Transcript PrintzJanos - Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Dr. Printz János
MKVK Költségvetési Tagozatának elnöke
XIX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia
Balatonalmádi, 2011. szeptember 7-9.
Könyvvizsgálati kockázat és a belső
kontroll
ISA 315
Lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása a
gazdálkodó egység és környezetének megismerésén
keresztül, beleértve a gazdálkodó egység belső
kontrollját.
/Forrás: Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard (MNKS) a
nemzetközi könyvvizsgálati és minőségellenőrzési standardok
alkalmazásáról, MKVK 2010./
2
Könyvvizsgálati kockázat és az ellenőrzési
kockázat (belső kontroll kockázat)
Könyvvizsgálati kockázat = eredendő kockázat x
ellenőrzési kockázat x feltárási kockázat
3
Ellenőrzési kockázat fogalma
Az a kockázat, hogy egy olyan hibás álltás felmerülhetett,
amelyet – közben lényeges lehetett akár önmagában,
akár egyéb hibás állításokkal együttesen – a gazdálkodó
egység belső kontrollja nem tud időben megelőzni vagy
feltárni és helyesbíteni.
(MNKS-ISA 200 – Fogalmak13. n – ii)
Belső kontroll a független
könyvvizsgálói jelentésben I.
A vezetés felelőssége az éves beszámolóért:
„A vezetés felelős … olyan belső kontrollokért, amelyet a
vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az
akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítástól
mentes éves beszámoló elkészítése.”
(MNKS 2. sz. Függelék)
Belső kontroll a független könyvvizsgálói
jelentésben II.
A könyvvizsgáló felelőssége:
„A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves
beszámoló gazdálkodó egység általi elkészítése és valós
bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért
mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat
tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között
megfelelőek, de nem azért, hogy a gazdálkodó egység
belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan
véleményt mondjon.”
(MNKS 2. sz. Függelék)
6
Az államháztartási kontrollok rendszere
 külső ellenőrzés (ÁSZ) – 2011. évi LXVI. törvény
 kormányzati ellenőrzés (KEHI - EUTAF)
/312/2006. (XII. 23. )Korm. rend., 210/2010. (VI. 30.) Korm.
rend./
 belső kontrollrendszer
/az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.
(XII. 19.) Korm. rend – VIII. fejezet/
/Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Áht. 120. § (2)/
7
Az államháztartási kontrollok alapvető célja
Szabályszerű
Szabályozott
Gazdaságos
Hatékony
Eredményes
gazdálkodás
az államháztartási pénzeszközökkel és vagyonnal
/Áht. 120. § (1)/
8
Belső kontrollrendszer fő céljai
Kockázatok kezelése – bizonyosság megszerzése
 a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a
tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint az Áht.
91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel
összhangban hajtsa végre,
 teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
 megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a
nem rendeltetésszerű használattól.
/Áht. 121. § (1)/
9
A belső kontrollrendszer fő feladatai
A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy
 a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban
legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal és a 91. § (1)
bekezdésében meghatározott követelményekkel (gazdaságosság,
hatékonyság és eredményesség – „3E”),
 az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor
pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
 megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a
költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és
 a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására
vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani
útmutatók figyelembevételével.
/Áht. 121/A. § (2)/
10
A belső kontrollrendszer fő elemei
A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési
szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén
érvényesülő - megfelelő
 kontrollkörnyezetet,
 kockázatkezelési rendszert,
 kontrolltevékenységeket,
 információs és kommunikációs rendszert, és
 monitoringrendszert
kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését
folyamatosan nyomon követni, vizsgálni.
/Áht. 121/A. § (2)/
11
Belső kontrollrendszer – COSO-modell
COSO (Commite of Sponsoring Organisation of the Treadway Commission)
– modell
A belső kontrollrendszer elemei
Az Áht. szerint
kontrollkörnyezet
kockázatkezelési rendszer
A standardok szerint (ISA 315 )
kontrolltevékenységek
információs és kommunikációs
rendszer
a kontrollkörnyezet
a gazdálkodó egység
kockázatbecslési folyamata
a kontrolltevékenységek
a pénzügyi beszámolás
szempontjából releváns információs
rendszer, beleértve a kapcsolódó
üzleti folyamatokat, és
kommunikáció
monitoringrendszer
a kontroll figyelemmel kísérése
A belső kontroll komponensei I.
KONTROLLKÖRNYEZET
MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék)
Ámr.
1.Szervezeti felépítés
a) világos a szervezeti struktúra,
2.A hatáskör és felelősség kijelölése
b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri
viszonyok és feladatok,
3/a. A tisztesség és az etikai értékek
kommunikálása és szorgalmazása
c) meghatározottak az etikai elvárások a
szervezet minden szintjén,
3/b. A hozzáértés iránti elkötelezettség
d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.
3/c. Az irányítással megbízott személyek
részvétele
3/d. A vezetés filozófiája és működési
stílusa
Ellenőrzési nyomvonal
4.Emberierőforrás-politikák és
gyakorlatok
Szabálytalanságok kezelésének
eljárásrendje
A belső kontroll komponensei II.
KOCKÁZATBECSLÉS
KOCKÁZATKEZELÉS
MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék)
Ámr.
Pénzügyi beszámolás szempontjából
releváns kockázatok
Kockázatelemzés /felmérés és
megállapítás/
Kockázatkezelés
/kockázatokkal kapcsolatos
- megállapítása
intézkedések és megtételük módja/
- jelentőségük becslése
- bekövetkezésük valószínűségének
felmérése
- válaszlépések
(Pl. a működési környezet változásai,
új munkatársak, új vagy modernizált
információs rendszerek, új
tevékenységek, átszervezés, új
számviteli szabályok)
15
Kockázatkezelés eljárásrendje
(belső szabályzat)
A belső kontroll komponensei III.
KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK
MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék)
Ámr.
A feladatok megosztása
engedélyezési és jóváhagyási
eljárások
Információfeldolgozás
az információkhoz való hozzáférés,
Fizikai kontrollok
fizikai kontrollok (hozzáférés az
eszközökhöz)
Teljesítmény-ellenőrzés (terv-tény
jelleggel)
beszámolási eljárások
FEUVE
16
Folyamatba épített, előzetes, utólagos
és vezetői ellenőrzés (FEUVE)
 a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a
költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a
kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti
visszafizettetések dokumentumait is),
 a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági,
hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
 a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi
ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági
szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,
 a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak
megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
/Áht. 121/A. § (4)/
A belső kontroll komponensei IV.
INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék)
Ámr.
Információs rendszer
- Információáramlás
-infrastruktúra
(megfelelő információk megfelelő
időben és helyen)
-szoftverek
- Beszámolási rendszer
- működtető személyek
(hatékony, megbízható, pontos;
-eljárások
szintek, határidők, módok)
-adatok
(informatika)
- módszerek és nyilvántartások
Kommunikáció a feladatok és a
felelősség ismertetésében
(kézikönyvek, memorandumok,
elektronikus megoldás, szóbeliség)
A belső kontroll komponensei V.
A KONTROLLOK FIGYELEMMEL
KÍSÉRÉSE
MONITORING
MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék)
Ámr.
Nyomon kísérés
• vezetés
Szervezet tevékenységének, célok
megvalósításának nyomon követése
• belső auditorok vagy hasonló
feladatokat ellátók
Folyamatos
• külső felektől származó
(operatív tevékenység)
Kommunikáció
Független belső ellenőrzés
Pl. külső ellenőrzés – ÁSZ,
könyvvizsgáló
Eseti
Belső ellenőrzés
A belső kontrollrendszer keretén belül működő
 független,
 tárgyilagos bizonyosságot adó és
 tanácsadó tevékenység.
Célja: Az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztése
és eredményességének növelése.
Rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen
értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet
irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak
hatékonyságát.
/Áht. 121/B. §/
Kontrollok azonosítása
A kontroll megakadályozza a hibák előfordulását.
Megelőző (preventív) kontrollok
Iránymutató (direktív) kontrollok
Feltáró (detektív) kontrollok
Helyrehozó (korrekciós) kontrollok
(Belső kontroll kézikönyv – Pénzügyminisztérium, 2010.)
Kontrollok tesztelése
 A szervezet munkatársainak kikérdezése
 Megfigyelés
 Felülvizsgálat
 Munkafolyamatok megismétlése
(A könyvvizsgálati munka szakaszai – oktatási anyag - MKVK, 2011.)
Mi legyen „kéznél”, ha a belső kontrollokkal
foglalkozunk?
A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok - MNKS
Az államháztartás szervezetei könyvvizsgálatának módszertani útmutatója
Irányelvek a belső kontroll standardokhoz a közszférában (INTOSAI – ÁSZ)
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm.
rendelet
A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm.
rendelet (új kormányrendelet előkészületben!)
Az államháztartási belső kontroll standardokról szóló 1/2009. (IX. 11.) PM
irányelv
Az államháztartási belső ellenőrzési standardokról szóló 2/2009. (XII. 4.) PM
irányelv
Belső kontroll kézikönyv (PM, 2010.)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet !
P.J.