Transcript 8. 3. 1956 Szolnokon.

1956 Szolnokon
Forradalom és szabadságharc
Az előzmények…
• 1944. június 2-től 11
angol-amerikai
légitámadás.
• A németek
felrobbantották a hidakat.
• 1944. november 4-én a
szovjetek bevették a
várost.
• 7000 lakóházból 1000
rommá vált
Az előzmények…
• A város 1505 zsidó
lakosából 799-et
megöltek
Auschwitzban.
• A lakosság kilenc
tizede vidékre
menekült.
• 1944-45 telén
„kórházváros” volt.
A háború után: a városi igazgatás
újjászervezése
• Az első polgármester: Zsemlye Ferenc,
kommunista politikus
• A Nemzeti Bizottság elnöke: Guba Mihály,
kisgazdapárti
• Polgárőrség, rendőrség megalakítása
Az 1945-ös választás
szolnoki eredménye
• (az országos eredmény zárójelben)
•
•
•
FKGP:
MKP:
Szoc.dem.P:
39,28 % (57,03 %)
34,9 %, (16,96 %)
22,65 % (22,65 %)
Az 1947-es választás
szolnoki eredménye
•
(az országos eredmény zárójelben)
•
•
•
•
MKP:
34,26 %
M.Függetl.Párt 7,05 %
Szoc.dem. P: 16,35 %
FKGP:
13,62 %
(22,25 %)
(13,43 %)
(14,86 %)
(15,64 %)
Mit mutat a szolnokiak választása?
• az ipar túlsúlyban van,
• nagy a baloldali munkásmozgalmi
hagyományokat őrző munkások száma.
1948: kiépül az egypártrendszer
• 1950-ben a helyi közigazgatást is
átszervezték: az önkormányzatokat
felváltotta a tanácsi rendszer.
• A valódi döntések az erősen
központosított pártapparátusban születtek.
1945 … A város újjáépül
•
•
•
•
•
Romeltakarítás, lakóházak újjáépítése
A város fásítása
Megépül a Damjanich uszoda (1949.)
Ságvári körút (50-es évek)
A piac a mai helyére kerül.
Nehézkes az ellátás
A Kossuth tér 1953-ban
Szolnok nehézipari központtá
válik
•
•
•
•
•
Államosítások
A Járműjavító kiemelt támogatása
A Cukorgyár és a Papírgyár bővül
Vegyiművek: vegyipari központ (1951.)
A város a kőolaj-és földgázkutatás és
kitermelés központja
 A magánkisipar és kiskereskedelem
visszaszorul
A lakosság gyorsan növekszik:
• mert a nagyüzemek munkaerőt igényelnek
• a környező falvak téeszesítése és
kuláküldözése elől menekülnek ide
• 1949: 37 520 fő
• 1960: 48 537 fő
A kultúra is állami ellenőrzés alá kerül:
•
•
•
•
•
felszámolják a polgári önszerveződéssel
létrejött egyleteket, szervezeteket
feloszlatják a szerzetesrendeket
csak kommunista tömegszervezet
létezhet
államosítják az iskolákat
megszüntetik a hitoktatást
Figyeld meg a forgalmat! (Nincs lezárva a belváros)
Az oktatás helyzete:
• magas szintű iparitanuló-oktatás
• 1952-57 között Közlekedési és Műszaki
Egyetem működött a városban
• 1949-től Kilián György Repülőhajózó Tiszti
Iskola (1961-től főiskola)
Kultúra, művelődés
• Folyóiratok: Tiszavidék, Jászkunság,
Szolnok megyei Néplap (1952-től napilap)
• 1950: Ságvári Művelődési Ház
• 1949-ben államosították a színházat,
1951-től: Szigligeti Színház
• 1951: a könyvtár és a múzeum kettéválik.
• 1951: a Damjanich Múzeum a mai helyére
költözik.
Válságban a diktatúra:
• 1953: szovjet nyomásra szakít az MDP a
személyi kultusszal és Rákosival. Nagy
Imre lesz a miniszterelnök.
• 1955 nyarán visszarendeződés (ismét
szovjet nyomásra)
• Nagy Imrét leváltják, decemberben a
pártból is kizárják.
1956. július
• Rákosit leváltják, helyére Gerő Ernőt
választják, Rákosi elvbarátját.
• Lengyelországban pozitív változások
kezdődnek.
1956. október 6. Rajk Lászlónak és mártírtársainak újratemetése.
Egy német újságból
• „Október elsején Magyarországon több mint
hatszáz személyvonat állt le. A kormány
elrendelte több mint ezer motoros jármű és
ötszáz autóbusz leállítását is. E drasztikus
rendszabályok oka: a szén- és tüzelőanyag
hiány.
Magyarország évek óta lappangó gazdasági
válsága kezd katasztrofális alakot ölteni. Az
ország ma gyakorlatilag többé-kevésbé
gazdasági összeomlás előtt áll.”
A Petőfi-kör ülése október 22-én
Részlet a Petőfi-kör vezetőségi
határozatából (okt. 22.)
• „ … a párt és a kormány tárja fel nyíltan az
ország gazdasági helyzetét, (…) és
dolgozzon ki hazai sajátságainknak
megfelelő konkrét építő programot.
…Nagy Imre elvtárs vegyen részt a párt és
a kormány vezetésében.
…Javasoljuk Rákosi Mátyás kizárását a
párt Központi Vezetőségéből, s
visszahívását az Országgyűlésből és az
Elnöki Tanácsból. …”
Október 23.
Tüntető egyetemisták
Október 23. délután 3 óra. Tízezrek a Petőfi-szobornál
Tömeg a Parlamentnél
„Nagy Imrét
a vezetésbe!”
Október 23. Este fél nyolckor az épületet védő ÁVH-sok a tömegbe lőttek.
A felkelők megostromolták a Rádió székházát. Éjfélkor megérkeztek a
Székesfehérvárról ide vezényelt szovjet tankok.
A tömeg a Sztálin-szobor ledöntésénél
Tüntetések, fegyveres összecsapások helyszínei Budapesten, október 23-án.
Szolnok, október 23.
A közlekedésmérnöki kar diákjai késő
estig tartó gyűlésen határozták el, hogy a MEFESZ-hez,
az új egyetemista szövetséghez csatlakoznak.
Itt kapták telefonon a hírt a pesti forradalomról.
A színházba siettek, ahol
félbeszakították az előadást.
Az események hírére Szolnokon
is kitört a forradalom.
Október 24. Budapest
• Bata István honvédelmi miniszter hajnalban
elrendeli a felkelés fegyveres leverését.
• Megindulnak a szovjet tankok Budapest felé.
• Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el.
• A fővárosban leáll a termelés, az iskolák zárva
maradnak.
• Innentől kezdve a harcok folyamatosak.
Október 24. Szovjet T-54-es tank a Szabadság híd pesti hídfőjénél.
Tüntetők vesznek körbe
egy magyar harckocsit
október 24-én.
Október 25.
A Nyugati pályaudvar
homlokzatáról levert
„Rákosi-címer”
Október 25. délelőtt
Szovjet tankok
és békés tüntetők
a Parlament előtt.
Küldötteik a
követeléseiket vitték
be a Parlamentbe.
11 óra után tömegbe
– máig tisztázatlan
körülmények között –
belelőnek.
Ezután egy szovjet
tankból sortüzet
nyitnak.
Legalább száz halott,
több mint százötven
sebesült.
Október 25. Szolnok
• Megjelennek az első
szovjet tankok.
• A város közepén húzódó
4-es főúton Pest irányába
haladnak a konvojok.
• Gyerekek megdobálják a
tankokat: egy szovjet tiszt
megsérül.
• A városvezetés
nagygyűlést hív össze
másnapra.
Szolnok, október 26. délelőtt
• Tizenötezer fős nagygyűlés a városháza
előtt.
• Kálmán István, a pártbizottság első titkára
felolvassa a forradalmi változásokat
tartalmazó 16 pontos követelést.
• Nyugalomra inti az embereket.
• Lemondanak a népszerűtlen
városvezetők.
A nagygyűlés után:
a „szivar” – a
Rendelőintézet
előtt álló szovjet
emlékmű
ledöntése.
A szobrot végül egy traktorral húzatták le. Ledőlt a gyűlölt szimbólum.
Valaki énekelni kezdi a Himnuszt, és vele énekel a tömeg.
Október 26. délután. Munkások és diákok küldöttei a megyeházán.
Megválasztják a forradalmi munkástanács tagjait. Elnök: Dancsi
József, a fűtőház vízműlakatosa.
A Forradalmi Munkástanács elnöksége
A megyeháza erkélyéről bemutatkoznak a munkástanács tagjai.
Kablay Lajos alezredes, helyőrségparancsnok a katonaság
támogatásáról biztosítja a szolnokiakat.
Október 26.: országos helyzet
• A fővárosban folyamatosak a harcok.
• Az egész országban rendszeressé váltak
a tüntetések.
• Mindenhol leállt a munka és a tanítás.
• Az MDP nem ura a helyzetnek.
• A katonák egyre kevésbé
engedelmeskednek feljebbvalóiknak.
• Október 27-ére fegyverszünetet hirdetnek.
Október 28.: győz a forradalom
• Nagy Imre leteszi a
hivatali esküt.
• Rádióbeszédében
reformokat ígér: pl. a
beszolgáltatás
eltörlését.
• Feloszlatja az ÁVH-t.
Október 29-30.: a harcok
folytatódnak …
• A felkelők nem bíznak
az új kormányban,
amíg a szovjet
csapatokat ki nem
vonják.
• Az MDP Köztársaság
téri székházának
ostroma: az ÁVH
titkos börtönét
keresték.
• Újjászerveződnek a
pártok
Szolnok: október 30.
• Kablay Lajos repülőn
Budapest fölé viszi a
fegyvert követelő
fiatalokat: nézzék
meg a pusztulást.
•A szolnoki munkástanács
megszervezi a lakosság
ellátását
•a felesleges élelmiszert
Budapestre szállíttatják
•biztosítja a létfontosságú
termékeket előállító üzemek
működését,
•rendőrökből, katonákból és
egyetemista diákokból
szervezett járőrökkel
fenntartják a biztonságot
•végrehajtják a Nagy Imrekormány rendelkezéseit
•lehetővé teszik a pártok
újjáalakulását
•védőőrizetbe helyezik az
ÁVH tagjait.
November 1-3.
• A Nagy Imre-kormány kihirdeti az ország
semlegességét,
• a Varsói Szerződésből való kilépést.
• A szovjet csapatok vezetői többször is
tárgyalnak a magyar hadsereg vezetőivel.
• A szovjet csapatok éjjel-nappal özönlenek
Budapest felé.
• A magyar katonai vezetést Tökölön
fogságba ejtik a szovjetek.
November 2. Szolnok
• A szovjet katonai főparancsnokság a
Vörös Csillag úti (ma: Városmajor út)
laktanyába települt.
November 4.: a „Forgószél”
hadművelet
• Szolnokról indult hajnali 4 órakor.
• Szovjet támadás a Rékasi úti laktanya
ellen.
• Szathmári József ezredparancsnok
ráveszi az orosz parancsnokot a tüzelés
beszüntetésére.
A Kádár-kormány megalakulása
• Megalakulása helyéről a „szolnoki
kormány” néven emlegették, bár csak
fizikailag gyűlt itt össze, névsorát a
Hruscsov állította össze, és ismertette
november 3-án a Moszkvába vitt magyar
vezetőkkel, köztük a Nagy Imre-kormány
elmozdítására kiszemelt Kádár Jánossal.
November 4 - 6.
• November 4. délben: Kádár János és az
újonnan alakult kormány néhány tagja
Szolnokra érkezik.
• Hajnalban nem Szolnokról, hanem
Ungvárról sugározták a kormány
felhívását, de estétől már innen közvetítik
a kormány közleményeit.
Megtorlások: Szathmári József
1957-ben másfél évre
börtönbe zárták,
kitüntetéseitől
megfosztották,
vagyonelkobzásra
ítélték.
Kablay Lajos
• 1957-ben vizsgálati
fogságba került.
Felfüggesztett
börtönbüntetésre
ítélték.
Dancsi József:
• Kádár miniszteri
tárcát ajánlott neki, de
ő visszautasította.
• Koholt vádakkal
letartóztatták,
többször megverték.
8 évi
börtönbüntetésre
ítélték.