Transcript Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a

Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a
jövedelem és a rendelkezésre álló források
mérőszámai
Oblath Gábor
MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
Kérdések és kifejtendő állítások
•
Jó-e a GDP - mint az aggregált jólét mutatója?
– NEM; ki kell egészíteni a nemzeti számlák rendszerén (NSZR) kívüli mutatókkal
•
Jó-e a GDP - mint a makrogazdasági teljesítmény összevont mutatója?
– IGEN (fenntartásokkal és kiegészítésekkel  makrogazdasági stabilitás és közgazdasági
fenntarthatóság)
•
Kellően árnyalt képet ad-e a GDP a makrogazdasági teljesítményről, jövedelemről,
nemzetgazdasági forrásokról?
– NEM
•
Fel kell-e találni a NSZR-en kívüli új mutatókat a GDP-n alapuló makrogazdasági
kép árnyalásához?
– NEM: a kiegészítő mutatók rendelkezésre állnak, illetve előállíthatók a NSZR-en belüli
adatokból
•
Ha a kiegészítő mutatók nem állnak készen rendelkezésre, az elemzőnek érdemese fáradságot fordítania a kiszámításukra?
– IGEN (Ha nem számolja ki, nem tudhatja meg, hogy érdemes volt-e kiszámolni; de ha kb.
a GDP-hez jut vissza, akkor is megéri az utat végigjárni)
• Ha mindent kiszámított, tudja-e milyen állapotban van a gazdaság?
– NEM: a „puha” indikátorokat (pl. befektetési környezeti, bizalmi indexeket) is vizsgálnia
kell
Fő témák
• A Stiglitz-bizottság jelentéséről (jó-e a GDP?)
• Miért kellenek a NSZR-en kívüli mutatók a jólét (környezet,
fenntarthatóság) méréséhez - röviden
• Mit mutatnak az NSZR-en belüli, a GDP-t kiegészítő mutatók a
makrogazdasági teljesítményről (jövedelemről, forrásokról,
egyensúlyról) – részletesebben
– A kiegészítő mutatók tartalma
– Magyarországra vonatkozó időbeni összehasonlítások
– Nemzetközi összehasonlítások
• Mit jelezhetnek a NSZR-en kívüli mutatók a bizalomról és a
gazdasági tevékenységek alapját jelentő intézményekről? –
röviden
• Néhány tanulság
Kiindulópont: szemelvények a Stiglitz-bizottság
2009. évi jelentéséből*/
• „Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják,
torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól.”
• „…nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami
számításba veszi [=nem tartalmazza] az értékcsökkenés hatását) sokkal
lényegesebbnek kellene lennie.”
• „Nem arról van szó, hogy a GDP mint olyan rossz, csak rosszul használják.”
• „A GDP főként a piaci termelést méri, és mint ilyen, valóban hasznos.
Gyakran azonban úgy kezelik, mintha a gazdasági jólét mérőeszköze
lenne.”
• „Az anyagi helyzettel sokkal közelebbi kapcsolatban áll a nettó nemzeti
jövedelem.”
• „A termelés akkor is nőhet, amikor a jövedelem csökken, és megfordítva”
*/ Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress
http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf
Miért kellenek a NSZR-en („GDP-n”) kívüli
mutatók a jólét (környezet stb.) méréséhez?
• Mert a NSZR nem a jólétet (a környezet állapotát, a
jövedelemelosztást stb.-t) méri
• Hanem: (Edmond Malinvaud)
National accounts are “the presentation, in a rigorous
accounting framework, of all the quantitative information
relating to the nation’s economic activity”.
(De: Samuelson híres példája: feleségül veszi a takarítónőt)
• Mi mindennel lehet/érdemes kiegészíteni? Jó példa:
KSH
A társadalmi haladás mutatószámrendszere
Forrás: KSH
http://www.ksh.hu/thm/tablak.html
A társadalmi haladást mérő mutatószámrendszer elsődleges mutatószámai

1. Gazdasági mutatószámok
o 1.1. Fejlettségi szint és növekedés
 1.1.1. A bruttó hazai termék és jövedelem (2000–2010)
 1.1.2. A fogyasztás és megtakarítás alakulása (2000–2009)
 1.1.3. A bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) alakulása (2000–
2009)
 1.1.4. Fejlettségi szint (2000–2009)
o 1.2. Hatékonyság, versenyképesség, stabilitás
 1.2.1. Termelékenység (2000–2009)
 1.2.2. Egyensúly és stabilitás (2000–2010)
 1.2.3. Áralakulás (2000–2010)
 1.2.4. Vállalkozások demográfiája és struktúrája (2000–2009)
 1.2.5. A gazdaság energiaigényessége (2000–2008)
o 1.3. Tudásalapú gazdaság
 1.3.1. Kutatás, fejlesztés, innováció (2000–2010)
 1.3.2. Egész életen át tartó tanulás (2001–2010)
o 1.4. Infrastruktúra
 1.4.1. Közlekedési infrastruktúra (2000–2010)
 1.4.2. Infokommunikációs infrastruktúra (2000–2010)
 1.4.3. Közműhálózati infrastruktúra (2000–2009)

2. Társadalmi mutatószámok
o 2.1. Népesség, család
 2.1.1. Természetes, tényleges szaporodás/fogyás (2000–2010)
 2.1.2. Eltartottsági ráták, öregedési index (2000–2011)
 2.1.3. Népmozgalom (2000–2010)
 2.1.4. Családösszetétel (2001, 2005)
 2.1.5. Háztartásösszetétel (2001, 2005)
 2.1.6. Vándorlási különbözet (2000–2010)
o 2.2. Oktatás
 2.2.1. Az oktatásra ható népesedési folyamatok (2000–2010)
 2.2.2. Oktatási befektetések (2000–2010)
 2.2.3. Részvétel az iskolarendszerű oktatásban (2000–2010)
 2.2.4. A tanulás egyéni, társadalmi eredménye, eredményessége (2000–
2010)
 2.2.5. Az oktatás környezete, feltételei (2000–2010)
o 2.3. Munkaerőpiac
 2.3.1. Munkaerő-piaci jellemzők (2000–2010)
 2.3.2. Munkanélküliség (2000–2010)
 2.3.3. Munkaerő-piaci esélyegyenlőség (2000–2010)
 2.3.4. Inaktivitás a 15-64 évesek körében (2000–2010)
 2.3.5. Kereset (2000–2009)
o 2.4. A fiatalok helyzete
 2.4.1. A 15–29 éves fiatalok foglalkoztatása (2000–2010)
 2.4.2. A 15–29 éves fiatalok munkanélkülisége (2000–2010)
 2.4.3. A fiatalok szegénysége (2000–2009)
o 2.5. Az idősebbek helyzete
 2.5.1. Az 55–64 éves idősebbek foglalkoztatása (2000–2010)
 2.5.2. Az 55–64 éves idősebbek munkanélkülisége (2000–2010)
 2.5.3. Az idősebbek szegénysége (2000–2009)
o 2.6. Anyagi helyzet, fogyasztás, szegénység
 2.6.1. Jövedelem-eloszlás, szegénység (2000–2009)
 2.6.2. A háztartások fogyasztási szerkezete (2000–2009)
 2.6.3. Az anyagi fogyasztásban megnyilvánuló hátrányok (2000–2009)
o 2.7. Lakásállomány
 2.7.1. A lakásállomány szerkezete (2001, 2003, 2005)
 2.7.2. A lakásállomány minősége (1999, 2001, 2003, 2005)
 2.7.3. Lakáspiac (2007–2010)
 2.7.4. Fizetőképesség (1999–2007)
 2.7.5. Lakásberuházások (2000–2010)
 2.7.6. Lakásfinanszírozási rendszer, állami támogatások és adózás
(2002–2010)
 2.7.7. Szociális lakásgazdálkodás (2001–2009)
2.8. Egészség
 2.8.1. Egészségi állapot (2000–2010)
 2.8.2. Egészséget meghatározó tényezők (2000–2009)
 2.8.3. Egészségügyi beavatkozások és szolgáltatások (2000–2010)
o 2.9. Szociális védőháló
 2.9.1. Társadalmi juttatások (2000–2007)
 2.9.2. Családok/gyermekek támogatása (2000–2010)
 2.9.3. Beteg és tartósan egészségkárosodott emberek szociális ellátása
(2000–2010)
 2.9.4. Nyugdíjak, idősek szociális ellátása (2000–2010)
o 2.10. Kultúra, szabadidő
 2.10.1. Kulturális ellátottság (2000–2010)
 2.10.2. Kulturális aktivitás (2000–2010)
 2.10.3. Kulturális befektetések (2000–2010)
 2.10.4. A lakosság utazásai (2000–2010)
o 2.11. Közbiztonság
 2.11.1. Bűncselekmények és bűnelkövetők (2000–2009)
 2.11.2. Elítéltek és fogva tartottak (2000–2009)
3. Környezeti mutatószámok
o 3.1. Klímaváltozás és energia
 3.1.1. Klímaváltozás (2000–2008)
 3.1.2. Energia (2000–2008)
o 3.2. Természeti erőforrások
 3.2.1. Biodiverzitás (2000–2008)
 3.2.2. Vízkészletek (2000–2009)
 3.2.3. Földhasználat (2000–2009)
o 3.3. Fenntartható termelés
 3.3.1. Fenntartható termelés, hatékonyság (2000–2009)
 3.3.2. Savasodást okozó és ózonképző anyagok kibocsátása (2000–
2008)
o

A GDP-n túli, de a NSZR-en belüli mutatók alapján
megválaszolható, alapvető kérdések
(amortizáció, explicit és implicit külföldi transzferek és egyensúlyhiányok)
• A GDP a hazai bruttó (amortizációt tartalmazó) termelés (=belföldön
megtermelt jövedelem) mutatója
• További fontos kérdések (I. források)
– Hogyan alakult a nettó (az amortizáció feletti beruházásokat tartalmazó) hazai
termelés?
– Hogyan alakult a bruttó/nettó nemzeti (rendelkezésre álló) jövedelem (
„explicit” külföldi jövedelem-transzferek hatása)
• DE: visszaforgatott jövedelem!
– Hogyan alakult a tőketranszferekkel korrigált nemzeti jövedelem (EU-alapokból
származó beruházási pénzek) – „nemzeti források”
– Növekedési ütemek: hogyan változott a hazai, ill. nemzeti (bruttó/nettó)
reáljövedelem - a cserearány-változás mennyivel növelte (csökkentette) az
ország forrásait („implicit” jövedelemtranszfer hatása)
•
Még további fontos kérdések (II. a makrogazdasági egyensúlyhiányok
fenntarthatósága)
– Külső egyensúly és nettó külföldi adósságráta alakulása
– Államháztartási egyensúly és az államadósság-ráta alakulása
A GDP-t kiegészítő alapmutatók
- Amortizáció  NDP
GDP
elsődleges külföldi jövedelemtranszferek
(bérek, profitok, kamatok)  GNI +
másodlagos külföldi jövedelemtranszferek
(egyoldalú folyó átutalások)  GNDI +
Kombinált
mutatók
[külföldi tőketranszferek  GNDI+K]
+ cserearány-változás miatti
nyereség/veszteség  RGDI
„Implicit” jövedelemtranszfer hatása
„Explicit” jövedelmi és
tőketranszferek hatása
Miért érdekesek/fontosak a kiegészítő mutatók?
- Amortizáció  NDP
GDP
A növekedés „reál”fenntarthatósága
(pl.: van-e, mekkora a
nettó beruházás?)
elsődleges külföldi jövedelemtranszferek
(bérek, profitok, kamatok)  GNI +
másodlagos külföldi jövedelemtranszferek
(egyoldalú folyó átutalások)  GNDI +
[egyoldalú külföldi tőketranszferek  GNDI+K]
+ cserearány-változás miatti
nyereség/veszteség  RGDI
a) a belföldi felh.-al
összehasonlítva:
külső egyensúlyhiányok mértéke,
fenntarthatósága
b) hazai források
terjedelme, változása
A GDP az erőfeszítést
(ráfordítást), az RGDI
az eredményt (jövedelmet)
mutatja
Mit mutatnak a kiegészítő/kombinált mutatók
Magyarországról közép és hosszabb távon?
A GDP-hez viszonyított relatív szintek és növekedési ütemek
• GDP-arányos szintek:
–
–
–
–
Amortizáció nélkül
NDP
Jövedelem
GNI, GNDI, GNDI+K
NNI, NNDI, NNDI+K
GNI+REIg; GNDI+K+REIg, NNDI+K+REIg
Tőketranszfer
Visszaforgatott jövedelem
• Növekedési ütemek
–
–
–
–
GDP
RGDI; RNDI
RGNDI+K; RNNDI+K
RGNDI+K+REIg; RNNDI+K+REIg
Cserearány-változással korrigálva
A makrogazdasági jövedelem (források) bruttó
mutatói Magyarországon (1995-2011):
szintek a GDP %-ában
99%
98%
97%
96%
GNI
95%
GNDI
94%
GNDI+K
93%
GNI+REIg
92%
GNDI+REIg+K
91%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
90%
A makrogazdasági jövedelem (források) nettó
mutatói Magyarországon:
szintek a GDP %-ában
86%
84%
82%
NDP
80%
NNI
NNDI
78%
NNDI+K+REIg
76%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
74%
Változatlan áron mért növekedési ütemek (évi
átlagos %-os változás)
6%
4%
2%
GDP
0%
NDP
-2%
NNI
NNDI
-4%
NNDI+K
-6%
NNDI+K+REIg
-8%
-10%
96-2000
2001-2006 2007-2008
2009
2010-2011
A GDP + a cserearány-változás hatásával korrigált
évi átlagos volumenváltozások
6%
4%
2%
0%
-2%
-4%
-6%
-8%
-10%
96-2000
2001-2006
2007-2008
2009
2010-2011
Az, hogy 2001-ig vagy 2002-2006-ban volt-e gyorsabb a
növekedés, nemcsak a mutatón, hanem a kezdő éven
(1996 vagy 1997) is múlik…
6%
4%
2%
GDP
0%
RGDI
RNDP
-2%
RNNI
-4%
RNNDI
RNNDI+K
-6%
RNNDI+K+REIg
-8%
-10%
97-2001
2002-06
2007-2008
2009
2010-2011
Az EU-tőketranszfer (K) hatása a reál-források
bővülésére: évi kb. 0,3%-pont 2004-2011 között
(látszólag csekély, de évi 30% többlet a GNDI növekedése fölött!)
3.5%
3.0%
2.5%
GDP
GNI
2.0%
GNDI
1.5%
GNDI+K
1.0%
0.5%
1996-2003
2004-2011
Mit mutatnak a kiegészítő mutatók Magyarországról
nemzetközi összehasonlításban?
• Relatív szintek
• Európai felzárkózás és fenntarthatóság
GDP/fő 2005 évi árakon és PPP-n (EU15=100)
(GNDI+K)/fő 2005 évi árkon és PPP-n
(EU15=100)
Felzárkózás és makrogazdasági fenntarthatóság:
a GDP/fő (EU15=100) és GDP-arányos bruttó államadósság és
nettó külföldi adósság
90
80
CZ
HU
PL
SK
EA
70
60
80
75
70
CZ
HU
50
PL
SK
40
65
30
60
20
55
10
2000Q1
2000Q3
2001Q1
2001Q3
2002Q1
2002Q3
2003Q1
2003Q3
2004Q1
2004Q3
2005Q1
2005Q3
2006Q1
2006Q3
2007Q1
2007Q3
2008Q1
2008Q3
2009Q1
2009Q3
2010Q1
2010Q3
2011Q1
2011Q3
2012Q1
50
45
40
35
70
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
30
CZ
HU
PL
SK
60
50
40
A 2006-ig tartó gyors hazai
GDP-növekedés fenntarthatatlan
adósság-növekedéseken alapult
30
20
10
0
-10
-20
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Az áttekintett mutatók a múltról szólnak –
mivel kell kiegészíteni, hogy a jelenről, illetve a jövőről is képet kapjunk?
• Jelen, közeljövő: „puha” indikátorok: 
– Üzleti/befektetési környezet
– Várakozások
• Középtáv:
– Idősor-elemzés
– Termelési függvény becslése
 „no policy change” szenáriók
Egy felmérés eredményei
1. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága
2. Üzleti hangulat alakulása
3. A tavalyi és 2012-re tervezett beruházások változása
Összefoglalás, tanulságok (I)
• A GDP megkerülhetetlen, de a makrogazdasági
folyamatok megértéséhez ki kell egészíteni
– makro-fenntarthatósági (az egyensúlyhiányokat jelző)
– nettó szemléletű és
– háromféle jövedelmi típusú mutatóval
• Explicit jövedelem-transzferek
• Visszaforgatott jövedelmek
• Implicit jövedelem-transzferek (cserearány-hatás), továbbá
– a felhasználható forrásokra vonatkozó
mutatókkal
Összefoglalás, tanulságok (II)
Hazai tapasztaltok
• Az egyes periódusok megítélése erősen függ attól, hogy a
GDP-t, vagy az alternatív mutatókat tekintjük mércének, pl.
– 1990-es évek második fele vs. 2000-es évek első fele
– a 2009. évi visszaesés mértéke
• A gazdasági folyamatok árnyalt megítéléséhez nem
elegendő a GDP
• A GDP-t kiegészítő mutatók nem jelezték egyértelműen a
2000-es évek első felét jellemző hazai folyamatok
fenntarthatatlanságát (főleg a NDP és származékai)
• Azt, hogy a kiegészítő mutatók jobb helyzetet jeleznek
2010-2011-re, mint a GDP, a „puha” indikátorok fényében
kell értelmezni
• A „puha” bizalmi indexek baljós irányzatokra utalnak