Transcript Az eredmények elemzése, a fejlesztés kérdései

AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEJLESZTÉS
KÉRDÉSEI
1
F E LT E H ETŐEN E GY E T ÉRTÜNK A BBA N , HOGY
 A nevelőmunka legfontosabb ér tékmérője a gyermekek/tanulók
tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező pozitív változás,
fejlődés
 Az óvoda feladata a gyermek teljes személyiségének fejlesztése
 Minden gyermek közös abban, hogy más, mint a társa
 Minden gyermek saját fejlődését elsősorban önmagához kell
viszonyítani
 az óvodai mérések elsősorban folyamatkövetők , így a tudatos,
ter vezett megfigyelés, különös jelentőséggel bír
 Ahhoz, hogy tudjuk , mit kell fejleszteni, meg kell ismerni őt, így
tehát a mérés a megismerés eszköze
 A fejlődés, változás nem egyenletes, vannak benne stagnálások,
visszaesések , ugrásszerű változások
2
FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY
 „a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a
bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket .” (Bakonyi Anna:
Az óvodás gyermek fejlődésének nyomonkövetése)
 A pedagógiai intuíciónak van helye, szerepe az
óvodai/kisiskoláskori nevelésben!
 (El lehet - kell! – merülni a gyermekben,visszaemlékezni reakcióira,
más körülmények között tanúsított viselkedésre,teljesítményére (!),
produktumaira
3
FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY
 De! Éppen a gyermekek különbözősége miatt, és a gyermekközpontú
szemlélet ér vényesülése miatt lehetnek olyan részképességek,
(illetve azok hiánya) amelyek egzakt mérés nélkül rejtve
maradhatnak
 Különösen fontos ez abban a vonatkozásban, ha elfogadjuk, hogy a
képességek érésének vannak szenzitív időszakai.
 Vannak képességek, amelyek különösen fontosak a későbbi
életszakaszban
4
FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY
 A megfigyeléstől eltérő módszer alkalmazása akkor célszerű, ha az
előzőben említett pedagógiai intuíciónk , tapasztalatunk jelez:
valami probléma lehet, és azt pontosan szeretnénk behatárolni
 A gyermekek mesterséges helyzetben tör ténő mérése csak
különösen indokolt esetben célszerű
 A megfigyelés, mérés eredménye elsősorban az óvodapedagógus, a
tanító és a szülő számára jelent információt, valamint a szülő
belegyezésével, tudtával – a leendő tanító számára is
5
 4.1 . Az egyes alapkészségek eredményeire épülő tervezés
6
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
 A felhasználható idő és az elsajátításhoz szükség idő
összehangolása
 Ha elfogadjuk a DIFER-ben megállapított elsajátítási szinteket, és
elfogadjuk a kritériumorientált fejlesztés logikáját (pontosan tudjuk
a gyerekekről,hogy az adott készséget milyen mértékben birtokolja
és tudjuk azt is milyen szintet kellene elérnünk ahhoz hogy az adott
készség valóban jól is működjön), akkor nincs nehéz dolgunk.
 Ha elfogadjuk, hogy az óvodás/kisiskolás gyermekek fejlődésének
támogatására 3-4 év áll rendelkezésünkre - akkor nincs ok
aggodalomra, van időnk és alkalmunk ezen idő alatt.
 Ha ennél kevesebb az időnk (veö: nem minden gyermek jár 3 évet az
óvodába, még ma sem, bár igen jelentős és pozitív hatású
törekvések vannak erre), akkor segíthet a folyamatos, játékos, de
következetes egyéni megsegítés
7
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
 Az optimális szintű elsajátításra való törekvés
 Az óvodapedagógusi/tanítói munka könnyebbsége és nehézsége is
egyben, hogy sokszor, sokáig, ugyanúgy kell valamit csinálni
ahhoz, hogy a gyermekekben kialakuljon a kívánt változás (ez a
gyermeknek nem jelent terhet, sőt biztonságot ad neki, gondoljunk
a napirendre, a szokások kialakítására, a gyermekkel közösen
kialakított óvodai/iskolai hagyományokra, stb)
 Az óvoda/alsó tagozat gazdag tevékenységrendszere, a felkínált
tevékenységek sokszínűsége kedvező alapokat jelentenek egy -egy
készség optimális elsajátításához
 A komplexitás, a tevékenységek összekapcsolása megsokszorozza
egy-egy készség kialakítására, gyakorlására, megszilárdítására
irányuló pedagógiai törekvés hatásfokát.
8
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
• Az egyéni különbségek figyelembe vétele
 Azaz a gyerekek eltérő képességeinek pedagógusok által történő
elfogadása, az eltérő képességekhez történő alkalmazkodás, a
differenciált fejlesztés hatékony megtervezése.
• A differenciálásnak két jelentést tulajdonítunk:
 Pedagógiai elmélet: amely a pedagógus érzékenységét fejezi ki a
gyermekek egyéni különbségei iránt.
 Pedagógiai gyakorlat: amely a különbségekhez való illeszkedést
/adaptáció/ próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló
eszközzel.
9
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
 Ennek megfelelően a dif ferenciálás stratégiája is lehet:
 A hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező, különleges
bánásmódot igénylő gyermekek nevelése az egyéni
sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva.
 A nevelési folyamat olyan speciális tervezése, szervezése,
megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző
egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos,
eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek .
10
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
Napjainkban kiemelt feltétele a fejlődésnek!!!
Az óvodába/iskolába érkező gyerekek:
 nem egyforma előélettel érkeznek .
Nagy a különbség:
 tapasztalatok
 érzelmi élet
 tevékenységhez való viszony
 szocializáció
Eltérőek:
 motiváció
 szükségletek
11
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
Az eltérések megkülönböztetése
 normál eltérés
 kritikus eltérés
Normál eltérés: a pedagógia általános hatásrendszerben
dif ferenciált fejlesztéssel kezelni tudja.
A normál eltérések okai:
 eltérő adottságok, hozott diszpozíciók
 a vérmérsékletbeli eltérések – tempó, aktivitás, kontaktus,
kommunikáció, szokások, társas-, érzelmi és egyéb
megnyilvánulásai
 az érés egyéni eltérései
 nemek eltérései
12
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA
 A közvetlen környezeti hatás által előidézett eltérések
 Életritmus/bioritmus
 A gyermeki kapcsolatrendszer kiegyensúlyozottsága vagy
zavarai
A szülők:
 mintája
 követelmények
 életkora
 nevelési stílusa
 nevelési kultúrája
 értékrendje
A család:
- szerkezete
- szociális helyzete
- a szülők egészségi
mentális állapota
13
A JÓ T E RVE ZÉS ST RATÉ GIÁJA

A kritikus eltérések: kritikus eltérésekkel való
foglalkozáshoz már un. speciális pedagógiai
hatásrendszerre van szükség a megfelelő szakértői csoport
együttműködésével.
A kritikus eltérések okai keletkezhetnek:
1. születés előtt
2. születéskor
3. születés után
Eredetüket tekintve:
1. genetikaiak
2. adottságbeliek
3. Fizikai hatásra bekövetkezett enyhe vagy súlyos sérülések
/értelmi, látás, hallás, mozgás, kommunikáció, beszéd/
14
M I V E L D I F F E R E N C I Á L H AT U N K ?







időtartammal
eszközökkel
technikákkal
tartalommal
követelményekkel
szervezeti keretekkel
munkaformákkal – egyéni, mikrocsoportos:
együttműködéssel, munkamegosztással
15
A D I F F E R E N C I Á LT F E J L E S Z T Ő M U N K A
A pedagógustól
sokféle,
többszintű megoldásokban való gondolkodást kíván.
Mert:
 A gyermek egyéni fejlődési ütemére épülő fejlesztés
összefügg a gyermekek motiválásával és aktivizálásával, ami
a pedagógus alapvető feladata.
16
HOGYA N T UDJUK T E HÁT A Z E GY E S KÉ SZSÉGEK F E JLE SZTÉSÉT
T E RVE ZNI ?
 Mindenek előtt ismernünk kell az egyes készségek fejlődési
szakaszait, összetevőit. Ehhez kiválóan alkalmas a DIFER,
hiszen elemenkénti diagnózist ad, pontosan meghatározható
a fejlesztés iránya
 Bizonyos készségek fejlődése „magával húzza” másik készség
fejlődését, pl: az elemi számolási készség fejlettségének
több, mint feléért felelős a többi készség.
17
 4.2. Az alapkészségek fejlődésének támogatása
18
 A szocialitás fejlesztése
19
A SZ OC I ÁLI S KÉ SZ SÉGEK F E JLŐDÉ SÉT E LŐSE GÍ TŐ E LJÁ RÁSOK
 Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:
 Milyen az adott gyermekcsoport/tanulócsoport nagysága és
stabilitása. A létszám ugyanis befolyásolja, hogy milyen és mennyi
szociális élmény éri a gyereket.
 Fluktuáció a csoportban. Ez károsan hat a szorosabb kapcsolatok,
barátságok kialakulására.
 A szociális készségének fejlettségét is meg kell állapítani egy
program bevezetése előtt.
20
A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁBAN
ÉS AZ ISKOLÁBAN
Óvoda:
szabad foglalkozás,
spontán játék;
csoportos együttlét,
Iskola:
kötött
foglalkozások,
spontán játék
lehetősége kevés,
az örömmel végzett
együtt cselekvések
szinte teljesen
megszűnnek, ill.
csökkenhetnek
Óvoda
együtt-cselekvés,
együttműködéses
játékok, mese
szerepe.
Iskola
az együttműködés
alig használatos,
a kooperatív
csoportos tanulás
nem gyakori.
A SZ OC I ÁLI S KÉ SZ SÉGEK F E JLŐDÉ SÉT E LŐSE GÍ TŐ E LJÁ RÁSOK
 A leggyakrabban használt szociáliskészség -fejlesztő
technikák:
 modellnyújtás,
 problémamegoldás,
 megerősítés,
 játékok, drámajáték, szituációs játékok
 szerepjáték,
 történetek, események megbeszélése
 Ezek együttes alkalmazása javasolt
23
POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 1.
Pozitív önértékelés
Problémamegoldó
képesség
Pozitív attitűd
Nyitott
személyiség
Mások elfogadása
Hatékony
kommunikációs
készségek
Az egyéni és a
csoportérdekek
összeegyeztetésé
nek képessége
POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 2.
Pozitív szülő –
gyermek viszony
Az apa és az anya
szociális
kompetenciája
A család magas
önértékelése
Pozitív szülői
modellnyújtás
Erős kötődés az
anyához
Szülők szociális
kapcsolatrendszere
Meleg, elfogadó,
támogató családi
környezet
POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 3.
Meleg, nyitott
iskolai légkör
Világosan
megfogalmazott
célok és szabályok
Tanulóközpontú
tanítás – tanulás
Kooperatív
tanulási formák
alkalmazása
Sokféle tanulási
forrás biztosítása
Magas tanári
elvárások
A gyerekek pozitív
elfogadása
Tanári kontroll a
tanulók felett
Személyközi
kapcsolatok
sokasága
A J Á N LO T T GY Ű J T E M É N Y E K
A különböző szociális képességeket fejlesztő játékoknak gazdag
szakirodalma van.
27
 Írásmozgáskoordináció
28
AZ ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK
 Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges
mérlegelni:
 Fejlődése erősen függ a belső feltétektől, azaz az éréstől
 Előzménye az ujjmozgáskoordináció kialakulása (a szemkéz koordináció kialakulása a domináns kéz esetében)
 A drillezés nem megengedett eljárás!
 Szívesen és örömmel végzett tevékenység
legyen
29
AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK - ELŐZMÉNY
 A l e g gyak rabba n h a s zn ált fi n o mmotorikát fe j l esz t ő te c h n ikák :















A kéz, ujjak izomerő-szabályozása
Vizuális észlelés által megvalósuló szabályozás
Ujjak ismerete, tornásztatása
A kéz részeinek ismerete, kézmozgatások, karmozgatások
Tapintásos játékok
Párosítások, rakosgatások
Érzékelős játékok tapintással
Válogatások két ujjal, csipesszel,
Kártyajátékok (osztás, keverés, fordítások)
Válogatások
Fűzések, gombolások, cippzárazások, kötözések,
csomózások
Építések, összerakások, illesztések, kirakók
Sodrás, papírhajtogatás, gyűrés,
Gyurmázás, tépés, gombolyítás, körmöcskézés és minden
más, amit valamennyien nagyon szeretünk csinálni!!!!
És persze a rajzolás, festés, barkácsolás!
30
AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK
 A leggyakrabban használt technikák:
(amelyek írószerrel történnek, de nem betűírás)
 Firkálások ceruzával, zsírkrétával, krétával, ecsettel
 Színezések (nagy felület, kisfelület)
 Rajzolás ceruzával, zsírkrétával, ecsettel (papírra, hóba, homokba),
körberajzolás
 Díszítések
 Ráírás (vonalkövetéssel, vonalak között, kiegészítés, stb),
vonalvezetés, folytatás, pontok összekötése
 Másolás (ugyanolyan méretben, vonalrácsok között, kicsinyített
méretben vonalrácsok között, nagyított másolás ugyanígy, kiegészítő
másolás)
 Felajánlott tevékenység lehetősége, választás alapján!
31
A J Á N LO T T GY Ű J T E M É N Y E K
 Az óvodai élet gazdag lehetőségeket kínál a finommotorika és az
írásmozgás -ko ordináció fejlesztéséhez is, valamint a különböző rajzos
munkáltató füzetek gazdag választéka áll rendelkezésre.
 Fontos azonban a tudatos választás, az óvodás gyermekeknek való
típus alkalmazása!
 Ajánljuk a DIFER programcsomag ide vonatkozó kiadványait.
32
 A beszédhanghallás
33
A BE SZ É DH ANGHALLÁS F E J LŐDÉSÉT E LŐSE G Í TŐ E LJ Á RÁSOK
Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:
 Az óvodások és az iskolások hibázása eltér: óvodában a
beszédhangok hallási megkülönböztetésének nehézségei
gyakoribbak, és akik hibáznak, a beszédhangok többi
tulajdonságának differenciálásában is hibázik.
 Az óvodában sokkal több spontán lehetőség kínálkozik
 Két szituációban lehetséges:
Hangoztatás
Felismerés
 Sok mozgással!!!
34
A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ
ELJÁRÁSOK
 A leggyakrabban használt technikák:
 Hangoztatás (feltétele: a tagolási készség kialakulása
(Kassai 1998) tömbszerű hanginformációk (addide,
nemoda, stb), szó, szótag, beszédhang fejlődési ívének
bejárása,
 és felismerése és kiemelése
35
A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ
ELJÁRÁSOK
 A leggyakrabban használt technikák:
 A különböző hangokhoz kapcsolódó hangoztatás, hangutánzás
(Pl: á-ásítás, r-motor, autó, t-óra tikktakkolása, z-méhecske, stb)
 Artikulációs mozgásokat segítő gyakorlatok
Ajakmozgást segítő gyakorlatok (Pl. vattacsomó fújás, tollpihe fújás,
gyertyaláng fújás, stb)
Pusziküldés
Fütyülés (nehéz!)
 Nyelvmozgást segítő gyakorlatok
Csettintés
Palacsintakészítés a nyelvünkkel
Ajkak érintése, végigsimítása nyelvvel, stb
 Levegőszabályozást segítő gyakorlatok
Gyertya különböző erősségű fújása
Papírzacskó, lufi, pingponglabda fújás
Buborékfújás, stb…
36
 A relációszókincs
37
A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ
ELJÁRÁSOK
Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:
 az általános szókincs fejlettségével szoros az összefüggés, a
korreláció, lehet dönteni a relációszókincs mérése mellett, ez az
eredmény jelzi a szókincs fejlettségét is
 4-8 évesek estében két dolgot hasonlítunk csak, illetve a két egység
különbségéhez hasonlítunk újabbat, így már sorba rendezést kapunk
 Mennyiségi és minőségi összehasonlítás (hasonló, különböző):
38
A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ
ELJÁRÁSOK
 Mennyiségi




Tér (pl: közelebb - távolabb, alatt – fölött)
Idő (pl: előbb-később, reggel – este)
Mérték (pl: kisebb – nagyobb, hosszabb – rövidebb)
számosság (pl: több – kevesebb, sok – kevés)
 Minőségi
 Összetétel (pl: rész-egész)
 Okság (ok-okozat)
 Stb
 A DIFER-ben az előbbiek, a mennyiségi relációk szerepelnek
A relációkat anyanyelvünk igen gazdag szófaji kínálattal fejezi ki,
alkalmazzuk!
39
A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ
ELJÁRÁSOK
A leggyakrabban használt technikák:
A többi alapkészséggel szorosan együtt! Közben!
Inger gazdag környezet
Tárgyakkal végzett manipuláció
Egyéni, páros és csoportos játékok
Kommunikációs környezet gazdagítása (mindennapos mese, ének,
mondókák, testmozgással egybekötve
 A gyermekek mondják el pl: a játék szabályát, a „mit kell tenni” -t
 Mese, mesélés, közös mesélés
 Csoportos beszélgetés kötetlenül, szabadon




40
 Tapasztalati összefüggés megértés
 A tapasztalati következtetés
41
A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS ÉS A TAPSZTALATI
KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK
 Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:
 Ezekre a képességre áttételesen utal az Alapprogram
 A mindennapi beszédünkben gyakran alkalmazzuk, az óvodás
gyermek is használja, de tudatos nyelvi-logikai kapcsolatként ritkán
42
A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK
A leggyakrabban használt technikák: (szituációkban,
beszélgetések, bármilyen tevékenység során)




Véleménykérés (Mit gondolsz, lehet-e a békának koronája?)
Máskor is lehet, hogy……?
Csak akkor……..vagy máskor is?
Biztos, hogy……?
 „Fejezd be a mondatot….”
43
A TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK
A sémák alkalmazása:
„Fejezd be a mondatot….”
44
 Elemi számolási készség
45
AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK
 A leggyakrabban használt technikák:
 Matematikai tartalmú játékok a képesség-összetevők szerint, ennek
gazdag irodalmát olvashatja az ajánlott irodalom jegyzékében
46
 4.3. A fejlődés nyomonkövetésének gyakorlata
47
A LE GGYA KRABBAN A LKA LMAZOTT N YOM ON KÖVETÉSI
E LJ Á RÁSOK A Z ÓVODÁ BA N
 Napjaink óvodai gyakorlatában többféle struktúra és tartalmi
szempontrendszer alapján épül fel a gyermekek fejődésének
nyomonkövetésére alkalmazott dokumentum, a fejlődési
napló/személyiségnapló.
 (most a kötelezően vezetendő fejlesztési napló elemzésétől
eltekintünk az SNI gyermekek esetében)
 Nézzünk néhány gyakorlatot!
48
ST RUK TÚRÁJÁT T E KI NT VE
 A tevékenységalapú szempontrendszeren alapuló
személyiségnapló
 Ezt fajta nyomonkövetési rendszert főleg „ A
tevékenységközpontú óvodai nevelési program” -ot adaptáló
óvodákban alkalmazzák szívesen, de – az óvodai élet lényegét
adó tevékenységközpontúság miatt – mások is. (Gondoljunk
pl: a „Gyermektükör”-re!)
 Lényege: a személyiséget, mint egységes egészet, az egyes
tevékenységekre bontják, és az abban megnyilvánuló
gyermeki tudást, ismeretet, viselkedést rögzítik.
49
ST RUK TÚRÁJÁT T E KI NT VE
 A s z e m ély iség k é pes s égter ületek s z e rint i k l a sszikus fe l o sz t ását k ö vet ő
s z e mély iségn apló
 E n n e k a j ó l i s mer t fe l o szt ásna k




a 4 területe
Szociális képességek
Értelmi képességek
Verbális képességek
Testi képességek
 Természetesen a 4 terület még alterületekre osztódik.
 Ezt a felosztást találjuk a kompetencia alapú óvodai
programcsomagban is. Letölthető:
 http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_nevel
es/dokumentumok/az_ovodas_gyermek_fejlodesenek_nyomonko
vetese.pdf
50
ST RUK TÚRÁJÁT T E KI NT VE
 Az ún. por tfólió alkalmazása
 Ez már komplexebb, teljes „gyűjteménye” valamennyi, a gyermekkel
kapcsolatos dokumentumnak . Tar talmazza:







Az anamnézist az óvodába lépés előtti jellemzőiről
A befogadás tapasztalatait
A személyiségnaplót
A gyermek produktumait (rajzait, munkalapokat, feladatlapokat, stb)
A szakszolgálatok (nevelési tanácsadó, TKVSZRB) vizsgálatainak eredményét
A HH-HHH státuszról szóló dokumentumot
Egyéb fontos, a gyermekkel kapcsolatos történések, események rögzítését
(válás, testvér születés, hosszú betegség, stb)
51
SZ E M P ONTRE NDSZE RÉT T E KI NT VE
 Bármelyiket is alkalmazzuk , kialakításakor, felülvizsgálatkor
fontos szempontok:
 az OAP követelményrendszerének megjelenítése
 Az óvoda alapító okiratában jelzett feladatoknak ( pl: SNI gyermekek
ellátása, HHH-s gyermekek integrált nevelése, stb)
 Az óvoda sajátos körülményeinek figyelembe vétele (Pl. jelentős számú
hátrányos helyzetű gyermekek esetén feltehetően nagyobb súlya lehet
az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokások stabil kialakításának,
tehát ezen a területen több szempont lehet)
 az óvoda sajátos arculatát (Pl. mozgásfejlesztés hangsúlyozott
alkalmazása, „Zöld óvoda” környezeti neveléssel kapcsolatos többletei,
zenei nevelés kiemelt szerepe, stb)
52
ZÁ RÓF ELADAT
 Végezze el 4 gyermekkel a felmérést
 Az eredményeket rögzítse (a füzetbe)
 Az eredményre építve ter vezzen fejlesztő tevékenységet, jutassa el email címünkre: [email protected]
 Vagy:
 Az alapkészségek fejlesztésére gyűjtsön fejlesztő tevékenységeket,
alapkészségenként min. 6 -8 db-ot!
 jutassa el e -mail címünkre: [email protected]
53