Transcript Az anyag részecskéi

Az anyag részecskéi
Tk.:10-13. oldal
+
Tk.:19. oldal első két bekezdése
Miből áll az anyag?
 Kísérlet: hipermangán oldása vízben.
 Tapasztalat: A hipermangán részecskéi
kisebb részekre szakad,melyek lila színt
adnak az oldatnak
 ezek a szabad szemmel nem látható
részecskék lassan mindenütt jelen vannak az
oldatban
 Következtetés: Az anyag részecskékből
épül fel, melyek állandó mozgásban
vannak.
A diffúzió
 Az anyag részecskéinek külső behatás
nélküli elkeveredő mozgását diffúziónak
nevezzük.
Milyen részecskékből áll az anyag?
 Az ókori görögök megfigyelték, hogy a fa
égése során hamu keletkezik, melynek
tömege kisebb, mint a fa tömege volt. Az
égés során vízpára és gáz is keletkezik.
 Így arra a következtetésre jutottak, hogy az
anyag a négy őselemből épül fel.




Tűz
Víz
Levegő
Föld
Demokritosz (i.e.460-370)
 Demokritosz nem értett egyet ezzel a filozofikus
elmélettel.
 Elméleti síkon arra a következtetésre jutott, hogy az
anyag parányi tovább nem osztható részecskékből
áll, melyeket atomosz = oszthatatlan szó után
atomnak nevezett.
 Feltevése szerint a kellemes ízű anyagoknak az
atomjai simák,gömbölyűek. A keserű, undorító,
csípős ízű anyagokat pedig szúrós, szögletes atomok
alkotják.
 Az atomok tehát minden anyagnál méretben és
alakban is eltérnek egymástól.
Dalton (1766 - 1844)
 A XIX. Század angol kémikusa.
 Ebben az időben már kísérleteztek, pontos
méréseket is végeztek.
 Eredményei alapján arra a megállapításra
jutott, hogy az anyag gömb alakú atomokból
épül fel, melyek egymástól tömegükben és
méretükben eltérnek.
A grafit vizsgálata
A grafit törékeny, egy grafitkocka darabolása
nem nehéz feladat. De vajon meddig lehet
széttördelni?
Dörzsmozsárban porítjuk.
Finom szénszemcséket kapunk, melyeket
szabad szemmel nem is tudunk elkülöníteni
egymástól.
Kén vizsgálata
 A kén porítása már kicsit nehezebb feladat
 dörzsmozsárban finomszemcsés méret
elérhető
 Hevítése során előbb sárga, hígan folyós
lesz, majd ragacsos, végül újra hígan folyóvá
válik.
 Következtetés: A szerkezetében kétszer
történik változás.
A kémiai részecskék
 Az anyagok fizikai módszerekkel tovább már
nem bontható részecskéit kémiai
részecskéknek nevezzük.
 A kémiai részecskéknek három csoportját
különböztetjük meg:



Atom
Molekula
Ion ( erről a részecskéről később tanulunk)
Az atom
 Az anyag legkisebb egysége, mely kémiai módszerekkel
tovább nem bontható.
 Szabad szemmel nem látható.
 Tömege rendkívül kicsi:
egy sütőporos zacskónyi (12g) szénben a mérések szerint
600 000 000 000 000 000 000 000 db
szénatom van, így egyetlen szénatom tömege:
0,000000000000000000000002g
 Méretük hasonlóan kicsi: 1cm-es szakaszon
100 millió atom férne el egymás mellett.
Vagyis egy atom átmérője kb: 0, 00000001mm
A molekula
 Az atomok egymással kapcsolatot, ún. kémiai
kötést hoznak létre.
 A molekula olyan parányi részecske, mely
meghatározott számú és minőségű atom
kapcsolódásával jön létre.
A modell
 Az atomok és a molekulák rendkívül kis
mérete miatt megfoghatatlanok a számunkra.
 Modellt alkottunk.
 A modell a valóság kicsinyített vagy nagyított
mása.
 A kémiában a modelljeink néhány
szempontot kiragadva, a valóságot erősen
felnagyítva jelenítik meg az atomokat.
A modellek mérete és színe
 Mivel az atomok méretükben - még erős nagyítás
mellett is- alig térnek el egymástól színekkel
jelöljük a különböző atomokat. A legfontosabbak:







Fehér:hidrogén
Piros:oxigén
Kék:nitrogén
Sárga:kén
Fekete:szén
Lila:jód
Zöld:klór
A kalotta-modell
 Elsősorban molekulák modellezésére szolgál
 Megmutatja a kapcsolódó atomok számát és
minőségét.
 Nem mutatja a kapcsolódás módját.
A gömb-, és pálcikamodell
 Atomok, molekulák, kémiai kötések
modellezésére szolgál
 A kapcsolódó atomok száma és minősége
mellett a kapcsolódás módja is látható.
 Nem szemlélteti az atomok méretbeli
különbségét.
Kristálymodellek