Transcript elelmiszergazd_logisztika_segedanyag

Élelmiszergazdasági
logisztika
Segédanyag
Összeállította:
Dr. Kerekes Benedek
és
Dr. Antal Tamás
Bevezetés
•
•
•
A logisztika az anyagáramlás tervezésével, megvalósításával és
irányításával
kapcsolatos
tevékenységek
rendszerszemléletű
vizsgálatát és koordinálását végzi a nyersanyag előállításától a
késztermék felhasználásáig, sőt a hulladékkezelésig terjedő teljes
termelési-fogyasztási láncig.
A logisztika feladatköre kiterjed: - anyag-készletgazdálkodás,
- csomagolás,
- raktározás,
- anyagmozgatás,
- szállítás,
- tárolás
- értékesítés,
- hulladékgazdálkodás.
Az élelmiszeripari logisztika célja: 4M (7 M).
A vállalat logisztikai rendszere
LOGISZTIKAI RENDSZER: az anyagáramlások, és a rájuk vonatkozó
információk és irányítási struktúrák rendszere.
2015.04.13.
3
• A logisztikai folyamat három fő szakaszra bontható:
• Az értékesítés köti össze a vállalatot a fogyasztóval, a fogyasztói
igény kielégítésének térben és időben történő lebonyolítása.
• A termelés ellátása (kiszolgálása) a termelési folyamaton belüli
anyagellátási folyamatok megoldását jelenti.
• A beszerzés feladata a vállalkozás számára szükséges anyagok
biztosítása. A termeléshez szükséges anyagok biztosítása.
• A logisztika: vállalati tevékenység,
probléma-megközelítés. Fő jellemzői:
módszer
és
• Nem kötelezi le magát egyetlen tudomány módszertani
megoldásai mellett sem. A legmegfelelőbb módszertani
megoldásokat alkalmazza.
• A logisztika az optimumra törekszik. Nemcsak a matematikailag
optimális problémamegoldást keresi, hanem a vizsgált feladat
gyakorlati megoldásához szükséges gazdálkodási, szervezési,
műszaki és technológiai feltételek et is.
• Nem részmegoldásokra koncentrál, hanem egyszerre építkezik
alulról és felülről, vizsgálja a makro-és mikroszempontokat is.
2015.04.13.
4
2. Élelmiszeripari vállalkozások
telephelyválasztása
Thünen
elméletében
a
földrajzi
munkamegosztás térbeli rendjét a piac,
mint központ körül alakult, különböző
gazdasági tevékenységekre szakososodott
övezetek koncentrikus sávjai alkotják.
Az egyes termelési övezeteket egyrészt a
termékek árában érvényesített jövedelem,
másrészt a termékek tömege, illetve kettő
kombinációja.
2015.04.13.
5
• Thünen elmélete szerint a piac közelében azokat a
javakat célszerű termelni, amelyek értékükhöz képest
nagy tömegűek és térfogatúak, illetve a szállítás során
romlik a minőségük. Az egyéb, külterjes termékek a
perifériára kerülnek.
• Városellátó zöldségtermelő övezetek: a nagyvárosok
környékén olcsó mezőgazdasági munkaerő. Közlekedés
(vasút+tehergépkocsi), konzervgyártás, gyorsfagyasztás
elterjedésével a zöldség- és gyümölcstermesztés
súlypontja városokból áthelyeződött a távolabbi
övezetekbe. Az első jelentősebb övezet Budapest körül
alakult ki. Utána: Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét-Szeged,
Nyíregyháza-Debrecen-Békéscsaba.
• Optimális telephelyválasztás célja a termelés sajátos
igényeinek és a telephelyi adottságok nyújtotta
előnyöknek minél célszerűbb egyeztetése.
2015.04.13.
6
• Telephelyelméletek
• Launhardt szerint a termelést tulajdonképpen három fő
komponens a térbeli háromszög súlypontjába kell
telepíteni:
o A – termelőhely
o B – energiabázis,
o C – fogyasztópiac.
Szállítási ktsgek összege
itt a minimális.
• Pl: Konzervgyár a felvevőpiac, a nyersanyagtermelés
közelébe, vagy a jelentős munkaerővel rendelkező
térségbe települ.
• Másik elmélet: A telephelyválasztás célja a termelési
költségek minimalizálása. Akkor az ideális telephely az a
földrajzi pont, ahol valamennyi termelési tényező a
legkevesebb költségráfordítással biztosítható.
2015.04.13.
7
• Gazdasági nagytér fogalma: több országot is felölelő
gazdasági egység, amely viszonylag önálló fejlődésre
képes, és a legtöbb termelési ágban telephelyek
vertikálisan együttműködő rendszerét alkotja.
• Térgazdaság iskolája: a költségek minimalizálása helyett a
nyereség maximalizálását állította előtérbe. Két új
dinamikus elemet kapcsolt be, az árak és a kereslet-kínálat
hatását a telephelyválasztásra. Felismerte, hogy a konkrét
fizikai tér mellett létezik egy másik tér is: gazdasági tér. A
gazdasági
tér
fejlődések
során
különböző
egyensúlytalanságok érvényesülnek. A telepítések során az
optimum megtalálásának legfőbb kritériuma, a területi
egyensúly kialakítása.
• Korszerű
telephelyelméletek:
nem
a
költségek
minimalizálására vagy a nyereség maximalizálására,
hanem az összes tényező optimalizálására törekednek,
felismerve, hogy a tényezők köre nem állandó.
2015.04.13.
8
• A különböző gyártástechnológiák más más telephely
megválasztását indokolják. A lehetséges telepítési elvek
alapján két nagy telephely-választási csoport különíthető
el:
• Azok a vállalatok, amelyek jelentős nyersanyagigényűek,
a
nyersanyag-termelőhely
közvetlen
közelébe
települnek: konzervgyártás, borászat, növényolajgyártás,
húsipar.
• A felvevőpiac közelébe épül: söripar, sütőipar.
• Gyakori, hogy a technológia egyes fázisait egymástól
térben elkülönítve valósítják meg. Cukoripar: a
cukorrépa feldolgozása a nyersanyag-termelőhelyhez
közel, a cukor finomítása a termelőhelytől távolabb kerül
sor. Előnye: a speciális gyártókapacitások jobban
kihasználhatók és a sűrűlé szállítási költsége lényegesen
alacsonyabb, mint a cukorrépáé.
• (Környezetvédelem)
2015.04.13.
9
3. A termelés anyagszükségletének
biztosítása
• Az élelmiszeripari termelésben kiemelkedő fontosságú az
anyaggazdálkodás.
• A termelési költségek 2/3-3/4-e anyagköltség, ezért a
megfelelő
hatékonyságú
anyaggazdálkodás
az
eredményes vállalati működés feltétele.
2015.04.13.
10
3.1. A termeléshez felhasznált anyagok
csoportosítása
• Eredet szerint megkülönböztetünk:
o Mezőgazdasági eredetű.
o Élelmiszeripari eredetű (mezőgazdasági termékek másodlagos
feldolgozása,
ami
vmely
élelmiszeripari
késztermék
alapanyagként történő felhasználása).
o Egyéb ipari eredetű (vegyipari termékek).
• A termék előállításában betöltött szerepük:
o Alapanyagok, nyersanyagok [a termék fő, lényeges
alkotórésze].
o Segédanyagok [a késztermék előállításában nélkülözhetetlen,
de nem válik annak meghatározó részéve ].
o Egyéb anyagok csoportja [a termék közvetlen előállításához
nem szükségesek, de nélkülük a késztermék forgalomba
hozatala, minőségének megóvása nem lehetséges].
2015.04.13.
11
3.2. Az anyaggazdálkodás
• Minden olyan gazdálkodási tevékenységet felölel,
amely lehetővé teszi és megvalósítja a gazdaságos
anyagfelhasználást, gondoskodik a fennakadás
nélküli
vállalati
működéshez
nélkülözhetetlen
anyagkészletek tervezéséről és beszerzéséről.
• Feladatai:
A termelés anyagszükségletének tervezése.
Gazdaságos anyagbeszerzési források feltárása.
A termelés ütemének megfelelő anyagszükséglet biztosítása.
Anyagok átvétele.
Termelés ütemének megfelelő anyagszükséglet munkahelyig
történő kielégítése.
o Anyagfelhasználás ellenőrzése.
o
o
o
o
o
2015.04.13.
12
• Az anyagszükséglet tervezése ANYAGNORMÁK (1)
felhasználásával történik.
• Megállapítják a felhasználandó anyagok fajtáit,
minőségét,
fajlagos
mennyiségét.
A
fajlagos
anyagszükséglet csökkentése: egymást helyettesítő anyagok, új
anyagok. MINŐSÉG!!
• Az
anyagnormák
nélkülözhetetlenek
az
anyagfelhasználás
tervezéséhez,
üzemek
anyagellátásának szervezéséhez, anyagfelhasználás
utólagos ellenőrzéséhez, elszámolásához.
• Megjelenhet:
o Felhasználási normaként (egységnyi késztermék előállításához
mennyi anyagot kell felhasználni).
o Kihozatali normaként (azt a késztermék mennyiséget jelenti,
amelyet egységnyi alapanyagból kell előállítani).
• Nettó norma: az az anyagmennyiség, amely egységnyi
késztermékben benne van
• Bruttó norma: a nettó normán túl tartalmazza a gyártás
2015.04.13. 13
folyamatából adódó veszteségeket is.
• Az alapanyagok felhasználására vonatkozó normák
megállapítása:
• Becsléssel [Kevésbé megalapozott. Kis üzemekben, kis
sorozatszámú termék gyártásánál alk.].
• Statisztikai
módszerrel
[Korábbi,
hasonló
termelési
feladatokra vonatkozó tényadatok felhasználására épül].
• Műszaki-gazdasági
elemzésen
alapuló
módszer
[Nagysorozatban előállított termékeknél. Alapja a zárt ciklusú
termelés. Anyagmérleg= input+output+veszteség].
• Anyagveszteség
értékelésekor
elkülönítjük
a
szükségszerű veszteséget és a gondatlanságból
adódó veszteséget (ezt csökkenteni kell!).
• Átlagnormák: az élelmiszeripari alap-, és segédanyagok
nem állandó minőségben állnak rendelkezésre (szezon
eleje és vége).
• Egyedi normák: csak az adott termékre megállapított.
• Csoportnorma: több egynemű termék, amelyekhez egy
2015.04.13. 14
normát alakítanak ki.
Anyagnormalap
Az anyagfelhasználás tervezésére anyagnormalapot használnak.
A termelés anyagszükségletének meghatározása után kerül sor a
GAZDASÁGOS ANYAGBESZERZÉSI FORRÁSOK (2) feltárására.
Mérlegeli:
-Melyik szállító képes megbízhatóan és
folyamatosan betartani a minőségi és
mennyiségi követelményeket?
-Milyen pontosan szállít?
2015.04.13. 15
-Hogyan alakulnak az árfeltételek?
• A TERMELÉS ÜTEMÉNEK MEGFELELŐ ANYAGSZÜKSÉGLET
FOLYAMATOS BIZTOSÍTÁSA (3)
• A
termelési
program
és
az
anyagnormák
felhasználásával kiszámítható az adott időszak
anyagszükséglete.
• Három tényezőt vesz figyelembe:
• A mezőgazdasági termékek jelentős hányadánál szezonalítás
érvényesül.
• A beszállítók részéről jelentkezhet a bizonytalanság.
• A gyárban tárolt, feldolgozásra váró anyagok a tőke lekötését is
jelentik, ennek minimalizálása fontos cél.
•
JUST IN TIME
2015.04.13.
16
• ANYAGOK ÁTVITELE (4)
• A jó minőségű élelmiszer előállításának feltétele a jó
minőségű alapanyag. A termeléshez szükséges
anyagok
a
megkívánt
minőségben
álljanak
rendelkezésre.
• A MUNKAHELYEK ANYAGSZÜKSÉGLETÉNEK FOLYMATOS
BIZTOSÍTÁSA (5)
• A
vállalathoz
beérkező
anyagokat
az
anyaggazdálkodási részleg veszi raktárra. Ez alól
kivételt képez, amelyek közvetlenül a termelőüzembe
jutnak (gyorsan romló).
• A raktárra kerülő anyagokról mennyiségi és minőségi
ellenőrzés után anyag-bevételezési jegyet állítanak ki.
Ezt követően valósul meg a vállalaton belüli
anyagfelhasználás.
2015.04.13.
17
• Az anyagigények kielégítése utalványozással történik.
•
Utalványozás: vmilyen anyag meghatározott mennyiségének kiadására
vonatkozó utasítás. Az utasítás írásban történik. Az igénylők közlik a
raktárossal, hogy az anyagot az előírt mennyiségben, az utalványon
feltüntetett célra a címzettnek kiadja.
• Két formája van:
o Tételesen utalványozott anyagot egyszerre és általában
kisebb anyagszükséglet esetén lehet a raktárból kivenni (pl.
egy műszak alatt teljes mennyiségben felhasználják:
fogyóeszköz, segédanyagok).
o Keretutalványozás hosszabb felhasználási időszak alatt,
nagyobb anyagszükséglet esetén, amikor az egész
mennyiség kivételezése nehézségbe üközne. Adott időszakra
(egy hónap) állítják ki, a felhasználó részleg mindaddig
vételezhet
a
raktárból,
amíg
az
utalványozott
keretmennyiséget teljes egészében át nem vette.
o Ha a kivételezett anyagot teljes mennyiségben
nem használták fel, azt vissza kell adni a raktárnak,
visszavételezési jegy kíséretében.
2015.04.13.
18
• Az
anyaggazdálkodás
befejező
része:
ANYAGFELHASZNÁLÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA
(6)
• Az anyagok beérkezéséről és felhasználásáról az
anyagkönyvelés szolgáltat adatokat.
• Az ellenőrzés kiterjed:
o Anyagok mennyiségi és minőségi átvételére.
o A raktárgazdálkodás szabályainak betartására (előírás szerinti
tárolás, kezelés).
o A raktár és az üzem közötti anyagmozgatások rendjére.
o Az anyagfelhasználásra és az anyagnormákra.
o A felmerülő veszteségek okainak vizsgálatára és elemzésére.
o Σ Feladata annak megállapítása, hogy a vállalat a
rendelkezésre álló anyagokat a legcélszerűbben, a
legkisebb veszteséggel használta fel.
2015.04.13.
19
3.3. A készletgazdálkodás
• A készletgazdálkodás a termelés és az értékesítés
folyamatos, zavartalan működéséhez szükséges
erőforrásokat biztosító gazdasági tevékenységet és
hozzá kapcsolódó döntési és tervezési feladatok
rendszerét jelenti.
• Feladata: meghatározza és biztosítsa az optimálisnak
tekinthető beszerzési mennyiséget és a beszerzési
ütemet.
• Készletek fajtái:
o A
vásárolt
készletek
állománya:
alapanyagok,
segédanyagok, alkatrészek, fűtőanyag, üzemanyag.
o Félkész termékek: befejezetlen termelés állománya.
o Késztermék: a termelési folyamat végén új teremék
keletkezik.
o Árukészlet: azok a termékek, amelyeket a vállalat
megvásárol és változtatás nélkül értékesít.
2015.04.13.
20
Készletszint optimalizálása
• A készletek mértéke közvetlenül befolyásolja a
vállalat gazdálkodásának egészét, mert jelentős
tőkelekötést igényelnek, számottevő erőforrást
kötnek le.
• Az
üzemek
anyagai
készletgazdálkodás
szempontjából négy csoportba sorolható:
o Az egész év folyamán viszonylag folyamatosan
beszerezhető
anyagok,
amelyek
felhasználása
folyamatosan történik.
o Lökésszerűen beérkező anyagok, amelyek felhasználása
folyamatos.
o Lökésszerűen beérkező anyagok, amelyek feldolgozását
beérkezéskor azonnal el kell végezni.
o Viszonylag egyenletesen beérkező anyagok, amelyeket a
beérkezés után azonnal fel kell dolgozni.
2015.04.13.
21
• Folyamatosan beszerezhető és folyamatosan
felhasználásra kerülő anyagok (1)
• Pl. cukor, liszt, fűszerek, csomagolószerek.
• Ezen anyagok felhasználásának mértéke, ideje
ismert, ezért készletezésüknél arra kell törekedni,
hogy a termelés legkisebb költséggel, optimális
forgóeszköz-lekötéssel történjék.
• Készletidőnorma: hány napi termeléshez szükséges anyagokat
kell vagy lehet készleten tartani.
• Minimális készlet: az az anyagmennyiség, amely a biztonságos
termelés érdekében, az anyagszállításokban beálló esetleges
fennakadások idejére biztosítja a termelés anyagszükségletét.
• Folyókészlet: a normális ütemű termelés ellátására szolgál két
egymást követő anyagszállítmány beérkezése közötti
időtartamban.
• Maximális készlet: minimális készlet+folyókészlet.
2015.04.13.
22
• Lökésszerűen beérkező, de az év folyamán
egyenletesen feldolgozásra kerülő anyagok (2)
• Pl. kenyérgabona.
• Kiemelkedő fontosságú szempont a beérkezési idő
optimalizálása.
• Kompromisszumot kell keresni a műszaki és
gazdasági szempontok között. Miért?
o Ha azonnal képes a vállalat az összes beérkező anyag
fogadására, akkor ehhez nagyon nagy raktár szükséges.
o Ha kisebbek a raktárak, fennáll a veszély, hogy a raktárba
még nem került termékek károsodnak.
2015.04.13.
23
• Lökésszerűen beérkező és azonnal feldolgozandó
anyagok (3)
• Pl. nedvdús gyümölcsök, zöldségfélék nagy része,
napraforgómag.
• Tárolás során a minőségük romlik (beltartalom,
állomány).
• Lényeges a szállítási távolság és idő rövidítése, a
feldolgozás mielőbbi elkezdése.
• Törekedni
kell
a
lökésszerű
beérkezés
dömpingjellegének tompítására (megfelelő fajta
kiválasztása, betakarítási idő összehangolása).
2015.04.13.
24
• Viszonylag egyenletesen beérkező anyagok,
amelyeket beérkezés után azonnal fel kell dolgozni
(4)
• Pl. tej, élő állat.
• Egyenletes beszállítás az azonnali feldolgozás
érdekében.
• „Legolcsóbb tárolás a feldolgozás.”
• A
vágás
előtti
helytelen
tartás
súlyos
minőségromlást eredményez a késztermékben.
2015.04.13.
25
Készletgazdálkodás költségei
• A költségeket két csoportba osztjuk.
• Készlettartási
költség:
a
készletezett
termékek
minőségének és mennyiségének megőrzéséhez és a
hozzá kapcsolódó tőke finanszírozásához szükséges kts-ek.
o
o
o
o
o
o
o
o
o
Raktárak létesítésének költségei.
Raktárak üzemeltetési költségei.
Raktártechnológiai berendezések fenntartása, üzemeltetése.
Raktári dolgozók bérköltségei.
Idegen raktár bérleti díja.
A termék tárolási vesztesége.
Különleges tárolási körülmények kts-e.
A termék finanszírozása.
A termék biztosítási kts-ei.
• Készletrendelési költségek:
o Egy-egy tétel szállítási költsége.
o Egy-egy tétel megrendelésének kts-e.
2015.04.13.
26
• Optimális
készletszint:
a
készletgazdálkodással
kapcsolatos költségek minimálisak, ugyanakkor a
termelés anyagellátása zavartalan.
• Nehézsége, hogy mind a felhasználandó anyagok árai
és beszerzési feltételei, mind a vállalat termékei iránti
piaci
igények
változnak.
Közelítő
megoldás
számítógépes szimulációval.
• Készletszint meghatározásának legegyszerűbb esete: a
termelés igényét vmely anyagból állandónak tekintjük,
összes egyéb paraméter is konstans értékű.
• Legyen:
o
o
o
o
o
TC – adott időszakban a készletgazdálkodással kapcsolatos összes kts.
S – egy rendelés lebonyolításának kts.
R – adott időszakban fellépő anyagigény.
Q – az egyszerre rendelt készletmennyiség.
K – a készleten tartás költsége két rendelés között.
2015.04.13.
27
2015.04.13.
28
4. Raktározás
DEF:A készletek elhelyezésére szolgáló tevékenység.
Két funkciója van: tárolás (készleten tartás), ellátás (termelés vagy a
kiszállítás igényeinek biztosítása).
A raktározási technológia: az összes lényeges követelményt és feltételt,
amely a raktár működését befolyásolja.
A raktározási tevékenység elemei
2015.04.13.
29
• A raktár elhelyezése:
o Raktárból-raktárba – az ellátó raktárból termel, a felhasználó
raktárból gyárt. A zavarmentes kapcsolat feltételezi a
biztonsági készletek felhalmozását mindkét félnél.
o JIT – az ellátók a felhasználónál felmerülő követelmények
szerint ütemezve szállítsák áruikat. Ellátó raktárak rendszerelogisztikai ellátó központok.
• Raktárszervezés főbb célkitűzései:
o Nagy befogadóképességű, nagy forgalom lebonyolítására
alkalmas raktárak létrehozása.
o Gépesített, automatizált rendszerek kialakítása.
o Tároló magasság növelése.
o Tároló tér és tároló alapterület jó kihasználtsága.
o Számítógépes technika felhasználása a raktárirányításai,
szervezési, nyilvántartási feladatok megoldásában.
2015.04.13.
30
• Be – és kiszállító rendszerrel szemben támasztott
általános követelmények:
o Állványkiszolgálás megoldásával biztosítsanak bizonyos mértékű
tárolási lehetőséget.
o Elkülöníthető legyen az állványos tárolásra alkalmatlan
egységrakomány.
o Automatikusak, számítógéppel irányíthatóak legyenek.
o Megbízhatóan működjenek.
o Biztosítsák a tárolás környezetében szükséges kapcsolódó
feladatok hatékony elvégzését (komissiózás, minőség-ell).
o Illeszkedni tudjon a már rögzített be- ill. kitárolást végző
eszközrendszerhez.
• Folyamatos eszközrendszer alkalmazása
o Függősínpályás anyagmozgató rendszer (két oldalra kitolható
teleszkópos villa, folyosók előtt liftben mozgatható pályaelem).
o Elosztó kocsis raktár.
o Nagyobb
emelési
magasságot
áthidaló,
műveletközi
mozgatást megvalósító vezető nélküli targoncás rendszer.
2015.04.13.
31
4.1. Kereskedelmi raktárak
• A termék előállítást és disztribúciót magában
foglaló logisztikai folyamatban döntő helyzetben
vannak. Meghatározó a szerepük mind a termék-,
mind az információáramlásban.
• Az információáramlási folyamatban a kezdőpont a
meghatározó. Fel kell mérni a piaci igényeket,
amelyek a termékáramlással ellentétes irányban
haladnak.
• A termékáramlásban a végpont jut a döntő
szerephez, mert itt dől el, hogy az információkkal
közvetített igényeknek az előállított termékek
megfelelnek-e.
2015.04.13.
32
4.2. Raktárak tervezése
• Az eredményességét
alapinformációk:
befolyásolják
az
alábbi
o A tárolandó áruk és jellemzőik (méret, tömeg, ERKE).
o Anyagáram-jellemzők
(áruféleségként,
beszállítóként
prognosztizált termelési tervek).
o Tárolási funkciókon kívüli elvárások (ellenőrzés, komissiózás,
ERKE, azonosítás).
o Rendelkezésre álló épület, terület, eszközök.
o Minőségbiztosítással kapcsolatos követelmények.
o Automatizáltsági fok, irányítási jellemzők.
o Beruházásra, fejlesztésre álló pénzügyi forrás.
2015.04.13.
33
• Sajátos tervezési szempontok:
o Képes legyen speciális rakományok fogadására (rakoncák).
o Kapcsolódó folyamat megszervezése során ismertetni kell,
hogy alkalmazható-e a JIT-elvű be- és kiszállítás.
o Raktározási célra felhasználható, már meglévő épületek,
építmények állaga.
o Vállalati információs rendszerhez történő csatlakozás műszaki
(hardver), technológiai (szoftver), szervezési feltételei.
o Tárolandó anyag sajátosságaiból adódó követelmények
(hűtés).
o Biztonságtechnikai és tűzvédelmi követelmények.
o Rugalmasság jellemezze a raktárt: alkalmazkodik a változó
input és output piaci követelményekhez.
o Raktár áttekinthetősége (sokféle termék nyomon követése).
2015.04.13.
34
4.3. Raktárirányítás
• Átfogja a teljes raktári folyamatot.
• Feladata:
o A készletezés, az árumozgások é a tárolás optimális
lebonyolításának irányítása.
o Adatokat szolgáltat a készletek változásáról.
o Meghatározza a be- és kitárolási műveletek sorrendjét.
o Kijelöli az egyes tételek optimális helyét.
o Ütemezi a komissiózási műveleteket.
o Irányítja az anyagmozgató gépek működését.
o Figyelemmel kíséri a készletszint változását+ statisztikai kimutatás.
o Szállítók és a megrendelők adatainak kezelése, elemzése.
• Információkra van szükség:
o Nyilvántartási információk – tárolandó árukra vonatkozó,
minőségi és mennyiségi információk.
o Irányítási információk – tárolóhely-kijelölés, betárolási utasítás.
2015.04.13.
35
A raktárirányítás információi
2015.04.13.
36
4.4. Számítógépes raktárirányítás
• Készlet és a tárolóhely nyilvántartásánál alkalmazzák.
• Számítógépes raktárirányítás több szintű.
o Hierarchikus: az adatátvitel on-line üzemmódban történik. Az
áruk nyilvántartása vonalkód leolvasással, rádiófrekvenciás,
mágneses, infravörös megoldások is vannak.
• Adatfeldolgozáshoz szükséges: tételsorszám, cikkszám,
mennyiségi egység, elszámoló ár, érvényesség, dátum,
bizonylat sorszáma, szállítólevél száma.
• Raktári készletet tartalmazó állomány adattartalma,
így nyomon követhető a készletek változása.
• Raktártérkép: melyik tárolóhelyen mi található, hol van
szabad hely (lineáris programozáson alapuló optimalizációs
módszer).
2015.04.13.
37
4.5. Komissiózás
• A tárolt árufajtákból az egyes megrendelések
szerinti áruválasztékot állítják össze.
• Biztosítania kell a megrendelők igényeinek pontos,
mennyiségi és minőségi szempontból megfelelő,
gyors kielégítését.
• Automatizálhatósága, gépesíthetősége ellenére a
legtöbb élőmunka-ráfordítással rendelkezik.
2015.04.13.
38
5. Szállítás és szervezése
• A mezőgazdasági termék-előállítás, a feldolgozás
és a fogyasztás térben jelentős mértékben elkülönül
egymástól.
Élelmiszer-gazdaság
a
leginkább
szállításigényes nemzetgazdasági területek egyike.
• Szállításnak nevezzük, a személyek és dolgok eszközökkel
megvalósított tömeges helyváltoztatását.
• Szállítás módjai: - közúti,
- vasúti,
- vízi,
- légi (gyorsan romló termékek).
• Kombinált szállítás: - gépjármű-vasút-gépjármű,
- gépjármű-hajó-gépjármű.
• Egy-, két-, háromdimenziós szállítás.
2015.04.13.
39
• Szállítás szervezése:
o A szállítási mód megválasztása.
o A szállítási teljesítmény optimalizálása.
o A szállítási útvonal meghatározása.
2015.04.13.
40
5.1. Az egyes szállítási módok jellemzői
• Függ: a szállítandó áru tulajdonságától, a szállítási
távolságtól, gyorsaságtól, biztonságtól stb.
• VASÚTI SZÁLLÍTÁS
• A magyar mezőgazdaság fejlődése és iparosodása
szorosan kötődött a vasút fejlődéséhez. 1970-ben az
összes szállítás több mint háromnegyede vasúton
történt. 90-es évek közepére a magyar árúszállítási
teljesítménynek csak a felét adja a vasút (KGST
összeomlása). Hozzájárult a fajlagos költségek
növekedéséhez, romlott a versenyképessége.
• A vasút műszaki állapota kritikus mértékűre romlott.
• A törzshálózati vonalak fejlesztésének elmaradása,
a vasút finanszírozás tervezhetetlensége.
• Σ A vasút helyzetének újragondolása, korszerűsítése.
2015.04.13.
41
• Előnye (elvben):
o Viszonylagos olcsóság.
o Nagyobb tömegű termék egyszerre történő szállítása esetén
gazdaságos!
• Hátránya:
o Kiépített pályát igényel.
• Díjszabás
o Önköltségű: a díjtételt a szállított áru tömege alapján
határozzák meg.
o Értékosztályozási rendszer: a díjtétel kiszámításának alapja nem
az árú mennyisége, hanem az értéke.
o Vegyes díjszabású rendszer: a kettő kombinációja.
o Teherárú vagy gyorsárú.
• Az árú továbbítása lehet darabáruként (≤ 5 tonna)vagy
kocsirakományként.
• Fuvarozási útvonal kiválasztásánál figyelembe kell
venni: a legrövidebb útvonal nem biztos, hogy a legolcsóbb;
vasúti pályaszakasz teherbírása, speciális szolgálatsások.
2015.04.13.
42
• VÍZI SZÁLLÍTÁS
• Csoport: belvízi (elhanyagolható: lassú, vízi utak kis
sűrűsége, kikötői berendezések kiépítettlensége), tengeri.
• A tengeri fuvarozásnak három fő csoportja van:
• Vonalhajózás – menetrend szerint közlekednek, a fuvarozási
időtartam viszonylag rövid. Frekventált hajózási útvonalakon
működik, speciális igényekhez nehezen illeszthető.
• Bérelt hajózás - érvényesülnek a fuvaroztatók speciális
igényei. Költségesebb, a bérbe adók kevesebb biztosítékkal
rendelkeznek szállítóeszközeik megfelelő kihasználására.
• Speciális hajózás – különleges kezelést igénylő termékek
továbbítása. Előfordul, hogy a speciális árukat fuvaroztatók
maguk veszik igénybe hosszabb időre (3-15 év).
• Figyelembe venni: minimalizálni a szárazföldi útvonal
hosszát; kikötőkben nyújtott szolgáltatások díjszintje (helye,
tradíciói, gazdasági háttér).
2015.04.13.
43
• LÉGI ÁRUFUVAROZÁS
• Jelentősége
az
élelmiszeripari
termékek
továbbításában kicsi, de a jövőben növekedni fog.
• Előnye: - gyorsaság (elkerülhető a torlódások okozta
késedelmek).
- biztonság (nincs kitéve az időjárás
viszontagságainak, sérülésnek, lopásnak).
- alacsonyabb biztosítási kts-ek.
- olcsóbb csomagolóanyagok felhasználása.
• Hátránya: - magas fuvarköltség,
- elő- és után fuvarozás megnöveli a szállítási
időt és kts-et.
• Járatok csoportosítása: menetrendszerű (nagy mennyiségű
áru), nem menetrendszerű.
• Magyarországon csak drága élelmiszereket szállítanak
ezzel a módszerrel.
2015.04.13.
44
• KÖZÚTI FUVAROZÁS
• Szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt.
• Oka: motorizáció fejlődése, rugalmasság (nincs kötött
pálya).
• Előnye:
o Nem kíván bonyolult infrastruktúrát.
o Fuvarozók közötti versenyhelyzet.
• Hátránya: - közúti forgalom korlátozása,
- biztonság,
- környezetszennyezés.
2015.04.13.
45
5.2. A szállítási teljesítmény mutatószámai
2015.04.13.
46
5.3. Szállítási útvonal meghatározása
• A járatszerkesztés feladata, hogy a szállítóeszköz
összes útvonalának hossza minimális legyen. Lineáris
programozás!
• Legegyszerűbb esete az ingajárat (a szállítóeszközök
kihasználtsága max. 50%-os).
• Üres menetek minimalizálása.
• Centrumból vezényelt.
• Körutazási feladat: a fuvareszköz minél több felvagy leadóhelyet érintsen.
• Little, Murty, Sweeney és Karel algoritmusa.
• Szekvenciális optimalizálási módszer.
• Travelling salesmann. Olyan útvonal megtalálása, amely
valamennyi megadott pont érintését lehetővé teszi,
ugyanakkor a legrövidebb. Az érinthető helyek és az
útvonalak száma: n=(m-1)!/2.
2015.04.13.
47
Az utazó ügynök problémájának
közelítő megoldása
2015.04.13.
48
5.4. A kombinált szállítás és logisztikai
központok
• Kombinált fuvarozás: Az árutovábbítás a feladótól a
címzettig
többféle
szállítóeszköz
egymáshoz
kapcsolódó alkalmazásával valósul meg.
• Többször kell az árut ki-, és berakodni, mozgatni
(időigényes, speciális eszközök, sérülés).
• Kenguru módszer: a közúti és a vasúti szállítás optimális
kombinációja (H: speciális vasúti csomópontok, speciális vasúti
pótkocsik). Magyarországon jelentősége van, a keresztül menő
tranzitforgalom részleges átterelése a vasúthálózatra.
• Közúti és vízi szállítás kombinációja (RO-RO): a folyami és
a tengeri hajózás közötti kapcsolódás egyszerűbbé tétele, a nagy
óceánjárókat folyami uszályokkal töltik meg.
2015.04.13.
49
RO-LA
RO-RO
2015.04.13.
50
• Logisztikai szolgáltató központok (Záhony)
• Az árutovábbításhoz
közvetlenül kapcsolódó
funkciókon kívül számos egyéb feladatot is vállalnak.
• Jelentős szerepük van a termékút optimalizálásában.
INFORMATIKAI HÁTTÉR (adatbázis)
• Tárolja az ügyfélköréhez tartozó települések szállítási és tárolási
infrastruktúrájának adatait.
• Szolgáltató központon belüli és ahhoz kapcsolódó úthálózat
adatrendszerét.
• Rendelkezésre álló rakodó- és szállítógépek tartózkodási helyét.
• Egyes fuvarfeladatok kiinduló és célpontját.
• Áruazonosító kódokat.
• Szállítási határidőket.
• Rakodóhelyeken töltött átlagos rakodási időket.
• Szállító járművek kapacitását.
2015.04.13.
51
5.5. A disztribúciós rendszer sajátosságai
• Az élelmiszeriparban előállított készítmények döntő
hányada olyan biológiai anyag, amely speciális
csomagolást, tárolást és raktározást igényel.
• Változások: fizikai, kémiai, mikrobiológiai.
• Közvetlenül emberi szükségletet elégítenek ki:
keresletük időben és térben változó (periódikus).
• Négyféle ciklus (IDŐ):
•
•
•
•
Évente néhány alkalommal jelentkező fogyasztásnövekedés.
Havi keresleti ingadozások.
Heti ciklus.
Egyéb: fogyasztási hagyományokhoz kötődő.
2015.04.13.
52
• A disztribúció térbeli megszervezésének kérdése:
alapvető élelmiszeripari termék, amely még kisebb
településeken sem nélkülözhető, tárolásukra csak korlátozott
lehetőség van.
• Három döntési alternatíva:
• A terméket egy központban állítja elő, innen valósul meg a
kiszállítás (UNILEVER).
• A termék előállítás bizonyos folyamatai egy központi üzemben
történik, más technológiai lépések decentralizáltan valósulnak
meg (Coca-cola).
• A gyártás egész művelete decentralizáltan történik (sörfőzdék,
sütőipari üzemek).
• Tapasztalat: azok az értékesítők aratták a legnagyobb
sikereket, akik olyan területen jelentek meg, ahol nőtt az
élelmiszer-fogyasztás iránti igény (repülőterek mellé épített
étkezdék, autós gyorsétkezők).
2015.04.13.
53
6. Csomagolás az élelmiszeriparban
• KÖVETELMÉNYEK
• Az élelmiszerek csomagolásának három fő funkciója:
o 1.Termék védelme a külső hatásoktól – mechanikai
igénybevétel,
klímával
összefüggő
igénybevételek,
mikrobiológiai fertőzés, állati kártevők elleni védelem, lopás.
o 2. Termék szállíthatóságának és fogyaszthatóságának
megkönnyítése – egyszerűen szállítható; optimális kitöltés; a
csomagolás feleljen meg a munkaszervezési, ergonómiai,
balesetvédelmi követelményeknek.
o 3. Tájékoztatási funkciók: információ a gyártóról; előállítás
helye, módja, technológiája; táplálkozási élettani jellemzők;
elkészítési előírások, egészségügyi javallatok.
2015.04.13.
54
• Túlcsomagolás problémája: a termék kelendőségének
fokozása érdekében az indokoltnál nagyobb mennyiségű
csomagolóanyag felhasználása. Környezetszennyezés.
• A csomagolás fejlesztésének főbb irányai:
o Ésszerű mértékű csomagolás kialakítása.
o A csomagolás okozta környezeti terhelés csökkentése,
gyorsabban elbomló, újrahasznosítható csomagolóanyagok.
o Egységrakományok képzésének lehetővé tétele (a ki- és
berakodás, anyagmozgatási műveletek megkönnyítése, gépesítése és
automatizálása érdekében a kisebb árudarabok egybefoglalása céljából
speciálisan kialakított segédeszközökkel továbbítható áruegységek).
2015.04.13.
55
• EGYSÉGRAKOMÁNYOKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNY:
•
•
•
•
•
Egységes, nemzetközi szinten rögzített méretek.
Egyszerű továbbíthatóság.
A fuvareszközök jó térkihasználása.
Halmozhatóság, stabilitás, tartósság.
Kis önsúly, kis térfogat.
• ESZKÖZÖK:
• Rakodólapok anyaga: fa, fém, műanyag.
• Tartályláda: ömlesztett anyagok.
• Konténerek: leegyszerűsíti az átrakodást, kizárja a
dézsmálást, a termék egyszerű csomagolása, hűtés,
fűtés.
o Csoportosítás: kis – 1-5 m³, közepes – 5-20 m³, nagy> 20 m³.
2015.04.13.
56