8.oszt. Készítette: Nákám Róbertné TÁPCSATORNA SZAKASZAI - előbél: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor /nyál, gyomornedv-pepszin/ (táplálék felvétele, darabolása, továbbítása a középső szakasz felé) -középbél : vékonybél.

Download Report

Transcript 8.oszt. Készítette: Nákám Róbertné TÁPCSATORNA SZAKASZAI - előbél: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor /nyál, gyomornedv-pepszin/ (táplálék felvétele, darabolása, továbbítása a középső szakasz felé) -középbél : vékonybél.

Slide 1

8.oszt.
Készítette: Nákám Róbertné


Slide 2

TÁPCSATORNA SZAKASZAI
- előbél: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor /nyál, gyomornedv-pepszin/
(táplálék felvétele, darabolása, továbbítása a középső szakasz felé)
-középbél : vékonybél /máj-epe, hasnyálmirigy-hasnyál, bélnedv/
(táplálék lebontása, felszívása, eljuttatása a vérbe, a sejtekhez),
-utóbél : vastagbél / vakbél- féregnyúlvány/, végbél , végbélnyílás
(víz , ásványi anyagok visszaszívása, az emésztetlen anyagok kiürítése)
Emésztőrendszer feladatai
1. a táplálék:
- felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás)
- emésztése
2. tápanyagok:
- lebontása, - felszívása, a vérbe juttatása
3. az emésztetlen salakanyagok kiürítése
A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig.
Közben különböző emésztőnedvek hatására
jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy
keresztül.
A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő,
továbbító) mozgásai továbbítják.
Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a
bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik.


Slide 3

-

Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak
-fehérjék (állati, növényi)
-szénhidrátok (egyszerű cukrok-szőlőcukor;
-összetett cukrok-keményítő)
-zsírok (állati, növényi)
Építőanyagok: sejtépítők(nem energiaforrások)
Vitaminok: (zsírban és vízben oldódó;
gyorsan kiürül, csak kis része raktározódik>
folyamatos bevitel szükséges)
Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok,
zsírok, vitaminok
Szervetlen anyagok:
víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül)
ásványi sók (konyhasó)
Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják
az életfolyamatokat
fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin
szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz
zsírbontó: lipáz


Slide 4

SZÁJÜREG:
szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés
Nyál: híg váladék; nyálmirigyek termelik; 1,5 l/nap
összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok, szénhidrát (cukor)- bontó enzimek;
Nyálelválasztás: reflexfolyamat> elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése
Szájüregben emésztés, tápanyag felszívódás nincs (enzim van, de rövid az idő)
De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek
NYÁLMIRIGYEK: nyálat termelik
kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan
nagy nyálmirigyek: állkapocs alatti, nyelv alatti, fültőmirigy

Rágóizmok

Nyálmirigyek


Slide 5

FOGAK:

felső állcsont és az állkapocs fogmedrébe beékelődve helyezkednek el

A FOG RÉSZEI:
Korona (fehér zománccal borított)
nyak (foghússal körülvett)
gyökér (állkapocsba illeszkedik)

FOGAK SZÁMA,TÍPUSAI
Számuk:
Első generáció: tejfogak> 6-30 hónapos korban> 20
db;
- fogváltás 6-13 éves korig
Második generáció: maradandó fogak>felnőtt>32
db
Harmadik generáció: hiánypótló>műfogak
Típusai (negyedenként):

szemfog (1)
metszőfogak (2)
kisőrlők (2)
nagyőrlők (3)


Slide 6

GARAT : a falat a szájüregből a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyelőcsőbe
nyelés: reflexes folyamat>akarattól függő része> nyelvvel a falat hátrafelé tolása
akarattól független része> nyelvgyökhöz, lágy szájpadhoz érő falat indítja be> gégefedő bezárul> falat
továbbhalad a nyelőcsőbe

Nyelőcső : ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú
-nyelőcsőben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a
gyomor felé halad
-nyelőcső és a gyomor határán> gyomorbemenetben körkörös izomcsoport> biztosítja,
hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon


Slide 7

GYOMOR: üreges szerv; rekesz alatt,
befogadóképessége: 1,2-2 liter (max. 4-5 l) középvonaltól kissé balra helyezkedik el

Gyomor felépítés

sejttípusai:
fősejt>emésztőnedvet termel (fehérjebontó>pepszin)
fedősejt>sósavat termel
melléksejt>nyákot termel (bevonja, védi)

gyomornedv: mennyisége>2-2,5 liter/nap
tartalma> víz, emésztőnedv, sósav, nyák

izomzata:
bejáratnál, kimenetnél gyűrűizom; réteges felépítése teszi
lehetővé
a perisztaltikus és keverőmozgást; üres gyomoré>
levegővel kevert>
gyomorkorgás; perisztaltika „megfordulása”: hányás
gyomorba került falatra (keverés közben) hat a
gyomornedv

emésztés:
-fehérjeszerű anyagok , pepsin hatására> kisebb
alkotórészekre bomlanak
(emésztőnedvet a sósav aktiválja)> teljes lebontás vékonybélben
kimozin>tejfehérjét csapja ki (megalvasztja a tejet a gyomorban)

-szénhidrát (cukor) emésztés> nincs (enzim sincs)
-zsíremésztés> nincs, mert savanyú közegben nem lehetséges
tápanyag-felszívódás> nincs; de gyógyszer, alkohol, méreg
felszívódik
A táplálék általában 2-8 órát emésztődik a gyomorban


Slide 8

VÉKONYBÉL: Kb. 5 m hosszú
- részei: patkóbél/nyombél/, éhbél, csípőbél
-bélbolyhok borítják> ezek a nyálkahártya 1 mm
hosszú,kesztyűujjszerű kitüremkedései, a tápanyag-felszívás elemei
növelik a felszívás felületét.
-emésztés a vékonybélben:
a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú vegyhatású gyomortartalomhoz>az
epehólyagból és a hasnyálmirigyből is emésztőnedvek ürülnek
- Az emésztés elkezdődik
-fehérjék, szénhidrátok, zsírok>> építőelemeire bomlanak
-fehérjék, szénhidrátok> felszívódnak a bélbolyhok vénás vérébe
-zsírok> a nyirokutakba
három emésztőnedv fejti ki hatását:
hasnyál, bélnedv, epe
BÉLBOLYHOK


Slide 9

EMÉSZTŐMIRIGYEK- EMÉSZTŐNEDVEK
Emésztőnedv neve

Mi termeli

Mit bont

Liter/
nap

NYÁL

NYÁLMIRIGYEK

KEMÉNYÍTŐT BONTJA
CUKORRÁ /PÉPESÍT IS /

1,0

GYOMORNEDV

GYOMOR
NYÁLKAHÁRTYÁJÁNAK
MIRIGYEI

FEHÉRJÉT

2,0

EPE

MÁJ

NAGY ZSÍRCSEPPEKET
APRÓ CSEPPEKKÉ BONTJA

0,7

HASNYÁL

HASNYÁLMIRIGY

KEMÉNYÍTŐT, SZÉNHIDRÁTOT
FEHÉRJÉT, ZSÍROKAT

1,0

BÉLNEDV

VÉKONYBÉL
FALÁBAN LÉVŐ
MIRIGYEK

BEFEJEZI A TÁPANYAGOK
LEBONTÁSÁT

2,0