Transcript IR + veg 2012 PG

Az idegrendszer élettana:
bevezetés + vegetatívum
Dr. Petheő Gábor
Pázmány MSC kurzus, 2012
Bevezetés
Az idegrendszer felosztása:
• Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs.
Periférás (környéki)
• Vezérlés: szomatikus (tudatosuló) vs.
autonóm/vegetatív (nem tudatosuló)
• Funkció (a reflexes szabályozásban
betöltött): afferens („érző”) vs. központ vs.
efferens (parancsoló/”mozgató”)
Az idegszövetet döntően idegsejtek
(neuronok) és őket „támogató”
sejtek (glia és Schwann) építik fel
• Az idegsejtek (érző, mozgató,
asszociációs neuronok) teste a KPIR
szürke struktúráiban helyezkedik el, míg a
periférián ganglionokat (dúcokat) alkotnak
• Az idegszövet fehérségéért a mielinizáció
felelős. A fehérállomány tehát döntően
axonokból és támogató sejtekből áll
A KPIR fontossága, sérülékenysége és
komplex működése miatt az egyik
legjobban védendő szövet
• Mechanikai védelem: csontos tok,
agyhártyák, liquor cerebrospinalis
• Kémiai (+immunológiai) védelem: vér-agy
gát, vér-liquor gát; +a támogatósejtek
hálózata, mely kevés kivétellel az
idegsejteket mindenhol körül veszi
• (+ a KPIR vérellátásának védelme)
Az idegrendszer sejtjei
http://www.ninds.nih.gov/disorders/brain_basics/ninds_neuron.htm
Neuron típusok
(morfológiai)
1)
2)
3)
4)
Unipoláris
Bipoláris
Multipoláris
Pseudounipoláris
A KPIR felosztása
Gerincvelő
Agyvelő
• Agytörzs (nyúltvelő, híd, középagy és
köztiagy magvai és hálózatai)
• Kisagy (kéreg és kéreg alatti magvak)
• Nagyagy (kéreg és kérgestest
szürkeállománya és kéreg alatti dúcok)
Gerincvelő (medulla spinalis)
• Gerinccsatornában helyezkedik el.
• A nyúltvelő folytatásaként az
öreglyuktól az L. II. csigolyáig
húzódik.
• A gerincvelő alsó részéről eredő
idegek a gerinccsatornában lefelé
futnak kilépési helyükhöz. „ Cauda
equina”
• Elülső és hátulsó felszínén
hosszanti barázda húzódik.
• Szelvényezettségét a belőle
kétoldalt szimmetrikusan kilépő
gerincvelői idegek adják.
• Egy-egy gerincvelői ideg 10-15
szárral ered, kb. 1 cm magas
területen. Ez felel meg egy
gerincvelői szelvénynek.
• Az idegek a csigolyák között lépnek
ki, ezért a csigolyaközök jelzik a
szegmentumokat.
A gerincvelő átmetszeti képe
Belül szürkeállomány
• Vastagabb elülső szarv: motoros sejtek
• Vékonyabb hátsó szarv: érző idegsejtek
• Oldalsó szarv: vegetatív működést ellátó
sejtek
Legbelül: Canalis centralis
Kívül fehérállomány
• Elülső köteg
• Hátulsó köteg
• Oldalsó köteg
Az ábra jobb oldalán:
• A fehérállományban az üres területek érző
pályák
• A fekete terület a pyramispálya
• A pontozottak az extrapyramidalis pályák
• A rácsozott a vegetatív pályák
• A vonalkázottak a gerincvelő belső
pályarendszerei
Agytörzs; Nyúltvelő
Vegetatív
működések fontos
reflex központja:
• légzés, keringés,
nyelés, köhögés,
tüsszentés, hányás
központjai részben
itt találhatóak
Agytörzs; Híd
• A nyúltvelőnél említetett funkciókon túl részt vesz az
alvás/ébrenlét, tekintés, vizeletürítés és testtartás
szabályozásában.
• Magjai: relé magok az agy és kisagy között, míg mások az
ízérző, a halló és az egyensúlyozó pálya relé állomásai,
illetve a feji régiót ellátó több agyideg magja is itt van
Agytörzs
Középagy:
• Magjai hallópálya, és egyes
tekintési reflexek relé magjai;
részt vesznek az
alvás/ébrenlét, hőmérséklet
és testtartás szabályozásában
Köztiagy; Talamusz:
• Érző és szubkortikális pályák
legfőbb relé és elosztó
központja, kapu a nagyagy
felé (éberség szabályozása)
Köztiagy; Hipotalamusz:
• A vegetatív működések
legfőbb szervezője
Kisagy
• Mozgató parancsok tudattalan, on-line korrekciója az érző
rendszerekből érkező információk alapján. Intenzív reciprok
kapcsolat az érző és egyéb mozgató központokkal.
Bizonyos kognitív funkciókban is felmerült a szerepe.
Agy
Kéreg:
Szenzoros, motoros és
érzelmi információk,
késztetések feldolgozása,
tudatosulása és társítása.
Kognitív funkciók:
figyelem, gondolkodás,
emlékezés
Jellemző működési egysége
a felszínre merőleges
kolumna (oszlop),
melynek határai térben és
időben változhatnak
Agy
Kéreg alatti törzsdúcok
rendszere:
mozgásszervezés,
testtartás +bizonyos
kognitív funkciók
Hipokampusz (specializált
szubkortikális
„kéregállomány”):
emlékképek kialakítása,
térbeli tájékozódás (a
limbikus rendszer része, mely
részt vesz az emóciók, motivációk
kialakulásában, az ösztönös
magatartások kontrolljában)
A perifériás (környéki) IR részei
• 12 pár agyideg (motoneuronok sejtestje a KPIRben)
• 31 pár gerincvelői ideg (motoneuronok sejtestje a
KPIR-ben)
• Vegetatív IR perifériás része (rostok és dúcok)
• +szaglóhám és retina idegelemei
Vegetatív/autonóm IR
Alapvetően
homeosztatikus funkció
Részei:
• Szimpatikus
(torakolumbális: T1-L2,3)
• Parszimpatikus
(kranioszakrális. n III, VII, IX,
X,S2-S4)
• Enterális (nincs jelölve!)
Vegetatív vs. szomatikus
efferentáció
Gv. elülső szarv
Az enterális IR kapcsolatai
azonban ennél bonyolultabbak!
Gv. oldalsó szarv
+egyes agyideg magvak
Szimp/paraszimp. általános felépítés
Mielinizált
B-rost
C-rost
nincs mielin
nACh-R
Célszövetek:
•Simaizom
•Szívizom
•Mirigyek
•Epitél
•Esetenként endotél
(~10% ACh)
G-fehérjés/7TM-R
nACh-R
A vegetatív dúcok elhelyezkedése
Szimpatikus: a KPIR közelében
•Ggl. paravertebrale
•Ggl. praevertebrale
Szimpatikus
Paraszimpatikus:
•A célszerv közelében
•A célszerv falában
A neuroviscerális transzmisszió
Az posztganglionáris autonóm idegek nem képeznek klasszikus
szinapszist a célszerven, célsejteken. Végkészülékük az ún.
varikozitás (tágulat).
Szimpatikus neurotranszmitterek
• Fő: 90% noradrenalin (NA), 10% ACh
(verejtékmirigy és egyes érterületek
endotélje)
• Mellék: ATP, NPY, szomatosztatin,
enkefalin, vazopresszin (ADH)...
A mellékvesevelő
Egy módosult szimpatikus dúc,
melynek postganglionáris neuronjai
nem növesztenek axont, továbbá
(kivételként) képesek az NA-ból
metilációval
A-t
készíteni.
A
metiltranszferáz kifejeződését a
kéregből magas koncentrációban
érkező kortizol (glukokortikoid)
indukálja. A mellékveséből NA is
felszabadul, azonban a plazma NA
döntően idegi eredetű. A NA, A a
dopaminnal
(D)
együtt
a
ketakolaminok közé tartozik. A
katekolaminok
bontása,
inkativációja döntően visszavétel
után
intracellulárisan
történik
(szimp. idegszövet, +tápcsatorna
szervei)
By Antranik – November 29, 2011Posted in: Anatomy, Science
Adrenereg receptorok
Receptor
típus
Affinitás
α1
NA>A
α2
A≥NA
β1
A=NA
β2
A>>NA
β3
NA>A
Jelátvitel
Típusos
elhelyezkedés
Legfontosabb hatások
Gq
IP3→Ca2+
DAG→PKC
simaizom
összeghúzódás
Gi
[cAMP]↓,IK↑
preszinaptikus
thrombocita
transzmitter felszab.
thrombocita aktiváció
szív, vese renint
termelő sejtjei
szívműködés 
reninleadás 
simaizom
elernyedés
zsírszövet
zsírbontás
Gs
[cAMP]↑
A szimpatikus aktiváció
hatásai
-A pupilla tágul.
-A hörgők tágulnak.
ACh
-Szívműködés gyorsul és
erősödik. A nem életfontosságú
szervek erei szűkülnek, de a
vázizomban tágulat is lehet
(A→b2, esetleg kolinerg módon).
-A mellékvesevelőből
katekolaminok (A/NA)
ürülnek a véráramba.
-Az emésztő működések
gátlódnak, de sűrű nyál
termelődik és a gyomor sósav
szekréciója fokozódhat. A
széklet- és vizeletürítés gátolt.
(ejakuláció)
Paraszimpatikus neurotranszmitterek és
receptoraik
Fő:
ACh - mAChR :
• M1, M3, M5: Gq → IP3 →Ca2+, DAG
• M2, M4: Gi → [cAMP]↓, IK↑
Atropin mindegyiket gátolja
(Az ACh bontása extracellulárisan zajlik, ami inkább
kivételes a transzmitterek közt.)
Mellék:
• NO (nitrogénmonoxid) → [cGMP]↑
• VIP (vasoactive intestinal polypeptide)→ Gs, [cAMP]↑
• CGRP (calcitonin gen-related peptide)
-A pupilla szűkül (M1).
-A hörgők szűkülnek,
szekréciójuk nő (M1).
-Szívműködés lassul (M2). A
tápcsatorna erei tágulnak
(VIP/NO).
-Az emésztő működések
serkentődnek (persztaltika,
szekréció, felszívás). Székletés vizeletürítés.
(erekció)
A paraszimpatikus
aktiváció hatásai
Összefoglalás
By Antranik – November 29, 2011Posted in: Anatomy, Science
Az agy (KPIR) fizikai és kémiai védelme
•
•
•
•
•
Csontos burok
Agyhártyák
Vér-agy gát
Liquor + vér-liquor gát
Gliasejtek
Az ún. cirkumventrikuláris szervek
körül a vér-agy gát nem zárt!
Liquor cerebrospinalis
(agyvíz)
Képződés: vér-liquor gát
Összetétele: K+ és glukóz cc.
kb. fele a plazmáénak,
gyakorlatilag fehérje mentes
Képződés: aktív (szekréció), állandó
Visszaszívódás: passzív, változhat