Transcript Az oxigén elvonásán alapuló oltási mód

OLTÁSI MÓDOK:
• Éghető anyag eltávolításán alapuló
• Oxigén elvonáson alapuló
•
lezárás
•
inercizálás (felhigítás)
•
izolálás (elválasztás)
• -Hőmérséklet csökkentésén alapuló
•
hűtés
•
kémiai reakció csökkentése
1
Az éghető anyag eltávolítása:
• Az éghető anyag tűzhöz jutásának
megakadályozása, az éghető anyag
eltávolítása, a még nem égő anyagot
eltávolítása.
2
Az oxigén elvonásán alapuló oltási
mód:
• Az égő helyiségek (tartályok) lezárása, az
O2 csökkenése az égés intenzitásának
csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez
vezethet. Az égő helyiségek elárasztása,
feltöltése, helyiségek feltöltése
oltóanyaggal. Vízzel való feltöltés végső
mód, mert nagy a másodlagos kár.
3
Az anyag égéséhez szükséges hőenergia
csökkentése:
• Az égő anyag gyulladási pontja alá történő
hűtés. Gázoknál feladat a környezet
lobbanáspont alá hűtése. A nem éghető
anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól
és hősugárzástól való védelme.
4
Az oltóanyagok és
alkalmazhatóságuk
Víz
Használata ott ajánlott, ahol az
előfordulható tüzek döntően “A”
tűzosztályba tartoznak (pl. papír,
fa, szén, szalma, stb.)
5
Hab Általában minden olyan helyre
ajánlható, ahol szilárd éghető
anyagok, éghető folyadékok és
gumi tüzek is előfordulhatnak
6
Por
“BC” töltetű készülék elsősorban
tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek
oltásához, az “ABC” töltetű ezen felül
lánggal és parázslással égő szilárd
anyagok tűzének oltására alkalmas.
Feszültség alatti berendezések tüzeinek
oltására általában 1 kV-ig, egyes
típusok 35 kV feszültségig
alkalmazhatók. A legtöbb területen
ajánlott, m. A fémtüzek oltására
speciális D oltópor szükséges.
7
Halon
“A-B-C” tűzosztályra, elektromos
kiváltó
feszültség alatt lévő berendezésekhez
anyagok is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az
(NAF
oltás után maradék nélkül eltávoznak,
PIII,
ezért előnyösen alkalmazhatók:
Halotron számítógép termek, vezérlőtermek,
I.)
repülőgépek, személy- és
tehergépjárművek, múzeumok,
laboratóriumok, hírközlő
berendezések, stb. védelmére. Halon
kiváltó anyagok korlátozott ideig és
helyeken maradhatnak készenlétben,
8
Szén- “B” és “C” tűzosztályhoz széles
dioxid körben alkalmazható elektromos
feszültség alatt is. Az oltóanyag
szennyeződést nem okoz, ezért
előnyös pl az élelmiszeriparban,
erőművekben,
számítógéptermekben, felvonó
gépházakban, stb.
9
Tűzoltó készülékek és
jellemzőik:
» Intézményekben porral oltó, habbal oltó,
széndioxiddal oltó, vízzel oltó tűzoltó
készülékek vannak elhelyezve.
» A tűzoltó készülékek színe vörös,
hengeres tartály alakú, tömege
üzemképes állapotban kb.15-20 kg. Falra
szerelve jól hozzáférhető helyen
tárolandó.
10
A porral oltó készülék jellemzői:
• Oltóanyaga por alakú, szilárd anyag, mely
elsősorban éghető folyadékok, gázok,
valamint a villamos feszültség alatt álló
berendezések tüzeinek oltására alkalmas.
Hajtóanyaga nitrogén. A jó
lángmegszüntető hatása miatt az oltás
során nem az égő anyag felületére,
hanem a lángzónába kell juttatni az
oltóport. ABC -D
11
1. Por
• A porral oltók a tűzoltó készülékek hazánkban leginkább
elterjedt csoportját alkotják. Jelenleg a porok a
leghatékonyabbak az oltóanyagok között. Főleg
lángmegszüntető hatásuk kiváló. Emiatt az oltás során
nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell
juttatni az oltóport.
•
•
•
•
•
FŐ OLTÓHATÁS: INHIBÍCIÓS
ALHATÁS: KIEGYENLÍTŐ
Nagy fajlagos felülettel rendelkeznek
Szilárd részecskékből állnak
Különböző porok-különböző tűzosztályokhoz
12
Az oltóporoknak jelenleg három
nagy családját különböztethetjük
meg:
• 1.)a főleg MSZ 1040-es (hagyományos)
készülékekbe töltött BC-porokat,
• 2.) az utóbbi időben egyre inkább tért
hódító ABC-porokat, valamint
• 3.) az éghető fémek tüzeinek oltására
alkalmazható D-porokat.
13
A habbal oltó készülék jellemzői:
• Oltóanyaga hab, hajtóanyaga nitrogén. A
készülék éghető folyadékok, valamint a
villamos feszültség alatt álló berendezések
tüzeinek oltására is alkalmas. A felületre
tapadó hab az oxigéntől zárja el az éghető
anyagot. AB
14
A széndioxiddal oltó készülék
jellemzői:
• Oltóanyaga nagy nyomású széndioxid.
Elektromos készülékek, villamos üzemű
felvonó helyiségek, telefonközpontok,
számítóközpontok, műtárgyak stb.
tűzvédelmére szolgálnak. A kiáramló gáz
akár -70 C fokos is lehet!! Kiszorítja az
oxigént! Zárt térben veszélyes, szabad
téren korlátozottan alkalmazható. BC
15
• A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy lévén nagyobb sűrűségű (nehezebb), mint a
levegő - kiszorítja az égéshez szükséges
oxigént, és ezáltal az égési folyamat
megszűnik. Ez a hatás természetesen csak
akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van.
Ellenkező esetben a légmozgás
megakadályozza a tűztérben való megfelelő
szén-dioxid koncentrátum kialakulását.
16
Ha már tűz van:
17
Tűz esetén mindenképp
törekedjünk az adott
tűzszakasz, épületrész
áramtalanítására!
18
A tűz jelzésével egyidejűleg
kezdjük meg a tűz oltását.
• Erre nagyon alkalmasak az
emeletszinteken levő fali tűzcsapok,
tűzoltó készülékek. Kezelésüket feltétlenül
sajátítsuk el!
19
A tűzoltó készülék használata:
•
•
•
•
1. A biztosító elemet távolítsa el
2. Üssön a beütő gombra
3. Nyomja meg az oltópisztoly karját
4. Az oltóanyagot nem szabad közvetlenül a tűzgócra
fújni, mert az erős nyomás szétfújja a lángot, melytől
újabb gócok keletkezhetnek. Ezért az oltást mindig a
tűzgóc körüli részen kell megkezdeni, majd fokozatosan
kell haladni a góc felé.
• 5. Lehetőleg tanuló ne használja a készüléket, felnőtt
segítségét kell kérni.
20
Tűzoltó készülék taktika
• ROSSZ
JÓ
A tüzet szélirányból
kell oltani!Felületi
tüzeket „tőlünk
elhajtva kell oltani!
• Rossz
Jó
Felületi tüzeket
„tőlünk elhajtva
kell oltani!
Csepegő, vagy
folyó anyag
tüzét felülről
lefelé kell
oltani!
Rossz
Jó
A tűzoltáshoz
szükséges
készülékeket
egyidejűleg kell
bevetni.
(nem egymás után)
Ügyelni kell a
visszagyulladásra!
Ügyelni kell a
visszagyulladásra!
Rossz
Jó
A használt
tűzoltókészülékeket
nem
szabad
visszaakasztani!
Gondoskodni kell
az újratöltésről!