Transcript letölt

Homeosztázis, magatartás
• A magatartás a hipotalamusz és a limbikus rendszer
összehangolt működése (motoros, vegetatív, endokrín),
melynek célja a homeosztázis fenntartása, a faj
fenntartása és a vészhelyzetekre való megfelelő reagálás.
• A legtöbb tisztán vegetatívnak látszó szabályozásnak
motivációs és magatartási összetevője is van. (pl.
dehidratáció – szomjúság - vízivás)
• A limbikus rendszer és a hipotalamusz felsőbb agykérgi
kontrol alatt állnak – szerencsére...
Szimpatikus idegrendszer
• Gerincvelő thorakális és lumbális szakaszaiból
preganglionális rostok
• Paravertebrális ganglionokban és praevertebrális
ganglionokban átkapcsolódnak.
• Praevertebrális ganglionok:
– ggl stellatum,
– ggl. mesentericum superius, ggl. mesentericum inferius
– és a szervek falában levő ganglionok
• Állandóan működik
• (Posztganglionáris) átvivőanyaga a noradrenalin.
Paraszimpatikus idegrendszer
• Agytörzs paraszimpatikus magvai és a szakrális
gerincvelő preganglionális rostjai a szervek falában
elhelyezkedő ganglionokban kapcsolódnak át.
• Agytörzsi paraszimpatikus magvak:
– Edinger Westphal nIII. (átkapcsolódás a ggl Ciliare-ben)
– N. salivatorius superior et inferior n.facialis(VII.) et
glossopharingeus (IX.)
– Dorsal motor vagal nucleus n.vagus (X.)
• Feladata: egyensúly helyreállítása, energiatakarékosság,
szervek működésének minimális terhelésre való
beállítása.
• Átvivőanyaga az acetilkolin.
Szimpatikus és
paraszimpatikus pálya
A szimpatikus idegek pályája
A mellékvese vegetatív beidegzése
A mellékvese velőállománya
• A mellékvese 4-5g tömegű szerv a vese felső pólusán
zsírszövetbe ágyazva.
• Velőállományában adrenalin (80%) és noradrenalin
(20%) termelődik.
• Kromaffin sejtek, kromaffin granulumokkal,
posztganglionáris sejtekkel analógok, oszlopokba
rendeződve a kapillárisok körül.
• Felszabadulás csak idegi hatásra: n-ACh
• A hatások a szinttől, és az arányoktól is függenek és
persze a célsejten elhelyezkedő receptorok függvénye.
 Andrenerg receptorok
• 1 noradrenalin > adrenalin
– Vazokonstrikció (vese, bőr, emésztőrendszer)
– Szfinkterek, epehólyag, lép, méh simaizomkontrakció
– Bronchuskontrakció
– M. dialtator pupillae kontrakció, mydriazis
(pupillatágulat),
• 2 noradrenalin = adrenalin
– Noradrenerg autoreceptor az idegrendszerben
 Andrenerg receptorok
• 1 noradrenalin = adrenalin
– Tachikardia (pozitív kronotrópia)
– Szívizomerő fokozódása (pozitív inotrópia)
• 2 adrenalin > > noradrenalin
– Vazodilatáció (vázizomban, koronáriákban)
– Hörgőtágulat
– bélizom, méhizom, húgyhólyag elernyedés,
acetilkolin
adrenalin(*noradrenalin)
Erek (simaizom)
Dilatáció
1 kontrakció*
(főleg lép, bél, vese, bőr)
2 dilatáció
(izom, szívizom, máj, agy)
Pulzus, Szívizomerő
Csökken
1 nő
Vérnyomás
Csökken
nem változik lényegesen
*nő
Perifériás ellenállás
Csökken
*nő
Anyagcsere
glikolízis nő
glikogenolízis nő
vércukorszint nő
Szem (simaizom)
Miozis
Mydriazis
Záróizmok (simaizom)
Megnyílnak
Összehúzódnak
Hörgők
Gyomor-bél huzam
Epehólyag
Epevezeték
Ureter (simaizom)
Kontrakció
2 dilatáció
relaxáció (izomelernyedés)
*alig hat
Gyomornedvtermelés
Hasnyálmirigy
emésztőnedvszekréció
Fokozódik
Csökken
Nyálszekréció
Nő
Nő
enzimben gazdag mucinban gazdag
Verejtékszekréció
Nő (Kolinerg!!)
CNS
izgalom, szorongás, tremor
Allergia
anafilaxiás reakciókat gátolja
Verejtékmirigyek
• Gomolyagszerű csöves mirigyek. Kétféle:
• Apokrin
– Főemlősökben és patásokban (ló, szarvasmarha, teve stb.)
– (Kutyák, macskák, patkányok stb, csak a talpukon van és nem
a hőszabályozásban van szerepe)
– A hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén
– A szőrtüszőkbe nyílnak
– Méretük és aktivitásuk serdülőkorban, hormonális hatásra nő
meg, majd idős korban ismét csökken.
– Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában.
Verejtékmirigyek
• Ekkrin
–
–
–
–
–
–
csak főemlősökben
Kb. 2 millió, szinte mindenhol, de számuk testtájanként változó
szabadon nyílnak a bőr felszínén.
hűtőfunkció
Működésüket a szimpatikus idegrendszer szabályozza
Szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, melynek 99 százaléka víz,
emellett ásványi sókat és tejsavat tartalmaz.
• A kellemetlen szagot elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei
okozzák. Az ekkrin verejték pedig – a hajlatot nedvesen tartva –
kedvez a baktériumok elszaporodásának.
Verejtékmirigy típusok
A bőr vérkeringése I.
• Az anyagcserét a valósnál jóval kisebb keringés is
kielégítené. A többlet a hőszabályozás miatt van.
• Az acralis testrészeken
– a felszín/térfogat arány nagy
– arteriovenosus anasztomózisok vannak
– a vér a kapillárisok elkerülésével rögtön a vénás plexusokba
kerülhet, ami jóval nagyobb vérátáramlást – és ezáltal
hőleadást – tesz lehetővé. (A subcutis vénás plexusai nagy
befogadóképességűek, felettük a bőr vékony és jó hővezető.)
• 1 szimpatikus vazokonstriktor szabályozás alatt áll
• A meleg csökkenti a szimpatikus tónust
A bőr vérkeringése II.
• A nem acralis területeken magas az erek miogén tónusa.
• Ezeken az ereken a szimpatikus vazokonstriktorok mellett
aktív vazodilatátor mechanizmus is működik, mely a
miogén tónust oldja.
– Talán a verejtékmirigyeket beidegző szimpatikus! kolinerg
rostok,
– Talán a mirigyekből fel szabaduló enzim, mely kininogénből
értágító hatású bradikinint képez,
– Talán a mirigyekből felszabaduló dilatátor hormon (VIP?).
• A meleg csökkenti a szimpatikus tónust + a
verejtékmirigyek fokozott működése értágító hatású.
„Hűtőközpont”- „Fűtő központ”
• Elülső hypothalamus – preaopticus area:
– Hideg és melegérzékeny centrális termoreceptor neuronok a
hypothalamuson átáramló vér hőmérsékletét érzékelik
– A többi termoreceptor ingerülete is konvergál rajtuk.
– Túlmelegedés ellen a vazomotor, majd vazomotorsudomotor reflexek kapcsolódnak be.
• A hátsó hipotalamusz
– Lehűlés ellen a vazomotor reflex (vazokonstrikció) majd a
hőtermelés fokozása az izmokban (didergés) nyújt védelmet.
– Egyes állatokban hidegre T3/T4 termelés
– Kisgyermekekben a két lapocka közötti barna zsírszövetben
szimpatikus hatásra fokozódik a zsírégetés. (állatokban pl.
hibernáció után)
A vészreakció
• A fenyegetettség (de a fizikai erőfeszítés, sérülés,
vérvesztés, hideg stb. is) erős szimpatikoadrenális
aktiválódást okoz: Cannon féle vészreakció
– Átvivő anyaga a noradrenalin (főleg a szimpatikus
végződésekből) és az adrenalin (kizárólag mellékvese, nem jut
át a vér-agy gáton).
– Pupillatágulat, piloerekció, verejtékezés, hiperglikémia,
magatartási tünetek
– A katekolaminok növelik a vérglükózszintet, de
megakadályozzák a következményes inzulinszint-emelkedést.
• Központ a hátsó-oldalsó hipotalamusz
• Az emocionális eredetű izzadás nem jár értágulattal.
(„hideg verejték”)
Feladatok a gyakorlatra
• 1:
– Kövessük az utasításokat...
– Nem vetítem ki, mert a kísérleti alany nem láthatja...
• 2:
– 10 szó, köztük potenciálisan emocionálisan aktív szavak
• 3:
– 10 kérdés, ebből kettőre hazudni kell
• 4:
– „Gondoltam egy számra...”
– Véletlen sorrendben kell mondani, a kísérleti alany válasza
mindig „NEM”
– Folyamatosan jegyezzük le a kérdezett számokat! Többször is
végig kell kérdezni! (Más sorrendben, a gyanúsakat többször,
stb)