZET:
TERÜLETFEJLESZTÉS
NFM
VERSENYKÉPESSÉG,
INNOVÁCIÓ,
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA,
GAZDASÁGSZABÁLYOZÁS,
IPARI PARKOK
NGM
BARNAMEZŐ
TERÜLETRENDEZÉS
ÉPÍTÉSÜGY
BM
ÖNKORMÁNYZATOK
VIDÉKFEJLESZTÉS
VM
FÖLDÜGY
KÖRNYEZETÜGY
13
Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020
(„a magyar vidék alkotmánya”)
„Hazánkban évente 5-7 ezer ha nagyságú termőföld kerül
véglegesen mezőgazdasági művelés alól kivonásra beruházások
megvalósítása miatt, miközben jelentős a fejlesztésre alkalmas,
használaton kívüli vagy alul-használt területek száma.
Szükséges ezért a meglévő talajkészlet szigorúbb védelme, ami
hatékonyabban korlátozza a zöldmezős beruházásokat,
támogatva egyben a felhagyott iparterületek ipari, lakó és
közösségi funkciókra történő újrahasznosítását, növelve
ezzel az állam szerepvállalását a felhagyott, használaton
kívüli területek újrahasznosításában. „
14
1. EU Bizottság: „Az erőforrás hatékony Európa
megteremtésének ütemterve”
(2011.)
„ építési, ipari, útépítési és szórakoztatási célból évente több
mint 1000 km² területet „sajátítanak ki”. Ennek a
felszínnek körülbelül a felét „lefedik”, azaz a talajt
gyakorlatilag elvágják a környezetétől.
Az infrastruktúra kiépítettsége jelentősen különbözik az egyes
régiók között, azonban összességében tízévente Ciprus
területének megfelelő felszínt burkolunk le.”
„évente Berlin nagyságú területtel kevesebb” az EU
/J.Potocnik, EU Környezetvédelmi Főbiztos/
15
RIO+20
A fenntartható fejlődés és a
környezetvédelem kérdéseiről
tartott világkonferencia - 2012.
föld- és talajhasználatok
fenntarthatósága
16
A barnamezős beruházás társadalmi-gazdasági előnyei
területtakarékosság, terület újrahasznosítás
a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra –
hasznosulása
környezeti kockázatok megszüntetése,
új munkahelyek
a lakosság számára egészségesebb városi környezet
javul a településrész imázsa,
Csökkennek a városüzemeltetési költségek
Területfelértékelődés, befektetés és tőke vonzás
megszűnik az elvándorlás
17
http://www.cabernet.org.uk
18
http://www.urban-sms.eu/
19
Németországi
stratégiai cél:
129 hektár/nap
beépítést
csökkenteni
2020-ig 30 hektár/napra!
beépített
szállítás
egyéb
20
NINCSENEK ÁLTALÁNOS RECEPTEK, DE VANNAK HAZAI
ÉS KÜLFÖLDI PÉLDÁK
21
Köszönöm a figyelmet!
22