Építőanyagok tulajdonságai
Download
Report
Transcript Építőanyagok tulajdonságai
Azok a természetben megtalálható
illetve mesterséges úton előállított
termékek, melyek természetes
állapotukban,vagy feldolgozás után
alkalmasak építőipari célra
Azok az anyagok, melyek a
természetben megtalálható
összetételben eredeti állapotukban
építőipari célra alkalmasak
Azok az anyagok melyeket a
természetben megtalálható anyagokból
állítanak elő
A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az
óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy
oxigénatomból áll.
Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz”
megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony
állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek,
légnemű halmazállapotban gőznek nevezik
A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók
adják
Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság
Fizikai:
változása nem jár az anyag
összetevőinek megváltozásával,
Szín, keménység, halmazállapot, szag,íz
Egyes fizikai mennyiségek közötti
összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk
meg. Az alapul választott rögzített
értéket a mennyiség mértékegységének
nevezzük
Hosszúság: m
Tömeg:kg
Idő:s
Áramerősség:A
Hőmérséklet:K
Azok a változások, amelyek az anyag
összes tulajdonságainak megváltozásával,
új minőségű anyagok keletkezésével
járnak PL: korrózió, égés
Fizikai:
az anyagokat általános
felhasználhatóság,szempontjából
jellemzik pl: sűrűség, tömörség,
hézagosság stb
Mechanikai:
Az anyagok szilárdsági viselkedését
jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás
A szilárd halmazállapotú anyagoknak
meghatározott alakjuk és térfogatuk van
folyadékok térfogata állandó, alakjuk
azonban nem
A gázhalmazállapotú anyagoknak
állandó alakjuk és térfogatuk nincs
Olvadás
Fagyás
Párolgás
Szublimáció
Sűrűség alatt a kiszárított anyag
tömegének (m), valamint tömör, üregés pórusmentes térfogatának (V) a
hányadosát értjük. ρ=m/V
A sűrűség SI-egysége: kg/m3.
A testsűrűség a test tömegének (mt) és
térfogatának (Vt), azaz pórusokkal
együtt mért térfogatának a hányadosa.
Tehát:
ρt=mt/Vt
A testsűrűség SI-egysége: kg/m3.
A halmazsűrűség valamely szemcsés
vagy darabos anyag tömegének (mh) és
a belőle képzett halmaz térfogatának
(Vh) a hányadosa. Tehát:ρh=mh/Vh
halmazsűrűséget 10 l-es szabványos
mérőedényben határozzuk meg,
általában lazán beszórt állapotban.
Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük
az anyagok vízzel kapcsolatos
tulajdonságait.
Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén
vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes
műanyagok, a vízszigetelő anyagok
Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén
csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással
ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a
vízmennyiség 0,1-0,4 liter/m2/nap. Ebbe a csoportba tartozik
a porózus építőanyagok közül a betonok és habarcsok egy
része
Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a
víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például
a szűrőbeton
Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak
tekinthetők azok az anyagok, amelyek
vízfelvétele 0,5%-nál kisebb.
A hőmérséklet az anyagok hőállapotának
jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SIegysége: K. Megengedett a oC használata.
A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy
a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –
, miközben a hőmérséklete emelkedik
A hőtágulási együttható ismeretében
megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és
kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell
számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs)
hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet
A hő terjedése az anyagokban
háromféleképpen jöhet létre: vezetés,
áramlás és sugárzás útján.
A hő átbocsátási tényező (k) az a
hőmennyiség, amely valamely
épületszerkezet 1 m2-es felületén 1
másodperc alatt átvezetődik, ha az
épületszerkezettel két oldalt határos levegő
vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1
oC. Mértékegysége: W/(m2 · K).
Tűzálló anyagoknak azokat az
anyagokat tekintjük, amelyek 1580 oC-ot
vagy ennél magasabb hőmérsékletet
káros elváltozás nélkül elviselnek.
Az építményekre és a szerkezetekre ható
terhelések jellege szerint
megkülönböztetünk:
statikus és dinamikus terheket,
rövid idejű és tartós terheket,
egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.
A szakítószilárdság vagy húzószilárdság
(Rm) az a legnagyobb feszültség, amelyet a
próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már
elszakad.
Rm= Fm/S0
A nyomószilárdság meghatározható
kockán, hengeren, hasábon. Ennek
megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és
testszilárdságnak nevezik.
A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a
nyomószilárdságukhoz képest kicsi a
húzószilárdságuk.
Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására
a fa-, fém-, műanyag szerkezetek
ragasztott, szegecselt, csapos és
csavarkapcsolataiban.
Köszönöm a figyelmet!
Horák György