Transcript 10. Csehszlovákia szétválása

10. Csehszlovákia szétválása
Csehszlovákia története 1948–1992
A pártállami múlt öröksége
• A Sacher-gate
– szovjet inváziótól tartva az OF nem merte a BM-t magának követelni (s addig
az StB aktuális vizsgálatainak harmadát megsemmisítették)
– végül a katolikus Richard Sacher a Néppárt tagjaként lett belügymin., aki
elbocsátotta az StB összes tisztjét (átvilágítási eredménytől függetlenül)
– botrányt kavart, hogy az elbocsátottak hat havi végkielégítést kaptak, majd az
igazolt személyeket mégis vissza kellett venni a BM-hez
– a Sacherrel elégedetlenek ekkor hírbe hozták egyik emberét, hogy az állítólag
StB-s őr volt az 50-es évek uránbányáiban – ezt sikerült cáfolni
• gyanú szerint az ügyet maga Sacher kreálta, hogy volt társutas pártját „tisztázza”
• A lusztráció (lustrace) kérdése
– 140 ezer StB-informátor helyzete: Sacher javaslatára 5 évig nem vállalhatnak
vezető pozíciót; ennek megállapítására átvilágítás (mint a normalizáció alatt)
– 1991 ősz: kiszélesítették a pártfunkcionáriusokra, népi milicistákra és 10 évre
– az StB-nyilvántartás megbízhatatlansága miatt a felmentés sem sokat ért;
számos visszásság; az elbocsátott újságírók utódai pedig „zöldfülűek” voltak
• Tomáš Sokol prágai főügyész és a CSKP betiltásának terve
– 1990 ápr.-ban levélben fenyegette meg a CSKP KB-t széles vizsgálatokkal
– a főügyészség elhatárolódott Sokol „magánakciójától”, az OF vezetői pedig
úgy értelmezték a levelet, hogy az a KP jövőbeli tetteire vonatkozó figyelm.
– a közvélemény nagy része követelte a KP vagyonelkobzását és betiltását
Politikai helyzet 1990 elején
• A Nemzeti Egyetértés Kormányának működése
– Havel elnök újévi beszéde és későbbi tevékenysége: morális tartás
• pl. csak ő kér bocsánatot a kitelepített németektől stb.
– külpolitikai cél: visszatérés Európába; sikeres megegyezés a szovjet csapatok
kivonásáról, 1990. febr. 22. (utolsó katona távozása 1991. júl.)
– fegyverexport leállítása, kat. szolgálat 2 évről 1,5-re csökken, polgári szolg. is
– emberi és polgári jogi törvénykezés (szólás-, gyülekezési stb. szabadság)
(végeredménye: Emberi Szabadságjogok Chartája, 1990. dec.)
– nagyvonalú amnesztia (köztörvényesek is) –» erősödő bűnözési hullám
• éledő rasszizmus a cigányok, vietnamiak ellen
– választójogi törvény: 5%-os bejutási küszöb (legalább az egyik közt.-ban)
• A „kötőjel-háború”, 1990. április (szó szerint: gondolatjel-háború)
– Havel javasolta a „Szocialista” szó elhagyását az állam nevéből
– a szlovákok Cseh–Szlovák Szövetségi Közt. nevet akartak, a csehek elvetik
– eleinte két hivatalos név, majd kompromisszum: Cseh és Szlovák Szöv. Közt.
• 1990 június: választások 95%-os részvétellel (!)
– Cso.-ban az OF nyer 50–53%-kal; 13–14% komm., 9% ker.dem.
– Szlk.-ban a VPN 33–37%-kal; 13–14% komm., 17–19% ker.dem.
– Čalfa marad a szöv.-i kormányfő, Vladimír Mečiar a szlk, Petr Pithart a cseh min.eln.
Gazdasági rendszerváltás
• Vita az átalakítás módjáról
– Valtr Komarek min.eln.-helyettes: lassú, fokozatos reformok, a lakosság
védelme a túl hirtelen rázúduló nehézségektől (infláció, munkanélküliség)
– Václav Klaus pénzügymin.: radikális sokkterápia (végül ez kap zöld utat)
– 1990 márc. költségvetés: radikális kiadáscsökkentés (állami vállalatok, árak
és bérek dotálása + a védelmi kiadások visszafogása) –» hiány helyett többlet
• Privatizáció két fázisban + kárpótlás
– 1990. okt. kisebb boltok, vendéglők, kisüzemek: 70 ezer kistulajdont adott
vissza (1955–61 közt elkobzottak)
– (1991. febr. az 1948 [nem 1945!]–55 közt privatizált üzemekért kárpótlás)
• kiderült, hogy a képviselők szerint a Beneš-dekrétumok jogosak és legálisak
• a katolikus egyház tulajdonát is vonakodtak visszaadni
– 1991. okt. nagyüzemek: kuponos privatizáció (visszaélésekkel)
• Gazdasági problémák cseh–szlovák feszültségeket is okoztak
– sokkal súlyosabb visszaesés Szlk.-ban (ott 27–33%)
– pl. a fegyvergyártás leállítása miatt („konverzió”)
• emiatt önálló szlk. külpol. igénye, titkos fegyverszállítási tárgyalások is (1991
ápr.-ban ebbe bukott bele Mečiar első kormánya, Ján Čarnogurský követte )
– a munkanélküliség eltérő mérete miatt (Cs. 4%. Szlk. 11%)
A kompetenciatörvény
• Havel javaslata egy új alkotmányra 1989 végén
– egyetlen szövetségi alkotmány, vagy mellette két közt.-i is legyen?
– melyiket alkossák meg korábban? alulról vagy felülről épülő alk.-os rsz.?
– az 1990-es választások két évre szóló alkotmányozó Szöv.gy.-t hozott létre
• A trencsénteplici találkozó, 1990 aug.
– célja a kompetenciák elosztása, a cseh–szlovák kiegyezés
– harc a nemzeti önállóság (szlovák) és az egységes gazdasági reform (cseh)
elképzelése (a nemzeti és a polgári elv) között
– a szlovák kormány szerint a föderáció közös ügyei a védelem, a pénzügyek
(adó, vám stb. is), külpolitika, egyes környezetvédelmi intézk.-ek
– később ezeket tovább akarta szűkíteni (a Szl. Nemz. Párt elvetette a fentit is)
– Pithart cseh me. szerint az egyetlen életképes alternatíva a felbomlás mellett
• A kompetenciatörvény megszületése, 1990 dec.
– egy Hlinka-emlékünnepen a szónokok 15e fő előtt követelték a szuverenitás
kinyilv.-t és éltették a szlk. államot. Pozsonyban tüntetések követelték a szlk.
hiv. nyelvet. 1990. okt. 25-én a pozsonyi parl. ezt tv.-be is iktatta, a kisb.-k
számára saját nyelvhaszn. joggal (ott, ahol 20%-t elérnek).
– okt. 28-án Havel beszédében kérte, hogy a csehek tegyék félre lenéző magatartásukat a szlk.-okkal, a szlk-k pedig tartózkodjanak a nac. demagógiától
– az egyezmény még kétszer tárgyalóasztalra került, apróbb módosításokkal
végül nov.-ben mindkét helyi parl., dec. 12-én pedig a szöv.-i is elfogadta
Alkotmány-előkészítés
• Tárgyalások Havel szervezésében és védnökségével 1991-től
– a morva mozgalom kérdése: hármas föderáció legyen?
– tisztázatlan szlovák célok: önállóság? konföderáció? föderáció?
– „belső államszerződés” igénye, a csehek elvetik (csak önállók kötnek ilyet)
• Havel elnök szövetségi alkotmányterve
– mindhárom alkotmányt egyszerre fogadják el, legyenek egyenrangúak
– a kompetenciák elosztása helyett jobb, ha a közt.-okat vonják be a szöv.-i
döntésekbe (a „felsőház” helyett Szövetségi Tanács legyen a két tag-parlament
elnökségéből)
– erősíteni kell a közt. elnöki jogkört a stabilitás érdekében – sok bírálat éri!
• Szlovák tervezetek
– a parl. alkotmány-előkészítő bizottsága terve: alulról építkező föderáció, a két
állam közötti szerződés szabályozza a kapcsolatokat; kilépés népszavazással
– kereszténydemokrata terv: ua., de sima szerződés helyett államszerződés kell
– Szlovák Nemzeti Párt: teljes függetlenség létrehozása szükséges
– cseh terv (sokáig) nincs, csak a felbomlás biztossá válása után kezdik meg
– a föderáció kielégítette a cseheket, míg a szlk.-ok elnyomottnak érzik magukat
A pártosodás
• A kezdet: a mozgalmak (OF, VPN)
– mindkettő mindenki számára nyitott, így nagyon heterogén lett
– az 1990-es győzelem után emiatt is megindult a részekre szakadásuk
• Csehország: hagyományos politikai értékrendek szerint
– hagyományos jobb- és baloldal alakult ki, amelyek közt a fő vitás kérdések a
transzformáció, a nagy rendszerek reformjai és a liberalizmus problémái voltak
– a legfontosabb erő Klaus Polgári Dem. Pártja (ODS), de mellette számos
jobboldali parl.-i párt is működött (együtt erős fölényben voltak)
– a baloldal fő ereje Miloš Zeman Csszl. Szocdem. Pártja, de 1992-ig fontos volt
a komm. párt is (Cs. és Morvao. KP-ja, 1992-ben is 14%, majd szétesett)
• Szlovákia: autoriterizmus, paternalizmus és nemzeti emancipáció
–
–
–
–
a legtöbb párt nemzeti jellegű, jobb- és baloldali törés csak részben jelent meg
erőskezű, rendteremtő vezetőt akarnak, visszavágytak az állami elosztási rsz.be
színes és széles baloldal, egyre inkább szűkölő jobboldal(i liberálisok)
1991: a VPN-ből kiválik Vladimír Mečiar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma (HZDS), egy baloldali, de radikálisan nacionalista erő
– még radikálisabb a Szlovák Nemzeti Párt (SNS)
– jelentős baloldali erő volt még Dubček Szlk. Szoc.dem. Pártja (SDSS) és a
SzlKP utódja, a Demokr. Baloldal Pártja (SDL)
– jobboldal: a doktrinér Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Čarnogurský-fivérek antiliberális, nemzeti, katolikus pártja a legfőbb
Parlamenti- és kormányválságok
• A politikai élet polarizálódása
– 1991: az előző évben győztes pártok differenciálódása
– parlamenti és társ.-i erőviszonyok, támogatottság különbözik egymástól:
gyenge kormányok és erős ellenzék
• Szlovák nacionalista akciók
– olyan szlovák törvények is születtek, melyek ellentétesek a szöv.-iekkel
– parlamenten kívüli eszközök, obstrukciók,kormányválságok (Szöv.gy.-ben is)
– gyakran a kormánypártok is obstrukciót folytattak, hogy az ellenzék alkotmány-ellenes lépéseit megakadályozzák
• Havel szövetségmentő akciói 1991 végén
– nagyobb jogkört kért a szövetség működőképességének megtartásáért
– 1991. nov. 17-én újabb forradalmat hirdet – a parlamentek ellen; 21-ére
tömeggyűlést hívott össze, zajos sikerrel
– elnöki diktatúra bevezetésének tervével vádolták – pedig csak a súlyos helyzetet akarta kezelni, hangoztatva, hogy nem felkelést akar, csak a népakaratot
– 1992. jan.-ban a Szöv. Gy. minden javaslatát elveti (pl. népszav. a föder.-ról)
• A milovy-i tanácskozás, 1992. febr.
– 1992. febr. a két közt.-i parl. Elnökségének utolsó egyeztetése
– Klaus szöv.-i pénzügymin. ragaszkodik az egységes gazdasági térséghez
– a javaslatot csak a csehek fogadták el; a vál.-ok miatt a tárgyalás megszakadt
A népszavazás lehetetlensége
• A népszavazás várható eredménye és elmaradásának okai
–
–
–
–
a cseh és szlk. társ. többsége is a föderáció fenntartására voksolt volna
ez katasztrófát jelentett volna az összes párt számára, ezért elszabotálták azt
nem volt hagyománya sem a referendumnak, ami nem is vitt volna előre
kellő előkészítés nélkül (rosszul feltett kérdéssel) csak zavart okozott volna, s
öt évvel is elnyújthatta volna az agóniát
• Népszavazás helyett: választások, 1992. jún. 5–6.
– Klaus bejelentette: az egységes gazdasági tér szükséges, ha ez nincs, vagy
szlk. zsarolási alappá válik, jobb, ha a két ország elválik
– Mečiar a kampányban nem tárta fel nyíltan terveit Szlk. önáll.-ról, míg a cseh
pártok egyre többször beszéltek a teljes önállóság szükségességéről
– már nem is államjogi (kompetencia) viták, hanem az ellentétes pol.-i és
gazd.-i struktúrák okozták a feszültségek zömét
– nem meglepő, hogy ellentétes pol.-i erők győztek: Szlk.-ban a HZDS, Cso.ban az ODS győzött (mindegyik kb. 34%-ot szerezve)
– Mečiar újra szlovák me., Klaus átveszi Pitharttól a cseh me.-i posztot,
szövetségi kormányfővé Jan Stráskýt választják
– a két oldal közötti megegyezés esélye ezzel minimálisra csökkent
Szétválási tárgyalások
• Mečiar és Klaus elképzelései
– Mečiar: a szlovákok államalkotó nemzet akarnak lenni
– Klaus: ebben az esetben a csehek is, de a válásról gyorsan kell megegyezni a
gazd. reform miatt (a szlovák emancipáció természetes és legitim)
– Mečiar kettős játékot űz, a cseh baloldallal együtt még konföderációs terveket
is dédelget (a cseh baloldal önmagában gyenge, ezért együttműködik vele)
• Szövetségi szervek a választások után
– vita volt, hogy kellenek-e egyáltalán, végül felszámoló szervként létrejönnek (a
szöv.-i kormány már nem jelentős, a képviselők még komolyan veszik)
– a Szöv.Gy.-ben baloldali többség, ezért az ODS néha kénytelen obstrukciózni
– Szlk.-ban autoriter rendszer kezd kiépülni
– júl. 17-én Pozsony szuverenitási nyilatkozatot adott ki
• A tárgyalások és az önállóság (1993. jan. 1.)
– a régi alkotmány alapján nem lehetett gyors felbomlásról megegyezni
– végül új alk.tv.-t hoztak, de ehhez minden oldal támogatása kellett (3/5-ös tv.!)
ezt Mečiar éri el: a szöv.-i szlk. képviselők átülhetnek a pozsonyi parl.-be
– Mečiar azonban ingadozik, sértődötten ki-kivonul, így Klaus kénytelen határidőt húzni (1992. dec. 31.); ha addig nincs megegyezés, Szlk. rosszul járhat
– csak nov. 25-én fogadják el az alk.tv.-t, előtte okt.-ben a közös vagyon
elosztásáról is vita; Klaus elveti a közös állampolgárság ötletét is
– 1993: egy ideig még közös pénz, de hamarosan saját valuta is