Transcript IZOMSZÖVET

IZOMSZÖVET
OSZTÁLYOZÁS
• HARÁNTCSĺKOLT IZOMSZÖVET
• SIMAIZOMSZÖVET
• SZĺVIZOMSZÖVET
HARÁNTCSĺKOLT IZOMSZÖVET
A
harántcsíkolt izomszövet morfológiai
jellemzők és a csontos vázhoz való
viszony alapján két alcsoportra osztható:
- Vázizomszövet
- Zsigerek harántcsíkolt izomszövete
VÁZIZOMSZÖVET
• Szerkezeti és funkciónális alapegysége a
harántcsíkolt
izomrost.
• Mioblasztok fúziójából
alakul ki.
• Hossza néhány millimétertől 30–40 centiméterig terjedhet.
• Átmérőjűk 10–100 μm
között változik.
A HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST
ELKTRONMIKROSZKÓPOS SZERKEZETE
Vastag (miozin) filamentumok
• A miozin molekula két nehéz láncból és két-két könnyű láncból áll.
Mindegyik nehéz láncnak globuláris feji és elnyújtott farki része van, a
két nehéz lánc egyesülve egy kétfejű molekulát hoz létre.
• A feji rész rendelkezik az aktinkötő képességgel és az ATP-áz
aktivítással.
• A fejet a farokkal összekötő rész hajlékony, két konformáció között
ingadozik (egy kiegyenesített és egy görbültebb) és éppen ez teszi a
miozint motoros jellegű molekulává.
• A miozinfilamentum úgy jön létre, hogy az egyenes farokvégek a
miofilamentum tengelye mentén aggregálódnak, a kihajló fejek a
miofilamentummal szöget zárnak be.
• A vastag filamentumok bipolárisak, ami azt jelenti, hogy a miozin
farokrészei a filamentum közepe, a fejek pedig a filamentum két vége
felé tekintenek.
Vékony (aktin) filamentumok
• Két egymás köré csavarodott aktin láncból állnak
• A két lánc között barázda található, ebben a tro-pomiozinból álló
lánc foglal helyet, melyhez helyenként troponin kapcsolódik
• A troponint három alegység alkotja: troponin - I
troponin - C
troponin – T
Az akto-miozin funkciója
• Az aktin és a miozin ATP
jelenlétében akto-miozint képez.
• A miozinok mechanoenzimek, ATP-t
bontanak, melynek következtében
megváltozik konformációjuk.
• Az ATP bontás során, az addig
90o-os
szögben
elhelyezkedő
miozinfej megbillen és a farok
tengelyével
körülbelül
45o-os
szöget zár be
• A miozinfej ezáltal magával húzza a
megkötött
F-aktinfilamentumot
(csúszófilamentum mechanizmus).
• Ezután az aktin-miozin kapcsolat
oldódik, a miozin eredeti 90o-os
szögállása visszaáll, az aktin nem
válik le teljesen csak újabb ATP
kötődésével.
A HARÁNTCSÍKOLT IZOMROSTOK TÍPUSAI
- Vörösizomrostok
- kis átmérőjű rostok, színük sötétebb, több mioglobint, nagyobb
méretű és nagyobb számban előforduló mitokondriumot ,több
lipidet és kevesebb glikogént tartzalmaznak.
- lassan fáradnak, oxidatív jellegű rostok.
- emberben a rekeszizomban és a nagy rágóizomban fordulnak elő.
- Fehérizomrostok
- világossabb, rövidebb rostok, összehúzódásuk gyors glikolitikus
jellegű
- több glikogént tartalmaznak
- szarkoplazmás retikulumuk fejlettebb
- gyorsan összehúzódnak de gyorsan fáradnak
- emberben ilyen a kétfejű karizom, egyenes hasizom,
szemmozgató izmok
- Intermedier izomrostok
- átmérőjük átmenetet képez a fehér és a vörös izomrostok
átmérője között
- rózsaszínűek, hajszálérhálózatuk fejlett.
- gyorsan húzódnak össze, fáradékonyságuk a vörös és fehér izom
közötti.
SZÍVIZOMSZÖVET
• A rostok egy része összehúzódásra, más
része ingerkeltésre és ingevezetésre
specializálódott, megkülönböztetünk:
- munkaizomszövetet
- nodális szövetet
Munkaizomszövet
• Izomrost több izomsejtből épül
fel
• Az izomsejtek elágazóak.
• A sejtek az Eberth-féle vonalak
mentén kapcsolódnak egymáshoz.
• A sejtek egy vagy két
sejtmaggal
rendelkeznek,
amelyek központi helyzetűek
• A miociták harántcsíkozottak.
• Az összehúzódásra képes
elemek
szarkomérekbe
szerveződnek.
A munkaizomsrostok elektronmikroszkópos
szerkezete
• Az interkaláris korongok valódi sejthatárok,
lépcsőzetes szerkezetet mutatnak, sejtkapcsoló
struktúrákat (fascia adherens, dezmoszóma,
nexus) tartalmaznak.
EM szerkezet
Szarkoplazmatikus hálózat
a szívizomsejtben:
1 – szarkolemma,
2 –szarkoplazmás hálózat,
3 – M-csík,
4 – világos korong,
5 – sötét korong,
6 – Z- lemez,
7 – mitokondrium,
8 – diád,
9 – T-csövecske.
A SZÍV INGERKELTŐ ÉS INGERVEZETŐ SZÖVETE
• Pacemaker (P) sejtekből áll, ezek kis méretű
sejtek, kevés sejtszervecskét tartalmaznak,
ezért üresnek látszanak. A sejtmag centrális
helyzetű. Kevés és szabálytalan lefutású
miofibrillum jellemző e sejtekre, a T-rendszer
hiányzik.
• A P-sejtek csoportokba tömörülnek: szinusz
csomó, pitvar-kamrai csomó, Purkinje-rostok. A
P-sejtek között nexusok találhatók nagy
számban, melyek biztosítják a szívizomszövet
automációját.
SIMAIZOMSZÖVET
• A legősibb formája az izomszövetnek.
• Belső szervek falának alkotásában vesz
részt.
• Összehúzódása lassúbb de hosszabb
ideig tart, nem fárad, energiafelhasználása
kisebb a vázizomnál.
• Akaratunktól függetlenül működik.
• Szövettani egysége a simaizomsejt.
Simaizomszövet OM-os szerkezete
• A miociták orsó alakúak.
• A sejtmag központi helyzetű és
megnyúlt
• Citoplazmája acidofil és nem
mutat harántcsíkolatot.
• Az egy irányba, kötegbe vagy
lemezbe rendeződött sejteknél
az
izomsejtek
szélesebb,
centrális része a szomszédos
izomsejtek elvékonyodó végeivel
érintkezik.
• A szoros elrendeződés biztosítja
az
összehúzódás
erejének
sejtről sejtre történő hatékony
közvetítését.
A simaizomszövet EM-os szerkezete
• A
szarkolemma
alatt
megvastagodások szubplazmalemmás
plakkok találhatók, ezek rögzítik az
aktinfilamentumokat a setjhártya
belső felszínéhez
• Az aktinfilamentumok hosszabbak,
mint a harántcsíkolt izomrostokban,
a miozinokra pedig nem jellemző a
virágcsokorhoz hasonló szerkezet.
• A miozinok kinyúló feji része a
vastag filamentum egyik oldalán az
egyik vég, másik oldalán a másik
vég felé mutatnak. Ez a szerkezet
teszi lehetővé az aktinfilamentum
teljes
elcsúszását
a
vastag
filamentum teljes hosszában.
• A simaizomsejtek nagyobb hoszszirányú megrövidülésre képesek,
mint a harántcsíkolt izomrostok .