Transcript A kontrollok szerepének felértékelődése a közszférában

A kontrollok szerepének
felértékelődése a közszférában
Domokos László
Az Állami Számvevőszék elnökének előadása
Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete
2012. szeptember 19.
Az új ÁSZ törvény kiemelt jelentősége
2
A 2011. június 20-án elfogadott új számvevőszéki törvény
kiemelkedő jelentőségű az ÁSZ életében.
A jogszabályalkotók célja a hatékonyabb és eredményesebb
közpénzügyi gazdálkodás előmozdítása, a közvagyon
védelme volt.
Az új jogszabály ezért kiszélesítette az ÁSZ jogosítványait,
megerősítette a szervezet függetlenségét, valamint
átláthatóbbá tette működését, ezzel illeszkedve a
Nemzetközi sztenderdekhez.
3
Az ÁSZ szerepe az államháztartás ellenőrzésében
Az Állami Számvevőszék „az Országgyűlés legfőbb
pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az
Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát”.
Az ÁSZ-t jogköre, függetlensége teszi egyedülállóvá az
államháztartás ellenőrzésének rendszerében. Az
intézmény ezért az államháztartás ellenőrzésének egyik
legfontosabb, de nem az egyetlen szerve.
Kapacitásaink és módszertanunk sem alkalmas minden
helyzet kezelésére: ellenőrzéseink a múltra irányulnak,
minden esetben alaposak és így időigényesek is.
4
Az államháztartás ellenőrzés jelenlegi helyzete
Az államháztartási ellenőrzés három pillére épül:
• a külső ellenőrzésre,
• a belső ellenőrzésre,
• és az államháztartás belső kontrollrendszerére.
Magyarországon ez a struktúra nem áll össze működő
rendszerré. Sok helyen leépítik a belső ellenőrzést,
nincs munkamegosztás, holott a belső és külső
„védelmi vonalaknak” ki kellene egészítenie egymást.
Az ellenőrzés teljes függetlensége csak az ÁSZ esetében
garantált.
Belső kontrollrendszerek és belső ellenőrzés
Ellenőrzéseinkben kiemelten figyelmet fordítunk a
belső kontrollrendszerek vizsgálatára.
A rendszer feladata a hatékony, gazdaságos,eredményes és
szabályszerű működés biztosítása, az elszámolási
kötelezettségek teljesítésének garantálása.
Kontroll = átláthatóság, elszámoltathatóság
Az ÁSZ mellett ezért elengedhetetlen
a (belső) ellenőrzést végző
Intézmények munkája.
5
A belső kontrollrendszerek ÁSZ ellenőrzése
Az ÁSZ 10 éve ellenőrzi a belső
kontrollmechanizmusokat, az
utóbbi években jellemzően a
zárszámadási jelentés részeként.
2012. szeptemberében megjelent
legújabb jelentésünk újra önállóan
értékeli a belső kontrollokat.
Jelentéseink szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egymásra
épülnek. Együtt átfogó képet adnak a gazdálkodási
menedzsment színvonaláról a költségvetési
intézményeknél és fejezeteknél.
6
Az 2012-es ellenőrzés célja, hatóköre
Az ellenőrzés fő indoka a megváltozott
jogszabályi környezet volt.
Az ellenőrzésben megvizsgáltuk:
• a jogszabály-változások hatását,
• a korábbi számvevőszéki jelentések megállapításainak
hasznosulását,
• a belső kontrollrendszer elemeit,
• a külső és belső szabályok gyakorlati alkalmazását.
7
Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok 1.
Belső kontrollrendszereket és a belső ellenőrzés értékelését:
• 28 költségvetési szervnél,
• 11 költségvetési fejezet esetében a fejezeti kezelésű
előirányzatoknál végeztük el.
A kontrollok működése az intézmények és fejezeti kezelésű
előirányzatok 85%-ánál részben, vagy egészben megfelelő
volt.
A kontrollkörnyezet mutatta a legmagasabb megfelelőségi
arányt. Hiányosságok ezen a területen a közbeszerzések és az
információbiztonság terén mutatkoztak.
A legjobb osztályzatot a KEHI (97,8%-os megfelelőség), a
legrosszabbat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kapta (80%).
8
Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok 2.
Információ és kommunikáció:
• a második legjobban működő terület,
• komoly hiányosság, hogy az intézmények fele nem
rendelkezett kommunikációs stratégiával.
Intézmények kontrolltevékenysége:
• összességében megfelelően működött,
• a közbeszerzések ellenőrzése területén itt is hiányosságokat
tapasztaltunk.
9
Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok 3.
Kockázatkezelés:
• a második legrosszabbul teljesítő kontrollpillér,
• mind a kockázatkezelési tevékenység szabályozásában, mind
a gyakorlati alkalmazásban voltak hiányosságok.
Monitoring:
• itt tártuk fel a legtöbb szabályossági problémát,
• itt voltak a legnagyobbak az intézmények közötti eltérések.
10
11
Összegzés 1.
28 ellenőrzött költségvetési szerv közül 23 esetében
megfelelőnek találtuk a belső ellenőrzési tevékenységek
szabályozását, működését.
Főbb hiányosságok:
• a belső kontrollrendszerek kiépítésében, működésében,
• a vagyongazdálkodás, elszámolások, beszámolók ellenőrzésében,
• a rendszer, informatikai, és teljesítmény ellenőrzésekben.
Összegzés 2.
12
A belső ellenőrzés területén tapasztalataink szerint
komoly gondot okoznak a kapacitásproblémák.
A belső ellenőrzés megerősítése hozzájárulhat a belső
kontrollrendszer megerősítéséhez.
A belső kontrollrendszer továbbfejlesztésének főbb irányai:
• a kockázatkezelés színvonalának emelése,
• a közbeszerzési kontrollok erősítése,
• a pályázati támogatások elszámolásainak alaposabb és
gyakoribb ellenőrzése,
• a belső szabályzatok folyamatos aktualizálása.
13
Az Állami Számvevőszék küldetése
Az Állami Számvevőszék célkitűzése, hogy részt vállaljon
a jól működő állam felépítésében, a jó kormányzás
támogatásában.
Kétoldalú kommunikációval kialakítjuk és megerősítjük a
„jó gyakorlatokat”.
Megszilárdítjuk a kontrollpilléreket.
Az új ÁSZ törvénynek köszönhetően
javaslataink nem múlhatnak el
következmények nélkül.
14
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!