Transcript Analizátorok

http://www.biologyonline.info/
Analizátorok
Periferikus szakasz -receptorok
Közvetítő szakasz -pályák
Központi szakasz- kérgi vetület
Hallás analizátora
• Szerepe:
– Akusztikai ingerek felfogása
– Tájékozodás
• Részei :
– Periferikus szakasz: hallóreceptorok – belső
fülben
– Közvetítő szakasz: hallópálya
– Központi szakasz: hallókéreg
A fül alkotóelemei
• Külső fül – levegőrezgések felfogása, középfül felé
való vezetése
• Középfül – továbbítás a belső fül felé
• Belső fül – hallóreceptorok ingerlése, ingerület
továbbítása – periferikus szakasz
Külső hallójárat
Fülkagyló
Rezonátor, enyhén erősíti hangokat
– 25 mm hosszú
– Bőr béleli, melyben számos
faggyúmirigy található
– Dobhártya zárja le
• 9 mm átmérőjű, ovális
gyengén rugalmas
– Csontos gyűrűbe
ékelődik
– Külső részét bőr fedi
– Belül nyálkahártya fedi
– A két hámréteg között
kollagénrostos váz
található
• Ferde állású, kúp alakú
– Belső részéhez a
kalapács nyele rögzül
– Rezgése a
csontocskákra
továbbítódik
Középfül
• A dobüregben foglal
helyet
• Nyálkahártya béleli
• Kapcsolatban áll az
orrgarattal a fülkürt révén
• Csontocskák láncolata
– Kalapács – dobhártyára
támaszkodik
– Üllő
– Kengyel – az ovális ablakra
támaszkodik
Belső fül
• Sziklacsontban foglal
helyet
– Csontos labirintus –
belsejét perilimfa tölti ki
• Tornác
• Csontos ívjáratok
• Csiga
– Hártyás labirintus –
belsejét endolimfa tölti ki
• Tömlöcské és zsákocska
• Hártyás ívjáratok
• Vesztibuláris járat, hártyás
csiga és a dobüregi járat
Csontos csiga
•
•
•
•
•
Csúcsi részén helikotréma
Spirális lemez (egész a csúcsig),
folytatásában az alaphártya
Vesztibuláris járat – Reissner hártya
Csigajárat – háromszög alakú
Dobüregi járat
Csigajárat
Határai:
– Reissner hártya
– Oldalt csiga csontos fala,
sajátos hám béleli,
hajszálereket tartalmaz
– Alul a spirális lemez és az
alaphártya
– Belsejében a Corti-féle
hallószerv
– Endolimfa
H –helikotréma
Rm- Reissner –féle hártya
SV- vesztibuláris járat
SM-csigajárat
ST- dobüregi járat
SG- spirális dúc, Corti-féle dúc
M-modiolus (kúp alakú, a csontos
csiga tengelye)
Corti-féle szerv
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
Spirális lemez
Belső spirális barázda
Belső támasztósejtek, belső
érzősejtek
Külső támasztósejtek
Fedőlemez
Retikuláris hártya
Külső érzősejtek
Pillérsejtek (belső, külső)
Hámsejtek- stra vascularis
Külső spirális barázda
Kötőszövet
Alaphártya hámborítása
Corti-féle alagút
Corti-féle dúcsejtek
Csontszövet
Békésy
A kengyel rezgése rezgésbe hozza a
vesztibuláris és dobüregi járatban levő
folyadékoszlopot
– a rezgések a kerekablakban
elveszlődnek
– A dobüregi járat perilimfa rezgései
megemelik az alaphártyát
– A külső érzősejtek csillói a
fedőhártyába ütközve a sejthártya
depolarizációját eredményezik
– A spirális lemezen ülő érzősejtek
ingere pedig a csigajárat
endolimfájának a rezgése
– Az idegingerület a hallórostokon a KI
továbbítódik
A hallás típusai
– Légvezetéses – fül révén
– Csontvezetéses – koponyacsontok
rezgése
Halláselmélet
Közvetítő és központi szakasz
•
•
•
I. neuron– Corti féle dúcban, periferikus nyúlványai az érzősejtek alapi részén
végződnek, tengelynyúlványa a VIII. agyideg hallórostjait képezi
II. Neuron- a nyúltagyi felső és alsó hallómagban
III. Neuron a felső és alsó olajkákban
– Az alsó magból induló rostok az azonos oldali olajkában szinaptizálnak, majd a
trapéz testben kereszteződnek és mint oldalsó hurokpálya haladnak az alsó
ikertestek felé
– A felső magból induló rostok felületesen haladnak, majd a középvonalban a mélybe
nyomulnak és az ellenoldali olajkában szinaptizálnak, az idegrostok csatlakoznak a
hurokpályához
– Tonotópiás tagozódás (hangmagasság szerinti reprezentáció), a mag dorsomediális részébe a csiga bazális járatábol érkeznek rostok (mély hangok), a
ventrolaterálsi részében a felső járatokból érkeznek rostok (magas hangok)
•
•
•
•
Több kapcsolóállomás következik: trapézmag, a hurokpálya magva, a
járulékos olajka
Következő kapcsolóállomás az alsó ikertestekben, ez a hallással kapcsolatos
reflexek központja (pl. Fejnek a hang irányába történő mozgatása) –
tectospinális pálya a gerincvelői motoros magvakban végződik
Az utolsó kapcsolóállomás a mediális (belső ) térdelttestben van, innen a
rostok a hallókisugárzás révén a kéregben végződnek
Elsődleges halló kérgimező B41, a 42 a hallással kapcsolatos emlékképek
tárolásának központja, kapcsolatban áll az érző beszédközponttal
Hallópálya
Egyensúlyérzékelés analizátora
• Szerepe:
– Tájékozódás
– Egyensúly fenntartása
nyugalomban és
helyváltoztatáskor
• Az egynesúlyérző szerv a
belső fülben található a
tömlőcskében,
zsákocskában és az
ívjáratokban
Periferikus szakasz
Érzőfoltok (maculák)
•
Zsákocska és tömlőcske falában
•
Ingerük az egyenes vonalú gyorsulás
•
Alkotórésze:
–
–
Támasztósejtek
Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön
idegrostvégződések
•
•
–
–
Stereocillium
Kinocillium
Kocsonyás párta
Mészkristályok (otolitok)
•
•
A mészkristályok nyomására a stereocilliumok a
kinocillium felé mozdulnak el, a sejt ingerlődik
Ellentétes irányba való elmozdulásuk gátló hatású
Érzőtarajok (crista ampularis)
•
Felkörös ívjáratok tágulataiban helyezkednek el
–
•
•
Félkörös ívjáratok a tér három irányába
helyezkednek el
Endolimfaáramlást eredményező
szöggyorsulásra érzékenyek
Alkotórésze:
–
–
–
Támasztósejtek
Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön
idegrostvégződések
Kocsonyás fedő -cupula
Vesztibuláris pályák
– I neuron – Scarpa dúcban
– II neuron- a nyúltagyi vesztibuláris
magvakban (felső, alsó, belső, külső)
• Az ellenoldali magvak ersztéki rostokon
keresztül kapcsolatban állnak egymással
• a vesztibuláris magvakban végződnek a
kisagyból, gerincvelőből érkező rostok,
melyek az ízületi receptorok impulzusait
közvetítik
• A magvak efferens rostok révén
ellenőrzik az érzékhám működését
– A nyúltagyi vesztibuláris magvakból
kiinduló rostok egy része:
• Mint tractus vestibulo-spinalis halad a
gerincvelőbe, ahol a feszítőizmok α és γ
mozgatóneuronjait aktíválja
• Tractus vestibulo-retikularis – retikuláris
állományba
• Vestibulocerebbelaris –kisagy
archicerebellumába
• Vestibulo-nuclearis , a szemmozgató
agyidegek magvaihoz (III, IV, VI) – a fej
mozgása ellenére és lehetővé teszi egy
tárgy fixálását
• Kis részük átkapcsol a talamuszba ( a
nucleus ventralisban) és a kéregbe
vetülnek a testérzőmező arctájék közeli
részébe
A látás analizátora
• Szerep:
– A környezetből az információk 90%-a a látószerven
keresztül érkezik
– Lehetővé teszi a térbeli tájékozodást, a környezethez
való alkalmazkodást
– Egyensúly fenntartása
– Figyelem felkeltése
• Ingere : a látható sugarak 400-700 nm
• Részei:
– Receptor szakasz – retina
– Közvetítő szakasz-látópálya
– Központ - látókéreg
A szem
• A látás szerve
• Alkotórészei:
– Szemgolyó
– Járulékos védőszervek
•
•
•
•
•
Szempilla
Szemöldök
Szemhéjak
Könnykészülék
Kötőhártya
– Járulékos
mozgatószervek
Járulékos mozgatószervek
• A szemgolyót mozgató
izmok
– Felső, alsó, belső,
külső egyenes
– Felső és alsó ferde
– Beidegzés: II, IV, VI
A szemgolyó
• A szemüreg (orbita)
elülső részében foglal
helyet
• Zsírszövetbe van
beágyazvó
• Kissé lapított,
gömbölyded szerv
• A szemüreg hátulsó
részén a látóideg lép ki
saját csatornáján
• A szemgolyón két tengely
húzható:
– Anatómiai – a szemgolyó
elülső és hátulsó pólusán
áthaladó tengely
– Optikai – a pupilla
középpontját és az éleslátás
pontját összekapcsoló
tengely
– Optikai készülék részei:
•
•
•
•
Szaruhártya
Csarnokvíz
Szemlencse
Üvegtest
– Falát három burok alkotja:
külső, középső és belső
•
Külső burok
– Ínhártya (sclera) – szemfehérje
•
•
•
•
fehér színű
tömöttrostos kötőszövet
védő szerepe van
a szemgolyó hátulsó pólusán a látóideg
és a szemgolyóba belépő vérerek furják
át
– Szaruhártya - cornea
• A szemgolyó elülső részén
• Átlátszó
• Óraüvegszerűen illeszkedik az
ínhátyához
• A csarnokvíz táplálja
•
Középső burok
– Érhártya
• A szemgolyó hátulsó részét burkolja
• Táplálja a szemgolyót
• Feketekamra szerepét tölti be
– Sugártest
• érhártya elülső részének
megvastagodása
• Sugárizmok és sugárnyúlványok
alkotják
– Szivárványhártya
• Sugártest elött helyezkedik el
Sugártest
– Rajta rögzül a lencse a lencsfüggesztő
rostok révén
– Izomzata a lencse görbületét
szabályozza, szerepe van a közel és
tóvollátásban
– Külső részét sugár irányú redők borítják
(orbiculáris ciliaris)
• Belölük indulnak a sugárnyúlványok (80)
–csarnokvíz termelésében vesznek részt
– A sugárredők elülső részén a
sugárizmok foglalnak helyet
• Sugár irányú rostok
• Körkörös rostok
– Hátulsó részét a retina vak része
határolja
Szivárványhártya
– Lencse előtt a fényrekeszt, blendét
képezi
– A sugártestről ered
– Elülső részét kötőszövet alkotja,
melyben pigmentek találhatók
– Alatta az izomréteg helyezkedik el
• Sugár irányú rostok
• Körkörös simaizomrostok
– Hátulsó részét a retina vak része
határolja
Belső burok – ideghártyaretina
– Látó retina – a szemgolyó 2/3
borítja, fényérzékeny
receptorokat tartalmaz
– Vak retina – a szemgolyó
elülső 1/3 alkotja
– Ora serrata – fogazott vonal,
a két retina közti határt képezi
– A szemgolyó hátulsó részén
található:
• Vakfolt – látóideg kilépési
helye
• Sárga folt – éles látás
központjával
• Szemfenék –
szemtükörrel
vizsgálható
– Vöröses színű
– Az orr felüli részében a
vakfolt figyelhető meg,
fehéres színű korong,
melynek közepén
bemélyedés található
• Itt ágazik el a retina
osztóere (világos,
vékony) és egyesülnek
a gyűjtőerek
(sötétebbek,
vastagabbak)
– A sárga folt ovális mező,
sárgás és közepén gödör
található
A látóretina szövettani szerkezete
1.
Pigmenthám
–
2.
Csapok és pálcikák
–
–
3.
A multipoláris idegsejtek perikarionját
tartalmazza
Látóidegrostok
–
10.
Bipoláris és multipoláris neuronok
szinaptikus kapcsolatának helye
Multipoláris idegsejtek
–
9.
Bipoláris neuronok perikarionja
Belső szinaptikus réteg
–
8.
Fotoreceptorok és a bipoláris neuronok
szinaptikus kapcsolatának helye, itt
vizszintes neuronok is találhatók
Belső szemcsés réteg
–
7.
Csapok és pálcikák perikarionja
Külső szinaptikus réteg
–
6.
A fotoreceptorok periferikus és központi
része között húzódik, Müllersejtek külső
nyálványai közti kapcsolat
Külső szemcsés réteg
–
5.
A fotoreceptorok nyúlványai
Fényérzékeny anyagot tartalmazn
Külső határhártya
–
4.
Pigment tartalmú hasáb alakú
hámsejtek, nyúlványaik a fotoreceptorok
nyúlványai köző hatol
Multipoláris idegsejtek nyúlványai
Belső határhártya
–
Müllersejtek belső nyálványainak
kapcsolata
Fotoreceptorok szerkezete
és szerepe
• Csapsejtek – nappali látás,
színes látás receptorai
• Pálcikasejtek- szürkületi
látás receptorai
• Fotoreceptorok részei:
– Kültag, pálcika és korong
alakú
• Fényérzékeny korongokat
tartalmaz, membrán
betüremkedések,
látópigmentet tartalmaznak
(pálcikák rodopszint)
– Csilló
• Összekötő tag
– Beltag
• Perikarion
• Axon
A szemgolyó optikai készüléke
•
Szaruhártya
–
•
Csarnokvíz
–
–
–
–
–
•
Átlátszó hártya
Sugárnyúlványok termelik, az agy –
gerincvelői folyadék összetételéhez
hasonló
Tápláló szerpe van
Elülső szemcsarnok
Hátulsó szemcsarnok
Csarnokvíz elvezetése, carnokzúg révén
történik (glaukoma)
Szemlencse
–
–
–
–
Kétszeresen domború lencse
Lencsetok veszi körül mely a
sugártesthez rögzíti a lencsefüggesztő
rostok révén
Átlátszó, megnyúlt hámsejtek alkotják
(zöldhályog)
Részei :
•
•
•
Kocsonyás külső kéregállomány –
rugalmas, korral csökken- lapos és merev
lencse
Tömör belső mag
Üvegtest
–
Kocsonyás anyag, a retinát rögzíti
• Látópálya
– a látóideg a saját csatornáján
a koponyüregbe lép, ahol az
orr felőli rostok
kereszteződnek
– Ezt követően a látóhuzalban
haladnak az azonos oldali
halántéki rostok és az
ellenoldali orrfelőli rostok
– Átkapcsolnak az oldalsó
térdelt-testben
– Látókisugárzás rostjai a
látókéregben végződnek
– Elsődleges látómező a B17
mező, sarkantyú hasadék
felett és alatt
– Másodlagos látómező a B18,
19
• A kereszteződés után
a rostok egy része az
oldalsó térdelt testben
végződik, másik
részük pedig a felső
ikertestekben
• Itt található a pupilla
fényreflex-központja
• Akkomodáció pupillaszűkítő reflex
Ízlelés analizátora
• Szerep:
– Táplálék felvétel
– Emésztőnedvek termelése
• Receptorok:
– ízlelőbimbókban
• Ízlelés pályája
– VII, IX, V agyidegek
– Nucleus solitariusban a második
neuron
– Talamusz
– Kérgi vetület - I. testérző mező
A szaglás analizátora
•
Szerep:
– Védekezés
– Emésztőnedvek termelése
•
•
•
•
•
•
Szaglóreceptorok- szaglóhámban
– módosult idegsejtek
Szaglóidegsejtek axonjaiszaglóideg
Szaglóidegrostok a szitalemezen
a szaglógumóba lépnek
Szaglógumó kapcsolóállomás,
azonos és ellenoldali
szaglómezőbe
Szaglómező- agyvelő alapi részén
a lyukacsos terület kérgi részében
A szaglómezőből infomáció halad
a limbikus rendszerhez
A bőr
• A testfelszín 15-20
%-át alkotja.
• A testnyílások felé
nyálkahártyában
folytatódik.
• Rétegei:
felhám
(epider-mis), irha
(dermis),
bőralja
(hipodermis)
• Függelékei:
szőrtüszők
és
szőrök,
körmök,
mirigyek.
• Funkciói: érzékelés, védés, hőszabályozás,
tejelválasztás, kiválasztás, tápanyagok raktározása
• Vastagsága változó: vékony a szemhéjakon, a
legvastagabb a hát felső részén. A mechanikai
hatásoknak kitett bőrterületeken hiányzik a
szőrzet és a bőr nagyon vastag. A vékonyabb
bőrfelület szőrrel rendelkezik, néhany kivétellel.
• A vastag bőr felületén redők és barázdák
találhatók (ujjbegyeken a bőrlécek ujjlenyomatot
képeznek.
• A vérellátás a bőralja és az irha között haladó
érfonatok révén történik
• A hajszálereknek fontos szerepük van a
hőszabályozásban
A felhám
•
Rétegei:
– Csíraréteg
– Tüskés sejtek rétege
– Szemcsés sejtek rétege
– Fenylő réteg (tenyér, talp bőrére
jellemző)
– Szaruréteg
A felhám sejtjei:
- Keratinocita – lásd szövet-tan
- Melanocita – pigmentet termel, a
melanoszómák
a
szömszédos
keratinocitákba kerülnek ésa sejtmag
fölött telepednek le.
- a bőr színe a pigmentek
mennyiségétől és eloszlásától függ
(négerekben
a
teljes
felhám
vastagságában, fehérekben csak a
csíra és a tüskés rétegben)
- Langerhans sejtek - antigén
prezentáló sejtek, citotoxikus T
sejteket aktiválnak
- Merkel-sejtek –tapintásban vesznek
részt
Irha
• 1-2 mm vastag réteg
• Felső részében irhaszemölcsök találhatók –
felhám táplálását biztosítják
• Tömöttrostos kötőszövet alkotja
Bőralja
-lazarostos kötőszövet alkotja, melyben a
bőrterület függvényében különböző vastagságú szírréteg található
-hőszigetelésben van fontos szerpe
A bőr mint érzékszerv
• Receptorok – szabad idegvégződések, érzőtestecskék
• Pályák (három neuronosak):
– Spinothalamikus laterális (fájdalom és hőérzőkelés),
ventrális (durva tapintás)
– Spinobulbaris és a folytatásában a hátsókötegi pálya
(lemniscus medialis)
– Fejből a lemniscus trigeminális
• Kérgi központ: postcentrális mező (I. Testérző mező)
Exteroceptorok
• Finom tapintás és a
tudatos proprioceptiv
érzékelés pályája –
lemniscus medialis (belső
hurokpálya)
• Feji bement – V. Agyideg
révén
• Lemniscus trigeminalis –
V. Agyideg hurokpályája
• Kérgi mező: I. Testérző
mező
• Durva tapintás, hő és
fájdalomérzékelés
pályája spinothalamicus
• Feji bemenet
Mozgásérzékelés analizátora
•
Szerep:
– Izmok működési állapota
– Ízületekben
végbemenő
mozgások
– A test és részei helyzetének
meghatározása
•
Receptorok : Izomorsó, ínorsó,
Vater-Pacini testecske
• Pályák:
– Spinocerebelláris
– Spinobulbaris- folytatása a
lemniscus mediális
• Végződés
- A spinocerebelláris a kisagyban a
paleocerebellumba
- A spinobulbaris a postcentrális
mezőben
• Nem tudatos
proprioceptiv pálya –
spinocerebellaris
(gerincvelő-kisagyi
pálya)
– Egyenes (3)
– Keresztezett (4)