3. Az ötvenes évek eleje és a Slánský-per

Csehszlovákia története 1948–1992

Az ötvenes évek

• A CSKP IX. kongresszusa, 1949. máj. 25–29.

– cél a társadalom átszervezése, a burzsoá ideológia maradványai felszámolása, a nép- és államellenes elemek eltávolítása a közig.-ból – ígéretek: az életviszonyok javítása, gépállomások létesítése a mg.-i munkák megkönnyítésére, ill. közép- és felsőoktatási reform (munkás–paraszt fiatalok bejutásának könnyítése, reakció kizárása onnan), a munkanélküliség, szegénység és kizsákmányolás örök időkre való megszűnése – igen nagy létszámú Elnökség megválasztása; pártelnök: Gottwald, főtitkár: Rudolf Slánský • Kulturális élet, hétköznapok – a szocialista realizmus: politikai–ideológiai nevelő funkcióval (munkások, bányászok felmagasztalása, ipari látképek; úttörők, fő elvtársak ábrázolása) – könyvtári „selejtezések”: 1,5 millió kötetet vettek le a polcokról – mozik előtt 10 perces filmhíradók (1989-ig!) + szovjet és csszl. partizán-, katona-, rendőrfilmek (happy end: a reakció kudarcot vall) – személyi kultusz: Sztálin, Gottwald – Mo.-gal ellentétben 1953-ig mérsékelt, haláluk után erősödik a kultusz (de üzemek, sőt város elnevezése róluk, pl. Zlín 1949-től Gottwaldov, vitkovicei acélművek Gottwald Művek)

Az első ötéves terv (1949–53)

• A tervezés folyamata és a kitűzött célok – az 1948-as első változatot (febr. előtt) még cs. szakértők készítették, ez még harmonikus fejlesztést akart, nem volt radikális (nem tervezett tsz-esítést, sem a külkereskedelem átstrukturálását Kelet felé) – 1948. okt. 27-én került a Ngy. elé és lett törvény belőle, cél az ország véderejének növelése, együttműködve a többi népi dem.-val – növekedési célok: nemzeti jövedelem 50%; ipari termelés 57%; szénbányá szat 35%; fémipar 49%; vegyipar 62% (a nehézipart favorizálták) – a növénytermesztést 11%-kal, az állattenyésztést 86%-kal (!!) kell növelni – 1950-től felemelt célok; a vidék iparosítása, nehézipari fejlesztések erőltetése – erőszakos kollektivizálás 1949-től: beszolgáltatási kvóták emelése, kulák ellenes kampány. Ennek ellenére a gazdák többsége nem lépett be a tsz-be (1955-ben a földek 56%-án magángazdálkodás folyt) • Megvalósulás és következmények: válság kialakulása – az eredeti célok teljesültek, a felemeltek nem – ennek fő oka a súlyos katonai kiadásokban kereshető (gazd.-i beruházások felének megfelelő összeg, a büdzsé 20%-a katonai kiadás) – 400e új ipari munkás bevonása a termelésbe – könnyűipar visszafejlesztése miatt áruhiány, hosszú sorok, újra jegyrendszer – torz gazd.-i szerkezet, rossz hatékonyság, sok a drága vagy be sem fejezett beruházás; a termékek minősége gyenge, feldolgozottsága alacsony

Társadalmi elégedetlenség, ellenállás

• Elégedetlenség a gazdasági helyzettel – bár a fizetések nagyok, de a boltok üresek – felhalmozódó vagyonok – 1951 végén bércsökkentés (karácsonyi prémium megvonása) – sztrájkok, tüntetések Brno, Kladno és Ostrava vidékén; a népi milícia verte le – a többi szocialista országnál még így is sokkal jobb ellátás volt Čs.-ban!!

– parasztok ellenállása a kollektivizálással szemben – brutális terror ellenük • A „harmadik ellenállás” sajátosságai – 1939–45-tel szemben inkább sporadikus volt az ellenállás, nem alakult ki számottevő földalatti ellenzék, a terror gépezete szétzúzta az ellenzéket (az StB ügynökei felfigyeltek minden szervezkedésre és lesújtottak tagjaira ) – kezdeti röplapozás után legfeljebb csak elszigetelt, kétségbeesett egyéni akciók voltak (pl. a Mašín-fivérek csoportja – hősök vagy terroristák?) – Szlovákia: 1949-től működött a Fehér Légió ( állítottak

Biela légia

) rádióadó, amely erőszakmentes ellenállást hirdetett; az StB hamar felszámolta, 60 főt bír. elé – a katolikus egyház is ellenállt, később „földalatti egyház” is létrejött – sok letartóztatás, deportálás, kivégzés (preventív módon is), a retorziók a családtagokat is érintik (káderlap, kizárás közép- és felsőfokú iskolákból) • sokak kivégzésére a külföldi kapcsolatok tartása adott okot, de büntették a nyugati rádióadók hallgatását is

Emigráció, külföldi ellenállás

• Illegális határátkelés – hivatalos adat szerint 1948–51 közt 25e főnek sikerült (de 1967-ig kb. 60ezer fő emigrált politikai okokból) – 1-2 évre menekülttáborba kerültek, majd beilleszkedtek a Ny-i társadalomba – szögesdrót, aknamező, sőt: a valódi határ előtti létesítmények is gátolták • Külföldre menekült politikai vezetők – Petr Zenkl, Hubert Ripka, Jaroslav Stránský (NSZP) – Zenkl lett az elnöke a Szabad Csehszlovákia Tanácsa nevű emigráns politikai szervnek, ami nem tudott emigráns kormánnyá alakulni • számos belső vita alakult ki az 1945-ös és 1948-as emigránsok között (pl. Beneš, a németek kitelepítése és az 1945–48-as események megítélése kapcsán) • Zenkl elutasította azon politikusok felvételét, akik kritizálták a háború utáni nem komm. pártok tevékenységét vagy betiltott pártokhoz tartoztak, – menekülés közben fogták el Josef Lesák diákvezetőt is, aki antikomm. felvonulást szervezett febr.-ban; nem volt hajlandó Zenkl ellen tanúskodni, ezért 20 évig raboskodott (kényszermunkatáborokban) – Bohumil Laušman (SZDP) – 1953-ban az StB Bécsben (!) elrabolta, Čs.-ban internálták, majd börtönbe zárták, ott is halt meg – Pavel Tigrid (Néppárt) Párizsban sikeres cseh folyóiratot szerkesztett – számos tábornok is emigrált, továbbá művészek, diplomaták

Az önfelszámoló perek okai

• Hidegháborús hisztéria – heves Amerika-ellenesség, fegyverkezési kampány kísérte • A szovjet példa követése, az osztályharc fokozódásának tétele – a történelem átírása is: egyedül a SzU szabadította fel Csszl.-t; a britek és az amerikaiak ettől kezdve csak kémek (stb.) • A csatlós vezetők bizonytalanságban tartása – a vádlottak feddhetetlen múltú komm.-k, így kivégzésük erős nevelő hatású – Gottwald talán riválisának érezte némelyik vádlottat, főleg Slánskýt, aki elkötelezett sztálinista volt (míg Gottwald eleinte a „saját út” híve volt!) • Sztálin fontos új ellenfele lett Izrael – 1948-ban még reménybeli szövetséges volt, melynek önállóságát cseh fegyverek segítségével sikerült megvédenie… – Sztálin le akart számolni a komm. mozgalomban a zsidó befolyással • Klikkharcok a szovjet állambiztonságon belül – Abakumov MGB-vezető 1951-es bukása után talán a vele együttműködő cs. állambiztonsági vezetőknek is távoznia kellett • Egy monstre szovjet per előkészítője lett volna – a moszkvai „anticionista” perek azonban Sztálin halála miatt elmaradtak

A csehszlovák perek fő sajátosságai

• Közép-Európa legnagyobb vérfürdője – 1949–53 közt 233 halálra ítélt és 178 kivégzett (Mo.-on „csak” 50) – a perek 5-6 éven át tartottak, egészen 1954 végéig – a SzU-n kívüli legnagyobb és legkidolgozottabb per(sorozat) volt!

• Demokratikus maradványok befolyásolták a menetét – a CSKP 1939 előtt nagy és legális párt volt, 1939 után ezért sok cseh élt emigrációban Nyugaton is (ez gyanússá tette őket Sztálin előtt) – valódi, meggyőző (tárgyi) bizonyítékokat kerestek, kételkedtek – nem egy szűk körű vezetés vett részt az előkészítésben – a per előkészületei e tényezők miatt nagyon elhúzódtak – végül azonban itt is a szovjet tanácsadók alakították ki a koncepciót, amely szolgaian követte a többi ország tisztogatásainak menetét – a mellékperek menetére a külső nyomás már nem gyakorolt hatást • Egy új pertípus mintapéldánya lett a blokkon belül – a titoizmus helyett az „anticionizmus” a fő jellemvonása – a főper kései megrendezése miatt már a moszkoviták sem érinthetetlenek (sőt, a Szovjetunió hőse kitüntetést szerzett partizántábornokot is elítéltek)

A kezdetek: a kém- és titoista vádak

• Az amerikai Field-család és a háború alatti emigráció ügyei – Noel Field a Ny-ra menekült kommunisták felkarolója volt Svájcban – Testvére, Hermann több száz cseh kommunistát egy brit segélyszervezet révén Lo.-on át Angliába menekített 1939 után – Noelt az ÁVH kérésére Prágában vették őrizetbe, Hermannt Varsóban • A Rajk-per további hatásai Csehszlovákiára (1949) – Budapesten tartóztatták viszont le Gejza Pavlíkot, egy cseh komm.-t, aki együtt dolgozott Svájcban Fielddel – Pavlík, a két Field és Szőnyi Tibor kb. 60 csszl. komm.-ra tettek terhelő val lomást, amit Rákosi jóindulatúan közölt Gottwalddal a Rajk-per kezdete előtt – Bierut és Sztálin is nyomást gyakorolt Prágára az érintettek letart.-a érdekében, s emiatt érkezett 1949 okt.-ben több szovjet „szakértő” Cs-ba • Szlovák–jugoszláv csoport pere, 1950. aug.–szept.

– 16 fő, köztük 10 jugoszláv elítélése Pozsonyban titoizmus miatt • Szlovák partizánok pere, 1950. október – Viliam Žingor partizánőrnagy: eredetileg kommunista, de kiábrándul – néhány emberével fegyveresen újra partizánnak állt, de elfogták – a vád szerint ő akart lenni a szlovák Tito – kivégezték

A „csehszlovák Rajk” keresése, 1949–51

• Nevek a magyarok listáján – Otto Šling morvao.-i párttitkár, Vladimír Clementis küm., Vilém Nový (a Rudé Právo főszerk.), Václav Nosek bm., Richárd Slánský (diplomata, a főtitkár testvére) és Evžen Löbl külker. min.-h. stb. • Ki legyen a csehszlovák Rajk?

– a szovjet „tanácsadók”: Bjelkin két „vérebe” (Lihacsov és Makarov), ill. Besztcsasznov ezredes is őt kereste, de sokáig hiába – nem ért el sikert az StB, a párt Ellenőrző Biz.-a, sőt Gottwald és Slánský sem; 1950-től az StB önálló minisztériummá alakult, kiválva a BM-ből!

• A szlovák „burzsoá nacionalizmus” – a SzlKP 1950 máj.-i IX. kongresszusa bírálta elsőként – Husák lett volna legalkalmasabb, de ő nem működött együtt vallatóival – így lett a bűnbak Clementis, aki nemcsak szlovák, de zsidó is volt, ráadásul ellenezte az 1939-es szovjet–német paktumot – 1951. jan.-ban egy megrendezett akcióban tartóztatták le „Ny-ra szökésekor” • A „šlingizmus” (= kémkedés, szabotázs és árulás) felszámolása – 1950–51 fordulóján hajtóvadászat egész Morvao.-ban Šling cinkosaira – Šling bevallotta, hogy Slánský eltávolítására és Gottwald megölésére szervezkedett, mások azt vallották, hogy a prágai párttitkár, Antonín Novotný eltávolítására is törekedett

Egyéb ellenséges csoportok és főbb tagjaik

• „állambiztonságiak” pl. Karel Šváb áb.-i min.h., Osvald Závadský StB-főnök stb., jórészt szintén zsidók • „nyugatiak” pl. Löbl, aki rögtön „nem munkásszármazású” lett, Rudolf Margo lius (külker. min.-h. korábban a Nyugattal kötött kereskedelmi egyezményeket) • „spanyolosok” pl. Arthur London, Otto Šling, Osvald Závadský • „hazaiak” pl. Gustáv Husák • „trockisták” pl. Arthur London • „katonák” pl. Ludvík Svoboda honv.min. és helyettese, Bedřich Reicin • „szociáldemokraták” (a Horáková-perben ítélték el őket) • „diplomaták” pl. Eduard Goldstücker • „londoniak” pl. Vilém Nový, Vavro Hajdů • „közgazdászok” pl. Josef Smrkovský, Edvard Outrata • Az eljárások szokott sorrendje: – a vádlottakat követni kezdik, majd lehallgatják, később leváltják őket, – letartóztatják; ez ellen panaszt tesznek, követelik, hogy beszélhessenek egy fejessel – a börtönben is remélik, hogy mindez csak tévedés – az első kihallgatásig – kegyetlen, szadista kihallgatások, verések a régi fogdákban (Pankrác és Ruzyně) is, de különösen az újonnan létesült Kolodějben

Az új koncepció

• Rátalálás Rudolf Slánskýra – a legtöbb kihallgatáson felmerült a főtitkár neve. Ő lenne a cs. Rajk?

– 1951. szept. 6-án leváltották – egy feltehetően a CIA által készített hamis levél alapján tartóztatták le nov. 23-án este, amikor hazaindult Zápotockýék vacsorájáról… – sokáig ellenállt a kínzásnak, öngyilkosságot kísérelt meg, majd megtört • A nagy per előkészületei – most mindenkitől Slánskýra terhelő vallomást kellett felvenni – ő is (cseh) zsidó, a cionizmus vádja tovább erősödik a koncepcióban – a sajtó szította a népi antiszemitizmust is – a letartóztatások nem szűntek meg, egyre több zsidót fogtak le (Margolius) – sikerült elterelni a gyanút a cseh, nem zsidó, de a saját utat szorgalmazó Gottwaldról, akinek nem sikerült a pereket távol tartani Csszl.-tól, de azt elérte, hogy csehek helyett zsidók, szlovákok legyenek a vádlottak – 1952. aug.-ig kegyetlen kínzások, majd ezután a „szanatóriumi szakasz”, Bacílek állambizt. min. minden vádlottat „jóságosan” rábeszélt a vallomásra – a vallomásokat oroszra fordították, engedélyezték, begyakoroltatták, a vádiratot a pártvezetés egyik bizottsága fogalmazta – próbapert is tartottak, amiről hangfelvétel készült (biztosítékul)

A főper: Slánský és társai

• A vádak az „államellenes összeesküvő központ” tagjai ellen – trockista, titoista, cionista, burzsoá nacionalista árulók, a csszl. nép ellenségei – amerikai imperialisták zsoldjában és Ny-i kémszervek irányítása alatt szervezkedtek a népi demokratikus rend aláásására, a szocialista építés megzavarására, a népgazdaság megkárosítására és kémtevékenységre, – hogy meggyengítsék a csszl. nép egységét és az állam védelmi képességeit, – hogy elszakítsák az országot a szocialista rsz.-től, felszámolják a népi demokráciát és visszaállítsák a kapitalizmust, elválasszák Szlk.-t Cseho.-tól • A per (Prága, 1952. nov. 20–27.) – a tárgyalóteremben civil StB-sek, miniszterek és munkások ültek – a vádlottak, védők, Josef Urválek ügyész stb. szó szerint megtanult szövege ket mondtak el, amit a pártvezetés hagyott jóvá. Az egy hetes per nagy nyil vánosság (élő rádióközvetítés) mellett zajlott – erős antiszemita vonások (patkánynak, Júdásnak stb. nevezve a fővádlottat) – a nép több ezer levélben követelt bosszút, miközben Gottwaldot dicsérte, hogy az ország érdekében még barátja megmentésére sem gondolt – mind a 14 vádlottat bűnösnek találták; hármukat életf.-ra, a többieket halálra ítélték. Dec. 3-án kivégezték őket a Pankrác börtön udvarán, hamvaikat egy jeges úton szétszórták. A vádlottak közt 11 zsidó volt, a halálra ítéltek közt 8.

Fontosabb mellékperek

• 1953. márc. meghal Sztálin (és Gottwald) – a perek azonban tovább folynak májustól • Diplomaták: Eduard Goldstücker, 1953. máj.

• „Belügyesek”: 6 per 1953–54-ben, pl. Osvald Závodský 1953. dec.

– halálra ítélik, kivégzik 1954. márc.-ban (ő az utolsó kivégzett kommunista) • Marie Švermová és társai (a regionális párttitkárok pere, 1954. jan.) – a partizán Jan Šverma özvegye, Karel Šváb testvére a fővádlott, akinek viszonya volt Šlinggel, de elutasította az Elnökségi tag, Kopecký közeledését – életfogytiglanra ítélték (5 évet ült); hat társa átlagosan 19 évet kapott • A „trockista nagytanács” pere, 1954. febr.

– hét vádlott, átlag 15 évi börtön • A szlovák burzsoá nacionalisták pere, 1954. ápr.

– Husák életfogytiglanit kapott, Laco Novomeský 10 évet (+3 fő 13–22 év büntetést kapott) Husák a bíróság előtt is tagadta bűnösségét • Közgazdászok, 1954. júl.–aug. és nov.

– 11 vádlott, köztük Josef Smrkovský – Edvard Outrata: 5 évre ítélik, a börtönben meghalt (1958-ban) • Egyéni perek: akik egyik csoportba sem fértek bele – pl. Vilém Nový