Transcript A GERINCVELŐ - SotePedia.hu

A GERINCVELŐ
(MEDULLA SPINALIS)
ANATÓMIÁJA
Heinzlmann Andrea
Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
I. éves magyar gyógyszerész hallgatók részére
2008. április. 24.
Emberben a gerincvelő (medulla
spinalis) kb. ujjnyi vastag, 45 cm
hossszú kötélszerű test.
ELHELYEZKEDÉSE
a gerinccsatornában (canalis
intervertebralis) egészen az I-II.
ágyéki csigolyák magasságáig
terjed
SZAKASZAI
1. nyaki rész (pars cervicalis)
2. mellkasi rész (pars thoracica)
3. ágyéki rész (pars lumbalis)
4. conus medullaris
5. filum terminale
6. cauda equina
a. nyaki "duzzanat" (intumescentia cervicalis)
b. háti "duzzanat" (intumescentia lumbalis)
INTUMESCENTIAK, CAUDA EQUINA
A GEINCVELŐ ÁLLOMÁNYA
1. szürke állomány (substantia grisea)
2. fehér állomány (substantia alba)
(a gerincvelő két felét a comissura alba köti össze)
2
1
SZÜRKE ÁLLOMÁNY (SUBSTANTIA GRISEA)
-középen helyezkedik el
-fehérállomány veszi körül
-keresztmetszeten pillangószárny forma
-radicularis, funicularis és internuncialis
neuronok perykarionjait, és interneuronokat
tartalmaz
Makroszkópos részei:
a. elülső szarv (cornu anterius)
b. hátsó szarv (cornu posterius)
c. oldalsó szarv (cornu laterale)
amely csak a gerincvelő háti szakaszán figyelhető meg
d. központi csatorna (canalis centralis)
MIKROSZKÓPOS FELÉPITÉS
Cornu anterius: somatomotoros neuronok perykarionja
Cornu posterius és cornu laterale:
viscerosensoros és somatosensoros neuronok perykarionja
canalis centralis
cornu posterius
cornu anterius
substantia alba
somatomotoros neuron perykarionja
REXED-FÉLE RENDSZER
Rexed - féle rendszer (lamina I-X.):
A szürke állomány beosztására szolgáló rendszer, amely
laminákra osztja azt
Hátsó szarv:
1. I. lamina:
- marginális sejtek
-itt végződnek a fájdalom- és hőérző, valamint a zsigerekből jövő
felszálló rostok és az agytörzsből leszálló monoaminerg rostok
2. II. lamina (substantia gelatinosa Rolandi)
- kis neuronok
-velőtlen és vékony velőshüvelyű rostok végződnek itt, amelyek a bőrből
származnak, valamint az agytörzsből leszálló monoaminerg rostok
3. III-IV lamina
- funicularis neuronok
-neuronok rostjai a tractus spinothalamicus rostjait képezik, ezen pálya
fájdalmat továbbít a felső központba
Oldalsó szarv:
4. VII. et X. lamina:
a. Clarke-Stilling-féle mag:
nagy neuronok csoportja, alsó testfél izomzatából-szalagjaiból, ízületeibőlcsonthártyából mélyérzés (proprioceptivitás), a bőr mechanoreceptoraiból
tapintás-nyomás vibrációérzérzés (epikritikus sensibilitás) érkezik
- efferensei képezik a tractus spinocerebellaris dorsalist
b. nucleus intermediolateralis - preganglionaris, sympatikus neuronok
cornu
laterale
Elülső szarv:
5. VII., VIII., IX. lamina:
- nagy motoneuronok (α-neuron)
- kis neuronok (γ-neuron)
- somatotopias lokalizáció:
a. mediális sejtcsoportok a tarkó-hát-borda és hasizmokat
látják el,
b. ventrolaterális idegsejtcsoportok a vállöv-felkar izmait,
c. dorsolaterális sejtcsoportok az alkar-kéz izmait idegzik be
FEHÉR ÁLLOMÁNY (SUBSTANTIA ALBA)
- felszálló - leszálló - interszegmentális rostokat tartalmaz
A gerincvelő barázdái a gerincvelő állományát jobb és
bal felől három hosszanti kötegre – funiculus- osztják fel:
a. elülső köteg (funiculus anterior)
funiculus posterior
b. oldalsó köteg (funiculus lateralis)
c. hátsó köteg (funiculus posterior)
funiculus lateralis
funiculus anterior
A GERINCVELŐ PÁLYÁI:
-a fehér állományban felszálló (érző) és leszálló (motoros)
pályákat különíthetünk el
-a felszálló pályák a kisagyban és a thalamusban végződnek,
illetve a thalamusban átkapcsolódva elérik a nagyagykérget is
-leszálló pályák a nagyagykéregből és az agytörzsből származnak,
amelyek befolyásolják a gerincvelői α-, és γ- motoneuronok
működését
axon
rostos astrocyta
gerincvelő fehér állománya
felszálló pályák
leszálló pályák
I. Felszálló, érző pályák:
1. Hátsó kötegi rendszer (tractus spinobulbares, Goll-Burdach pálya)
- végtagokból és a bőr mechanoreceptoraiból tapintás-nyomás-vibrációérzést (epikritikus sensibilitas)
- izomzatból-izületből-szalagokból-csonthártyából
szállítanak mélyérzést (proprioceptivitás)
- a rostok a gerincvelő hátsó kötegébe lépnek,
ahol keresztezés és átkapcsolódás nélkül
haladnak a nyúltvelőbe, az ott lévő magban
átkapcsolódnak, kereszteződnek és a
thalamusban, majd a thalamusból a gyrus
postcentralisba végződnek
2. Anterolaterális rendszer (tractus spinothalamicus)
-fájdalom- és hőérzékelésre, durva nyomás- és tapintásérzékelésre
szolgál
-alsó és felső testfélből származnak a rostok
-afferens rostok hátsó szarvba futnak, funiculáris neuronokon
átkapcsolódnak
-rostok a comissura albaban kerszteződnek
-ellenoldali elülső és oldalsó kötegben szállnak fel
thalamushoz, majd átkapcsolódás után a
gyrus postrcentrálisban végződnek
(antero-lateralis
rendszer)
3. Kisagyba felszálló pályák (tractus spinocerebellaris)
- mélyérzést szállítanak az izmokból, ínakból,
ízületekből,
- epikritikus sensibilitást a bőrből
- gerincvelőben átkapcsolódva kisagyban
végződnek
II. Leszálló, motoros pályák:
1. Pyramis pálya (tractus corticospinalis)
- motoros kéreg nagy pyramis-sejtjeinek neuritjei képezik
- a rostok végighaladnak a capsula internán, középagyon, hídon,
a nyúltvelő caudális végében
pyramis sejtek
- a rostok 70-90%-ban kereszteződnek (decussatio
pyramidorum) és mint tractus corticospinalis lateralis
(crutiatus) a gerincvelő oldalsó kötegében haladnak.
- a keresztezetlen rostok a gerincvelő elülső kötegében
haladnak,ezen rostok elérik rendeltetési helyüket,
a comissura albaban kereszteződnek
- a rostok α-motoneuron működésére hatnak
- akaratlagos mozgások kivitelezésében játszik szerepet
gerincvelő
2. Extrapyramidalis pályák:
- agytörzsi magokból erednek nucleus ruber, nucleus vestibulares,
formatio reticulares
- elülső szarv motoneuronjainak működését befolyásolja
- végtag-törzs-fejmozgás, koordinálja a szem-fejmozgást
GERINCVELŐI IDEGEK (NERVI SPINALIS)
31 pár gerincvelői ideg elhelyezkedése szerint:
- 8 nyaki (nervi cervicales)
- 12 háti (nervi thoracici)
- 5 ágyéki (nervi lumbales)
- 5 keresztcsonti (nervi sacrales)
- 1 farokcsonti (nervi coccygeus) idegre osztható
A GERINCVELŐI IDEGEK EREDÉSE
A gerincvelői idegek a központi idegrendszer gerincvelői részéből erednek,
vagy abban végződnek.
Mindegyik ideg egy elülső (radix ventralis) és egy hátulsó (radix dorsalis)
gyökérrel ered.
radix dorsalis
cornu anterius
radix ventralis
cornu posterius
1. ELÜLSŐ GYÖKÉR (RADIX VENTRALIS):
- gerincvelő szürke állomány elülső szarvával áll kapcsolatban
- kizárólag leszálló (efferens) rostokat tartalmaz
- a rostok egy része mozgató (motoros), és akaratlagos izmok
beidegzésére szolgál, amelyek megszakítás nélkül futnak az
izmokhoz
- a rostok másik része az oldalsó szarvból ered, amelyek vegetatív,
sympatikus rostok, és az autonom rendszer sejtjeihez mennek, mint
preganglionáris rostok, ezek is leszálló rostok, akaratunktól független
szervek, simaizmok, mirigyek- beidegzését végzik
cornu laterale
radix ventralis
cornu anterius
2. HÁTSÓ GYÖKÉR (RADIX DORSALIS):
- ganglion spinale - hátsó gyökereken lévő ovális, búzaszemnyi test,
bipoláris, érző idegsejtet tartalmaz, amelynek két nyúlványa van
a. az egyik eléri az érző végkészüléket (receptor)
b. a másik, a centrális nyúlvány, amely belép a gerincvelő hátsó kötegeibe,
amelyekben felszáll e kötegek nyúltvelői magváig, innen átkapcsolódva
húzódik a thalamushoz, majd az agykéreg érző központjához.
ganglion spinale
centrális szár
radix dorsalis
ganglion spinale
afferens
szár
receptor
cornu posterius
3. GERINCVELŐI IDEG (NERVUS SPINALIS)
-elülső - és hátsó gyökér rostjai a ganglion spinalistól lateral felé összekeverednek
és közösen hozzák létre az ideget
-az ideg kialakulása után egy elülső (ramus anterior) és egy hátsó (ramus posterior)
ágra oszlik
-a hátsó ágak a gerinc két oldalán oszlanak el a hát és a tarkó bőrében, és ezen
területek izmaiban
-az elülső ágak a mellkasi szakaszon önállóan futnak ki a bordaközökbe, ezért ezeket
bordaközi idegeknek nevezzük
-a többi ideg elülső (anterior) ága fonatot -plexus- alkot : nyaki-kar-ágyéki
keresztcsonti fonat
PLEXUSOK
plexus cervicalis
plexus brachialis
plexus lumbalis
plexus sacralis
A GERINCVELŐI SZELVÉNYEK
A korai embrióban az egész test harántul szelvényezett.
E szelvényezettség kifejezői a csigolyák, a bordák és a
gerincvelői idegek.
Az egy-egy gerincvelői ideg párhoz tartozó gerincvelői
részletet szelvénynek, azaz segmentumnak nevezzük.
Valamennyi gerincvelői segmentumból kiinduló ideg két
szomszédos csigolya között lép elő
A gerincvelői idegek egy-egy testszelvényt idegeznek be.
Egy-egy szelvénynek ill. gerincvelői idegnek megfelelő
beidegzési bőrterületet dermatomának hívjuk. Ebből
következően a megfelelő bőrterület mentén tapasztalt
fájdalom vagy érzéskiesés az adott gerincvelői gyökér
érintettségére utal.
GERINCVELŐI SZELVÉNYEK, DERMATOMÁK
REFLEX-ÍVEK
Részei:
1. érző végkészülék
(receptor),
2. érzőideg (afferens szár)
3. spinalis ganglion
4. motoros neuron
effector
5. efferens ideg (motoros)
= effector
Térd-reflex
(saját reflex vagy monosynaptikus, nyújtási reflex)
1. m. guadriceps femoris
2. izomorsó
3. térdhajlitók
4. motoros véglemez
5. spinalis dúc
6. α-motoneuron
7. gátló neuron
8. ligamentum patellae
GERINCVELŐ BURKAI
1. Dura mater spinalis
(agyvelő kemény burkának folytatása)
2. Arachnoidea
3. Pia mater (érhordó hártya)
TÉRSÉGEK
1. Cavum epidurale:
- dura mater és csonthártya között
- vénák (plexus venosus vertebrales interni)
-biztosítja a durazsák elmozdulását, amely
követi a gerincoszlop és a fej mozgásait
2. Cavum subdurale:
- virtuális rés a dura mater spinalis és arachnoidea között
- kóros folyamatok (vérzés) során tágul ki
3. Cavum subarachnoidale:
-arachnoidea és a pia mater
között
- liqor cerebrospinalis tölti ki
- lumbal punctio gyakori helye
- vérzés
GERINCVELŐ BURKAI, TÉRSÉGEK
LUMBALPUNCTIO
- lumbal 4-5-ös csigolya magasságában
- subarachnoidealis térből liquor nyerés
- idegrendszeri betegségek diagnosztikája
DURALIS ÉRZÉSTELENÍTÉS
A gerincvelői idegek kilépésük után a subarachnoidealis térbe jutnak,
átlépnek a dura mater spinalison az epiduralis térben, a duraszövet
hüvelyszerűen követi azokat, egészen a foramen intervertebrale felé
Vezetéses érzéstelenítés formái:
a. Epiduralis érzéstelenítés:
- az érzéstelenítő szer az idegeket az epidurális térben éri el
- negatív nyomás miatt a befecskendezett folyadék a nehézségi erő
viszonyait követi, lesüllyed
b. Spinalis érzéstelenítés:
- cavum subarachnoidealéba jut az érzéstelenítő
- a befecskendezett folyadék fajsúlyától függetlenül mozog,
- a beteg testhelyzetének beállításával és az érzéstelenítö megválasztásával
szabályozható az érzéstelenítés helye
EGY KIS KLINIKUM
Porckorongsérv
(Discus hernia)
A csigolyák között porckorong (discus intervertebralis)
található. Amelyek rugalmasságuknál fogva felveszik a
rezgő és ütésszerű terheléseket és egyenletesen osztják
szét ezt a csigolya felszínén.
Két részből áll:
• külső, erősebb kötőszövetes gyűrű (anulus fibrosus),
amely helyén tartja a nucleus pulposust.
• belső, zselés szerű anyag (nucleus pulposus),
amely elosztja a terhelést normál körülmények között.
Discus hernia oka:
Elméletileg a gerinc bármely szakaszán kialakulhat, mégis
leggyakrabban a nyaki és ágyéki szakaszokon fordul elő.
A külső anulus fibrosus szövete meggyengül, így nem
képes a nucleus pulposust a helyén tartani, ami a zárt
helyéről a gyengülés irányába kitüremkedik. A
kitüremkedés nyomja a kilépő gerincvelői idegeket, amely
fájdalmat, súlyos esetben bénulást okozhat.
GERINCTÖRÉSEK
Amikor a csontokra ún. túl nagy nyomás nehezedik a
csontok eltörhetnek.
Leggyakoribb törési típusok a gerincoszlopban:
•kompressziós törés: két vagy több csont összenyomódik.
Álló vagy ülő helyzetbe történő esés, vagy előrehaladott
csontritkulás idézheti elő.
kompressziós törés
•beékelődött törés: a csont két végére egymással szemben
ható erő nehezedik. A csont így szilánkosan két darabra
törik, majd a két darab végei egymásba csúsznak,
autóbalesetekben gyakori.
éktörés
FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK
Spina bifida vagy Rachischisis:
A velőcső-záródási rendellenességek összefoglaló
neve, amely során a velőcső záródása elmarad vagy
nem fejeződik be. Ilyenkor a gerincvelő feletti szövetek
(gerincvelő burkai, izmok, bőr) fejlődése is zavart
szenved.
A
jelentéktelen
elváltozástól
az
életképtelenséget okozó deformitások jöhetnek létre.
Spina bifida occulta: a csigolyaívek tökéletlen összeforrása
a lumbális-sacrális szakaszon. Az érintett bőrterületen mindössze
egy enyhe behúzódás látható.
Meningocele: a cystában meningx és liquor cerebrospinalis van.
Myelomeningocele: a cystában gerincvelő vagy gerincvelői idegek
is vannak. A cystában az érintett szakaszon a gerincvelő és az
idegek nem fejlődnek normálisan, így az érintett az szakasztól
caudalisan neurológiai tünetek alakulnak ki.
GERINCVELŐ DAGANATA
A gerincvelőben
vagy annak környezetében jó-vagy rossz
indulatú szövetburjánzás (daganat, tumor) alakulhatnak ki. A
gerincvelő sejtjeiből vagy a környékbeli sejtekből fejlődhet ki
tumor. A daganat kialakulhat a gerincvelői idegek gerincvelőből
kilépő szakaszán.
Számos szervben (pl. tüdő, vese, emlő, prostata, pajzsmirigy)
kialakult daganat ad áttétet (metastasis) a gerincvelőbe.
A daganatok nyomják a gerincvelőt, amely következtében a
betegek hátfájásról, érzészavarról, érzéskiesésről, vizeletszékletürítési zavarokról, izomgyengeségről panaszkodhatnak.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
BIBLIOGRAPHIA
Gray’s Anatomy Book
Hajdu Ferenc: Vezérfonal a Neuroanatómiához
Kiss Ferenc: Rendszeres Bonctan
Röhlich Pál: Szövettan II. kötet
Sobotta, Atlas of Human Anatomy, Volume 2
Szél Ágoston: Klinikai Anatómia
W.Kahle, H. Leonshard, W. Platzer: Bewegungsapparat Band I
http://drinfo.eum.hu
http://www.medicalhistology.us/wiki/pub/Main/Chapt
http://svmh.com/spine/images/flexion.jpg
http://wikipedia.com