Transcript Hidrotechnikai tulajdonságok

Kőműves Anyagismeret
Építőanyagok tulajdonságai
Építő anyagok

Azok a természetben megtalálható illetve
mesterséges úton előállított termékek,
melyek természetes állapotukban,vagy
feldolgozás után alkalmasak építőipari
célra
Természetes építő anyag

Azok az anyagok, melyek a természetben
megtalálható összetételben eredeti
állapotukban építőipari célra alkalmasak
Mesterséges építő anyagok

Azok az anyagok melyeket a természetben
megtalálható anyagokból állítanak elő
Építési víz

A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a
az óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy
oxigénatomból áll.
Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés
általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik,
szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek
nevezik
A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják

Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság


Általános tulajdonságok
Fizikai:
 változása nem jár az anyag összetevőinek
megváltozásával,
Szín, keménység, halmazállapot, szag,íz
Mérések
Egyes fizikai mennyiségek közötti
összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk
meg. Az alapul választott rögzített értéket
a mennyiség mértékegységének nevezzük
Mértékegységek
Hosszúság: m
 Tömeg:kg
 Idő:s
 Áramerősség:A
 Hőmérséklet:K

Kémiai változások

Azok a változások, amelyek az anyag
összes tulajdonságainak megváltozásával,
új minőségű anyagok keletkezésével
járnak PL: korrózió, égés
Építőanyagok tulajdonságai
Fizikai:
 az anyagokat általános
felhasználhatóság,szempontjából jellemzik
pl: sűrűség, tömörség, hézagosság stb
Mechanikai:
 Az anyagok szilárdsági viselkedését
jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás
Az anyagok halmazállapota
A szilárd halmazállapotú anyagoknak
meghatározott alakjuk és térfogatuk van
 folyadékok térfogata állandó, alakjuk
azonban nem
 A gázhalmazállapotú anyagoknak állandó
alakjuk és térfogatuk nincs

Halmazállapot változás
Olvadás
 Fagyás
 Párolgás
 Szublimáció

Sűrűség (ρ)

Sűrűség alatt a kiszárított anyag
tömegének (m), valamint tömör, üreg- és
pórusmentes térfogatának (V) a
hányadosát értjük. ρ=m/V

A sűrűség SI-egysége: kg/m3.
Testsűrűség (ρt)
A testsűrűség a test tömegének (mt) és
térfogatának (Vt), azaz pórusokkal együtt
mért térfogatának a hányadosa. Tehát:
ρt=mt/Vt
A testsűrűség SI-egysége: kg/m3.

Halmazsűrűség (ρh)
A halmazsűrűség valamely szemcsés vagy
darabos anyag tömegének (mh) és a
belőle képzett halmaz térfogatának (Vh) a
hányadosa. Tehát:Ρh=mh/VhA
 halmazsűrűséget 10 l-es szabványos
mérőedényben határozzuk meg, általában
lazán beszórt állapotban.

Hidrotechnikai tulajdonságok

Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük
az anyagok vízzel kapcsolatos
tulajdonságait.
Anyagok csoportosítása:


Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet
nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes műanyagok,
a vízszigetelő anyagok
Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak
annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen
el is tud párologni. A gyakorlatban ez a vízmennyiség 0,1-0,4
liter/m2/nap. Ebbe a csoportba tartozik a porózus építőanyagok
közül a betonok és habarcsok egy része

Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a víz a
pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például a
szűrőbeton
Fagyállóság

Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak
tekinthetők azok az anyagok, amelyek
vízfelvétele 0,5%-nál kisebb.
Hőtechnikai tulajdonságok



A hőmérséklet az anyagok hőállapotának jellemzésére
szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SI-egysége: K.
Megengedett a oC használata.
A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy a vele
közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –, miközben
a hőmérséklete emelkedik
A hőtágulási együttható ismeretében megítélhetjük,
hogy két anyag összeépíthető-e, és kiszámolhatjuk, hogy
mekkora hosszváltozásra kell számítanunk, hol kell
tágulási (dilatációs) hézagokkal megszakítanunk a
szerkezetet
Hőtechnikai tulajdonságok
A hő terjedése az anyagokban
háromféleképpen jöhet létre: vezetés, áramlás
és sugárzás útján.
 A hőátbocsátási tényező (k) az a
hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1
m2-es felületén 1 másodperc alatt átvezetődik,
ha az épületszerkezettel két oldalt határos
levegő vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1
oC. Mértékegysége: W/(m2 · K).

Tűzálló anyagok

Tűzálló anyagoknak azokat az
anyagokat tekintjük, amelyek 1580 oC-ot
vagy ennél magasabb hőmérsékletet káros
elváltozás nélkül elviselnek.
Mechanikai tulajdonságok
Az építményekre és a szerkezetekre ható
terhelések jellege szerint
megkülönböztetünk:
 statikus és dinamikus terheket,
 rövid idejű és tartós terheket,
 egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.
Húzószilárdság

A szakítószilárdság vagy
húzószilárdság (Rm) az a legnagyobb
feszültség, amelyet a próbapálca még
éppen elbír, vagy amelynél már elszakad.
Nyomószilárdság
A nyomószilárdság meghatározható
kockán, hengeren, hasábon. Ennek
megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és
testszilárdságnak nevezik.
 A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a
nyomószilárdságukhoz képest kicsi a
húzószilárdságuk.

Nyírószilárdság

Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására a
fa-, fém-, műanyag szerkezetek ragasztott,
szegecselt, csapos és
csavarkapcsolataiban.