Transcript Mindennapos mozgás

„A gyökerek persze nem
látszanak, de tudod, azok tartják
a fát!"
Ismeretlen görög költő
Mozgás
• 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez
igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek
kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-,
helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a
mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és
örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni.
Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
• 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a
kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek
befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos
szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik,
kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.
• 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az
irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb
tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép,
önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés,
kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére.
• 4. A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos
tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az
egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget
kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos
játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
Minden óvoda elkészítette a saját Helyi Nevelési Programját
Mi a következőket vettük figyelembe:
lakótelepi óvoda, környezeti tényező : mozgásszegény életmód
elfoglalt, túlterhelt szülők : mentális-emocionális és
nyelvi–kommunikációs zavarokkal ,pszicho- motoros éretlenséggel
küzdő gyermekek egyre nagyobb száma
Egyenes út a magatartási, majd tanulási zavarok kialakulásához
A program megvalósítását két irányban határoztuk meg.
a gyermek életkori sajátosságaiból adódóan szeret mozogni,
ezt kell felhasználni a sokoldalú fejlesztéshez
a mozgásnak kiemelt helyen kell szerepelnie, mert az
egészséges fejlődés elengedhetetlen része
Testnevelési vagy mozgásos játékok szerepe:
képességfejlesztés
ismeretszerzés
feladatmegoldó képesség
magatartási zavarok kezelése
mozgásigény kielégítése
Fejlesztő hatásuk ismeretes a fizikai, értelmi és érzelmi
területen
A két irány :
Mozgásfejlesztő program
Ép testben ép lélek
Mozgásfejlesztés
Nem azonos a sporttal vagy sportszerű tevékenységgel
A mozgásfejlesztő program az egész személyiség fejlesztésére irányul,
nemcsak a testnevelés keretein belül
az egész napi gyermeki tevékenységbe szervesen illeszkedik
a fejlesztést változatos cselekedtetésen keresztül biztosítja
az egész személyiség fejlesztését célozza meg
számtalan egyéb terület fejlesztését is lehetővé teszi
egészséges életmódra nevelés, értelmi nevelés, szociális fejlesztés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az
egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán
a betegség vagy fogyatékosság hiányát.
A gyerekek fejlődését befolyásolják :
 az öröklött anatómiai
 fiziológiai adottságok
környezeti tényezők
 legfontosabb a nevelés és ennek sajátos családi jellemzői

A család egyre kevésbé tud a feladatnak megfelelni .
 egyre többet dolgoznak vagy ha nincs munkájuk gyakran neurotikusak
 értékszegény életmód
a gyermek sokat ül a TV, számítógép előtt
 túlzott követelmények elvárások

Az egészséges életmódra nevelés
a szabadban végzett számtalan tevékenység
(tornázás, sportolás,
játék , kirándulás )stb.
fokozza gyermek edzettséget, teherbíró képességét, segíti a fizikai
fejlődést
a rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermek
természetes igényévé válik és beépül a szokásrendszerébe
Az értelmi nevelés
a különböző mozgások felidézésével (egy-egy játék gyakorlat vagy téri
helyzet ) fejlődik vizuális memóriájuk
a test részei, a téri irányok és a különböző formák megismerésével
gyarapodnak ismeretei
a hallott, látott és elvégzett cselekvések elősegítik fogalomalakítás és
a keresztcsatornák fejlődését is
mozgás közben számtalan lehetőség nyílik mennyiségi és formai,
vizuális és környezetismereti tapasztalatok szerzésére
 a téri irányok és különböző formák bemozgásával fejlődik észlelése
alaklátás, formaállandóság
Szociális fejlődés
saját testének,mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik
„én tudata”, erősödik „szociális” énje.
a közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását.
a társakhoz való alkalmazkodás mozgás közben fejleszti önuralmát,
toleranciáját,együttműködő képességét, akaratát
kialakít egy egészséges versenyszellemet.
Az óvoda mozgásprogramjának célja:
a gyermek mozgásigényének kielégítése, a mozgáskedv fenntartása.
mozgástapasztalatok szerzése , bővítése és életkornak megfelelő
gyakorlási lehetőségek biztosítása.
minden gyermek találja meg az érdeklődésének és fejlettségének
megfelelő mozgáslehetőséget.
az óvodáskor végére minden gyermek megfelelő tartáskoordinációjának
megerősítése, rögzítése.
Feladataink:
a megfelelő hely , idő , eszköz biztosítása (a biztonság)
megteremtése.
a gyermek természetes mozgásformáinak fejlesztése a szabad játékban
( járás-futás , ugrás-támasz,függés-egyensúlyozás, dobás).
 A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítunk
számukra megfelelő helyet és eszközöket a csoportszobában, a
tornateremben és a szabadban.
 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlesztése a cél (csúszás-
mászás- bújás, ugrálás,szökdelés). Az ehhez szükséges eszközök
rendelkezésre állnak , mind az udvaron ,mind a csoportszobában.
 4-5 éves korban szem –kéz,szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék
fejlesztése fontos (célba dobó játékok,
ugróiskola,ugrókötél,lépegető,tányérhinta,láncos lengőhinta,rézsútos
létra).
 5-6-7 éves korban a finommozgás fejlesztésére fektetünk hangsúlyt.
Rövid ,zenére történő mozgásra is lehetőséget teremtünk
Mozgásfejlesztés szervezett tevékenységekben
mindennapos mozgás, jó időben, a szabadban.
Kiscsoportban heti egy alkalommal testnevelés foglalkozás,
nagy és középsőcsoportban heti két alkalommal testnevelés foglalkozás
séták nagy és középső csoportban havi 2-3 alkalommal
kirándulások nagy és középső csoportban , évi 2-3 alkalommal
Tartásjavító gerinc –prevenciós testnevelés a fejlesztésre szoruló gyermekek
részére heti 1 alkalommal
korrekciós testnevelés heti egy alkalommal az elhízott gyermekek részére
lábtorna minden korcsoportban heti egy alkalommal
ayres eszközök használata mozgásfejlesztés alkalmával
testi képességek fejlesztése (erő,ügyesség,gyorsaság,állóképesség)
Mindennapos testnevelés
A nap folyamán délelőtt és délután is megvalósítható ,leginkább a szabad
levegőn való tartózkodáskor ( az időjárás függvényében)
Akár egy testnevelési játék, játékos futó és fogójáték is lehet
a mozgás a lényeg, nem a kerete
Nem a klasszikus járásgyakorlatok, szabadgyakorlatok a lényegesek , hanem a
testmozgás, a játék
A dinamikus erőkifejtés helyett a statikus izomerő fejlesztése a megfelelőbb,
mert a gerincoszlop egyenes tartásáért felelős izomcsoportokra jobban hat az
ilyen fajta erőkifejtés pl. terpeszállásban , karok magas tartásban állnak a fiúk
( bástyák ),a lányok játékosan kerülgetik őket aztán csere
A kiesős játékokból először a gyengébb, ügyetlenebb , a mozgás fejlesztő
hatására leginkább rászorultak esnek ki. Ezeket a játékfajtákat cseréljük inkább
kiváltós fogóra. pl. Akit megfognak terpeszbe áll, ha átbújik alatta valaki,
visszaállhat a játékba. Rengeteg lehetőség van, amivel ezt megvalósíthatjuk.
Versenyjátékok.
A gyerekek kudarctűrő képessége egyénenként változó. 10 -12 éves korukra
alakul ki. Ezért ezeket mellőzzük és inkább csapatversenyt tervezzünk, ami a
közösségi nevelést, a szocializációt is fejleszti. Mindig az adott csoport
fejlettségét tartsuk szem előtt és nyilván leginkább nagy csoportban a
leghatásosabb.
 A mozgásos játékok a fejlesztés legjobb eszközei, mert
 a motorika mellett az észlelés ,a kogníció , a
spontaneitás,
nyelv és más emocionális és szociális képességet is fejleszt
 a játék a gyermeknek a környezettel való szembesülésének a
legfontosabb formája
 megfelelnek azoknak a cselekvéseknek, amelyeket a gyermekek
szívesen végeznek,és örömet okoznak nekik,
 amelyekre a gyermekeknek a mindennapi játékokhoz szükségük
van.
 Pszichológiai haszna a mozgás sűrűségéből adódik, minden vagy a
legtöbb gyermek egyszerre mozgásban van , így az egész csoport
számára néhány perc alatt ugyanazt a mozgás mennyiséget
nyújtja.