Transcript Ruházati áruismeret - Dr. SERES TechConsult

Budapesti Gazdasági Főiskola
Kereskedelmi és Vendéglátóipari
Főiskolai Kar
Ruházati áruismeret
1. rész
A szálas anyagok rendszere, a természetes szálas anyagok
2008/2009. tanév
Tantárgy: Üzleti vállalkozás II.
Ruházati szakma
Szegediné Lengyel Piroska
A textilipar nyersanyagai
SZÁLAS ANYAGOK
Szál = „végtelen” hosszúság, szűk keresztmetszet.
SZÁLAK
Pamut, gyapjú szál,
amelyek további szálakra
nem bonthatók
ELEMI SZÁLAK
Meghatározatlan
hosszúságú szálak,
viszkóz, nylon
FILAMENTEK
ROSTOK
Több elemi szálból álló
kötegek, len. kender,
manila kender
HÁNCSROSTOK
LEVÉLROSTOK
GYÜMÖLCS ROSTOK
A szálas anyagok
rendszerezése
természetes
szálas anyagok
szervetlen
szerves
Növényi
eredetű
Állati
eredetű
Magszál
Háncsrost
Levélrost
Gyümölcs
rost
Szőrök
Mirigy
váladékok
Pamut
Kapok
Len
Kender
Juta
Ananász
Szizál
Manila
kender
Kókusz
Gyapjú
Angóra
Moher
Nyúlszőr
Hernyóselyem
Ásványi
eredetű
Azbeszt
mesterséges
szálas anyagok
szervetlen
szerves
természetes
alapú
mesterséges
alapú
szénhidrát
fehérje
kaucsuk
polikondenzátum
polimerizátum
poliadduktum
Viszkóz
Acetát
Triacetát
Kazein
Szója
Kukorica
Gumi
Poliészter
Poliamid
POE
POP
PVC
POAN
POVA
POU
Üvegszál
Fémszál
A szálas anyagok
fontosabb használati
tulajdonságai
FELÜLET, ALAK
Feldolgozás, ruházkodás szempontjából fontos tulajdonság
Hossz, átmérő, finomság
Finomsági szám:
A szálas anyagok hosszának és tömegének a viszonyszáma.
METRIKUS (NM)
DENIER (DEN)
Hány méter hosszú szálnak 9 000 m hosszú szálnak a
a tömege 1 gramm
tömege hány gramm.
Pl. NM 3000
Pl. 15 Den
A nagyobb a finomsági
számú szál a vékonyabb.
A kisebb finomsági
számú szál a vékonyabb.
(Pamut, len , kender,
gyapjú)
(Hernyóselyem, viszkóz-,
szintetikus selyem
TEX (TEX)
1 000 m hosszú szálnak
a tömege hány gramm.
Pl. 15 Tex
A kisebb finomsági
számú szál a
vékonyabb.
BELSŐ FELÉPÍTÉS
Nagy-molekulájú, lineáris (lánc alakú), síkhálós vagy térhálós vegyületekből
épülnek fel
A lánc molekulák elhelyezkedése lehet párhuzamos, sok oldalirányú kapcsolattal rendezett, kristályos jellegű - ,
vagy
kuszált, kevés oldalirányú kapcsolattal - rendezetlen, amorf jellegű.
Rendezetlen
amorf
Kristályos +
amorf
(üvegszerű)
BELSŐ FELÉPÍTÉS
Nagy-molekulájú, lineáris (lánc alakú), síkhálós vagy térhálós vegyületekből
épülnek fel
A lánc molekulák elhelyezkedése lehet párhuzamos, sok oldalirányú kapcsolattal rendezett, kristályos jellegű - ,
vagy
kuszált, kevés oldalirányú kapcsolattal - rendezetlen, amorf jellegű.
Szakítószilárdság, nyúlás, rugalmasság
A szálas anyagok leggyakoribb igénybevétele a húzás, koptatás, hajlítgatás .
Mérése: szakítóerő - szakítószilárdság – szakítónyúlás.
A szál elszakításához szükséges erő
A szál szakadásakor mért nyúlás
Szakítóerő (gramm) / finomsági szám
NEDVSZÍVÓ KÉPESSÉG
Általában higroszkópos tulajdonságúak.
A pamut kivételével nedvesség hatására a szálas anyagok szakítószilárdsága
csökken, és növekszik a maradó nyúlásuk.
Igen fontos követelmény a jó nedvszívó képesség és a környező levegőbe való
elpárologtatás.
HÓSZIGETELŐ KÉPESSÉG
A ruházatnak biztosítania kell a test és a környezet közötti hőkicserélődést.
A szálak általában jó hővezetők
Rossz hőszigetelők
A jó hőszigetelést a szálak és a fonalak közé zárt levegő biztosítja.
FÉNY ÉS HŐ HATÁSA A SZÁLAKRA
Napfény
A szálak szakítószilárdságát
csökkenti
Hőhatás
Mosás, vasalás hatására
csökkenhet
a szálak szakítószilárdsága,
rugalmassága
Természetes szálas
anyagok
Növényi eredetű szálak és rostok
PAMUT
Magszál
Pamut=a gyapotnövény magszála
Gyapot: a mályvafélék családjába tartozó, fa vagy cserje.
Legelterjedtebb változata a 0,2-2 m magas cserje.
Fagyra érzékeny, fény- és hőigényes.
A gyapotot kézzel
vagy géppel
szedik.
Elsődleges feldolgozás
TISZTÍTÁS
A magtokok tisztítása a gyapotföldön
EGRENÁLÁS
A magszálak leszedése a magról
Főtermék:
magszál
Melléktermék:
Gyapotpihe
(lintersz)
Vattagyártás
Olaj
BÁLÁZÁS
Textilgyár
Gyapotszedő gép
(gyapotmagból
sajtolással)
Ipari olaj
Mikroszkópi képe



Szabálytalanul
csavarodott,
összelapult cső
alakú sejt.
Keresztmetszete
bab, vagy vese
alakú.
Éretlen, holt szál
lapos, túl érett
szál kerekded.
Fizikai - kémiai - higiéniai tulajdonságai









Hossza:
Rövidszálú 12 - 22 mm durva, vastag falú, merev
Középszálú 22 - 38 mm vékony falú, hajlékony
Hosszú szálú 38 - 60 mm igen finom, lágy, erősen csavarodott
Szakítószilárdsága jó, de fajtától és érettségtől függően
változó, nedves állapotban nő - A pamutból készült áruk
károsodás nélkül jól moshatók.
Jó nedvszívó képességű (a felületén levő viaszréteg gátolja a
nedvszívó képességet
eltávolítva
vattagyártás)
Kémiai felépítése: 87-95 %-a cellulóz, ami főzéssel 99 %-ra is
javítható. (kísérő anyagok kioldódnak)
(színezéskor a pamutanyagokat főzik, viaszréteg eltávolítása
után a festékanyagot könnyen felveszi!)
Oldószere a réz - oxid - ammóniák (megduzzasztja, majd
feloldja, műselyemgyártáskor hasznos tulajdonság)






Tömény és híg szervetlen savak (kénsav, sósav, salétromsav)
erősen roncsolják (cellulóztartalom rideg, törékeny hidrocellulózzá alakul)
Híg szerves savak (hangyasav, ecetsav) selymes fényt, ropogós
fogást ad a pamutnak
Tömény szerves savak bontják a cellulózt.
Lúgok –NaOH - hidegen nem támadják meg.
Levegő jelenlétében, lúgban főzve károsodik.
Levegőtől elzártan, lúgban főzve nem károsodik!
Mercerezés: Tömény, hideg nátronlúgban a pamutszál megduzzad,
felülete sima lesz, és erősen megrövidül.
Ha a megrövidülést feszítéssel megakadályozzák, a pamutszál mosás
és szárítás után is sima felületű marad, és fényessé válik.
A Pamut legkiválóbb minőségjavító eljárása:
- szakítóerő 50 %-kal nő – nedvszívó képesség nő – az anyag könnyebben, szebben
festhető





Rövid ideig tartó 120 C körüli hőmérséklet nem károsítja, jól
vasalható
Napfény hatására szakítószilárdsága erősen csökken, tűző
napfényben - 300-400 óra után - szilárdságának több, mint a
felét elveszíti. (pamutfüggönyök gyengülése!!!)
Jól fehéríthető nátrium-hipo-klorittal
Baktériumoknak, gombáknak kevésbé áll ellen
Meggyújtva gyorsan ég, égő papírra emlékeztető szagú, kevés
hamu marad vissza.
Felhasználása, jelentősége







Sokoldalú
Alsó és felsőruházati cikkek
Divatáruk és öltözékkiegészítők
Lakástextíliák
Háztartási és műszaki cikkek
Ágyneműk
Gyógyászati cikkek
Vegyipari alapanyag
„FEHÉR ARANY”
Rostok
Háncsrostok
Levél rostok
Gyümölcs rostok
A növényi szár keresztmetszete
Háncsrostok





Epidermisz (védelem)
Háncsréteg (rostok helye!)
Kambiumréteg (a szár
vastagodásáért felel!)
Fás réteg (elfásodott sejtek)
Bélüreg (üres csatorna)
ROSTOK
A pamut elemi szálaihoz hasonló méretű
sejtekből épülnek fel.
A sejteket növényi ragasztóanyag - PEKTIN ragasztja össze.
A rostok hossza a szár hosszától függ.
Finomságuk a növény érettségi állapotától függ.
Legfinomabbak közvetlenül virágzás után.
(később lignin rakódik a rostokra)
A háncsrostok feltárása
A háncsrostkötegek elválasztása a szár többi részétől
Mechanikai feltárással
Biológiai feltárással
A szár fás részét rovátkolt hengerpárokkal összetörik és eltávolítják.
DURVA ROSTOK
Áztatás mikrobák segítségével, amelyek
elbontják (vízben oldhatóvá teszik) a pektint.
SZILÁRD, HAJLÉKONY, FINOM ROSTOK
Vegyszeres feltárással
A pektint vegyszerekkel bontják le
TÖRÉKENY, MEREV ROSTOK
A kiázott kóró kezelése
A kórókban maradt víz mennyisége - 200-300% Szárítás
A víz eltávolítása.
Sátorozással.
Alagútban.
A kóró bordázott hengersoron halad át.
Törés
A száraz, fás rész pozdorjává törik, nagy
része a hengerek között kihullik.
Finom-törés
Tilolás
A fásrész és az apró rostok különválnak a
szép hosszú rostoktól.
TILOLT ROST
TILOLÁSI KÓC
TILOLT KÓC
BÁLÁZÁS
FONODA
TILOLÁS
Tilolás
LEN
A legfontosabb rostnövény




Mérsékelt égövön
termesztik.
Hőigénye a
gyapoténak 40%-a.
Északi len („rost len”):
rostjai hosszabbak,
finomabbak, magjai
apróbbak.
Déli len („olaj len”):
sok és nagy magvú,
rostjai durvábbak.
Mikroszkópi képe

Hosszú, vékony
csövecske alakú bélüreg
Keresztmetszete
szabálytalan ötszög, vagy
sokszög
Hosszanti felülete csíkozott
Fizikai-kémiai tulajdonságai










Anyaga: 70-80 %-a cellulóz, a többi lignin, pektin, viasz, víz.
Nedvszívó képessége jó, súlyának 20%-át kitevő nedvességet is
képes magába szívni.
Lúgban főzve szép fényét elveszíti, szakítószilárdsága gyengül.
(a sejtek közötti pektin oldódik)
100 C foknál magasabb hőmérsékleten szilárdsága gyengül.
Halványsárga színű, esetleg gyengén szürkés és fényes.
Szakítószilárdsága nagyobb, mint a pamuté
Hővezető képessége csak kissé jobb, mint a pamuté.
(a len-szövetek lényegesen hidegebbek, hűvösebb tapintásúak –
a len sejtek laposabbak, nagyobb felületen érintkeznek a testtel)
Kopásállósága jobb, mint a pamuté.
Jól fehéríthető, színezhető. Mángorlás után ezüstösen csillog.
Felhasználása, jelentősége
Brüsszeli csipke
Batiszt zsebkendő
…………………..
Durva ponyva
KENDER




Melegebb éghajlatot
igényel, mint a len.
Északi kender (sok mag,
kevés rost)
Déli kender (sok rost,
kevés mag)
Virágzáskor kell aratni!
Jellemző tulajdonságai - felhasználása




Mikroszkópi képe a lenéhez
hasonló, de a sejtek végei
lekerekítettek.
Szakítószilárdsága nagyobb,
mint a lené.
Nyúlása igen kicsi, 1-2 %.
Ponyvák, kötelek, zsákok,
szőnyegek, törlőruhák, tűzoltó
tömlők, zsinórok, kötöző
zsinegek, vízvezeték tömítő
anyag…….
Egyéb rostok
AGAVE
Egyéb rostok
KÓKUSZPÁLMA
Egyéb rostok
MANILAKENDER
Egyéb rostok
YUKKA
Melyik szál/rost mikroszkópi
képét látjuk?
pamut
kapok
juta
rami
kender
len
sizál
manila kender








a.) A pamutszál hosszanti képe összelapult cső alakú, szabálytalanul
csavarodott, keresztmetszete általában vese, piskóta vagy bab alakú.
b) Az indiai és a jávai kapok magtokjának belső faláról leválasztott
magszálak mikroszkópi képe vékony falú csőhöz hasonló; a csőfal
vékonyságát a szálak bélüregét kitöltő ágyazó folyadék légbuborékai
érzékeltetik.
c) A juta elemi sejtjei sokszög keresztmetszetűek, éles sarkokkal.
d) A zöld vagy indiai rami és a fehér vagy kínai rami szárából nyert rostok
lapos és hosszirányban csíkozott elemi sejtekből állnak.
e) A lenrostok pektinnel összeragasztott, szögletes keresztmetszetű elemi
sejtekből épülnek fel.
f) A kenderrostok elemi sejtjeinek keresztmetszete 3...7 szögű,
legömbölyített sarkokkal.
g) A 45...90 cm hosszúságú durva, merev szizál rostok elemi sejtjei
sokszögletűek, bélüregük nagy.
h) A manilakender 1...2,5 m hosszú rostjait nagy bélüregű, ovális vagy
szabálytalanul sokszögletű elemi sejtek alkotják
ÁLLATI EREDETŰ
SZÁLAS ANYAGOK
az állati eredetű
szálas anyagok közös jellemzői
Fehérjevegyületekből állnak







Szerves vegyületek: C, H, O, N + S, P
Aminosavakból épülnek fel
Lehetnek:
Proteinek: csak aminosavakból épülnek fel.
KERATIN (gyapjú) FIBROIN, SZERICIN (hernyóselyem)
Proteidek: az aminosavakon kívül más alkotórészt is
tartalmaznak.
Legnagyobb részük amorf anyag, de a gyapjú és a hernyóselyem
fehérje kis rendezettséget mutat. < cellulóz rendezettsége (pamut)
Kisebb a szakítószilárdsága. jobban nyúlnak
A fehérjeláncok térhálósodhatnak
kiváló rugalmasság



A hídszerű kötések lúgra érzékenyek
nedvesség hatására
gyűrűs szerkezetűvé alakulnak, a szálak erősen zsugorodnak
Fehérjeláncokat a lúg megbontja Mosás, színezés csak
lúgmentes anyagokkal!
Tömény ásványi savak roncsolják, hígított savaknak ellenáll.
KARBONIZÁLÁS
Tisztító eljárás
Híg, kénsavas kezelés,
amelynek hatására a növényi
szennyező anyagok
elszenesednek.


Fényre, hőre érzékenyek.
Meggyújtva láng nélkül, perzselődve égnek, kellemetlen
égetett hajszagúak.
Gyapjú
Állati szőr
Gyapjú
A juhok
testét borító szőrzetet.
Ritkábban más állatok
(angórakecske,
kasmírkecske) szőrzetét
is nevezik gyapjúnak,
de ilyen esetben mindig
elé teszik az állat nevét
(angóragyapjú,
kasmírgyapjú).
A gyapjú a szálas anyagok között



Az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari
nyersanyag
A világ 74,7 millió tonna szálas anyag termelésének 1,7%-át teszi ki
Ez a mennyiség hosszú ideje változatlan, mert a
juhállomány és az egy-egy állatról lenyírható
mennyiség gyakorlatilag állandó.
A gyapjú feldolgozása
Csak melegebb éghajlatú vidékeken

Úsztatás – „úsztatott gyapjú”

Langyos, szappanos vízzel mosás –
„háton mosott gyapjú”
1. NYÍRÁS (évente egyszer-kétszer)

„Zsírban nyírt gyapjú” – minden
előkészítés nélkül nyírt gyapjú

„nyíró súly” – a lenyírt bunda súlya
(3,6 kg -11 kg)

Rendement: a szennyes, zsíros
gyapjúból nyerhető tiszta, fonásra
alkalmas gyapjú %-ban kifejezett
mennyisége
2. OSZTÁLYOZÁS (has, hát, fej…)
Pehelyszőr, felszőr, sörte szőr, tüskés szőr
3. KEZELÉS szikkasztás - zsákolás szállítás
A gyapjúszál tulajdonságai
Mikroszkópi képe
Keresztmetszete:
pikkelyréteg
kéregréteg
bélréteg
Hosszúkás, kissé
megcsavarodott,
szorosan egymáshoz
kapcsolódó
sejtekből áll.
A durva felszőrben
velőt tartalmaz, a
szál merev és
rugalmatlan.
A finomabb
szőrökből hiányzik.
Felülete pikkelyes


Alakja ívelt, hullámos. Annál finomabb, mennél íveltebb.
Finomságának „mérőszáma” = az 1 cm-re eső ívelődések
száma.
Szálátmérő – finomsági osztályok
Általános megjelölés
Finom gyapjú
Középfinom
gyapjú
Durva gyapjú
Osztály
Szálátmérő
mikron
Íveltség
17 alatt
> 12
Finom merinó
AAAAA (5A)
Merinó
AAAA (4A)
AAA (3A)
AA (2A)
A1
A2
17-19
19-20
20-22
22-24
24-26
11-12
Nemesített
pusztai juh
B1
B2
26-28
28-30
6-7
Keresztezett
C1
C2
C3
30-32
32-34
34-36
5-6
Pusztai juh
D1
D2
D3
37-42
42,5-45
45-48
5 alatt
E
F
49-60
60 felett
Hullámos
Sima
9-11
8-9
7-8
MERINÓ JUHOK
MAGYAR MERINÓ
AUSZTRÁL MERINÓ
CIGÁJA JUHOK
CIGÁJA JUH
CIGÁJA JUH
RACKA JUHOK
PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH
PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH
PUSZTAI JUH
PUSZTAI JUH
Fizikai – kémiai - higiéniai tulajdonságai
Szálhossz:
> 70 mm fésűs gyapjú: erős sima fésűsfonal készítésére alkalmas
< 70 mm kártolt gyapjú: vastagabb, borzas fonal készítésére
alkalmas
 A leggyengébb szakítószilárdságú szálas anyag
 Nyúlása nagyfokú (száraz állapotban akár 50 %-os is lehet a
nyúlása)
 A legrugalmasabb szálas anyag (20-30 %-os nyúlás esetén is
visszanyeri eredeti alakját terhelés után)
 A gyapjúáruk nem gyűrődnek
 A legjobb nedvszívó. (30-40% nedvességfelvétel esetén is száraz
tapintású)

Fizikai – kémiai - higiéniai tulajdonságai









NEMEZELŐDÉS
A gyapjúszálak meleg, nedvesség és vegyszerek, nyomkodás és
mozgatás hatására összefüggő lappá alakíthatók: NEMEZ (FILC)
Elősegíti: a szál pikkelyes felülete, íveltsége, hajlékonysága,
rugalmassága.
Gyapjúszövet felületén nemezréteg kialakítása = KALLÓZÁS
Kémiai összetétele: keratin fehérje (kéntartalmú vázfehérje)
Lúgokra érzékeny, melegen megtámadják, forrás hőmérsékletén
feloldják.
Savak, csak tömény állapotban, és magas hőmérsékleten
károsítják.
Fehérítésre kénessav és sói, és hidrogén-peroxid alkalmazható.
Klórozás: célja a pikkelyréteg szétroncsolása, a nemezelődés
meggátolása. (sok mosásnak kitett kötöttáruk!!)
Gyapjú jelentősége


a ruházkodásban (férfi, női ruha, kabát szövetek, KH kelmék,
alsóruházat, divatáruk…)
a lakástextíliák (takarók, szőnyegek, bútorkárpit-anyagok)
körében
kiváló melegtartó képességének, puhaságának,
rugalmasságának, kellemes tapintásának köszönhető

Ipari alkalmazása főleg a nemezgyártásban számottevő
„Tiszta élő gyapjú”
Hernyóselyem
Mirigyváladék
Valódi selyem
A selyemhernyó
fonómirigyeinek
levegőn
megszilárdult
váladéka
„Nyers selyem”
Selyemhernyó az eperfalevélen
Pete
Hernyó
Négyszer vedlenek
Gubózás
Fonómirigyei által
termelt váladékba, 2-3 nap alatt
Báb
Lepke
Váladékával felnyitja a gubót és kibújik
A gubók feldolgozása
A bábot a gubóban forró levegővel elpusztítják
A gubókat portalanítják, osztályozzák.
Gombolyítás
A gubókat rövid ideig főzik (90 C-os vízben),
a „szericin” ragasztóanyag felpuhul.
Lengő kefével megkeresik a gubószálak végeit.
3-4 szálat összefogva gombolyító tálban
megkezdik a legombolyítást.
GREGE
Hulladék
selyem
A selyemgubóból kb. 400–600
méter hosszú selyemszál
fejthető le.
 1 kg gubóból – 3000 db – kb.
250 g szálat nyernek.
 Egy - egy gubószál nem lenne
elég erős, ezért 3–8 gubó szálat
egy fonallá egyesítenek, ez a
grége.
A grége sodrat nélküli szál:
 közvetlenül is felhasználni
 igen gyakran több grége
összecérnázásával állítják elő
az iparban használatos
selyemfonalakat

A szál keresztmetszete lekerekített sarkú
Mikroszkópi képe háromszögre hasonlít, a szál oldalai szinte
laposak, sok fényt vernek vissza, ami a
szálak fényét adja.
Nyers és hámtalanított selyem
ANYAGA
Fibroin fehérje
Nagy szakítószilárdságot ad a szálnak
Szericin fehérje (hámfehérje)
Merevvé teszi a szálat, fényét tompítja.
eltávolítása = hámtalanítás
A szericin-réteget magas hőmérsékleten a
szál felületéről szappanoldattal leoldják.
Ecru = kismértékben hámtalanított selyem
Souple = nagyobb mértékben hámtalanított
selyem
Cuite = teljes mértékben hámtalanított selyem
Nyers és hámtalanított selyem
Nehezítés
A hámtalanításkor bekövetkezett
súlyveszteség pótlása,
csersavval és ónsóval.
Pari nehezítés
(Nehezítő anyag = súlyveszteség)
Pari alatti nehezítés
Pari feletti nehezítés
Hatása:
A selyem fogása, esése javul, suhogóbb lesz.
Szakítószilárdsága csökken.
Forró, híg lúgban a selyem feloldódik.
 Híg szerves savakkal javítható a fogása és a fénye
Tömény kénsavval „krepphatás” érhető el, nyújtva a
szálat fényes felületű lesz.
 Jól fehéríthető kénessavval és sóival, és hidrogénperoxiddal.


Felhasználás
Reprezentatív női és férfi ruhaanyagok
Divatáruk és öltözék-kiegészítők
Selyemfonal-matringok
A természetes szálak és rostok
felhasználásának története
A ruházat kialakulását befolyásoló tényezők
A biológiai és társadalmi funkciók mellett a természet nyújtotta
anyagok előfordulása is befolyásolta:
 Hidegebb tájak lakói a bőröket és a szőrméket
 A melegebb tájak lakói a növényi rostokat és a szálakat
használták fel ruházkodási célra.
Előzmények:

Kezdetben halászathoz, vadászathoz, földműveléshez
különböző fonalakra volt szükség.

A növényi rostokat, az állati szőröket már az ősember is
használta, a rövid rostokat összesodorta, hogy erősebb és
hosszabb legyen, így készítette a köteleket, halászhálókat,
gyékény-szőnyegeket….
HERNYÓSELYEM




A rövidebb szálak és rostok fonási nehézségei magyarázzák,
hogy az első ruházkodáshoz felhasznált textil- nyersanyag
a fonást nem igénylő hernyóselyem volt.
Kínában már i.e. 3000 –ben foglalkoztak selyemhernyó
tenyésztéssel és selyemszövéssel.
A szigorú kiviteli-tilalom miatt a selyemhernyó-tenyésztés
titka csak i.sz. 560 táján került el Bizáncba, majd Itáliába,
majd ezután rohamos fejlődés következett be.
Hazánkba 1760 körül indult meg a selyemhernyó tenyésztés
Pellérden (Pécs mellett), ahol selyemfeldolgozó üzem, fonoda
és szövöde is létesült, kezdetben olasz munkásokkal
 Az 1840-es években Kossuth és Széchenyi lelkesen buzdít a
selyemhernyó-tenyésztés fejlesztésére
 1848-ban az első felelős magyar minisztérium is foglalkozik a
kérdéssel, és Klauzál Gábor földművelés-, kereskedelmi-, és
iparügyi miniszter megállapítja a selyem beváltási árát.
 A selyemhernyó tenyésztés nagyarányú fejlődésének a
mesterséges szálak megjelenése vetett véget.
GYAPJÚ




A hernyóselyem feldolgozásával szinte egyidős a gyapjú
feldolgozása.
A régészek szerint az ember már i.e. 7000 évvel megszelídítette a
juhot.
Ókori sírokból i.e. 2600 táján eltemetett, gyapjúszövetbe
burkolt múmiák kerültek elő.
Az ókorban főleg Asszíria, Perzsia, Fönícia lakói foglalkoztak
gyapjú-feldolgozással
A rómaiak is tőlük vették át a fejlett eljárásokat.
LEN





Egyiptomban már az i.e. harmadik évezredben ismerték és
finom szövetté dolgozták fel.
A múmiákat lenszövetbe burkolták.
Felhasználása az egyiptomiaktól került át Indiába.
Az európai len-termesztés nyomai a Genfi-tó
cölöpépítményeinek feltárásakor kerültek elő. Itt lenből készült
szöveteket, hálókat, köteleket találtak.
Az európai len-termesztés a 19. század elején terjedt el, amit
meggyorsított a Napóleon elleni angol kereskedelmi zárlat. Az
angol hadihajók megakadályozták, hogy a tengerentúlról
pamutot szállítsanak Franciaországnak. Ekkor kezdte el
Napóleon szorgalmazni a len-termesztést, pályázatot hirdetett a
lenipar fejlesztésére.
KENDER





Ősi textilnövény.
Elterjedése, jelentősége a hajózással kapcsolatos.
Egy XVI. századi vitorlás hajóra több száz mázsa kötélzet
kellett.
A kötélipar ebben az időben kizárólag kendert dolgozott fel.
Hazánkban a XVIII. század végén lendült fel a termelés,
amikor a Habsburgok a tengeri hajózás fejlesztését
szorgalmazták.
A XX. század elején a magyar kender-feldolgozó ipar már igen
fejlett, 54 országba exportálta áruit.
PAMUT




A gyapotnövény magjából kipattanó szálakat először
Indiában kezdték el gyűjteni és felhasználni.
A hinduk már az ókorban szállítottak pamutárukat Perzsiába,
Egyiptomba, Kisázsiába, és Görögországba.
Európában a gyapot termesztése Nagy Sándor keleti
hadjáratai nyomán indult meg.
Később a rómaiak, és az arabok (mórok) fejlesztették
művelését.