Transcript TUZVEDGABOR1

TŰZVÉDELEM I.
1
TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK
1996. évi XXXI. törvény
a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
1999. évi LXXIV. törvény
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról
2
TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK
Tűz – égési folyamat
 veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakra és károsodást okoz
Tűzvédelem




tűzesetek megelőzése
tűzoltási feladatok ellátása
tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése)
valamint a fentiek feltételeinek megteremtése
Tűzmegelőzés
 tüzek keletkezésének megelőzése
 tüzek továbbterjedésének megakadályozása
 tűzoltás feltételeinek biztosítása
Tűzoltás





veszélyeztetett személyek mentése
anyagi javak védelme
tűz terjedésének megakadályozása
tűz eloltása
tűz közvetlen veszélyének elhárítása
3
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Szilárd testek hőtágulása
 Lineáris hőtágulás
l  l 0  l 0    t  l 0 1    t 
 Köbös hőtágulás
V  V 0 1  3  t   V 0 1    t 
Hőtágulás következtében bekövetkező szilársági feszültség
  E   t
E - rugalmassági modulus
 - lineáris hátágulási együttható
t - hőmérsékletváltozás
4
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Folyadékok hőtágulása
V  V 0 1   1  t   2  t
2

Gáztörvények
 Gay-Lussac I. törvénye
V

V0
T
ha
p  állandó
T0
 Gay-Lussac II. törvénye
p
p0

T
ha
V  állandó
T0
5
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
 Boyle-Mariotte törvény
p 0  V 0  p 1  V 1  p 2  V 2  állandó
ha
T  állandó
 Egyesített gáztörvény
p 0 V0
T0

p V
 állandó
T
Halmazállapot-változások
Olvadás: szilárd halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba való átmenet
Fagyás: az olvadás megfordított folyamata
Párolgás: cseppfolyósból gázhalmazállapotba vezető folyamat
Lecsapódás (kondenzáció, cseppfolyósítás): a párolgás fordított folyamata
Szublimáció: a szilárdból a gázhalmazállapotba történő közvetlen átmenet.
Megfordítottja a megszilárdulás, vagy kondenzáció.
6
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
fagyás
t [C]
Olvadás és fagyás
tB = op.
B
C
holv.víz = 335 J
A
olvadás
h [J/kg]
holv.
Hőtranszport (hőterjedés)
 hővezetés (kondukció)
 hősugárzás (radiáció)
 hőáramlás (konvekció)
7
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Égéselméleti alapok
Égés
Tűz
oxidáció
nem irányított égés (káros következményekkel jár)
Égés sebessége lehet:




lassú égés (mm/s nagyságrendű, pl. izzások)
normális égés (cm/s nagyságrendű, pl. legtöbb égés)
gyors égés (dm/s nagyságrendű, pl. tűzveszélyes folyadékok égése)
robbanás illetve detonáció (100 – 1000 m/s nagyságrendű)
Az égés körülményei alapján beszélhetünk
 tökéletes égésről (elegendő oxigén áll rendelkezésre),
 tökéletlen égésről ( rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő –
további éghető termékek keletkezhetnek).
8
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Az éghető anyag és az oxigén eloszlása szerint az égés lehet:
 diffúziós égés ( éghető anyag és a levegő, égés előtt nincs összekeveredve –
általában ez tökéletlen égés)
 kevert égés (éghető anyag és a levegő, égés előtt össze van keveredve – gáz-,
porrobbanás)
Az égés külső megjelenése szerint lehet:



lánggal égés (gázok, folyadékok égése)
parázzsal égés (faszén, koksz)
lánggal- és parázzsal égés ( fa, szén, textília)
Égés feltételei:
1.
2.
3.
4.
éghető anyag
oxigén (legalább 14 – 18 tf%)
gyulladási hőmérséklet
gyújtóforrás
9
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Égéstermékek:




szilárd halmazállapotú (hamu, salak)
gázokba finom folyadékcseppek (vízgőz)
gázokban finom szilárd anyagok ( füst)
gázok (széndioxid, kéndioxid)
Égéshő
Égéshő [MJ/kg, kWh/kg, MJ/m3, kWh/m3] az a hőmennyiség, amely egységnyi
tömegű vagy térfogatú fűtőanyagból szabadul fel (égés 20 C-on kezdődik, égésterméket
20 C-ra hűtjük, vízgőzt kondenzáljuk).
10
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Szilárd anyagok égése
szublmáció
olvadás
(fémek)
Szilárd anyag
olvadás
olvadás
+ bomlás
párolgás
folyadék
bomlás
+ párolgás
gőz
bomlás
+ párolgás
Bomlás (fa, papír, szén)
Gyulladáspont
11
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Folyadékok égése
Lobbanáspont – folyadék felszín belobban, de a gyújtóláng eltávolítása után az égés
megszűnik
 Nyílt- és zárttéri lobbanáspont
Gyulladási hőmérséklet
Tűzveszélyes folyadéktároló tartályoknál
 kiforrás pl. kőolaj emulgált vizet tartalmaz és hab formájában kifut
 kivetődés pl. tartály alján kiülepedett víz robbanásszerűen felforr
Gázok égése
Alsó és felső éghetőségi határkoncentrációk (AÉH, FÉH)
nincs égés
égés
nincs égés
gáz cc.
AÉH
FÉH
12
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
hőmérséklet
Tűzfejlődés zárt térben
• idő
idő
A zártterű tüzek fejlődési szakaszai
13
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Öngyulladások
Öngyulladás feltételei:
1. hőtermelő folyamat a rendszer belsejében
2. a hőtermelés sebessége meghaladja a hőelvezetés sebességét
Növényi anyagok öngyulladása – mikroorganizmusok hőtermelése
Olajok öngyulladása – csak a növényi eredetűek
 jódszám  50 (pl. lenolaj 170 – 200, napraforgó olaj 110 – 120)
Kőszén öngyulladása – oxigén adszorpciója a szénszemcsék felületé szénkupac
belsejében
Öngyulladás a levegővel érintkezve
Vízzel érintkezve meggyulladó anyagok (alkáli fémek, fémkarbidok)
Egymással heves hőfejlődés mellett reagáló anyagok (oxidálószerek)
14
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
A tűz oltásának elméleti alapfogalmai
Égés kémiai reakció – feltételei
 reakciópartnerek találkozása
 reakciópartnerek aktivált állapota
Tűzoltási eljárások:
Fizikai
 éghető anyag és az oxigén találkozásának megakadályozása
 hűtés
fizikai-kémiai hatáson alapuló
 homogén inhibició (lángzónával azonos fázisban a kémiai reakciót gátolják
illetve lassítják)
 heterogén inhibició (eltérő fázisban a kémiai reakciót gátolják illetve
lassítják)
15
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Tűzoltóanyagok
Halmazállapot szerint a tűzoltóanyagok lehetnek
 folyékony halmazállapotú
Víz reakcióteret hűti
vízgőz kiszorítja az oxigént
nem használható elektromos környezetben
izzó fémek hűtésekor (2000 C felett) alkatrészeire bomlik (durranógáz
keletkezik)
 gázhalmazállapotú
 inert gázok (pl. széndioxid, nitrogén)
 kémiailag aktív gázok(HCF gázok)
 szilárd halmazállapotú
 Tűzoltóporok
 BC porok (folyadék- és gáztüzek oltására)
 ABC porok (szilárd anyagok tüzeinek oltására is)
 D porok (fémtüzek oltására)
16
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
 tűzoltó habok
A hab valamilyen habképző folyadék és gáz elegye.
 habképző anyagok lehetnek:
 fehérje alapú (protein bázisú)
 szintetikus alapú
 vizes filmképző, szintetikus
 Oltóhabok kiadósság szerint lehetnek:
 nehézhab: kiadósság 20 alatt
 középhab: kiadósság 20 – 200
 könnyűhab: kiadósság 200 fölött (szabadban nem alkalmazható)
17
ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Égéskésleltetés – éghető anyagok égési tulajdonságainak megváltoztatása
 műanyagok égéskésleltetése – kémiai anyagokkal
 fa égéskésleltetése – felületi védelem, impregnálás
 textíliák égéskésleltetése – lángmentes kikészítés
Cellulóz tartalmú anyagok égése
Cellulóz tartalmú égéskésleltetett anyagok égése
18
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Tűzjellemzők:
 a változás elsősorban a tüzet jellemezze, más hatásokkal ne legyen
könnyen összetéveszthető
 a tűz korai szakaszában jelentkezzen
 a hatás terjedjen szét a környezetben, így távolabbról is legyen esély az
észlelésre
TŰZ
Energia felszabadulás
Anyagátalakulás
 Hőenergia
 Szilárd égéstermékek
 Hangenergia
 Aeroszolok (füst)
19
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Tűzérzékelők csoportosítása
A felügyelt tűzjellemző alapján:





hőérzékelők
lángérzékelők
izzásérzékelők
füstérzékelők
gázérzékelők
A tűzjellemző feldolgozási módja szerint:
 küszöbérték- (vagy határérték-) érzékelők
 különbségérzékelők
 változási sebesség érzékelők
A térbeli elhelyezkedés szerint:
 pontszerű vagy foltérzékelők
 többpont érzékelők
 vonalérzékelők
20
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Az érzékelő visszaállási (újraélesítési) módja alapján:
 önműködően visszaálló
 valamilyen módon visszaállítható
 nem visszaállítható
A kimenő jel alapján:
 mechanikus
 elektromos
Hőérzékelők
Küszöbhőmérséklet érzékelők
termosztátok – önmagától visszaálló
olvadó kötés – nem állítható vissza, cserélni kell
törőüveg, vagy kvarckörte – nem állítható vissza, cserélni kell
hőérzékelő kábel – automatikusan visszaáll
21
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Hőérzékelő kábel
Törőüveg vagy kvarckörte
Beállított hőmérséklet 60 – 260 C
1. menetes aljzat, 2. tömítő gyűrű, 3. záró elem,
4. üvegfiola, 5. szórótányér
Sprinkler szórófejeknél alkalmazzák
22
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Olvadó kötés
Hőre érzékeny Wood-fém
olvadáspontja 65 – 230 C
Olvadófémes sprinkler szórófej
1. szórótányér (deflektor), 2, 5. olvadóbetét
tartószerkezet, 3. olvadóbetét, 4. záró
elem, 6. alátét, 7. menetes aljzat
23
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Hősebesség érzékelők – akkor jeleznek, ha a változás sebessége meghaladja
3 – 5 C/min értéket
Pneumatikus hősebesség érzékelő
Termoelektromos elven működő
hősebesség érzékelő
24
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Sugárzás érzékelők
 infra (IR) lángérzékelők (1 – 5 m hullámhossz tartományban működnek)
 ultraibolya (UV) lángérzékelők (0,18 – 0,3 m hullámhossz tartományban
működnek)
 izzás érzékelők (0,7 – 1,5 m hullámhossz tartományban működnek)
Gázérzékelők
Tűz- és robbanásveszély jelzése
ARH 20 %-nál riasztás
ARH 40 %-nál beavatkozás
Füstérzékelők
 optikai érzékelők
 fényelnyelés elvén működők (extinkciós vagy sugár füstérzékelők)
 fényszóródás elvén működők
 ionizációs érzékelők
25
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Extinkciós füstérzékelő működési elve
26
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Vonali füstérzékelők
Alkalmazhatósága:
 Magas belső terek, osztott
mennyezetek
 Tágas csarnokok átriumok
 Műemlékek, szerelhetetlen
mennyezetek
 Kórrozív karbantarthatatlan
akadályokkal teli ipari épületek
 Látható füstképződés (PVC,
gumi, olaj, fa, szénhidrogének,
folyadéktüzek)
Alkalmazás korlátai:







Alkohol tüzek
Külső terek
Poros, füstös terek
Nem látható füstök
Magas páratartalom
Magas környezeti hőmérséklet
Közvetlen meleg levegő befúvásnál
(megváltozó törésmutató)
Fényszóródás elve
A labirintkamrához csatlakozó
sötétkamra terében található az
infravörös adó illetve vevő.
A füst lebegő részecskéi a
kamrába jutva szórják az infravörös
adó fényét. A vevő a szórt fényt
érzékeli. A labirint kamra
megakadályozza a normál fény
bejutását az érzékelő térbe
27
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Aspirációs füstérzékelők
Aspirációs érzékelők, egy nagy
érzékenységű központból, egy
nyomásálló hagyományos
értelemben vett csőhálózatból és
egy a pontszerű érzékelőt
helyettesítő szívófejből állnak.
A központ általában a laser-detekció
elvén alapul. A rendszer fő erényei:
nagy érzékenység, a tűz korai
fázisának detektálása
28
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Ionizációs füstérzékelés
Működési elve:
 Az érzékelőben radioaktív izotóppal
ionizáljuk a levegőt.
 Az ionizációs kamra fegyverzeteire
egyenáramot kapcsolunk. Az
elektromágneses térben az ionizált
pozitív részecskék elindulnak az anód
felé. Kialakul a kamra nyugalmi árama.
 Az elektrontól megfosztott, ionizált
levegő molekulái megtapadnak a
füstszemcsék felületén.
 A tűz részecskéi a kamrába jutva
csökkentik a mérőkamra áramát
29
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Ionizációs füstérzékelés
Alkalmazhatósága:
 Teljes füst spektrumban kiváló
érzékelés, de apróbb
részecskeméretű füstök esetén
jobb az érzékenység.
 Nyílt lángfázisú tüzek
(szénhidrogén, folyadék) korai
észlelése,
 Menekülési útvonalak.
 Nagy értékek védelmére
(számítógép termek,
adatfeldolgozók …)
 Irodák
 Ajtók, ablakok, füstcsappantyúk
vezérlésére
Alkalmazás korlátai:
 Külső terek.
 Alkohol tüzek
 Poros, nedves helyiségek.
 Nagy légsebesség.
 Üzemszerű füst és égéstermék
jelenléte
 Oldószeres légterek
 Zsírgőzös légterek
 Üzemszerűen meleg helyiségek
30
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Automatikus tűzjelző sematikus felépítése
A tűzjelző berendezéssel szemben támasztott követelmények:
 gyengeáramú, törpefeszültségű kivitelben készüljön
 üzembiztos működésű legyen, meghibásodás és indokolatlan jelzésadás nélkül
üzemeljen
 a jelzésadásnak azt megelőzően kell megtörténnie, hogy a felügyelt tűzjellemző
a berendezést üzemképtelenné tenné
 legyen érzéketlen azokra a hatásokra, melyeket nem kell jeleznie
 legyen érzéketlen a környezeti hatásokra (pl. rezgés, szennyezés, korrózió, hő,
stb.)
 üzemszerű működését más rendszerek zavara ne veszélyeztesse
Az automatikus tűzjelző berendezés alapegységei:




tűzérzékelők
tűzjelző központ
összekötő jelzőhálózat
tápellátás
31
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Automatikus tűzjelző sematikus felépítése
X
riasztó
Aut.
érz.
Y
Külső
Ri.
Ri.
átj.
fog.
Hiba
Hiba
átj.
fog.
Vez.
Tűzv.
egys.
ber.
TŰZJELZŐ
KÖZPONT
Kézi
jelző
Tápellátás
Z
32
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Automatikus tűzjelző sematikus felépítése
Tűzjelző rendszerek lehetnek:




Hagyományos rendszer
Hagyományos, címezhető rendszer
Analóg, intelligens rendszer
Decentralizált analóg, intelligens rendszer
33
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Hagyományos rendszer
Hagyományos, címezhető rendszer
 A jelző áramkörre kapcsolt érzékelők egyedileg címezhetők, így a rendszer
bármelyik jelzése az építményben azonosítható.
 A tűznek értékelt jelzés eldöntése az érzékelőben történik. A detektor „egy
kapcsoló”.
 A jelző áramkör nyugalmi áramának beállítása a lezáró ellenállással történik.
 A hurkon a tűznek értékelt jelzést az adott hurkon folyó áram változása indikálja
34
TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Analóg, intelligens rendszer
 Az érzékelők, egy meghatározott protokoll segítségével folyamatos jelzést küldenek
a központnak. A jelzés a mért jellemző szintje (folyamatos jelszint - Analóg)
 A tűznek értékelt jelzés eldöntése a központban történik. A detektor egy címzett
„mérőeszköz”.
 A központ „intelligens” módon képes a jelzést, vagy akár több detektor együttes
jelzését értékelni.
 Nagyobb rendszerekben decentralizált alrendszerek létesülnek.
Tűzjelző központ feladatai:









Ellátja energiával a rendszer többi részét.
Fogadja és feldolgozza a hozzá kapcsolt érzékelőktől (jeladóktól) érkező jeleket.
Meghatározza, hogy a jelek tűzriasztás állapotnak felelnek-e meg.
Jelzi a tűzriasztás állapotot (láthatóan és) hallhatóan.
Azonosítja és jelzi tűz helyét.
Regisztrálja a tűzriasztás információkat.
Ellenőrzi a rendszer üzemszerű működését.
Továbbítja a riasztást.
Vezérli a tűzvédelmi berendezéseket (hő és füst elvezetés, oltórendszerek.
35
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Beépített tűzoltó berendezések előnyei:





folyamatos felügyelet a teljes védett területen
objektív paraméterek értékelése, tévedések ki vannak zárva
ez teremti meg a legkorábbi jelzés, beavatkozás lehetőségét
a beavatkozás a legcélszerűbb, leghatékonyabb lehet
a beavatkozás során emberek nincsenek veszélybe
Hátrányai:






a beruházás költségigényes
a berendezés ellenőrzést és karbantartást igényel
némely berendezésnél szükséges a felügyelet
építészeti átalakítás
előfordulhat, hogy tönkremegy, mielőtt feladatát elvégezhetné
nem zárható ki a téves működés, műszaki meghibásodás
36
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Felosztása az oltó közeg szerint:
 Gázzal oltó rendszerek
– Helyi oltás
– Teljes elárasztás
 Vízzel oltó rendszerek
– Nedves (hagyományos) (sprinkler)
– Száraz rendszer
– Száraz elővezérelt rendszer
– Nyitott szórófejes rendszer (drencser)
 Habbal oltó rendszerek
– Stabil
– Félstabil
– Mobil
Kell-e beépített oltórendszer?
 OTSZ : középmagas, magas közintézmények esetében általában előírja,
 Az épületben folyó tevékenységhez kapcsolódó tűzterhelés, az épület tűzveszélyességi
osztálya, illetve az épület szerkezetének tűzállósági fokozata maghatározza a tűzszakasz
megengedett területét. Ez a terület kétszerezhető beépített oltórendszer alkalmazásával. 37
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Nedves sprinkler berendezés
Működése:
 A térben a hőmérséklet emelkedésével a sprinkler kiold (jellemző a kioldási
hőmérséklet).
 Megindul a vízáram, melynek hatására csökken a nyomás a rendszerben.
 A vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol.
 A nedves riasztószelep kinyit.
 A sprinkler vizet porlaszt a tűzre (jellemző: „k” kifolyási szám).
 A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad.
38
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Száraz sprinkler berendezés
Működése:
 A fűtetlen tér csőhálózatában csak sűrített levegő van.
 A térben a hőmérséklet emelkedésével a sprinkler kiold.
 A sprinkleren keresztül távozik a levegő.
 A a nyomás csökkenésével, a vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol.
 A száraz riasztószelep kinyit.
 A víz beáramlik a csőhálózatba, sprinkler vizet porlaszt a tűzre.
 A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad.
39
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Nyitott szórófejes (Deluge) berendezés
Működése:
 A riasztó szelep után „üres” csőhálózat. A riasztó szelep egy vezérlő szelep
 A tűzjelző hálózat, tűznek értékelt jelzésének hatására impulzust ad a Deluge szelepnek.
 A Deluge szelep kinyit.
 A a nyomás csökkenésével, a vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol.
 A víz beáramlik a csőhálózatba, sprinkler vizet porlaszt a tűzre.
 A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad.
 Alkalmazási terület: Tűzszakasz határolás, speciális nagy belmagasságú terek (pl.: színház)
40
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Sprinklerek
41
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Sprinkler berendezések alapvető paraméterei:




fajlagos víztérfogat áram [m3 /s m2; l/min m2; mm/min], értéke: 2,5 – 30 mm/min
szórásfelület [m2], nagysága: 9 – 21 m2 sprinklerenként
védőfelület [m2] egyidejűleg védett terület, nagysága: 84 – 300 m2
üzemidő [min], értéke: 30 – 90 perc
A sprinkler berendezések vízellátása lehet:
 kimeríthetetlen vízforrás (teljes üzemidők keresztül szolgáltat)
 közmű és üzemi hálózat
 magastartály
 kimerülő vízforrás (üzemidőben vagy fajlagos vízáramban 2/3-ára képes)
 az előzőek 2/3-nyi kapacitással
 légnyomásos víztartály (hidrofor)
42
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
43
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Tartályok habbal oltó berendezése
(100 C alacsonyabb lobbanáspontú, 1000 m3  űrtartalmú)
44
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Oltóberendezések lehetnek:
 félstabil
 stabil
Félstabil habbal oltó berendezés részei
1. vízhálózat tűzcsapokkal,
2. habvezetőcső, 3. habsugárcső,
4. védősánc, 5. csőrögzítő, 6. habcsúszda,
7.habedény, 8. hűtőberendezés, 9. tartály,
10. gyorskapcsolók
45
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Stabil habbal oltó berendezés
1. habképző-anyag tartály,
2. habképző-anyag szivattyú,
3. vízszivattyú,
4. habkeverő,
5. szabályzó szelepek,
6. visszacsapó szelep,
7. tűzoltó csatlakozó csonkok,
8. öblítő vezeték,
9. víz nyomócsövek,
10. habvezeték,
11, oldalvezeték,
12. habsugárcsövek,
13. habedény,
14. habfolyatók,
15. palásthűtés szórófejei,
16. vízbetáplálás
46
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
TARTÁLY AUTOMATIKUS STABIL HABBALOLTÓ BERENDEZÉS
47
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
AUTOMATIKUS
SZUPERINTENZÍV HABBALOLTÁS
48
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ
BERENDEZÉSEK
Stabil oltóberendezés
szuperintenzív
habelárasztással
49
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Habsprinklerek, habdrencserek
50
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
INERGEN gáz a levegőben megtalálható inert gázokból épül fel:
Nitrogén N2 - 50 % Argon Ar - 42 % Széndioxid CO2 - 8 %
51
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
A tűzoltókészülékek olyan műszaki „elsősegélynyújtó eszközök”, amelyek kezdődő tüzek
megfékezésében, a várható helyszíneken készenlétben tartva, hatékony beavatkozást tesznek
lehetővé. Követelmény, hogy:




biztonságosak legyenek,
kezelésük egyszerű legyen,
megbízhatóan működjenek,
hatékonyak legyenek.
Tűzoltó készülékek fajtái:
 vízzel oltó készülék
 habbal oltó készülék
 porral oltó készülék
 belső palackos (beütőszeges)
 külső palackos
 belenyomott gázos
 széndioxiddal oltó készülék
52
TŰZOSZTÁLYOK
A
tűzosztály:
szilárd anyagok tüzei
B
tűzosztály:
folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok
(olvadékok) tüzei
C
tűzosztály:
éghetõ gázok tüzei
D
tűzosztály:
fémek, fémötvözetek tüzei
53
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
FÕNIX
6 kg-os állandó
nyomású ABC
porral oltó
POROZ
1 és 2 kg-os
állandó nyomású
ABC porral oltó
IFEX
6 ÉS 9 LITERES HABBAL OLTÓK,
KÜL- ÉS BELTÉRI KIVITELBEN
50 LITERES HABBAL OLTÓ
54
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
Habbal oltók
Porral oltók
Széndioxiddal oltó
A tűzoltókészüléket ellenőrizni kell, ha




a garanciája lejárt,
minőségi bizonyítvány és/vagy a fémzárolása hiányzik,
tűzoltáskor működésképtelen volt, vagy
a hatóság elrendeli.
55
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
A Firetrace direkt oltórendszer esetében a Firetrace csővezeték
egyben érzékelőként és oltóanyag továbbító rendszerként is szolgál.
56
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
BONPET használati módjai:
 automata tűzoltás
 közvetlen használat tűzoltó készülékként (mobil oltás)
 hígítás vízzel
57
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
Gépjárműfecskendők
 könnyű gépjárműfecskendők – 2 vízsugár vagy 1 habsugár,
össztömegük: 6000 kg
 közepes gépjárműfecskendők – 4 vízsugár vagy 2 habsugár,
össztömegük: 14 000 kg
 nehéz gépjárműfecskendők – 8 vízsugár vagy 4 habsugár,
össztömegük: 20 000 kg
Gépjárműfecskendők alapműveletei:
 vízüzem tartályból, felszívással, táplálással
 habüzem tartályból, felszívással, táplálással
 tartálytöltés külső csonkon vagy szivattyún keresztül
58
59
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
Mercedes-Rosenbauer
60
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
Porral oltó
Létrás gépjármű
61
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
MÛSZAKI MENTÕ JÁRMÛ, KOSARAS, 20 m-es EMELÕMAGASSÁGGAL
62
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
Tűzoltó felszerelések
Szívóoldali felszerelések:






SUGÁRCSÕVEK
szívótömlők
szűrőkosarak
tápláló tömlők
állványcsövek
gyűjtők
tűzcsapkulcsok
Nyomóoldali felszerelések:




nyomótömlők
osztók
vízsugár szivattyúk
sugárcsövek
Egyéb felszerelések:
 mélyszívók
 egyetemes kapocskulcsok
63
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
HAB / VIZÁGYÚ, KÉZIKEREKES MOZGATÁSÚ
Nyomótömlő
Tűzcsap
64
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK
Osztó
Állványcső
Tűzcsap
65
SZEMÉLYI VÉDŐFELSZERELÉSEK
Védőfelszerelés
Védelem
Általános munkakabát
Tűzoltó védőkabát
Hőhatástól, lánghatástól
Hővédő ruha
Mérgező anyagoktól
Vegyvédelmi ruha
Leeséstől, lezuhanástól
Mászóőv, mentőkötél
Lehulló anyagoktól, ütésektől
Tűzoltó sisak
Baleseti sérülésektől
Acélbetétes csizma, szemüveg, védőkesztyű,
védőkötény
Oxigénhiánytól, toxikus gázoktól
Légzésvédő eszközök
66