Transcript Tranzitologia-levelezo

Tranzitológia
(levelező tagozat)
Előadó: dr. Marinovich Endre
TANANYAG,
KÖVETELMÉNYEK
• Kötelező tananyag: Az előadáson
elhangzottak, az előadásokon megadott
folyóirat és újságcikkek.
Marinovich Endre (szerk.): Tranzitológia
jegyzet, BGF 2009.
• A számonkérés módja: szóbeli kollokvium
Az oktató elérhetősége
• Dr. Marinovich Endre professor emeritus,
Külgazdasági és EU intézeti tanszék D.
épület II. emelet 22.
• Fogadóóra: csütörtök 8.00-9.30
• Elérhetőségek: Telefon: 467-7897
E-mail: [email protected]
Terminológia I.
• Tervgazdaság kontra piacgazdaság
- piaci, bürokratikus, erkölcsi,
erőszakos
koordináció;
A tervgazdaságban a bürokratikus
koordináció dominál; szovjet típusú
tervgazdaság = tervutasításos rendszer
A piacgazdaság elismeri a piac
önszabályozó szerepét
Terminológia II.
• A földrajzi – történelmi terület körülhatárolása
- Kelet-Európa, Kelet-középEurópa;
- egykori keleti blokk;
- KGST (Comecon);
- a volt Szovjetunió és csatlós államai
• Három kultúra határán (nyugati kereszténység,
ortodoxia, iszlám)
Az országok csoportosítása
• Kelet-középEurópa államai: Észtország,
Lettország, Litvánia, Lengyelország,
Csehország Szlovákia, Magyarország,
Szlovénia, Horvátország.
• Kelet-Európa államai: Oroszország,
Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia, Románia,
Bulgária, Szerbia, Bosznia-Hercegovina,
Montenegró, Macedónia, Albánia.
• Nyugat-Balkán (az utolsó öt ország +
Szlovénia és Horvátország)
• EU 10+1
A térség jellemzése I.
• Történeti szempontból jellegzetes törésvonal a Német-római Császárság, a
Bizánci Császárság, később az Oszmán
Birodalom, illetve az Orosz Birodalom
között
• Az itt élő népek kezdetben függetlenek,
majd idegen hatalmak uralma
• Nyugatigenlés – keleti befolyás (tatármongol, oszmán-török, szovjet-orosz)
A térség jellemzése II.
• Három kultúra területe (kulturálistörténelmi választóvonal:
- nyugati kereszténység (Róma központú)
- keleti kereszténység (Bizánc, ortodoxia)
(Theodosius római császár Kr.u 395-ben
felosztotta fiai között a birodalmat)
- iszlám (török hódoltság az 1389-es
rigómezei csatától az 1878-as berlini
kongresszusig)
Terminológia III.
• Átmenet ( az angol transition)
• Átalakuló gazdaság, átmeneti gazdaság
• Felemelkedő Európa (Csaba László)
• Rendszerváltás, rendszerváltozás,
rendszerváltoztatás
Módszertan
• Az összehasonlítás tudományos módszer
Fázisai: 1/ a jelenségek rendszerezése
2/ munkahipotézis felállítása
és annak hasonló esetekkel történő alátámasztása
3/ tényekkel való egybevetés
Három lépcsős modellje:
1/ leíró – osztályozó funkció
2/ Heurisztikus – illusztratív funkció
3/ Ellenőrző funkció
Az összehasonlítás módszerével
vizsgálható
• A régió valamennyi országára jellemzően:
- a magántulajdon dominanciájának
visszatérése;
- a gazdaság teljesítményének zsugorodása, a növekedés vontatott megindulása;
- a munkanélküliség megjelenése;
- a lakosság erőteljes jövedelmi, vagyoni
differenciálódása.
ÁTMENET VAGY SPONTÁN
RENDETLENSÉG
• A szovjet típusú tervutasításos rendszer
végelgyengülése
• A tervgazdálkodás versenyképtelensége a
piacgazdaságokkal szemben
• A hanyatló szovjet gazdaság nem tudta
elviselni a bipoláris rendszerből
következően növekvő katonai terheket, a
fegyverkezési versenyben alul maradt
A TERVGAZDASÁGI MODELL
TORZULÁSAI I.
• Politikusok és hivatalnokok döntenek a fontos
beruházásokról és fejlesztésekről, a
természeti és gazdasági adottságok
figyelembe vétele nélkül;
• A nehézipar területére koncentrálnak szinte
valamennyi erőforrást;
• Az emberi erőforrásból származó komparatív
előnyök elhanyagolása (egyenlősdi,
középszerűség, lefelé nivellálás);
A TERVGAZDASÁGI MODELL
TORZULÁSAI II.
• Az infrastruktúra (úthálózat, távközlés)
teljes lepusztulása;
• A környezet védelmének teljes
elhanyagolása (levegő,- talaj,- és
vízszennyezés, nem létező
hulladékgazdálkodás);
• A szolgáltatások színvonalának a kritikus
szint alá csökkenése. A szolgáltató
vállalatok „hatósági” magatartása.
A piacgazdaság
alapintézményeinek létrehozása
• Privatizáció;
• Teljes körű liberalizáció (árak, bérek, tőkemozgás, kamatok, kereskedelem, vállalatalapítás);
• Szabályzórendszer átalakítása (adózás, pénzügyi rendszer, versenyjog) és működésének
ellenőrzése;
• Az államon belüli autonómiák, egyben ellensúlyok (önkormányzatok, társadalombiztosítás,
központi bank) létrehozása.
SLIP
• STABILIZÁCIÓ (a hiánygazdaság, az
áruhiány és az infláció felszámolása),
• LIBERALIZÁCIÓ ( nem a liberális
eszmerendszer bevezetése, dereguláció);
• INTÉZMÉNYÉPÍTÉS
• PRIVATIZÁCIÓ
• Egyedi, egyidejű és egyirányú folyamatok.
Nemzetközi eseménytörténet I.
• Kelet-középEurópa felosztása a II. Világháború
után (1944. X. Moszkva, 1945.II. Jalta)
• Vasfüggöny (Churchill 1946.III. Fulton)
• Osztrák államszerződés 1955
----------Gorbacsov színrelépése 1985, 1988-ban bejelenti a
szovjet fegyveres erők félmilliós csökkentését,
valamint a részleges csapatkivonást ;
1989. VI. Gorbacsov és Kohl Bonnban
1989.12. Gorbacsov és id. Bush Málta partjainál.
Szabad út a közép- és kelet-európai átalakulásnak
Nemzetközi eseménytörténet II.
• Lengyelország: 1985 a hadiállapot vége,
1988. VIII. kerekasztal tárgyalások a
kormány és a ko- rábban betiltott
Szolidaritás között, 1989.I az állampárt
elfogadja a pluralizmust, 1989.VI.
korlátozottan szabad választások a
Szolidaritás győzelmével, 1989.IX.
kormányalakítás párton-kívüliekkel
(Mazowiecki, Balcerowicz), 1990.
államelnökké választják Walesat.
HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET I.
• 1985.VI. Ellenzéki értelmiségi találkozó Monoron
(urbánusok, nép-nemzetiek, stb)
• 1987.IX. Az I. Lakitelki találkozó
• 1988.III. Megalakul a FIDESZ
• 1988.V. Megalakul a Szabad Kezdeményezések
Hálózata (későbbi SzDSz)
• 1988.IX. II. Lakitelki találkozó (MDF)
• 1989. I.Pozsgay nyilatkozat 1956-ról
• 1989. VI. Nagy Imre újjátemetése, Nemzeti
Kerekasztal tárgyalások kezdete.
HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET II.
• 1989. IX. Lezárulnak a kerek asztal tárgyalások, a
parlament jóváhagyja a sarkalatos trv.eket;
• 1989. X. MSzMP megszűnése, helyette MSzP;
• 1989.X.23. A köztársaság kikiáltása
• 1989. XI. Négyigenes népszavazás
• 1990.I.1. Megkezdi működését az Alk.bíróság
• 1990. III.-IV. Országgyűlési választások:
MDF(165), SzDSz(91), Kisgazdapárt(44),
MSzP(33), Fidesz(21), KDNP(21).
HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET
III.
• 1990.V. Megalakul az Országgyűlés és az
MDF vez. koalíciós kormány, min.eln:
Antall József
• 1990. X. Taxisblokád
• 1991. VI. Az utolsó szovjet katona
elhagyja Magyarországot
• 1991. VI. Megszűnik a KGST
• 1991. VII. Megszűnik a Varsói Szerződés
• 1991. XII. Társulási megállapodás az EK-
Nemzetközi eseménytörténet III.
1989. = Annus mirabilis (a csodák éve)
Csehszlovákia: 1989.II. Tüntetéssorozat
szervezéséért börtönre ítélik V. Havelt; XI.
mindennapos tüntetések (bársonyos
forradalom), lemond a pártvezetés, XII.28.
közt. Elnök Vaclav Havel; 1991.V. a
megszálló szovjet csapatok elhagyják az
országot.
Bulgária: 1989.XI.10. Eltávolítják az állampárt
és a pártállam éléről T .Zsivkovot (1954. óta)
Nemzetközi eseménytörténet
IV.
NDK (Német Demokratikus Köztársaság)
• 1989. V. a magyar-osztrák határon megkezdődik a
műszaki zár bontása, szept. 11. Mo. megnyitja
nyugati határát a hazatérésüket megtagadó
keletnémetek előtt.
• 1989.X. Tömegtüntetések Lipcsében majd
Berlinben, nov.9: lemond a párt- és állami vezetés,
az új vezetés megnyitja a határokat, ledől az
1961-ben felhúzott berlini fal.
• 1989.XI.28. Kohl NSZK kancellár meghirdeti az
újraegyesítési programot, 1990.VII.1. valutaunió,
X.3. létrejön az egységes Németország.
Nemzetközi eseménytörténet V.
• Románia: 1989.XII. diktatúra ellenes
megmoz- dulások, a rendszer megbukik,
kivégzik Ceausescu párt- és állami vezetőt és
feleségét.s
• Jugoszlávia: 1990. I. A szlovén és a horvát
kül- döttek kivonulnak az állampárt
kongresszusáról
• Baltikum: 1990. III.-V. kikiáltják a Litván, a
Lett és az Észt Köztársaságot.
• Albánia: 1990. X. engedélyezik a politikai
pártok szabad alakulását és működését
Nemzetközi eseménytörténet
VI.
• A VÉGKIFEJLET:
1991. december 25-ÉN
LEMOND GORBACSOV SZOVJET ELNÖK,
MEGSZŰNIK A SZOVJETUNIÓ.
Az intézmények jellege a pártállami
struktúrában
• Szovjet minta KKE valamennyi
országában
• Formális működés, a tartalmi kérdések
másodlagosak
• 1. sz. példa: a párt és az állam
összefonódása a hatalmi ágak
működtetésében
• 2. sz. példa: hogyan zajlottak le az
országgyűlési választások
Államforma
• Népköztársaság: a népi demokrácia államformája,
a népfelség demonstrálása
• Parlamentáris demokrácia – alkotmányos monarchia, köztársaság
- Prezidenciális (elnöki rendszer) (Oroszország)
- Félprezidenciális (Lengyelország, Románia)
- Parlamentáris köztársaság) (Csehország,
Szlovénia
- kancellári típusú vezetés (Magyarország)
Államszerkezet és alkotmány
Államszerkezet
- Föderális (szövetségi) Oroszország
- Unitárius (egységes)
Alkotmány (újat kellett alkotni)
Mindenkire kötelező alaptörvény dokumentumba foglalása (az állami berendezkedés
legfontosabb kérdései, alapvető emberi
jogok)
Jóváhagyás: népszavazás, alkotmányozó
nemzetgyű- lés,vagy a parlament által
A parlament összetétele,
működése
• Legfelsőbb népképviseleti szerv,
meghatározó szerep az állam életében,
• Törvényhozó testület, a politikai viták
színtere,
• Felépítése:
- egykamarás, kétkamarás
Az alsóház (képviselőház) a törvényekről szóló
részletes vita helyszíne, a kormányoldal és
az ellenzék küzdelmének színtere
A parlamenti küszöb fogalma
Alkotmánybíróság, ombudsman
• Az alkotmánybíróságok a rendszerváltozással
egyidejűleg jöttek létre;
• Független jogállású speciális bíróság, általános
érvényű döntéseket hoz arról, hogy a törvények és más jogszabályok alkotmányosak-e;
• Létszáma országonként változó.
• Az ombudsmant (parlamenti biztost) az alkotmányos jogok védelmében a parlament választja
meg és csak neki tartozik felelőséggel
• Feladatkör: emberi jogok, kisebbségi és
nemzetiségi jogok védelme, adatvédelem,
környezetvédelem
Választási rendszerek,
népszavazás
• VÁLASZTÁSOK:
• Egyéni, listás és vegyes rendszer
• NÉPSZAVAZÁS:
Felülről, vagy alulról indított;
Országos vagy helyi;
Véleménynyilvánító vagy ügydöntő;
Egyes témakörök népszavazásának tilalma.
A tárgyalt országok fejlődési
pályája
A GDP-ről általában
• A gazdaság összteljesítményét jelző mutató
• A tervutasításos rendszerben: naturáliák
(mennyiségi szemlélet, nehézipar elsődlegessége az életszínvonal javulásával szemben, „rossz
minőségű” növekedés)
• Kiválóan alkalmas az összehasonlításra:
- Időszakonként(növekedés,csökkenés,stagnálás)
- Országonként
- Egy főre jutó GDP
A GDP visszaesése a kilencvenes
évek elején
• A gazdaság zsugorodásának hat oka Kornai
János szerint:
- a tulajdonviszonyok átalakulása
- az eladók piaca vevők piacává alakul
- a gazdaság ágazati- és termékszerkezetének
átalakulása
- a KGST összeomlása
- a vállalati méretstruktúra változása
- az inputkészletek mérséklődésével a kereslet
csökkenése.
A visszaesés további okai
• Egyes termékek versenyképtelensége,
eladhatatlansága
• Az exportpiacok összeomlása
• Munkanélküliség megjelenése = belső
fogyasz- tás visszaesése
• A vállalati és állami beruházások
visszafogása
• Vállalatok megszűnése, kisebb cégekre
történő szétesése
MINDEN ORSZÁGRA
JELLEMZŐ
• A GAZDASÁGI VISSZAESÉS MINDEN
RENDSZERVÁLTOZTATÓ ORSZÁGBAN
BEKÖVETKEZETT, VISZONT
• MÉRTÉKÉBEN,
• IDŐTARTAMÁBAN
• ORSZÁGONKÉNT,
ORSZÁGCSOPORTONKÉNT
KÜLÖNBÖZÖTT.
1989-es teljesítményüket nagyon lassan
A kilencvenes évek első felében I.
• 1. csop: Cseho. Lengyelo. Magyaro.
Szlovénia GDP -20 %, az időtartam rövid,
1993. után javuló teljesítmény;
• 2. csop: Bulgária, Románia, Szlovákia
GDP -25-30 %, 1993 után lassú javulás;
3. csop: Balti Államok
GDP folyamatos romlása 1995-ben – 40%,
ez a mélypont, stagnálás, majd lassú
növekedés
A kilencvenes évek első
felében II.
• 4 csop: európai FÁK országok
a romlás mértéke túllépi a 40 %-ot, a
süllyedés 1995. után is folytatódott, a
mélypontot csak az ezredforduló táján
érték el.
A kilencvenes évek második
felében I.
• 1. csop: Lengyelo, Magyaro, Szlovákia,
Szlovénia
a GDP törésmentesen nő, eléri az 1989-es
szintet;
2. csop: Bulgária, Cseho. Románia
A már megindult növekedés után második
hullámú visszaesés. Az ok: a
nemzetgazdaság strukturális átalakításának
következetlensége.
A kilencvenes évek második
felében II.
• 3. csop: Balti államok
1997-98-ban dinamikus növekedés, amit
megszakít az 1988. aug-i orosz válság
4. csop: európai FÁK országok
Nem indult meg a növekedés, Oroszo.
teljesít- ménye az 1989. évi 60 %,
Ukrajnáé 40 % alatt maradt.
Az ezredforduló és a válság
között
• .Egyre szorosabb kapcsolódás a
világgazdaság legfejlettebb térségeihez
(2001-ig konjunktúra, 2003-ig visszaesés,
2004-től ismét növekedés)
• Legdinamikusabbak a balti országok és
Lengyelo., Cseho.-ban a válság elhúzódik,
Magyaro. leszakad, Szlovákia, Bulgária és
Románia jelentős fejlődésnek indul
• A FÁK tagországokban megindul a
növekedés
Az egy főre jutó GDP
• A vásárlóerő paritáson mért GDP minden
országban csökkent, az EU átlagtól
történő leszakadás növekedett
• EU 27 átlaghoz legközelebb Szlovénia
(1997-ben 78 %, 2007-ben 89,2 %)
• A legszegényebbek: Bulgária és Románia,
a 2007. évi adat is jóval az uniós átlag
alatt
Szerkezeti átalakulások az egyes
nemzetgazdaságban
• Az ipar megváltozott szerepe
• A mezőgazdaság átalakulása (átrendeződés
a tulajdoni viszonyokban, technológiai
változások, a növénytermesztés kisebb, az
állattenyésztés nagyobb visszaesése)
• A szolgáltatások térnyerése (50-55 %-tól
kétharmadig)
kiskereskedelem, közlekedés és szállítás,
turizmus