Transcript A mérnök és a környezetvédelem, az etika szerepe a mérnök munkájában dr.

A mérnök és a környezetvédelem,
az etika szerepe a mérnök munkájában
dr. Horváth Sándor
Bánki Donát Kollégium
Szakmai Tudományos Műhely
2011 szeptember 28.
„A Földet nem
szüleinktől örököltük,
hanem gyermekeinktől
kaptuk kölcsön.”
Sithu U Thant (1909-1974)
Wass Albert: Üzenet haza
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.
Bajorerdő, 1948.
Veszélyben-e környezetünk, veszélyben-e a világ?
Figyelmeztető jelek:
Ózonlyuk
(UV
sugárzás),
globális
felmelegedés,
megváltozott időjárás, kihaló fajok, új betegségek, tömeges
éhínség, értékvesztés, háborúk, terrorizmus ……
A környezetpusztítás oka az ember:
mértéktelen fogyasztás (az energia és ásványkincs véges),
káros technológiák (ipar, mezőgazdaság), háborúk
"A világ elég nagy ahhoz, hogy
kielégíthesse minden ember igényét, de
ahhoz túl kicsi, hogy kielégítse az egyén
kapzsiságát."
Mahátma Gandhi
Vörös iszap katasztrófa
2010. október 04.
Veszélyben-e környezetünk, veszélyben-e a világ?
(ózonlyuk, globális felmelegedés, megváltozott időjárás,
kihaló fajok, új betegségek, tömeges éhínség, értékvesztés,
háborúk, terrorizmus és annak oai……)
Mi is az a vörösiszap?
Az alumínium alapanyaga a bauxit, amelyet kémiai eljárással
alakítanak alumínium-oxiddá (timfölddé). A bauxitból nátriumhidroxiddal (NaOH-nátronlúg) oldják ki a timföldet, majd ülepítéssel és
szűréssel elválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól. Több lépés után a
timföldből végül elektrolízissel választják ki a tiszta alumíniumot.
A vörösiszapban található ritka földfémek: Berilium (5-18), Gallium (3643), Nióbium (35-77), Molibdén (19-32), Szelén (11), Vanádium (490730), Raterfordium (80-100), Thorium (45-50), Urán (32), Cirkon (340540)
A vörösiszap magas, 20-25 százalékos vas-oxid-tartalma adja a színét,
és a timföldtől való szétválasztás során hozzákevert nátronlúgnak
köszönhető erősen maró hatása.
Az évtizedekig tartó timföldgyártás eredményeként országszerte több
millió tonna vörösiszapot tárolnak Magyarországon még ma is.
A maró hatás mellett az iszap nehézfémtartalma jelent még veszélyt az élő
szervezetekre akár a talajvízbe kerül, akár kiszáradva por formájában
szétterülve. A tározók kialakításánál ugyan betartották az adott korszakban
érvényes előírásokat, ám ma már elmondhatjuk: a vörösiszapot kontrollálatlan
környezetben helyezték el.
Nem kutatták a terület aljzatát, amelynek vízzárónak kell lennie, nehogy a
csapadék a talajvízbe mossa a meddő anyagát. A helyszínek kiválasztásánál
nem volt főszempont, hogy mi lehet egy esetleges katasztrófa következménye? A
lezúduló iszap elér-e bármilyen települést, összeköttetésbe kerülhet-e felszíni
vízfolyásokkal?
A veszély akkor sem múlik el, ha az iszap éppen száraz, és gátszakadástól nem
kell tartani, ekkor ugyanis a szél viheti nagy távolságokra a mérgező szemcséket.
Egyetlen növényfaj sem képes a vörösiszapon megtelepedni, ezért többméteres
földréteggel kell lefedni, majd növénytakaróval borítani. Ma már ezek elsőrendű
szempontok és kötelezettségek – lennének. A tragédia után azonban
sokszorosan indokolt elvárás a vörösiszap utólagos, szakszerű elhelyezése.
Worldwatch Institute (1991):
„Évről évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, az ózonréteg
vékonyodik, a fajok száma csökken, az üvegházhatást kiváltó gázok koncentrációja növekszik, a
termőtalaj az erózió miatt egyre fogy… A globális romlás csak akkor állítható meg, ha az emberiség a
saját bőrén érzi az ökológiai katasztrófa közeledtét. Addig pusztába kiáltott szó maradhat csupán,
hogy az utóbbi húsz év alatt akkora terület sivatagosodott el, mint Magyarország, Jugoszlávia,
Románia, Lengyelország és Németország együttvéve, a szél és a víz által elhordott, elveszett
termőtalaj nagyjából annyi, mint India teljes vetésterülete. Az USA termésátlagainak mintegy 5-10
százalékos csökkenése írható a légszennyezés rovására, aminél Kelet-Európában és Kínában a
helyzet csak rosszabb lehet.”
A jelentés néhány további megállapítása:
- A súlyosabban légszennyezett területeken átlagosan 3-5 évvel rövidebb ideig élnek az
emberek. Sziléziában például a 40-60 éves lengyel férfiak várható élettartama az 1952-es
szintre esett vissza, a rákos esetek száma 30 százalékkal, a légzőszervi betegségeké 47
százalékkal magasabb a lengyel átlagnál.
- A légzőszervi betegségben szenvedő gyerekek aránya Dorogon és Ajkán körülbelül kétszer
akkora, mint a valamivel tisztább levegőjű Pápán. Magyarországon minden tizenhetedik halál
és huszonnegyedik torzszülés oka a légszennyezés.
- Egyes kelet-európai iparvárosokban (Budapest is ide tartozik!) annyi ólom halmozódik fel a
gyerekek vérében, amennyivel az USA-ban azonnal kórházba vinnék őket.
- Miközben tízezrével alakulnak a környezetvédelmi mozgalmak, a romlás feltartóztathatatlannak
látszik.
A Föld bolygó alig képes már elviselni az embert
Az amerikai Worldwatch Institute ismét elkészítette "beszámolóját a Föld helyzetéről". Eszerint ha az
emberiség nem tereli nagyon hamar környezetkímélő pályára élet- és termelésmódját, akkor
elpusztítja a Földet. A világtörténelemben még soha nem növekedett olyan erősen a gazdaság és a
fogyasztás, mint a 20. század második felében. 1990 és 1997 között a járulékos javak és
szolgáltatások értéke 5 billió dollár volt. Ez akkora érték, amekkora az egész emberi civilizáció
növekedése a kezdetektől 1950-ig. Az elmúlt évben megkétszereződött a fafelhasználás,
megháromszorozódott a víz- és a gabonafogyasztás, megötszöröződött a széntartalmú anyagok
elégetése.
A talajvízszint minden földrészen süllyed.
A fogyasztásirányultságú nyugati gazdasági modell nem terjeszthető ki az egész Földre. Ha
Kínában arányosan ugyanannyi autót akarnának tartani, mint az USA-ban, akkor naponta 80 millió
hordóval több olajat kellene kitermelni; a világ termelése ma 64 millió hordó naponta. Ha Kínában
ugyanannyi hamburgert és steaket akarnának enni, mint az USA-polgárok (45 kg/fő/év), akkor az
egész amerikai gabonatermést föl kellene etetni a kínai marhákkal
Jóllehet az élelmiszertermelés az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a népesség,
világszerte több mint 800 millió ember szenved az éhezéstől és alultápláltságtól. Legtöbbjük vidéken
él, kisparaszt, napszámos, földnélküli. Afrika, amely 30 évvel ezelőtt még önellátó volt, ma a
táplálkozási stratégák legnagyobb gondja.
Minden korábban becsültnél is több betegségért és halálért felelős a
szennyezett levegő
Évente mintegy 310 ezer európai hal meg korábban a légszennyezettség miatt - derül ki az Európai
Bizottságnak egy most publikált jelentéséből. Ez a szám minden korábbi becslést meghalad.
Magyarországon 2000-ben például összesen 11 067 ember haláláért tették felelőssé a levegőben
található káros anyagokat.
A levegő szennyezettsége kilenc hónappal csökkenti a születéskor várható élettartamot a jelentés
szerint. A légszennyezettség nem csak az embereknek, hanem a gazdaságnak is komoly károkat okoz:
a rossz levegő okozta betegségek miatt a dolgozó európaiak átlagosan fél napot esnek ki évente a
munkából. Ez több mint 80 milliárd euró kárt okoz az EU gazdaságának.
A légszennyeződést főleg azok az aprószemcsés anyagok okozzák, amelyek leginkább a fosszilis
energiahordozók (szén, benzin, stb.) elégetése során keletkeznek. Ezenkívül a talaj közelében kialakuló
ózon egészségkárosító hatását emeli ki a bizottság jelentése.
Az Európai Bizottság jelentésében közölt térkép alapján megállapítható, hogy a rossz levegő
elsősorban a Benelux-államokat, Észak-Olaszországot és az új tagállamokat, köztük Magyarországot
sújtja. A legegészségesebb levegőt a skandináv államokban (ott is főleg az északi területeken)
szívhatják az európaiak.
Az EU szeretné tisztábbá tenni a levegőt, és ezért 2020-ig megvalósítandó célokat tűz ki a bizottság
tervezete, amelyet várhatóan májusban fogadhatnak el. Így például 310 ezerről 80 ezerre kívánják
leszorítani a légszennyeződés miatt idő előtt elhunytak számát. Szeretnék elérni, hogy a rossz levegő
ne kilenc, hanem csak három hónappal csökkentse az európaiak életét.
A légszennyezés miatt az artériák falai megvastagodnak - állapítja
meg egy friss kutatás.
A légszennyezett területen élők szervezetében az artériák nagyobb valószínűséggel
szűkülnek be, mint azokéban, akik kevésbé káros környezetben élnek - állapítja
meg ki a dél-kaliforniai Keck School of Medicine szakemberei által közölt tanulmány,
amelyben a levegőszennyezés és a szív- és érrendszeri megbetegedések közötti
kapcsolatot vizsgálták.
A kutatócsoport a tesztalanyok nyaki artériáinak falvastagsága és egyes
légszennyező anyagok koncentrációja közötti összefüggést vizsgálta.
Azok, akik jobban ki vannak téve a szennyezett környezet káros hatásainak,
nagyobb valószínűséggel szenvednek majd szív- és érrendszeri betegségekben, sőt
a vastagabb artériafalak a későbbiekben jobban hajlamosítanak a szívinfarktusra is.
A környezetvédelem mint országhatárokat átlépő nagy társadalmi mozgalom a 20. század
hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban.
1962-ben egy fantáziadús amerikai újságírónő, Rachel
Carson megírta a Néma tavasz című művét. A könyv a
természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen
biológiai hatására hívta fel a figyelmet. A Néma tavasz
nem nevezhető tudományos műnek, ugyanakkor igen
színesen és megrázóan ábrázolja a peszticidek
helytelen
alkalmazásának
nemkívánatos
következményeit. Ez a népszerű könyv kétségkívül
hozzájárult ahhoz, hogy a környezet megóvása
társadalmi
mozgalommá
vált.
A 20. század hatvanas éveinek első felében az a látomás, amelyet Rachel Carson leírt,
teljesen szokatlan volt és drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét.
Ezért tulajdonképpen a Néma tavasz című könyv megjelenésétől lehet számítani a
környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek
gondolkodásába. A Néma tavasz szerzője nem tudós, hanem tehetséges író, aki azt a feladatot
vállalta magára, hogy megkondítja a vészharangokat és egy másfajta gondolkodást, más
megközelítési lehetőséget sugalmaz.
Mese a jövőről: "Aztán egyszer csak valami különös rontás támadt a vidékre és
többé semmi nem volt már olyan, mint azelőtt. Gonosz átok telepedett a tájra:
megmagyarázhatatlan betegség vitte el a csirkéket, s a birkák és tehenek is
megbetegedtek és elpusztultak. A halál árnyéka borult mindenre. A farmerek arról
beszéltek, hogy a családokban sokféle nyavalya ütötte fel a fejét, s a városi
doktorok egyre értetlenebbül álltak az embereket megtámadó újfajta betegségek
előtt. Történt néhány hirtelen és érthetetlen haláleset is, és nemcsak a felnőttek,
hanem a gyerekek között, akik játék közben hirtelen rosszul lettek és néhány óra
múlva meghaltak.
És az a különös csend. Például a madarak - hol vannak? Sokan beszélgettek róluk, zavartan és
tanácstalanul. A kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, melyet
itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett, kínosan vonszolta magát - haldoklott. Hajnalonta,
amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer más madár köszöntötte a napot, most néma
csönd ülte meg az erdőt, a földeket és a mocsarat
A farmokon hiába kotlottak a tyúkok: a tojásokból nem kelt ki csirke. A farmerek panaszkodtak, hogy nem
tudnak disznót hizlalni: alig pár malac születik, s néhány napnál nem élnek tovább. Az almafák virágba
borultak, de a szirmok között nem sürögtek a méhek; s a megporozatlan virágokból nem termett
gyümölcs. Az utakat szegélyező, valaha oly szépséges növényzet aszott és barna volt, mintha megégett
volna - és csend volt itt is, élettelen csend. A halott patakokat sem látogatták már a horgászok:
elpusztultak a halak is mind.
Az ereszek alatt, a csatornákban és a tetőzsindelyek közötti résekben még
látszott egy kevéske abból a fehéres-szemcsés anyagból, ami pár hete
mint furcsa hó hullott az égből a házakra, a földekre és a vizekbe.
Nem gonosz varázslat, nem valamiféle ellenséges hadtest némította el a
vidéket. Az emberek mindent maguknak köszönhettek.
Ez a város a valóságban nem létezik. Igen könnyen juthat azonban hasonló
sorsra ezer meg ezer város Amerikában, vagy bárhol a világon. Nem
ismerek olyan helyet, ahol egyszerre történt volna meg mindez a
szörnyűség, amit leírtam. De mind megtörtént már valahol, és sok valódi,
létező közösség szenved a leírt csapások közül akár többtől is. A sötét árny
szinte észrevétlenül lépett közénk, és ez a fenti, elképzelt tragédia könnyen
válhat kegyetlen valósággá, amivel mindannyian szembesülünk."
U Thant ENSZ főtitkár (61-71) 1969-ben felhívással fordult a világ
közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentésére.
• 1972. Június 5-től 16-ig Stockholmban ülésezett a
Környezetvédelmi Világkonferencia.
• A Nyilatkozat az irányelvekről c. okmányban szerepel:
"Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz,
egyenlőséghez és a megfelalő életfeltételekhez olyan minőségű
környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad
lehetőséget."
• A világkonferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét
nyilvánítsa környezetvédelmi világnapnak.
• A világnap célja, hogy az egyes emberek ráébredjenek egyéni
felelőségükre, s arra, hogy mindenkinek magának kell tennie
valamit a környezet megóvásáért.
Mi a helyzet itthon?
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2002. ÉVI ÉVES JELENTÉSE
MAGYARORSZÁG ELŐREHALADÁSÁRÓL A CSATLAKOZÁS FELÉ
Környezetvédelem fejezet
Általános értékelés
Magyarország a környezetvédelmi közösségi vívmányokhoz történő jogközelítés
magas szintjét érte el.
A jogközelítés befejezése érdekében jogszabályokat kell elfogadni a következő területeken:
levegőminőség-védelem (folyékony üzemanyagok kéntartalma, ózon és troposzférikus ózon, zónák és
agglomerációk kijelölése), hulladékgazdálkodás (leselejtezett gépjárművek), természetvédelem
(madarak és élőhelyek), vegyi anyagok és genetikailag módosított szervezetek (biocid termékek,
azbeszt, genetikailag módosított szervezetek szándékos kibocsátása). A legfontosabb, még
elfogadásra váró jogalkotási aktus az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT). Ezzel
összefüggésben késés mutatkozik a regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek elfogadásában, a
települési hulladék szelektív gyűjtése és válogatása, és a használt elemek és akkumulátorok
elkülönített gyűjtése és ártalmatlanítása programjának tekintetében, amelyek mind az OHT-tól
függenek. A települési forrásokból származó csomagolási hulladék szelektív gyűjtése átfogó
rendszerének létrehozása még teljesítendő feladat. A levegőminőségi akciótervek és II. listás
anyagokra vonatkozó, a veszélyes anyagok kibocsátásáról szóló irányelvhez kapcsolódó szennyezéscsökkentési programok, és a hulladéklerakókról szóló irányelv végrehajtása, illetve a levegőminőségi
monitoring hálózat kiterjesztése különös figyelmet érdemelnek. Emellett Magyarország még nem
csatlakozott az EU korai riasztási rendszeréhez (ECURIE), amely radiológiai veszélyhelyzet esetén
korai információcserét biztosít, illetve egyes, az ionizáló sugárzásnak való kitettség vizsgálatára és
felügyeletére vonatkozó követelmények végrehajtása is szükséges.
Az integratív szemlélet elve nemzeti és közösségi szinten egyaránt folyamatos figyelmet igényel.
Magyarországnak folytatnia kell a környezetvédelmi követelmények integrációját az összes többi
ágazati politika meghatározása és végrehajtása során, a fenntartható fejlődés előmozdítása
érdekében.
Valóban ilyen jó a helyzet?
Lantos Ákos tüdőgyógyász
Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb daganat miatti halálok.
A tüdőrák okai
A tüdőrák főleg környezeti ártalmak okozta betegség, mely 100 éve
még ritkaság volt, de az 1960-as évekre a fejlett államokban
népbetegség lett.
A hörgőrák legfontosabb oka a dohányzás, mely az esetek 85
százalékáért felelős.
Foglalkozási ártalmak
Bizonyítottan tüdőrákot okoz az azbeszt, az arzén-, króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs
szénhidrogének, és a radon inhalációja.
Tüdőrák-veszélyes az azbesztipar. Szűrő, tűzálló szövet, szigetelőanyag gyártás, azbeszt szigetelések
beépítése, azbeszt tartalmú épületek bontása, felújítása, (régebben azbeszt tartalmú fékbetét gyártása)
során fordulhat elő azbeszt belégzés.
Tüdőrák veszélyes további iparágak az alumíniumgyártás, gumiipar, kokszgyártás ill. széngázgyártás,
aszfaltipar, krómfeldolgozás (galvanizálás, festékipar) nikkelfeldolgozás, fémöntés, hegesztés,
uránbányászat és feldolgozás, növényvédelem és egyes vegyipari technológiák. Ezek a foglalkozási
ártalmak a tüdőrákok 8 %-át okozzák.
Az 1950-es években kimutatták, hogy a nagyvárosi és ipari környezetben a tüdőrák-gyakoriság a falusi
értéknél nagyobb. A dohányzás a légszennyezés miatti tüdőrák kockázatát szintén megsokszorozza.
Elegendő-e önmagában a törvényi szabályozás?
Etikai kérdés-e a környezetvédelem?
• Többek között focilabdák, kajakok, legódarabkák és
reklámszatyrok kavarognak abban a több száz kilométer
átmérőjű szemétfolyamban, amely a Hawaii-szigetek felé
közeleg. A víz felszíne alatt hömpölygő hulladék, amely
műholdképekről nem látható, elpusztítja az óceánok élővilágát.
A jelenséget tanulmányozó intézet munkatársa szerint az "úszó
kontinens" mérete tíz év alatt a duplájára is nőhet - írja a The
Independent.
• A szennyezés következtében 100 ezer tengeri
emlős és több millió vízimadár pusztul el évente.
Az elhullott madarak gyomrából orvosi
fecskendők, öngyújtók és fogkefék kerültek elő.
A víz felszínén úszó tárgyak megtévesztik a
halra vadászó állatokat.
• "A szemétszigetek az emberi szervezetre is
veszélyt jelentenek" - mondta Marcus Eriksen,
az Algalita munkatársa, aki szerint ezek a
vegyipari anyagok a tengeri halak szervezetét is
ugyanúgy megmérgezik. "A szennyezés pedig
előbb-utóbb az étkezőasztalokra kerül."
• A HÁBORÚK
"Narancs ügynök„
Az élővilág háborúk miatti pusztulására az egyik "klasszikus" példa Vietnam,
ahol az amerikai hadsereg szándékos környezetpusztítást végzett. Növényirtó
szerekkel irtotta az erdőt, hogy megkönnyítse a pilótáknak a célpontok
felismerését, és hogy megnehezítse az ellenség számára a rejtőzködést a sűrű
dzsungelben. A használt szerek közül a narancsszínű hordókban tárolt Agent
Orange nevű anyagot használták a legszélesebb körben. Hatására a növények
növekedése felgyorsult, ami idővel a levelek lehullását eredményezte.
A közel 10 évig tartó Ranch Hand hadművelet során több tízmillió liternyi
növényirtót permeteztek szét, ami hatalmas pusztítást okozott az élővilágban. A
növényzetet egyszerűen letarolták, az eset az ember által okozott ökológiai
katasztrófák egyik iskolapéldája lett, ám sokkal súlyosabb közvetlen hatása is
volt. A szert ugyanis annak ellenére bevetették, hogy az amerikaiak tudták:
gyártása során melléktermékként egy rákkeltő dioxin (TCDD) keletkezik. Egyes
becslések szerint az Agent Orange körülbelül 400 000 ember halálát okozta,
hatására 500 000 fejlődési rendellenességben szenvedő gyermek született, és
további 2 millió embernél okozott rákos vagy egyéb megbetegedéseket.
Olaj az Öbölben
Az 1990-es évek elején a Perzsa-öbölben lezajlott Öböl-háború szintén
a legnagyobb környezetpusztítást okozó háborúk közé tartozik. 1991.
január 21-én az iraki erők több százezer tonna kőolajat engedtek a
tengerbe, a történelem eddigi legnagyobb olajszennyezését okozva. Az
olaj több mint 10 centiméter vastagon beborította a vizet, és nem
kímélte a tengerben élő állatokat, valamint a vándorlásaik során ott
megpihenő madarakat sem.
Becslések szerint több ezer vándormadár pusztult el a tollaira tapadó
olajtól. Az iraki csapatok visszavonuláskor több száz olajkutat gyújtottak
fel, nagy mennyiségű szennyező anyagot juttatva ezzel a levegőbe,
amelyek később a leveleken lerakódva megakadályozták a növények
lélegzését.
Bombázások Koszovóban
A koszovói zavargások hatására 1999. március 24-én a NATO légitámadást
indított Szerbia ellen, komoly károkat okozva a térség természetes
élővilágában, valamint a közvetve érintett délkelet-európai országokban. A
gyárakat, vegyi üzemeket, erőműveket érintő bombázások hatására jelentős
mennyiségű szennyezőanyag került a levegőbe, vizekbe és talajba egyaránt.
Pancevo mellett egy nagy finomítót bombáztak le, ahol a robbanás megelőzése
végett jelentős mennyiségű mérgező oldatot, többek között 800 tonna 33%-os
sósavoldatot, 3000 tonna lúgot, 1000 tonna nátrium-hidroxidot és ismeretlen
mennyiségű higanyt engedtek a Dunába. Más üzemekből összesen körülbelül
200 tonna ammónia került a folyóba. A vegyületek óriási halpusztulást okoztak.
Romániában egy hónappal később olyan magas nehézfém-koncentrációt
mértek a Dunában, hogy a halászatot ideiglenesen meg kellett tiltani. A
szennyező anyagok azonban az üledékben lerakódva évtizedekig kifejthetik
hatásukat az élővilágra.
Nagy sűrűsége miatt az Öböl-háborúban és Szerbiában is
előszeretettel használták az urándúsítás melléktermékéből,
a szegényített uránból készült páncéltörő lövedékeket.
Becsapódásakor urán-oxid keletkezik, amely a talajban
zajló folyamatok hatására nagy százalékban olyan
vegyületekké alakul, melyeket a növények képesek
felvenni, s így bekerülhet a táplálékláncba. Bár a
szegényített változat radioaktivitása kisebb, mint a
természetes uráné, ez egy mérgező nehézfém, melynek
felhalmozódása az embernél is vese- és májkárosodást,
illetve rákos elváltozásokat okozhat.
Veszélyben az afrikai dzsungelek
Az előbbi példákról már sokan hallhattak, ám a legtöbb kisebb-nagyobb
helyi háborúból egyáltalán nincsenek adatok az élővilágot érintő hatásokról.
Különösen nagyok lehetnek a károk a fajokban gazdag területeken: például
az Afrikában jelenleg is zajló konfliktusok, polgárháborúk beláthatatlan
következménnyel lehetnek az ottani élővilágra.
Ezekben a fejletlen országokban az erdőirtás, élőhelypusztítás közben úgy
tűnhetnek el állat- és növényfajok, hogy azokat még fel sem fedezték.
• A számos állam által 1992-ben aláírt, környezetről és
fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 24. elve kimondja: "A
hadviselés eredendően pusztító hatással van a
környezetre. Ezért az államok a fegyveres összetűzések
idején tiszteletben fogják tartani a környezet védelméről
rendelkező nemzetközi jogot és szükség szerint együtt
fognak működni e jog továbbfejlesztésében."
• A háborúk során azonban a környezet az, amire a
legkevésbé figyelnek, és az összetűzések befejezését
követően ezek rehabilitációjára jut a legkevesebb pénz.
A mérnököknek kiemelt szerepe van!
Trabantkörnyezetbarát üzemű, újrahasznosítható konstrukció
rosszul működő tömítés jól működő tömítés
eldobandó csomagolásújrahasznosítható csomagolás
azbeszt szigetelésalternatív megoldás
vegyszeres technológiabio-technológia
útsózásmegfelelő köpeny
szakszerű hulladékkezelés”exportálás”
építés ökológiai áldozatok áránanélkül
funkcionális, olcsó építésesztétikus lakótelep, ház, híd…
zagytárolás-visszanyerés
(a fegyvereket is mérnökök készítik – próbálja ki magán!)
A döntés nem csak szakmai kérdés!
Guillet: „…jó vezetőmérnök csak az lehet, akinek lelki és szellemi képeségei a
következő arány szerint oszlanak meg: 50% erkölcsi erő, 25% általános műveltség és
25% szaktudás.” (1931)
Pattantyús: „A gépészmérnöki hivatás felelősségteljes gyakorlásához az
alapos szaktudáson kívül széles látókörre, erkölcsi érzékkel párosuló jellemerőre és
felelősségtudatra van szükség.”
Néhány axióma, néhány alapkérdés:
Meg kell találni a technika-természet-humanitás összhangot!
Az ember felelős a környezetéért, a környezet védelme, megőrzése fontosabb a mai ember bizonyos
gazdasági érdekeinél! Etikátlan lenne egy nem vagy kevésbé lakható világot hagyni utódainkra.
A károkat célszerűbb megelőzni mint jóvátenni!
(A mérnöknek mindkettőben óriási szerepe van)
Tudunk-e valóban mindent? (mobiltelefon káros hatása)
Az esztétikai értékek is hozzátartoznak az emberi élethez!
A szennyeződés „átmegy a határon”! (Csernobil, Tisza…..)
Nemzetközi kooperációra van szükség!
Helyes-e a mindenáron való növekedés?
Életmimőség = fogyasztás mennyisége?
Valóban előre halad a világ amikor egyre több az éhező?
Andrássy út 1.
A pénz hajszolása
szélesíti a szakadékot
önmagunk, a család
és a közösség között
A növekvő elidegenedés
megteremti bennünk a
társadalmi és lelki üresség
érzetét
A termékeik
vásárlásához még több
pénzre van szükségünk
A hirdetők arról
biztosítanak, hogy
termékeik
visszaszerzik nekünk
az elveszített
teljességet
A növekvő elidegenedés lefelé tartó spirálja
Alapvető a politika, a tőke felelőssége!
A politika és a tőke viszonyában megfelelő egyensúly kell!
http://www.youtube.com/watch?v=UmatL75dO3c
A mobiltelefon használók átlagosan 18 havonta
lecserélik telefonjaikat, a világon évente 130
millió mobiltelefon kerül kidobásra.
Egy eldobott mobiltelefon 150.000 liter
talajvizet szennyez.
A mobiltelefonok újrahasznosítása révén:
•a mérgező vegyi anyagok (ólom, arzén, berillium, stb.) nem
hulladéklerakókban végzik,
•csökken a keresletet a környezetromboló módon bányászott
nemesfémek és ásványok iránt.
A mérnök feladatai a környezettel kapcsolatban:
A környezet káros hatásainak kiküszöbölése
A környezet károsításának megakadályozása
A környezeti károk megszüntetése
Az emberi környezet fejlesztése
A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás
Amikor a környezet nehezíti a mérnök dolgát:
Pl.:
Rezgés
(rezgéscsillapítás)
Por (szűrés, légzuhany)
Hőmérséklet (hideg-meleg)
Gravitáció
Oxigén, só stb.
Nyomás
Amikor a mérnöknek kell tennie a környezetért:
- Levegőtisztaság védelem
- Vízminőség védelem
- Talajvédelem
- Zaj és rezgésártalmak csökkentése
- Hulladékkezelés
- Nukleáris biztonság, sugárzásvédelem
Levegőtisztaság-védelem
A levegőszennyeződés elleni védekezés lehetőségei:
- Energiahordozók struktúrájának megváltoztatása, korszerű erőművek építése
- Füstgáz tisztítása
- Magas kémény építése (nem a legjobb megoldás)
- Üzem áthelyezése
- Porleválasztás
Pl. néhány lehetőség: mechanikai (porkamra, örvénycső)
elektrosztatikus
szűrők
- Zárt technológiák alkalmazása
- Korszerű járműmotorok építése
- Tömegközlekedés (nem vissza) fejlesztése
Vízminőség –védelem
Szennyezést okozó tevékenységek:
- Ipar 50%
- Hűtővizek „hővel szennyezettek”
- technológiai használt vizek (mosó, áztató, oldó…)
- Háztartások működtetése
- Közlekedés (üzemi hajózás, tankhajók katasztrófái)
- Mezőgazdaság (műtrágyák, permetszerek, nagyüzemi állattartás…)
Vízszennyezés hatása:
- Élővilág pusztulása
- Egészségkárosodás
- Üdülési lehetőségek csökkenése…..
Védekezés lehetőségei:
- Szennyezést csökkentő technológia
- Víztakarékos technológia
- Szennyvíztisztítás (csatornázás)
A mérnök környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei:
Minden tudásával, lelkesedéssel és odaadással törekedjék a mérnök arra, hogy
alkotásaival hozzájáruljon egy kellemes, egységes emberi környezet kialakításához,
megvalósulásához.
Feladatait a lehető legkevesebb nyersanyag és energia felhasználásával oldja meg, és
eközben a lehető legkevesebb hulladék és szennyezőanyag keletkezzék.
Gondosan vizsgálja meg, hogy döntéseinek és cselekedeteinek milyen hatása lehet az
adott környezeti értékekre, legyenek ezek a hatások akár közvetlenek, akár hosszú távra szólók.
Alaposan tanulmányozza azt a környezetet, amelyre munkája révén hatni fog, mérlegeljen minden – az
urbanizált és a természetes ökoszisztéma esztétikáját és dinamikáját érő – hatást, és válassza ki azt a
változatot, amely az egészséges környezetet és a fenntartható fejlődést szolgálja.
Ne vállaljon el olyan feladatot, amelynek teljesítése során sérülhet és károsodhat az emberi
környezet és a természet dolgozza ki azt a megoldást, ami társadalmilag és politikailag is a
legelfogadhatóbb.
Legyen tudatában annak, hogy az ökoszisztéma összefüggő rendszere, a különbözőségek
fenntartása, a természeti erőforrások megőrzése és mindezek harmóniája képezi létünk alapját, és
ez a feltétele a fenntarthatóságnak is.
A mérnök sose felejtse el, hogy a háború, a szenvedés, a kapzsiság és a tudatlanság, a
természeti csapások és az ember által előidézett környezetszennyezés, valamint az erőforrások
kizsákmányolása okozza a természet fokozatos leromlását.
A hivatását gyakorló mérnök pedig, akinek a fejlődést kell szolgálnia, minden tudását,
tehetségét és fantáziáját használja fel és mozgósítsa e káros hatások semlegesítésére, az
életminőség javítása végett.
Kérdés: Mi a globalizáció?
Válasz: Diana hercegnő halála.
Kérdés: Mire alapozza a feltevését?
Válasz: Egy angol hercegnő egyiptomi barátjával karambolozott egy francia
alagútban, egy német autóval utazva (melyben holland motor
ketyegett), amit belga sofőr vezetett, aki skót whisky-t piált, és
akiket japán motoron egy olasz paparazzo követett, majd amerikai
doktor akarta megmenteni brazil gyógyszerekkel.
És mindezt elküldték Neked, egy magyarnak, aki kínai ruhákba
öltözve tajvani monitort bámulsz, és azon aggódsz, hogy az osztrák
bank által adott svájci frank alapú hiteled mikor bukik meg a görög
kormány miatt.
„Ha majd kivágtad az utolsó
fát, megmérgezted az utolsó
folyót,
és kifogtad az utolsó halat,
rádöbbensz hogy a pénz nem
ehető.”
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]