Transcript Idegrendszer II

Nagyagy
Agyféltekék
Törzsdúci magvak
Kamrarendszer
Az agyvelő tagozódása
Az agyféltekék falát palliumnak
(köpeny) nevezik mivel köpenyszerűen beburkolja a köztiagyat
 Részei:





Paleopallium
–szaglóagy,
a
félteke legősibb része, kérge a
paleocortex
Striatum – a paleopallium felett
helyezkedik
el,
törzsdúci
magvakat tartalmazza
Neopallium – az agyfélteke
legnagyobb része, külső felszine
a neocortex. A striatum és a
neopallium közt helyezkedik el a
sziget.
Archipallium
- az agyféltekék
mediális falát
képezi, ősi
agyrész, kérége az archicortex
Az agyvelő
törzsfejlődése
Kamrarendszer





Oldalkamrák, az
agyféltekékben foglalnak
helyet, a Monro nyíláson
közlekednek a III.
agykamrával
III. Agykamra
köztiagyban
Sylvius csatorna középegyban
IV. Agykamra
gerincvelőcsatorna
A félteke lebenyei,
tekervényei
Neokortex






Molekuláris réteg
Külső szemcsés
Külső piramidáslis
Belső szemcsés
Belső piramidálsi
Különböző alakú sejtek
rétege
Rétegződés meghatározása:
Ezüstimpregnáció
Velőshüvely-festés
Pigmentfestés
Nissl-féle sejtfestés





A kéreg működési egysége a vertikális oszlop. Efferens elemei a
piramissejtek, amelyek axonjai vagy a másik kérgi oszlophoz haladnak
ahol a piramissejteken végződnek, vagy kilépenek a kéregből és a
kéreg alatti központokban végződnek.
Az afferens rostok kétfélék: asszociaciós és a periferiáról érkező
specifikus érző rostok.
Az asszociációs rostok minden réteghez küldenek oldalágakat,
amelyek 3 mm-es körzetben apikális dendritekkel szinaptizálnak
(gyenge szinapszis)
A specifikus afferens rostok a IV. rétegben interneuronokon
végződnek
Az interneuronok axonjai a piramissejtek apikális dendritjei mentén
haladnak és közben szinaptizálnak a dendritek tüskéivel ( erős
szinapszis).
Kérgi mezők

Érzők:









Mozgatók:





3,1,2 elsődleges testérző mező
5 – másodlagos testérző –
érzékeléssel
kapcsolatos
emléknyomok rögzítése
17 – elsődleges látóközpont
18, 19 másodlagos látóköpont
21, 22 elsődleges hallómező
41,42 másodlagos hallómező
Wernicke-féle
beszédközpont
(sérülésekor
a
beszéd
érthetetlenné válik)
39,40 – írás, olvasás központja
4 elsődleges testmozgató
6 másodlagos testmozgató
8 tudatos szemmozgató központ
44,
45
Broca-féle
motoros
beszédközpont
Asszociációs mezők
Erző homunkulusz
Mozgató homunkulusz
Az agyféltekéket összekapcsoló struktúrák





Asszociációs rostok ugyanabban a féltekében különböző területeket
kapcsolnak össze, lehetnek:
 Rövidek – szomszédos kérgi területeket kapcsolnak össze
 Hosszúak – szomszédos lebenyeket kapcsolna össze
Kérgestest (corpus callosum)
 Részei: rosztrum (csőr), genum (térd), test és a szplenium
 Minden agykéregsejtnek mely elhagyja a kérget van egy
kollateráslisa mely a kérgestest révén átmegy a másik
agyféltekébe
Agyboltozat (fornix)
 Kérgestest alatt található
 Részei: szár, test, oszlop
 A hippokampuszból ered és az agybimbóban végződik
Elülső fehér ereszték (comissura anterior)
 A III. Agykamra előtt található, a szaglóhúzalokat kapcsolja össze
Agyboltozat ereszték (comissura hippocampi)
 Az agyboltozat két szára közt található, az ammonszarvakat
kapcsolja össze
Dominancia





Az összekötők révén a féltekék kapcsolatban állnak
egymással, egyik vagy másik dominánsá válik, általában
az amelyben a beszédközpont található
Emberben általános a bal agyfélteke dominanciája
A domináns féltekében található a beszédközpont, az írás
és olvasás központja
A nem domináns félteke a látási és térbeli orientációt, a
zene megértését teszi lehetővé. Itt található a beszéd
ritmusának és lelki színezetének, a szemmérték, az
arcfelismerés, a színérzék központja
Feltételezik,
hogy
a
féltekék
különbözőképpen
gondolkodnak, a bal (domináns) logikusan, racionálisan
és analitikusan, a jobb szintetikusan és intuitíven
Törzsdúcok


A
köztiagytól
laterálisan,
az
oldalkamrák
homorulatában
helyezkednek el
Szürkeállományú képletek, magvakba
tömörülnek:



Farkals (caudatus) – oldalkamrák
homorulatában
helyezkedik
el
(részei: fej, test, farok)
Lencse (lentiformis) – talamusztól a
belső tok választja el, két részből áll:
 Külső része a köpeny, melyet
(fehérállományú)
hidak
kapcsolnak a farkalt maghoz. A
két mag együtt a csíkolt testet
képezi
 Belső része a halványgömb, több
benne a fehérállomány
A lencse és a sziget között a zármag
(claustrum) található, köztük húzódik
a külső tok
Afferens pályák a kéregből, talamuszból (specifikus és
nem specifikus magvakból) érkeznek
 Efferens pályák főleg a talamusznak a
mozgató
kéreggel kapcsolatban álló két magvához : az elülső és
oldalsó hasi magvához
valamint az agytörzsi
feketeállományhoz haladnak.
 Egymással is kapcsolatban állnak a csíkolt test –
halványgömb rostrendszer révén.
 Funkció:
a
mozgatóneuronok
működésének
szabályozása (automatizált mozgások végrehajtása).
Régebb azt hitték, hogy e funkciót az extrapiramidális
rendszer révén végzi, de ma már úgy tünik, hogy
többszörös szinaptikus áttevődéssel a mozgató kéreg is
résztvesz a szabályozásában.
 izomtónus megoszlása,
 antagonista
izomcsoportok
működésének
szabályozása,
 ízületek beállítása (rögzítés, ellazítás)
 mimika, gesztikuláció és ezek nemi, hangulati és
indulati jellegeinek kifejezése




Lehetnek: projekciós (vetületi), asszociációs és eresztéki
(comissurális)
A projekciós rostok a le és felszálló pályákat képezik, melyek a
kéreg alatt a sugárkoszorúba tömörülnek.
Felszálló pályák

Spinotalamikus (gerincvelő-laátótelepi) hő, fájdalom és
tapintás érzékelés pályája


Az első neuron a csigólyaközti dúcban, az első
kapcsolóállomás pedig a gerincvelő szürkeállományában
található. A második neuron tengelynyúlványa az
ellentétes oldali fehérállományban halad a felsőbb
központ felé. A fejből érkező hasonló jellegű
információk az V. Agyideg érző rostjain lépnek be az
agytörzsbe. E rostok első neuronja az agyideg
érződúcában található. A hídba belépett rostok lefelé
tartanak a nyúltagyi érző magba, itt átkapcsolnak a
pálya második neuronjára, amelynek tengelynyúlványa
az ellenoldalon halad felfelé mint lemniscus trigeminális.
A középagytól kezdve a hő, fájdalom és az elemi
tapintásérzet pályái eltérnek. Előzőleg oldalágakat
küldenek a retikuláris állományhoz és a felszálló aktiváló
rendszert képezik.
A hő és a tapintás rostjai végül a talamusz
hasimagvában (VPL és
VPM) végződnek ahol
szinaptizálnak a pálya III. neuronjával. A talamuszból
kilépő rostok az I. Testérző mezőbe vetülnek.
A fájdalomérző rostok a talamusz intralamináris
magvaiban szinaptizálnak, a hipotalamuszban majd a
kéregben végződnek.
Pályák




Hátsó kötegi pálya – lemniscus
mediális-szerepe a bonyolultabb
tapintóinformációk
közvetítése,
izmok
feszüléséről,
ízületek
helyzetéről, a
testrész térbeli
helyzetéről, mozgásáról és a vele
érintkezésben
levő
külvilág
jellegéről szállít információt.
Az első neuron a csigolyaközti
dúcban található. A második
idegsejt a nyúltagyi magvakban
(cuneatus és gracilis). A második
neuron
tengelynyúlványai
kereszteződnek és mint lemniscus
mediális haladnak felfelé.
A fejből érkező idegrostok a hídi
érzőmagban szinaptozálnak a pálya
második neuronjával, az axonok
csatlakoznak
a
lemniscus
mediálishoz
mint
lemniscus
trigeminális.
A
második
neuron
tengelynyúlványa a talamusz VPL
szinaptizál
a
pálya
harmaik
neuronjával majd a I testérző
mezőbe vetül.
Mozgató pályarendszerek


Piramispálya a I testmozgató mezőből
indul, az idegrostok a belső tokon
(talamusztól
laterálisan),
az
agykocsányokon, a nyúltagyba érve
egy részük kereszteződik és mint
keresztezett piramis halad a gerincvelő
oldalsó kötegében, másik részük a
gerincvelőben kereszteződik a motoros
neuronnal való szinapszis előtt, ezek
képezik az egyenes piramist. A pálya
rostjainak egy része pedig az agytörzsi
mozgatómagvakon végződnek (III, Iv,
V. VI, VII, IX, X, XI, XII)
A piramispályarendszer az akaratlagos
mozgások végrehajtója. A gerincvelői
motoneuron
tengelynyúlványa
az
izomrostokon
végződik
motoros
véglemezben.
Extrapiramidális
pályarendszer
az
automatikus mozgások végrehajtója.
Az
idegrostok
a
kéreg
alatti
központokból indulnak és a gerincvelő
elülső
szarvában
végződnek
mogatóneuronon vagy interneuronon.
 Rubrospinális
 Nigrospinális
 Tectospinális
 Reticulospinális
 Vestibulospinális
 Olivospinális
AZ EXTRAPYRAMIDALIS
RENDSZER
Limbikus rendszer


Ősi
agyfélteke
részek,
melyek
funkciónális
kapcsolatban állnak egymással
Integrációs központ, alacsonyabb rendű állatokban
nagyobb kérgi részt foglal el, emberben kisebbet, de
jelentősége nem csökkent
Ősi reflexek - csecsemő kereső mozgásai
 Nemi funkciók és hormonális kapcsolatuk
szabályozása
 Menekülési rakciók központja
(adrenalin
szintézis fokozódása)


Az ide tartozó kérgi mezők az agyféltekék mediális
részén ív alakban helyezkednek el

Megkülönböztetünk belső és külső
ívet :



Más területek:





Külső ív: gyrus parahippokampusz,
ővtekervény és a kérgestest feletti
vékony szürkeallományú képlet
valamint az alatta levő terület.
Belső
ív:
hippokampusz
(ammonszarv), fornix, szeptális
rész
Agybimbó
Elülső hipotalamikus mag
Habenulák
Középagyi retikuláris állomány
magvai (nucleus tegmentális)
Pályák:


Afferens : gerincvelő-látótelepi és
a szaglópálya
Efferens:
Papez-gyűrű
(hippokampusz, fornix, agybimbó,
mamillotalamikus,
elülső
talamuszmag, limbikus tekervény)