Transcript TŰZVÉDELMI ISMERETEK

18. Tétel
1
18.
Önnek munkája során figyelembe kell vennie a
munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Ismertesse
az égéselméleti alapismereteket, a tűzoltás módjait, az
oltóanyagokat és használatukat!
Információtartalom vázlata
• Az égés lényege és feltételei
• Az égés fajtái
• Az éghető anyag eltávolításán alapuló tűzoltási mód
• Az oxigén elvonásán alapuló tűzoltási mód
• Az éghető anyag kőmérsékletének csökkenésén alapuló
tűzoltási mód
• Oltóanyagok és használatuk
2
TŰZVÉDELMI
ISMERETEK
3
Tűzvédelem – alapfogalmak
4
Az égés legáltalánosabb
értelemben oxidáció (tűzvédelmi
szempontból a levegő oxigénjével
történő egyesülés).
Minden tűz égés, de
nem minden égés tűz.
5
Égés
Az égés irányítható és hasznos.
Pl.:ha a kályhán belül marad a folyamat,
addig az égés.
6
Tűz:
A tűz nem irányított égés, általában káros
következményekkel jár együtt amely veszélyt
jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra!
Pl.: ha a kályhából kiesik a parázs és az égés
átterjed a szobára, akkor az tűz.
7
• Az égés fogalma:
• Égésnek nevezzük azt a kémiai
(fizikai) folyamatot, amelynek
során az éghető anyag
oxigénnel egyesül, miközben
hő és fény formájában energia
szabadul fel.
8
Az égéshez (és így a tűzhöz is)
3+1 feltétel együttes megléte
szükséges:
•
•
•
•
1. éghető anyag
2. oxigén
3. gyulladási hőmérséklet
4. gyújtóforrás
9
1.
• Éghető anyag:
– Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra
lobbannak, parázslanak, szenesednek és a
gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek
• Nehezen éghető anyag:
– Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra
lobbannak, parázslanak, izzanak, de a gyújtóforrás
eltávolítása után e jelenségek megszűnnek
• Nem éghető anyag:
– amelyek hő hatására nem képesek lángra lobbanni,
parázslani, izzani.
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó
Parancsnoki Szak
10
2.
• Oxigén ellátás
• Levegő
– 21 tf% (78 tf% N2, 1 tf% egyéb gázok (0,04
tf% CO2), vízgőz)
• Oxigéntartalmú anyagok
– porózus szerkezetű anyagok
• Oxigén hozzáadás
• Felszabaduló oxigén
– oxidánsok (peroxid, robbanó anyagok),
11
3.
• Gyulladási hőmérséklet:
– Az éghető anyag jellegétől függő
(halmazállapot, aprítottság, egyéb
fizikai-kémiai tulajdonságok), eltérő
nagyságú gyújtóforrás (hő) vagy más
iniciáló hatás szükséges
Különböző vegyi anyagok reakciója:
(pl.: víz + natrium)
12
3+1
• Gyújtóforrás
• Vegyi energia
• Fizikai energia
• Elektromos energia
• Hőtermelő berendezés
• Nyílt láng
• Egyéb
13
A tűzoltás, tűzmegelőzés
lényege:
• Az égés valamelyik feltételének
megszüntetése!
14
Az égés fajtái:
– Gyors égés:
• ha az oxigénnel egyesülő anyag
hőmérséklete eléri a gyulladási
hőmérsékletet (láng jelenség)
– Lassú égés:
• Fényjelenség nélküli, alig érzékelhető
hőmérsékletemelkedéssel, gyulladási
hőmérséklet alatt. A keletkező hőt a
környezete elvezeti (erjedés, rothadás –
öngyulladás)
15
– Tökéletes égés:
• Az égési folyamatban résztvevő anyagok
olyan súlyarányban vannak jelen, amely
megfelel a kémiai reakció elméletével
(minden molekula részt vesz a folyamatban)
– Tökéletlen égés:
• Nem megfelelő súlyarányban jelen lévő
anyagok égése – további éghető
(robbanóképes) anyagok keletkeznek
16
– Kevert (kinetikus) égés:
• Az éghető gázok (gőzök) a szükséges
arányban még a begyulladás előtt
összekeverednek (az égés gyorsan,
robbanásszerűen végbemegy – nagy
hőfejlődés)
– Diffúz égés:
• Az éghető anyag gőzei, gázai a hő hatására
távoznak a felületről és a felett beindul a
reakció (gyertya). Az oxigén a lángtérbe
jutva keveredik az éghető anyaggal.
17
– Izzó égés:
• Az éghető anyag a melegítés hatására már
nem tud éghető anyagot kibocsátan, ezért a
lánggal való égés nem jön létre, az anyag
izzik
18
OLTÁSI MÓDOK:
• Éghető anyag eltávolításán alapuló
• Oxigén elvonáson alapuló
•
lezárás
•
inercizálás (felhigítás)
•
izolálás (elválasztás)
• -Hőmérséklet csökkentésén alapuló
•
hűtés
•
kémiai reakció csökkentése
19
Az éghető anyag eltávolítása:
• Az éghető anyag tűzhöz jutásának
megakadályozása, az éghető anyag
eltávolítása, a még nem égő anyagot
eltávolítása.
20
Az oxigén elvonásán alapuló oltási
mód:
• Az égő helyiségek (tartályok) lezárása, az
O2 csökkenése az égés intenzitásának
csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez
vezethet. Az égő helyiségek elárasztása,
feltöltése, helyiségek feltöltése
oltóanyaggal. Vízzel való feltöltés végső
mód, mert nagy a másodlagos kár.
21
Az anyag égéséhez szükséges hőenergia
csökkentése:
• Az égő anyag gyulladási pontja alá történő
hűtés. Gázoknál feladat a környezet
lobbanáspont alá hűtése. A nem éghető
anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól
és hősugárzástól való védelme.
22
Az oltóanyagok és
alkalmazhatóságuk
Víz
Használata ott ajánlott, ahol az
előfordulható tüzek döntően “A”
tűzosztályba tartoznak (pl. papír,
fa, szén, szalma, stb.)
23
Hab Általában minden olyan helyre
ajánlható, ahol szilárd éghető
anyagok, éghető folyadékok és
gumi tüzek is előfordulhatnak
24
Por
“BC” töltetű készülék elsősorban
tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek
oltásához, az “ABC” töltetű ezen felül
lánggal és parázslással égő szilárd
anyagok tűzének oltására alkalmas.
Feszültség alatti berendezések tüzeinek
oltására általában 1 kV-ig, egyes
típusok 35 kV feszültségig
alkalmazhatók. A legtöbb területen
ajánlott, m. A fémtüzek oltására
speciális D oltópor szükséges.
25
Halon
“A-B-C” tűzosztályra, elektromos
kiváltó
feszültség alatt lévő berendezésekhez
anyagok is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az
(NAF
oltás után maradék nélkül eltávoznak,
PIII,
ezért előnyösen alkalmazhatók:
Halotron számítógép termek, vezérlőtermek,
I.)
repülőgépek, személy- és
tehergépjárművek, múzeumok,
laboratóriumok, hírközlő
berendezések, stb. védelmére. Halon
kiváltó anyagok korlátozott ideig és
helyeken maradhatnak készenlétben,
26
Szén- “B” és “C” tűzosztályhoz széles
dioxid körben alkalmazható elektromos
feszültség alatt is. Az oltóanyag
szennyeződést nem okoz, ezért
előnyös pl az élelmiszeriparban,
erőművekben,
számítógéptermekben, felvonó
gépházakban, stb.
27
Tűzoltó készülékek és
jellemzőik:
» Intézményekben porral oltó, habbal oltó,
széndioxiddal oltó, vízzel oltó tűzoltó
készülékek vannak elhelyezve.
» A tűzoltó készülékek színe vörös,
hengeres tartály alakú, tömege
üzemképes állapotban kb.15-20 kg. Falra
szerelve jól hozzáférhető helyen
tárolandó.
28
A porral oltó készülék jellemzői:
• Oltóanyaga por alakú, szilárd anyag, mely
elsősorban éghető folyadékok, gázok,
valamint a villamos feszültség alatt álló
berendezések tüzeinek oltására alkalmas.
Hajtóanyaga nitrogén. A jó
lángmegszüntető hatása miatt az oltás
során nem az égő anyag felületére,
hanem a lángzónába kell juttatni az
oltóport. ABC -D
29
1. Por
• A porral oltók a tűzoltó készülékek hazánkban leginkább
elterjedt csoportját alkotják. Jelenleg a porok a
leghatékonyabbak az oltóanyagok között. Főleg
lángmegszüntető hatásuk kiváló. Emiatt az oltás során
nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell
juttatni az oltóport.
•
•
•
•
•
FŐ OLTÓHATÁS: INHIBÍCIÓS
ALHATÁS: KIEGYENLÍTŐ
Nagy fajlagos felülettel rendelkeznek
Szilárd részecskékből állnak
Különböző porok-különböző tűzosztályokhoz
30
Az oltóporoknak jelenleg három
nagy családját különböztethetjük
meg:
• 1.)a főleg MSZ 1040-es (hagyományos)
készülékekbe töltött BC-porokat,
• 2.) az utóbbi időben egyre inkább tért
hódító ABC-porokat, valamint
• 3.) az éghető fémek tüzeinek oltására
alkalmazható D-porokat.
31
1.) BC-porok
• A BC-poroknak fő hatóanyaga a különböző
adalékokkal ellátott szódabikarbóna (NaHCO3)..
• Mint az a porok összefoglaló nevéből is kiderül,
ezek a porok a "B" és "C" tűzosztályú tüzek,
vagyis az éghető folyadékok és gázok tüzeinek
oltására használhatók.
• Csak lángoltó hatású, bomláskor CO2
keletkezik, ez is részt vesz az oltásban.
32
2.) ABC-porok
• Az ABC-porok fő hatóanyaga az ammóniumszulfát és ammónium-foszfát.
• Ezek a porok, kiváló hűtőhatásuk miatt már a
lánggal, izzással és parázslással égő szilárd
anyagok tüzét is kiválóan oltja. Ráadásul,
amellett, hogy a legtöbb féle ("A", "B" és "C")
tűzosztályú tűz oltására alkalmasak, ezek az
oltóporok a ma létező oltóanyagok közül a
legnagyobb oltóteljesítményűek is. Először a
lángokat oltja (hígítja az oxigént), betakar,
megolvad, habosodik (elzárja az oxigént)
33
3.) D-porok
• A vegyiparban jelentkező különleges tüzek
és a különböző éghető fémek és
fémötvözetek tüzeinek ("D" tűzosztályú
tüzek) oltására alkalmasak a D-porok.
34
A habbal oltó készülék jellemzői:
• Oltóanyaga hab, hajtóanyaga nitrogén. A
készülék éghető folyadékok, valamint a
villamos feszültség alatt álló berendezések
tüzeinek oltására is alkalmas. A felületre
tapadó hab az oxigéntől zárja el az éghető
anyagot. AB
35
A széndioxiddal oltó készülék
jellemzői:
• Oltóanyaga nagy nyomású széndioxid.
Elektromos készülékek, villamos üzemű
felvonó helyiségek, telefonközpontok,
számítóközpontok, műtárgyak stb.
tűzvédelmére szolgálnak. A kiáramló gáz
akár -70 C fokos is lehet!! Kiszorítja az
oxigént! Zárt térben veszélyes, szabad
téren korlátozottan alkalmazható. BC
36
• A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy lévén nagyobb sűrűségű (nehezebb), mint a
levegő - kiszorítja az égéshez szükséges
oxigént, és ezáltal az égési folyamat
megszűnik. Ez a hatás természetesen csak
akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van.
Ellenkező esetben a légmozgás
megakadályozza a tűztérben való megfelelő
szén-dioxid koncentrátum kialakulását.
37
Ha már tűz van:
38
Tűz esetén mindenképp
törekedjünk az adott
tűzszakasz, épületrész
áramtalanítására!
39
A tűz jelzésével egyidejűleg
kezdjük meg a tűz oltását.
• Erre nagyon alkalmasak az
emeletszinteken levő fali tűzcsapok,
tűzoltó készülékek. Kezelésüket feltétlenül
sajátítsuk el!
40
A tűzoltó készülék használata:
•
•
•
•
1. A biztosító elemet távolítsa el
2. Üssön a beütő gombra
3. Nyomja meg az oltópisztoly karját
4. Az oltóanyagot nem szabad közvetlenül a tűzgócra
fújni, mert az erős nyomás szétfújja a lángot, melytől
újabb gócok keletkezhetnek. Ezért az oltást mindig a
tűzgóc körüli részen kell megkezdeni, majd fokozatosan
kell haladni a góc felé.
• 5. Lehetőleg tanuló ne használja a készüléket, felnőtt
segítségét kell kérni.
41
Tűzoltó készülék taktika
• ROSSZ
JÓ
A tüzet szélirányból
kell oltani!Felületi
tüzeket „tőlünk
elhajtva kell oltani!
• Rossz
Jó
Felületi tüzeket
„tőlünk elhajtva
kell oltani!
Csepegő, vagy
folyó anyag
tüzét felülről
lefelé kell
oltani!
Rossz
Jó
A tűzoltáshoz
szükséges
készülékeket
egyidejűleg kell
bevetni.
(nem egymás után)
Ügyelni kell a
visszagyulladásra!
Ügyelni kell a
visszagyulladásra!
Rossz
Jó
A használt
tűzoltókészülékeket
nem
szabad
visszaakasztani!
Gondoskodni kell
az újratöltésről!
• Ha oltani nincs
lehetőségünk és menekülni
kell:
46
Menekülési útvonal:
» Az útvonal rajza ki van függesztve az
iskola tantermeiben és egyéb
helyiségeiben. Kérjük, hogy
megérkezéskor a menekülési útvonal
rajzát mindenki ( a nem itt dolgozók is)
ismerje meg.
(2. sz. melléklet)
47
Menekülésnél mindig legyünk
figyelemmel a következőkre:
• Ha a folyosón, lépcsőházban füst van, már a
lakásban vizezzünk be valamilyen nagyobb
ruhadarabot (fürdőköpenyt, takarót, stb.) és
terítsük a fejünkre. Orrunkra szorítsunk vizes
zsebkendőt.
• A folyosóra kilépve az ajtót csukjuk, de ne
zárjuk be.
48
Menekülésnél mindig legyünk
figyelemmel a következőkre:
• Meghajolva, esetleg kúszva
meneküljünk, mivel a füst
felfelé terjed, alul a
padlóhoz közelebb
veszélytelenebb és a padló
közelében a hőmérséklet is
alacsonyabb.
49
• A legrövidebb úton kíséreljük meg a
szabadba való kijutást. Menekülésre liftet,
felvonót NE használjunk, mert az
elromolhat a tűz következtében, vagy
áramkimaradás esetén megállhat.
• Előfordulhat, hogy a földszinti kijárat felé a
tűz már nem teszi lehetővé a menekülést.
Az öt emelet feletti lakóépületeknél a
tetőn, vagy a legfelső szinten levő átjáró
folyosón is menekülhetünk.
50
Ha a helységből már nem
tudunk kimenni:
• Az ajtót be kell csukni, de
nem bezárni!
• Az ajtónyílást belülről
körbe tömítsük el vizes
ruhával.
• Csapból jövő vízzel
locsoljuk az ajtót és a
ruhát, így hosszú ideig
meggátolhatjuk a tűz
tovaterjedését.
51
Hogyan cselekedjünk, ha
emberélet került veszélybe?
• A tűz oltását végzők gyakran kerülnek
olyan helyzetbe, hogy életmentést kell
végrehajtaniuk. A mentés közben azonban
saját testi épségükre is gondolniuk kell.
52
Minden életmentés során:
• gyerek, mozgás-és cselekvőképtelen,
sérült, beteg, öreg majd egyéb személy
mentése a helyes sorrend,
• védjük a légutakat és a szemünket
(szemüveg, motoros szemüveg, vízbe
mártott ruhadarab) segítségével,
• biztosítsuk a légzést a száj és az
orrnyílások elé kötött, vízbe mártott
zsebkendővel,
53
Minden életmentés során:
• a vizes takarót borítsuk a mentendő
személyre és teljesen burkoljuk be vele,
• visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk,
• ablakon át történő mentésnél, a tűzből
mentettet, fejjel előre adjuk ki
54
Mit tegyünk ha a ruhánk
meggyulladt?
• Égő ruhával feküdjünk le a földre és
hengeredjünk meg! A futás serkenti a
lángokat, növeli az égési sérülést.
• Mások oltása esetén testünk felől kezdjük
meg a takarást.
• Az égett, esetleg még parázsló ruhát
óvatosan kell lefejteni és el kell oltani. A
testhez tapadt parázsló részeket vizes
ruhával történő letakarással kell oltani.
55
• Az emberi beavatkozás nélkül
megszűnt vagy a tűzoltóság
közreműködése nélkül eloltott
tüzeket is haladéktalanul be kell
jelenteni a tűzoltóságnak!
56
• Minden tűzeset tanulságul
szolgál a jövőre nézve, ha
megállapítjuk a
keletkezésének okát!
(tűzvizsgáló)
57