Transcript 12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika

12. A párizsi békeszerződés és a
magyar külpolitika
Magyarország története 1944–1956
A magyar kisebbség a szomszéd államokban
• Szovjetunió: „a magyar kérdés elsősorban vagonkérdés”
– sok tízezer magyart hurcoltak el „málenkij robot”-ra, a Gulágra
• Csehszlovákia: etnikai tisztogatás és a „hontalanság évei”
– teljes jogfosztás: a Beneš-dekrétumok megfosztják őket állampolgárságuktól,
vagyonuktól, emberi jogaiktól, céljuk a magyarok teljes kitelepítése
– ennek sikertelensége miatt belső áttelepítések és „reszlovakizáció”
• bővebben ld. Csehszlovákia 1918–48 c. kurzusom 11. előadása alatt (10–11. dia)
– igen feszült államközi viszony Mo.–Čs. között, a többi szomszédtól eltérően
• Jugoszlávia: bosszúállás és engedékenység
– több ezer magyart végeztek ki Tito partizánjai („fordított hideg napok”)
– 1946 jan.: új alkotmány (széles körű nyelvi, oktatási, kulturális jogokat adott)
• Románia: bosszúállás majd együttműködés
– a Maniu-gárdák terrorját a szovjet beavatkozás szüntette meg 1944 végén
– Groza kormánya teljes nemzetiségi egyenjogúságot hirdetett, nemzetiségi
statútumot dolgozott ki, ua. a magyar vagyon nagy részét elvették
– a Magyar Népi Szövetség támogatta az új kormányt, ellenezte a határrevíziót
– a SzU. nem járult hozzá Ro. kéréséhez, 400e m. kitelepítésének tervéhez
• Össz. kb. 250e magyar menekült át (utasították ki) Mo. területére
A németek kitelepítése
• A kitelepítésről hozott döntés megszületése
– nagyhatalmi elképzelés volt közép-európai németek teljes kitelepítése
– emellett Csehszl. támogatta, hogy helyet csináljon a kitelepített magyaroknak
– hamarosan a magyar pol. elit is támogatni kezdte (nacionalista alapon is);
1945. máj.-ban pártközi értekezlet nagyarányú, de nem teljes kitelep.-t akart,
cél a „fasiszták” kitelepítése, akiknek körét járási bizottságok mértek fel
– a potsdami értekezlet a mo-i németek részleges kitelepítését írta elő; a SZEB
és a német megszálló szervek 450-500e nm. kitelepítését hagyták jóvá
– ez az abszurdan magas szám kollektív bűnösségre utal, végső soron Nagy I.
büm. rendelete (1945 dec.) is ezen alapon telepíti ki a nm. anyanyelvűeket
• A kitelepítés lezajlása
– 1946. jan.-ban indult meg a kitelepítés, de ellene egyre erősebb tiltakozás
• máj.–jún.-ban mentesítették a magukat magyar nemz.-nek nevező nm. nyelvűeket
• FKGP, SZDP igazoló okmányokat adott ki a nm.-eknek, h. antifasiszták voltak
• tiltakozott a katolikus Mindszenty, ill. az evangélikus egyház is
– jún.-ig 120e fő került ki No. amerikai zónájába, az USA csökkentette a
befogadás ütemét, majd nov.-ben teljesen le is állította
– ezután a szovjet zónába vittek még kb. 50e főt; össz. kb. 200e fő távozott
Csehszlovák–magyar lakosságcsere
• Tárgyalás és megegyezés
– Čs. teljes körű kitelepítést akart, de a nyugati nagyhatalmak nem támogatták
– a SzU nyomására és a magyarok deportálása miatt azonban Gyöngyösi János
küm. 1945 dec. 3–6. közt Prágában tárgyalt, elvileg elfogadva a cserét
• Čs. azonban ezt egyoldalú kitelepítéssel egészítené ki – nincs megegyezés
• Mo. egyenlő számú lakos cseréjét akarja + emberi jogok visszaadását
– 1946. febr. 5–10 közt megegyezés, amit 27-én Budapesten alá is írtak
•
•
•
•
Čs. szlovák nyelvű (és csak nemz.-i alapú) propagandát végezhet Mo-on
ahány szlk. jelentkezik önként, annyi magyart távolíthatnak el Čs.-ból
a magyarok minden ingóságot vihetnek, ingatlanért kárpótlást kapnak Čs.-tól
Čs. átmenetileg felfüggeszti a belső széttelepítést, vagyonelkobzást
• Az egyezmény végrehajtása
– Csszlk. Áttelepítési Bizottság alakult Bp.-en; 92ezer jelentkezőt toborzott
• pedig gazd.-i alapon is agitáltak, sőt nm.-eket (!!) is rávettek az áttelepülésre
• Prága (és Pozsony) súlyosan csalódott; többszázezer szlk. jelentkezését várták…
– az áttelepülés megindítását Mo. igyekezett szabotálni
– csak 1947. ápr.-ban indult meg a csere, havi 2000 család
– 1948 végéig 73e szlovák költözött át Čs.-ba (ezek nagy része félig már
elmagyarosodott, gyerekeinek magyar nyelvű iskolát követelt Szlk.-ban…)
– cserébe viszont 91e magyart telepítettek át Mo.-ra; ők mind módos gazdák
voltak, akiket szegényebbek vagy nincstelenek házaiba költöztettek
A nagyhatalmak békeelképzelései
• Az egyes nagyhatalmak elképzelései
– az USA békeelőkészítése során (1941-től) komoly szakmai alapon etnikai
határkiigazítások lehetőségét fontolták meg minden szomszéd állam felé
– a SzU ellenzett minden módosítást a trianoni határokon (ld. fegyverszünet),
É-Erdély teljes visszacsatolását is megígérte Romániának
– a háború végére az vált alapelvvé, hogy vesztes ország győztes rovására nem
kaphat területet, így a szlovák és délszláv határ módosítását senki nem támog.
• A Külügyminiszterek (ill. helyettesek) Tanácsa döntései
– 1945. szept. 20., London: különösebb vita nélkül jóváhagyták a trianoni
határt, kivéve Románia felé, amit Nbr. és az USA javaslatára vizsgálnak
– Molotov makacs ellenkezése után az USA kérelmével magára maradt
– 1946. febr.-ban Nbr. hivatalosan is Erdély autonómiáját támogatja, nem a
határ kiigazítását; az USA elszántsága is csökkent, de az
– 1946. ápr.-i KüM-helyettesek tárgyalásán még Mo. és Ro. tárgy.-t javasolta
– 1946. máj. 7. a KüM-ek Tanácsa Románia felé is a trianoni határt támogatja
• a SzU a legcsekélyebb, jelképes határkiigazításra sem volt hajlandó
• az USA beadta derekát, Mo. szovjet érdekszférában volt, túl sok vita a SzU-val…
Magyar béke-előkészítés
• Elhúzódó pártközi viták
– a polgári erők etnikai alapú határkiigazítást szerettek volna elérni
– amit a baloldal sovinizmusnak és irreálisnak tekintett és ellenzett
– a KüM Békeelőkészítő Osztályára (Kertész István) sok elképzelés érkezett
• határkiigazítás, kisebbségvédelem, a m. lakosság összetelepítése, Erdély
önállósága / autonómiája, kisebbségi területi és/vagy személyi autonómia
– 1946 márc.–ápr.: Rákosi Moszkvában feltehetően ígéretet kapott területi
revízióra (a SzU-nak nyújtott gazdasági koncessziók fejében)
– ezért és a nemzeti érvek hatására a munkáspártok feladták ellenzésüket és
elfogadták, hogy Ro.-val szemben területi igényt jelenten be Mo.
– máj. 7. után az MKP a kisebbs.-védelem felé mozdult, újra viták a korm.-ban
– csak jún. 24-én alakult ki közös cél: Erdélyből 22e km2, igények Čs.-tól is
• A magyar kormány külföldi kampánykörútja, 1946. ápr.–jún.
– Moszkva, ápr. 9–18.: a SzU hajlandó volt átütemezni és részben elengedni a
jóvátételt, hozzájárult a hadifoglyok hazaengedéséhez és látszólag támogatta
a m.–ro. határ revízióját, hamis reményeket keltve Mo.-on
– Washington, jún. 8. a máj. 7-i döntés a SzU követelésére született meg
– London, jún. 21–22. és Párizs, jún. 25. Nbr. és Fro. nincs abban a helyzetben,
hogy érdemben beavatkozzon a döntésekbe
A békekonferencia (1946. júl. 29.–okt. 15.)
• A konferencia szervezete, általános vonásai
– döntési folyamat: plenáris ülés – bizottságok – plenáris ülés – KüM Tanácsa
– számos pozitívum az 1919-es konferenciához képest
• a vesztesek is részt vehetnek (bár csak a plenáris ülésen)
• a bizottságok a vesztesek ügyét tárgyalják, nem a győztesek közti vitákat
• már a tárgyalások elején kész békeszerződés-tervezetek voltak
– a magyar delegáció élén a tapasztalatlan Gyöngyösi (rossz francia kiejtéssel)
• A tárgyalások kezdete: a plenáris ülések augusztusban
– eleinte a győztesek képviselői kaptak szót
– közben Bp.-en a pártok megtárgyalták a békeszerződés tervezetét
• felmerült a kérdés, van-e értelme román többségű területet követelni (22e km2),
vagy inkább etnikai kiigazítást (5e km2), vagy csak kisebbségi jogokat?
• kedvező helyzet esetén 22e km2-t kérünk, ha nem, akkor csak 5e km2-t
– aug. 13-án a fő ellenfél román Tătărescu szólalt fel (jóvátételt kért Mo.tól!)
– 14-én pedig Gyöngyösi is, aki Trianonnál igazságosabb békét remélt,
kérte a kisebbségi jogok figyelembe vételét, ill. azt, hogy Romániát
szólítsák fel tárgyalásra Mo.-gal; a korábbi viták ellenére 22e km2-t
kért; elutasította a čs. kitelepítést, az ottani magyarokat területtel
együtt vesszük csak át; elviselhetetlennek nevezte a béketervezet
gazdasági terheit
Bizottsági viták
• Területi kérdések: Magyar Pol. és Területi Bizottság, Román PTB
–
–
–
–
a Magyar PTB elutasította a m.–ro. határ ügyének napirendre vételét is
a Román PTB viszont napirendre vette, így a két biz. közösen is tárgyalt róla
döntöttek, hogy meghallgatják az érdekelt feleket is
aug. 31-én Auer Pál szigorúan etnikai alapon 4e km2-re csökkentette az igényt,
a többi m.-nak kiterjedt jogokat és székely autonómiát kért
– szept. 2-án Tătărescu a trianoni határ mellett érvel gazd., közl. és pol.
okokból
– szept. 5-én a Román PTB is a trianoni határt szavazta meg
• Viták a csehszlovák igényekről
– 200e m. egyoldalú kitelepítése és Pozsonytól délre 5 község Čs.-hoz csatolása
– Mo. mindkét igény ellen tiltakozott, a m.-okat csak területtel együtt vesszük át
• sőt, kedvező határmód. esetén a m.-ok egy részét terület nélkül is befogadjuk
– Čs. vaskos hazugságokkal, demagóg csúsztatásokkal érvelt
– a Magyar PTB a felek közti tárgyalást írt elő, ami kudarcba fulladt (szept. 29.)
– a kitelepítést a biz. nem támogatta, további 6 hónapos tárgy.-t írt elő; a hídfőt
Čs.-nak ítélte, de csak 3 falu átcsatolásához járult hozzá
• Gazdasági és katonai kérdések: nincs módosulás
– vita az USA és SzU között, hogy mi (és ki) okozza Mo. gazd.-i nehézségeit (a
A békeszerződés
• A konferencia lezárása (okt.) és a békék aláírása (1947. febr. 10.)
– az októberi plenáris ülések vita nélkül jóváhagyták a biz.-ok döntéseit
– az év végén a KüM-ek Tanácsa sem módosított jelentős elemeket
– febr. 10-én Gyöngyösi János írta alá; Trianonnál kisebb megrázkódtatás volt
• A szerződés főbb pontjai
–
–
–
–
–
visszaállnak a trianoni határok, de Čs. 43 km2-t (pozsonyi hídfő) kap (3 falu)
300 millió $ jóvátétel (200m a SzU-nak, 70m Jug.-nak, 30m Čs.-nak)
a szövetséges államok polgárait ért károk 75%-át meg kell téríteni
fasiszta és revizionista szervezetek tilalma
legfeljebb 65e fős hadsereg + 5e fős légierő lehetséges, egész sor modern
fegyver birtoklását megtiltják; a hadifoglyok hazatérhetnek
– a szövetséges seregek a hatályba lépés után 90 napon belül kivonulnak, de a
SzU az osztrák megszállási zóna utánpótlása miatt maradhat
• Ratifikáció, hatályba lépés
– becikkelyezése az 1947.: XVIII. tv.-kel történt (júl. 16.)
– hatályba lépése: 1947. szept. 15., ezen a napon a SZEB is feloszlott
– elvileg visszanyert szuverenitás; de épp ekkor kerülünk szovjet függésbe
Barátsági szerződések és a szovjet blokk
• A Kominform megalakulásának következményei (1947. szept.)
– a tömbön belüli ellentéteket félre kell tenni (pl. Čs. és Mo. között is)
– a fokozódó hidegháború miatt egyre erőteljesebb Moszkva irányítása is
– a Nyugattal fennálló gazd.-i és külpol.-i kapcsolatok megszakadnak
• Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezm.-ek
– 1947. dec. Jugoszlávia; 1948. jan. Románia; 1948. febr. 18. Szovjetunió; 1948.
jún. Lengyelo.; 1948. júl. Bulgária; 1949. ápr. 16. Csehszlovákia
– e szerződések lényegében Németország elleni katonai szövetséget jelentenek;
Mo.-hoz hasonlóan minden csatlós ilyen kétoldalú szerz.-t kötött egymással
– Sztálin nem kívánt multilaterális katonai szerződést kötni csatlósaival, fél egy a
SzU-val rivális közép-európai blokk létrejöttétől (is)
– a pártközi kapcsolatok, sőt a Kominform is elsorvadt, ugyanakkor az agit.–
prop. állandóan a baráti / testvéri viszonyt hangoztatta
– az 1949. jan. 20-án létrehozott KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)
ugyan multilaterális, de tíz éven át csak elvileg létezett; mindenhol önellátás
• Szakítás Jugoszláviával, 1948–49
– Magyarország frontállammá válik, állandó háborús veszély, kettős szorítás
(egyszerre kell a Nyugattal és Jug.-val szemben is fellépni)
Magyar–szovjet viszony
• Magyarország kormányzása
– többszörös szovjet kontroll: SZKP közvetlen beavatkozása, az MDP PB teljes
lojalitása, a szovjet „tanácsadók” és a hadsereg itt állomásozása révén is
– a szovjet ellenőrzés nem tökéletes, a magyar vezetés pedig túlbuzgó, hibázik
• Tito ellen Mo. uszított legjobban, itt volt a legtömegesebb a terror, a gazdasági
káosz már a szovjet igények teljesítését is veszélyeztette
• Magyarország szolgáltatásai
– külpolitikai téren: önkéntes engedelmesség, a szovjet törekvések elvhű támogatása, teljes (szolgai) alárendelődés, önálló magyar külpol. nem is létezik
– katonai téren: szovjet vezetési, stratégiai módszerek, fegyverek, egyenruha,
tanácsadók átvétele, készülés a III. vh.-ra; 1949. dec. szerződés a sz. csapatok
itt-tart.-ról (ingatlanok átadása, kat. objektumok létesítése, szolgáltatások
féláron való igénybevétele a sz.-ek számára)
– gazdasági téren: a sz. tanácsadók mesés fizetést kapnak, külkereskedelmünk
zöme a SzU-val és a KGST többi államával (30+30%); árak meghatározása a
SzU érdekei szerint, kiszolgáltatottság; számos vegyes vállalat révén is
ellenőrzik Mo. gazd.-t (ezeket később vissza kellett vásárolnunk); több
előnytelen gazd. és keresk. szerződés (pl. a mecseki uránról)
• A szovjet hódítás oka nem világforr.-i, hanem birodalmi-hódító
Viszonyunk az „ellenséges” államokkal
• Az Egyesült Államok és a Nyugat
– 1949 tavaszától jegyzékváltások a Mindszenty-per miatt
• Sík Endre követet kiutasítják Wash.-ból, Chapin am.-i követ is távozik Bp.-ről
• felmerült a dipl. viszony teljes megszakadása is, de okt.-ben újra követcsere
– Mo. élesen támadja a NATO, majd az NSZK megalakulását is
– 1949 nyarán az ENSZ tárgyalja Mo. tagsági kérelmét, szept.-ben elutasították
– a Standard-perben letartóztatott br. és am.-i állampolgárok miatt ismét nagy
jegyzékváltások, 1950 jan.: Mo. bezárta a clevelandi és new yorki konzulátust
• a dipl. viszony fennmaradásának oka: az am.-i követség megfigyelőhely is
– 1950 nyarán a Korea miatt háborús hisztéria alakult ki Mo.-on is
• Jugoszlávia
– a fő frontvonal 1955-ig itt húzódik (Ausztria K-i felén szovjet megszállás)
– 1949. jún. 19-én Mo. felmondta a két ország közötti gazdasági egyezményt is
– a Rajk-per fővádlottja tk. Tito volt, a kapcsolatok mélypontra zuhantak;
• az ítélet ellen Jug. tiltakozott, m. diplomatákat utasított ki
• Mo. dipl.-i jegyzékben is megvádolta az „összeesküvésben” részt vevő Jug.-t
• 1949. szept. 30. felmondtuk a barátsági szerz.-t (a dipl. viszony nem szakadt meg)
– 1949. nov. Galyatető: a Kominform Titóékat kémeknek, gyilkosoknak nevezi
Mozgástér és erősödő szovjet beavatkozás
• Külpolitikai helyzetünk Sztálin halála után
– a SzU magyar belpolitikába való beavatkozása is fokozódik (1953, 1954–55
és 1956 folyamán is szovjet nyomásra történtek személycserék!)
– az „új szakasz” külpol.-i téren semmilyen eredményt nem tudott felmutatni
• Az enyhülés következményei Magyarországon
– 1955. máj. 15: osztrák államszerződés, a SzU kivonul Ausztriából
– 1955. máj. 14.: az egynappal azelőtt Varsói Szerződés (hivatalosan ez is „barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egy.) révén ua. a szovjet
csapatok Mo.-on maradhattak (Rom.-ból 1958-ban kivonták őket)
• a blokk fegyveres ereje szovjet főpar. és irányítás alá kerül
• felhívást tettek közzé egy európai béke és biztonság ügyében tartott értekezletre
– 1955. máj.–jún. Hruscsov „Canossa-járása” Belgrádban, bocsánatot is kért
• be nem avatkozás, nemzeti út elismerése, békés egymás mellett élés
• a kibékülés és az osztrák semlegesség nagy hatást gyakorolt Nagy Imre terveire
(1956. nov.-ben ezért is látott esélyt Magyarország semlegességére)
– 1955. dec. Mo.-ot is felvették az ENSZ-be
– 1956. ápr. feloszlott a Kominform
– 1956. okt. 15–22. Gerő és Kádár Jugoszláviában; rendezik a kapcsolatokat