Transcript Románia

Románia
• Cseh tájak természeti adottságai - Egyszerű
választás
• Melyik állítás helyes az alábbiak közül?
• Az ország legnagyobb folyója az Elba.
• A Cseh-Morva dombvidéken nagy olajmezők
találhatóak.
• Csehország területének legnagyobb része
magashegység.
• Csehország éghajlata melegebb mint
Magyarországé.
• Az ország éghajlata óceáni.
•
•
•
•
Melyik állítás helytelen az alábbiak közül?
A cseh ipar kevés energiát használ fel
A cseh gépipar fejlett.
Prága ismert kulturális és turisztikai
központ.
• A cseh ipar nagy hagyományokra tekint
vissza.
• Zlín a cipőgyártásról ismert világszerte.
Románia rendkívül sokszínű
természeti adottságokkal
rendelkezik
A hegységektől az alföldekig sokféle tájtípus
előfordul. Az ország képének meghatározó
eleme a Keleti- és Déli-Kárpátok koszorúja,
amelyek a lánchegység keletkezésekor
megsüllyedt Erdélyi-medencét ölelik körbe. A
fiatal lánchegységtől délre és keletre
alacsonyabb térszínek uralkodnak; síkságok és
dombvidékek találhatóak itt. A domborzati
viszonyok nagy mértékben befolyásolják az
egyes román területek éghajlati viszonyait –
amelyek pedig sokszínű mezőgazdaság
létrejöttének teremtenek lehetőséget.
Románia földjének kialakulása,
felszíni adottságai, tájai és
ásványkincsei
A Kárpátok hegyláncai Románia szinte
egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500
métert is elérik. A Keleti-Kárpátok több
párhuzamos vonulatból áll, amelyek külön
hegységekre bomlanak. A külső ív
homokkőből épül fel, a belső vonulatok
vulkáni eredetűek. A vulkáni tevékenység
helyenként ólom-, cink- és rézércet, illetve
néhol vulkáni utóműködést hagyott hátra.
Hargitán néhány százezer éve még működtek a vulkánok –
a vulkáni kúpok egy-egy helyen még ma is jól
megfigyelhetők. A vulkáni utóműködés részei a szénsavas
források (borvizek) és a kénes kigőzölgések (torjai Büdösbarlang, ahol régebben a puskapor gyártáshoz szükséges
kenet is bányásztak). A Hargita keleti oldalán fekszenek a
zárt, hűvös székelyföldi medencék (Háromszéki-, Csíki-,
Gyergyói-medence). Kristályos kőzetekből áll a DéliKárpátok, amely Románia legmagasabb és legzártabb
hegyvidéke, és több helyen az eljegesedés formálta a
felszínét. A vonulaton csak az Olt és a Zsil szurdokvölgye
tör át. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és
Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles,
termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.
Románia
Ipara
Éghajlata, vízrajz
A székelyföldi medencékben hűvös az éghajlat, míg az Erdélyimedence éghajlata télen-nyáron kb. 3 °C-kal hűvösebb az Alföldnél.
Szélein több a csapadék, középső része – azaz a Mezőség –
szárazabb (5–600 mm).
A Havasalföld éghajlatának szárazföldi vonásai kelet felé egyre
határozottabban érvényesülnek: a csapadék mennyisége folyamatosan
csökken. A tél kissé hidegebb, a nyár pedig forróbb, mint
Magyarországon. Moldva dél felé lassan alacsonyodó dombvidékének
éghajlata nagyban hasonlít a Román-alföldére.
Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több
mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol
felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű).
További fontos folyók: a Gyergyói-havasokban eredő Olt, a DéliKárpátokból eredő Zsil, amelyek a Dunába folynak, illetve a Tiszát
tápláló Szamos és Körösök.
Románia élővilága
Romániában található Európa leggazdagabb növényvilága., a
terület nagy részét erdők borítják. A Kárpátok gazdag
vadvilággal rendelkezik, igen nagy létszámban élnek itt
medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék – ennek
következtében kedvelt vadászterületnek számít.
Románia éléstára - Havasalföld
A Havasalföld feketeföldjei jó adottságokat
teremt a növénytermesztéshez. Az itteni
szántóföldek nagy részén kukoricát és búzát
termelnek. Az ipari növények közül a napraforgó
a legfontosabb.
A Szubkárpáti-dombság (Olténia) gyümölcs- és
szőlőkultúrájáról híres, amelynek tengelye, az
Olt fontos nehézipari tengellyé vált. Természeti
szépsége és történelmi öröksége miatt a terület
turizmusa nagy elehetőségek előtt áll.
Népessége
Romániában, sok európai országhoz hasonlóan, csökken a
népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a
népességcsökkenés és az elöregedés. Ez a folyamatot az
1990-es évektől fokozta a migráció is. A román nemzetiségűek
elsődleges migrációs célországai Olaszország és
Spanyolország voltak, a hasonló (újlatin) nyelvek miatt.
Románia többnemzetiségű ország, bár az elmúlt évtizedek
vándorlásai és asszimilációs politikája csökkentették a
sokszínűséget.
Magyarlakta területek
A másfél millió főnyi magyarság csak a Székelyföldön alkot
egységes tömböt, másutt keveredik a románokéval. Itt volt a
1952-68 között létezett Székely Autonóm Tartomány, amely a
megyésítés után szűnt meg. A székelyföldi magyarság mintegy
700 000 főt jelent. A beolvadás elsősorban a Székelyföldön
kívül élő szórványmagyarság lélekszámát csökkenti. Az erdélyi
nagyvárosok nemzetiségi összetétele az utóbbi pár évtizedben
gyökeresen átalakult: az iparosodáshoz és a román állam
nemzetiségi politikájához kapcsolódóan a román
nemzetiségűek betelepülése következtében a magyarok a
legtöbb településen kisebbségbe kerültek.
Az energiahordozókra épült román
gazdaság
Bár Románia számos ásványkinccsel és
változatos természeti adottságokkal, illetve
kiváló turisztikai adottságokkal
rendelkezik, az ország gazdasága az
elhibázott gazdaságpolitika következtében
nem teljesít a lehetőségeinek megfelelően,
bár az utóbbi években gyors fejlődést
mutatott. Ennek ellenére a mai napig az
Európai Unió egyik legszegényebb
tagállama.
A román gazdaság fejlődési
irányai
A szocializmus időszakában Románia viszonylag önálló
gazdaságpolitikát folytatott: a cél az önellátás és az államadósság
visszafizetése volt. Ez utóbbi 1988-ra sikerült is, de nagy árat fizetett érte az
ország: a gazdaság igen rossz állapotba került az 1980-as évek végére.
Ahogy több szocialista országban is, Romániában is jelen volt a „kapun
belüli munkanélküliség”, azaz a felesleges munkaerőt is foglalkoztatták. Ez
gazdaságtalanná tette a termelést.
Mind az 1989-es forradalom előtt, mind pedig utána erősek a nacionalista
tendenciák, amelyek szintén rontották a gazdasági fejlődés esélyeit. Az
1990-es években megindult az állásukat vesztettek külföldre áramlása, és
Románia az egyik legnagyobb vendégmunkás-sereget kibocsátó
európai országgá vált.
A szocialista ipar megszűnése után csak lassan indultak meg a külföldi
befektetések, aminek következtében elnyúlt a válság, és hosszú gazdasági
visszaesés sújtotta Romániát. 2007 óta az ország tagja az európai
integrációnak, ami lehetőséget teremt arra, hogy gazdaságilag
felzárkózzon.
Az Erdély és Nyugati-peremvidék
gazdasági adottságai
A jelenkori Erdély hagyományosan Románia gazdaságilag egyik
legfejlettebb része, a terület ásványkincsekben is igen gazdag. A
medence nyugati szélét fekvő Erdélyi-érchegység területén
évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak.
Emellett földgázt is bányásznak az Erdélyi-medencében, amelyet
Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgoznak fel. A
hegyvidékek és az ősi székely illetve szász városok jelentős
idegenforgalmi potenciállal rendelkeznek.
A nyugati peremvidék a történelmi Partium és Bánság területe,
amelynek legfontosabb városai Temesvár (gépgyártás,
élelmiszeripar, oktatás), Arad (gépgyártás, vegyipar), Nagyvárad
(oktatás, turizmus, timföldgyár), Nagybánya (kohászat). Utóbbi
város környékén 2000-ben az aranybányászathoz kapcsolódóan
súlyos ciánszennyezés történt, amely óriási károkat okozott a Tisza
élővilágában.
A szubkárpáti régió kimerülő
gazdasági értékei
A Kárpátok déli előtere gazdag kősótelepekben, valamint kőolaj- és
földgázlelőhelyekben. A román kőolaj kitűnő minőségű, kitermelése a 19. század
közepéig nyúlik vissza, de a készletek már fogynak, a felszínre hozott mennyiség
csökken.
A lignit ugyanakkor egyre fontosabb kap Románia áramtermelésében, ami
kifejezetten káros környezetvédelmi szempontból. A Dunán szerb-román
együttműködésben épültek a Vaskapu erőművek amelyeket az 1970-es és 1980-as
években adtak át.
A kőolajvidék központja, Ploiesti gazdaságát az olaj határozza meg: erre települt
vegyipara, illetve a kőolajfúró berendezések gyártása.
A havasalföldi városok gépipara is fejlett: Craiovában mezőgazdasági gépeket és
autókat gyártanak – az itteni oltcit autógyárat a koreai Daewoo vásárolta meg, ám
2006-ban a román állam visszavásárolta. Pitestiben készülnek a Dacia gépkocsik - a
gyárat a francia Renault vásárolta meg, és modernizálta.
A legsokoldalúbb szerepkört a körülbelül 2 millió lakosú főváros, Bukarest
(Bucuresti) tölti be, amely Románia iparának 1/8-át tömöríti: egyaránt jelentős a
gép-, vegy- elektronikai és textilipara, valamint kereskedelemi szerepköre. A főváros
relatív súlya egyébként más városok iparosodása miatt az elmúlt években csökkent,
nem is olyan régen még az ország ipari termelésének 1/6-át adta.