Halmazállapotok

Gáz, folyadék, szilárd

  A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk.

A bróm illékony, – azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá.

 A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel

Mire következtethetünk mindebből?

  Az anyag nagyon kicsi részecskékből épül fel Ezek a részecskék nem folytonosan töltik ki a teret ( a részecskék között üres helyek vannak)  A részecskék állandó, rendezetlen mozgást végeznek

A részecskék mozgását hőmozgásnak, az ennek következtében létrejött szétterjedést pedig diffúziónak nevezzük.

A gázhalmazállapot

A gázok „szerkezete”

A gázok részecskéi között nincs kémiai kötés

 A részecskék között - az ütközésektől eltekintve- nincs kapcsolat –

A gázok részecskéi egymástól függetlenül, szabadon mozoghatnak

–

Egyenes vonalú mozgást végeznek, mindaddig, míg egymással, vagy az edény falával nem ütköznek

  A részecskék a tároló faláig terjedhetnek –

Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk

–

Kitöltik a rendelkezésre álló teret, nincs önálló térfogatuk.

A részecskék között sok az „üres hely” –

A gázok nagymértékben összenyomhatók

–

A három halmazállapot közül a gázokban a legnagyobb a rendezettlenség

A folyadék halmazállapot

A folyadékok „szerkezete”

A folyadékok részecskéi között gyenge kémiai kötések működnek

 A részecskék között gyenge kapcsolat van –

A folyadékok szerkezetében kismértékű rendezettség van

 A részecskék nincsenek helyhez kötve.

–

Gördülő mozgást végeznek

   A folyadékok részecskéi csak kis mértékben távolodhatnak el egymástól, –

önálló térfogattal rendelkeznek

A folyadékok részecskéi között kevés az „üres hely” –

A folyadékok kismértékben összenyomhatók

A folyadékok részecskéi a tároló faláig terjedhetnek –

Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk

A szilárd halmazállapot

A szilárd anyagok szerkezete

A szilárd anyagok részecskék között erősebb kémiai kötések működnek

 A részecskék között erősebb kapcsolatok alakulnak ki – A szilárd anyagokban nagyfokú rendezettség figyelhető meg – A részecskék közötti kötések meghatározzák a részecskék elhelyezkedését, önálló alakkal rendelkeznek  A részecskék helyhez kötöttek – A részecskék egy adott pont körül rezgőmozgást végeznek   A részecskék nem távolodhatnak el egymástól – Önálló térfogattal rendelkeznek A részecskék között minimális szabad hely van – A szilárd anyagok összenyomhatósága elhanyagolható

A szilárd anyagok csoportosítása

     A szilárd anyagok egy része kristályos A kristályokat síklapok határolják, mértani testeknek tekintjük A kristályban a részecskék szabályos rendben helyezkednek el A kristálynak azokat a pontjait, melyekben részecskék vannak rácspontoknak nevezzük.

A kristályos anyagoknak meghatározható olvadásponjuk van

Példa néhány kristályrácsra

A nem kristályos anyagok

    A kristályráccsal nem rendelkező anyagokat amorf anyagoknak nevezzük Külső alakján nincsenek szabályosan elhelyezkedő síklapok A részecskék közt nincs szabályos rendezettség Nincs olvadáspontjuk, melegítve lágyulnak

Néhány amorf anyag

    Üveg Nemesopál Faopál Obszidián

Halmazállapotok egymásba alakulása

   Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja , a kapcsolódás erőssége tér el egymástól Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

A változás minősége

        Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba Megváltozik az anyag szerkezete Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl:szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás Az anyag összetétele nem változik Új anyag nem keletkezik

Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük.

A halmazállapot-változások fizikai változások

Halmazállapot-változások

      Olvadás: szilárdból folyékony Fagyás: folyékonyból szilárd Párolgás, forrás: folyékonyból gáz Lecsapódás: gázból folyékony Kristályosodás: gázból szilárd Szublimáció: szilárdból gáz

Összefoglalva