Transcript A NEVELÉS TERÜLETEI

A NEVELÉS TERÜLETEI
A nevelés területei
•
•
•
•
•
Testi nevelés
Értelmi nevelés
Érzelmi nevelés
Erkölcsi nevelés
Esztétikai nevelés
•
•
•
•
•
Egészségnevelés
Környezeti nevelés
Állampolgári nevelés
Multikulturális nevelés
Média és nevelés
Testi nevelés
Testi nevelés
• a testi fejlődés
elősegítésére irányuló
pedagógiai
tevékenységek
összessége:
• testnevelés,
testápolásra vonatkozó
ismeretek, szokások,
testi önfejlesztés
Egészségnevelés
Egészségnevelés
• tudatos
egészségfenntartó és
egészséget erősítő
viselkedésmódok
kialakítása
• mozgás és sport,
egészséges táplálkozás
mentálhigiéné
Környezeti nevelés
Környezeti nevelés =
• az ember
környezetéhez való
tudatos viszony
kialakítása
• a környezetre
vonatkozó ismeretek
átadása,
• környezeti attitűdök
megváltoztatása
A csecsemőkor és a
korai gyermekkor
mozgásfejlődési sajátosságai
Reflexek
• Pislogási reflex: megvédi a
szemet a túl erős fénytől. A
szem gyors becsukása inger
hatására.
• Szopó- és nyelőreflex: a
táplálkozáshoz szükséges.
Szopni kezd, ha valamit a
szájába tesznek.
• Keresőreflex: a fejét fordítja
és a száját nyitja, ha az arcát
megérintik.
• Fogóreflex: amikor hozzáér
valami a tenyeréhez,
összezárja ujjait. 3-4 hónapos
korban tűnik el.
Reflexek
• Moro-reflex: erős hangot
hall, akkor karjait először
széttárja, majd hirtelen
összezárja.
• Mászóreflex: ha hasra
fektetik az újszülöttet, és
talpát megtámasztják, akkor
mászó mozdulatokat végez.
• Babinski-reflex: ha a talpát
végigsimítjuk, akkor a
lábujjak szétnyílnak, majd
begörbülnek.
Mozgásfejlődés
csecsemőkorban
A fejlődéslélektan a
csecsemőkort két
szakaszra bontja.
• Első szakasz: A a
születéstől 2, - 2,5
hónapos korig.
• Második szakasz:
2,5 hónapos kortól 1
éves korig tart.
A második szakasz jellemzői
• A csecsemő növekedése és testi fejlődése együtt jár a a
koordináció és a mozgáskészségek intenzív fejlődésével
• A magasság és testsúly növekedésével a fej, törzs és láb
testhosszhoz viszonyított arányai megváltoznak, ennek
következtében a súlypont a 12 hónapos korra lejjebb
süllyed, ez megkönnyíti a két lábon történő
egyensúlyozást
• Az izmok növekedése és a csontok keményedése,
valamint az agykéreg, idegrendszer fejlődése
előfeltétele a koordináltabb mozgásnak
A csecsemő mozgásfejlődése
• 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe
húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.
• 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani,
hason fekve kicsit megemeli.
• 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja
tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.
• 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 11 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg
tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja
• 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva
tud ülni
• 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a
tárgyakat a szájához emeli
• 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az
ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva
ül
• 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig
támaszték nélkül ül
• 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de
még nem tud felkapaszkodni, magától felül
• 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll
• 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár
• 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll,
kapaszkodó nélkül
• 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket
Rendellenességek a
mozgásfejlődésben
• 1. hónapos Ha a fejét egyáltalán nem emeli, ha szemével
és fejével nem követi a mozgásokat, hangra nem reagál.
• 2. hónapos Ha két kezénél fogva ülő helyzetbe húzzuk és
ilyenkor egyáltalán nem tartja meg egy pillanatra sem a
fejét
• 3. hónapos Ha ismerős hangokra nem fordul oda, nem
forgatja a fejét, ha hason fekve nem emeli a fejét
• 4. hónapos Ha soha, még egyetlen alkalommal sem fordult
oldalra vagy hasról hátra, ha hason fektetve nem
támaszkodik a könyökére vagy a kezére
• 5. hónapos Ha még soha nem fordult meg, megtámasztva
nem tud ülni
• 6. hónapos Ha nem forog, nem kezd el legalább minimális
mértékben (körbe-körbe vagy hátrafelé) kúszni, nem nyúl a
tárgyak után
• 7. hónapos Ha nem tud pár másodpercig támasz nélkül,
vagy a kezére támaszkodva ülni, nem kúszik
• 9. hónapos Ha nem tud felülni
• 10. hónapos Ha nem mászik, nem húzza magát fel állásba
• 11. hónapos Ha nem áll fel, nem ül stabilan támaszték
nélkül is
• 12. hónapos Ha nem jár kapaszkodva
• 18. hónapos Ha nem képes még önállóan járni, kapaszkodás
nélkül állni
Mozgásfejlődés korai
gyermekkorban
• A korai gyermekkorban (1-3 év) a
gyermekek növekedési üteme jelentős, de a
csecsemőkorhoz képest lelassul.
• Az agy idegsejtjei kezdik elérni a felnőtt
méretét és sűrűségét.
• Az idegrendszeri fejlődés következtében a
gyermek izomkontrollja javul, a
cselekvéseit egyre jobban összehangolja
észleleteivel
• Mozgásfejlődés
szempontjából a
tapasztalatszerzésnek, a
sokrétű mozgásformák
elsajátításának az időszaka
ez.
• A gyermekek már többféle
alapvető mozgásformát
ismernek (mászás, járás,
emelés, hordás, futás,
dobás, ugrás, gurulás,
húzás-tolás, függés)
• Ezek a mozgásformák még
nincsenek készség szinten
Mászás
• 2 - 3 éves korra a a
gyermekek
csípőmagasságú
akadályokra fel –
lemásznak
• Az egyensúlyozó
képesség még
kevésbé fejlett,
ezért a járás tipegő
Járás
• Megtanul ülni, átfordulni,
mászni, mielőtt eljönne a
felhúzódzkodás és az állás
ideje.
• Ezek után már csak önbizalom
és egyensúly- érzék kérdése,
hogy mikor indul el.
• Sebessége a korai
gyermekkorban javul
– Lépéshossz nő
– Lépésfrekvencia csökken
Ugrás
• Az ugrás fejlődése a
járáshoz képest
lemarad
• Kezdetben helyből
ugrik a gyermek
• Gyakori a futásból
történő megállás és
ugrás
Dobás
• Megfogás, elkapás
kezdeti mozzanatai
1,5 – 2 éves korban
figyelhetőek meg.
• Két éves kor körül
kezd iránya lenni a
dobásnak
• Korai gyermekkorban
a dobó mozgás karból
történik
Gurulás
• Előzményei
megtalálhatóak a
csecsemőkorban
(fordulásoknál)
• Szívesen gurul a
gyermek lejtőn
Emelés - hordás
Húzás - tolás
• Csecsemőkorban
emelik, majd
helyváltoztatás
megjelenésével hordják
a tárgyakat
• Járás tanulásnál már
megjelenik a húzás
tolás, később a
gyermek előszeretettel
mozgat testméretéhez
képest nagy tárgyakat
TESTI NEVELÉS A
BÖLCSŐDÉBEN
• A bölcsődében a gyermek mozgásfejlődéséhez biztosítani kell a
megfelelő mozgásteret és tárgyi környezetet.
• Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak
megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét,
mozgásmintáját.
• Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a
motoros tanulás szempontjából is.
• Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól
képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor
mozgásfejlődési sajátosságait
MÉDIA ÉS NEVELÉS
KIGYERMEKKORBAN
A kisgyermekekben az
erőszakos rajzfilmek
hatására növekedett
a fizikai és verbális
agresszió
NEM MINDEN
AGRESSZIÓ
EGYFORMA!
Ok- okozati összefüggés
Tévében látott erőszak
agresszív viselkedés
Ennek mértéke függ:
- Gyermek társadalmi helyzetétől
- Intelligenciájától
- Szülői példától
(George Gerbner)
Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra?
• Többség: Normális, elfogadható
válaszreakció a külvilág
ingereire. Toleránsabbá válnak
az agresszióval szemben.
• Fokozott félelemmel és
visszahúzódással reagálnak.
(Aronson)
Az agresszió megértése
fokozatosan változik a gyermek
fejlődésével!
Az agresszió megértése
- 3-6 éves: csak az agresszív
cselekményre emlékszik
- Képlékeny a
normarendszerük,
meggyőződésük, hogy amit
a felnőttől látnak, az csakis
jó lehet.
Miért veszélyesek a gyermekekre?
• 3 évesek – fizikai
valóságként élik
meg a képernyőn
látottakat
• 4 évesek – már
kezdik érteni, hogy
ezek csak képek
A reklámok és hatásuk a
gyermekekre
A reklám és a gyermek
• A 4-10 éves gyermekek
a reklámipar
legfontosabb célrétegei.
• Játékaikat egyre inkább
a média határozza meg.
REKLÁM – kapaszkodó a gyerekeknek
Túlterhelt szülők
időhiány
a gyerekeknél
hiányoznak a szociális kötődések
a reklám számukra a biztonság, a valakihez
tartozás érzését közvetíti.
A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket
Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem.
Ez álvilágot teremt a gyermek fejében.
A reklámipar célja:
•
•
Fogyasztásra ösztönzés
Manipulálással az életfilozófiánk alakítása
MANIPULATÍV technikák
1.
2.
3.
4.
5.
Az ismert ember hitelesebb.
Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek.
Szakemberek ajánlása.
A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal –
a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet
Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert
Gyerekekre gyakorolt
hatás:
1,5 év – felismerik a hang és a
kép kapcsolatát
2 év – a reklámokhoz,
műsorokhoz tudja kötni a zenei
szignálokat
5 év – ugrásszerűen nő a
felfogóképessége
6 év alatt – még nem tudnak
különbséget tenni a reklámok és
műsorok között. A média
kihasználja…
A védekezés taktikái
• Másik csatornára kapcsolunk • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése +
Gyermek-reklámok veszélyei
• Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket.
• A történetek beépülnek a gyermekek szerepjátékaiba, a
szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket.
• A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási
folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható.
• A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg.
• Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait.
• Az elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a
saját képességeit
A gyermek, mint ügyfél
Mit tehetünk?
• Együtt televíziózás,
folyamatos
magyarázat
• A reklámról
gyermeknyelven
való beszélgetés
Fiziológiai és pszichés hatások
•
•
•
•
Kevesebb időt tölt a szabadban
Kevesebbet játszik
Kevesebbet mozog
A mozgáshiány és a tévézés
közben való evés miatt egyre
több a gyomorpanaszos
gyermek.
• Neurotikus tünetek – „tévékór”
A bölcsődések alvásigénye napi 13 óra, de gyakran késő délután és
este is a TV előtt ülnek.
Másnap feszültek, agresszívak.