Transcript szem.fejl

Neptun kód: LMP PS020K2
Dr. Taskó Tünde Anna
2011.
Követelmény
 Kollokvium
 Írásban
 Teszt formájában
Kötelező irodalom
 Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan.
Budapest, Osiris Kiadó, 2004.
 Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen,
Pedellus Kiadó, 2000.
 Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése.
Pécs, Helikon Kiadó, 2000.
Ajánlott irodalom
 Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az




iskolában. Budapest, Nemzeti Tk, 1998.
Carver, Charles S. - Scheier Michael F.:
Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2000.
Douglas, A. [et al.]: Psychology. Boston, Houghton Mifflin
Company, 1988.
Lerner, Richard M.: Handbook of child psychology. New
York, Wiley, 2006.
Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és
szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K.,
2001.
A személyiség fogalma
 a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és
lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -,
amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi,
megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a
viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985)
A személyiség jellemzői:
 A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye.
 Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt
be a társadalom életében, cselekvő részese annak.
 A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája,
uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi
berendezkedése.
 A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők
befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki
adottságok, az öröklött tényezők is.
 A személyiséget jellemzi az éntudat.
 A személyiséget jellemzi az aktivitás.
 A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.
A fejlődés fogalma
 Minőségi változások sorozata, amely magasabb
szintű szerveződéshez
A fejlődést befolyásoló tényezők
 Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és
érés)
 Külső tényezők: szűkebb (pl.: család) és tágabb
környezet (pl.: a társadalom, kultúra)
A fejlődéssel kapcsolatos nézetek
 Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők
szerepét hangsúlyozza
 Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau,
behavioristák) – a környezeti tényezők szerepét
hangsúlyozza
 Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és
a környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak
tartja a fejlődésben (60%-40%)
A fejlődés üteme
 Akceleráció: felgyorsult fejlődés
 Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás
 Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már
korábban túlhaladott szintre
 Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés
A fejlődés iránya
 Normális fejlődési irány
 Deviáns fejlődési irány
A fejlődéslélektan vizsgálati
módszerei






megfigyelés
kísérlet
önbeszámolók (interjúk, kérdőívek)
klinikai kikérdezés (Piaget)
tesztek, projekciós módszerek
produktumok vizsgálata (rajz stb.)
A vizsgálati irányok:
 keresztmetszeti (transzverzális)
 hosszmetszeti (longitudinális)
 kombinált
A pszichikum fejlődésének
törvényei
 Plaszticitás (képlékenység) törvénye
 Aktivitás törvénye
 Szerkezet és funkció egységének törvénye
 Koegzisztencia törvénye
 Transzfer (átvitel) törvénye
A plaszticitás törvénye
 Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az
idegrendszer mőködésének alakítása annál
valószínűbb, minél fiatalabb az idegrendszer.
Aktivitás törvénye
 A személyiségnek magának kell a tevékenységeket
elvégeznie ahhoz, hogy az adottságnak megfelelő
képesség kialakulhasson.
Szerkezet és funkció törvénye
 A test és az idegrendszer érési folyamatához
kapcsolódóan, az érettségnek megfelelő
tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni,
amikor az ehhez szükséges előfeltétel már
kialakult. Ez az előfeltétele a további érésnek és
fejlődésnek.
Koegzisztencia törvénye
 A személyiség különböző tevékenységfajtákban
ugyanabban az időben, különböző szinten fejlett.
Transzfer törvénye
 Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat
egy másik tevékenységfajta megtanulását
megkönnyítheti, illetve megnehezítheti –
gátolhatja – spontán módon.
Születés
 fejlődésében minőségi ugrás, mert

önálló biológiai lénnyé válik,
 testi és pszichés trauma,
alkalmazkodnia kell az új
környezetéhez,
 elkezdődik a szocializáció folyamata.

Az újszülött
 Átlagosan 3300 gr
 52 cm hosszú
Az újszülött testalkata
 Nagy fej (testhossz ¼)
 Rövid törzs
 Esetlen, vékony végtagok
 Tónustalan, fejletlen izomzat
Az idegrendszer
 Idegrendszer:
 az agy makroszkopikusan azonos a felnőttével,
 a kéreg funkcionálisan fejletlen,
 a reflexközpontok (gerincvelő, nyúltvelő) funkcióképesek,
 elkezdődik a myelinizáció.
Diffúz, rendezetlen, impulzív mozgás
Vegetatív reflexek
 Az alkalmazkodást szolgálják
 csuklás,
 tüsszentés,
 nyelés
 pilomotoros reflex,
 Babinszkij reflex.
 pupilla reflex,
Reflexek
szopó
Fogó
lépegető
Az érzelmek jellemzői
 elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem),
 tanult érzelmek megjelenése,
 rövid lefolyás, intenzív kifejezés.
szociális mosoly
kíváncsiság
Megismerés jellemzői
 a kor elején valamennyi érzékszerv funkcióképes,
 a kor elején az észlelésnek még nem adottak a
feltételei, ezért csak érzéki megismerés van
A látás jellemzői
 Születéskor a legfejlettlenebb
 Rövidlátóak – 20-30 cm-re látnak élesen
 Szeretik az erős kontrasztokat
 Bizonyos mintákat preferálnak






1 hónap után kontrasztos tárgyat fixál,
2 hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ
6 hónap után tekintetével letapogat,
7 hónap a látásélesség megközelíti a felnőttét
8 hónap után megjelennek a konstanciák,
10 hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.
A hallás jellemzői
 születés után magas alsóküszöb,
 csont, majd légvezetéses hallás,
 erős hangokra sírással reagál,
 az emberi hangra és a dallamra
különösen figyel
A szaglás jellemzői
 erős szagokra reagál,
 az anyatej szaga kiváltja a szopóreflexet.
Ízérzékelés:
 az édes és keserű ízeket megkülönbözteti,
 a markáns ízekre reagál.
Bőrérzékelés:
 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb,
 fájdalomérzet.
A szervi és egyensúlyérzet működik.
A mozgás
fejlődése
A mozgásfejlődés törvényei
 Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé)
 Proximodisztális törvény (a test középvonalától a
periféria felé)
Mozgásfejlődés I.
(Helyzet- és helyváltoztató)
 Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét
 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát
 4 hónapos korban: hasról hátra fordul
 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja
a mellkasát
 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével
követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni
azokat. Hátról oldalra fordul.
 5 hónapos korban: segítséggel ül
 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.
Mozgásfejlődés II.
(Helyzet- és helyváltoztató)
 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid
ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason
kúszik
 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni,
kapaszkodva feláll, segítséggel áll
 8 hónapos korban kezd el mászni
 9 hónapos korban: feláll
 10 hónapos korban: segítséggel jár
 12-13 hónapos korban: önállóan jár
 15-18 hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a
lépcsőn.
 21-24 hónapos korban: guggolva játszik
 24-27 hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn,
ügyesen szalad
 27-30 hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal
ugrik
A tárgyakkal kapcsolatos
manipuláció fejlődése I.
3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a
feléje nyújtott tárgyat
4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza
5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat
és 30-40 msp-ig megtartani
6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a
másikba átteszi
7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz
ütöget
A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció
fejlődése II.
 9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj
szembefordítása
csipeszfogás
 10-12 hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb
dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni
 12-15 hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi
 21-24 hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú
gyöngyöt fűz.
 30-33 hónapos kor: kigombol
Mozgásfejlődés
Testi fejlődés
 Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik.
 3 éves korra kb. 1 m, 13-15 kg
 1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek,
egyre biztonságosabbá válik. (Később
szándékosan nehezítik.)
Mozgásfejlődés
 17. hónap: lépcsőn járás
 20. hónap: labdát rúg
 24. hónap: fut
 3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn,
biciklizik (3 kerekűn)
 manipuláció fejlődik (firkálás)
 evőeszköz használat
Észlelés és emlékezet
 tovább differenciálódik
 élettörténeti emlék
Játékfejlődés
 Szimbolikus játékok jelennek meg.
 Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A
feszültséget csökkenti a játék tartalma.
 Továbbra is jellemző az explorációs játék,
 építő játék is megjelenik a kézügyességgel.
Társas kapcsolatok fejlődése
 hasonló korú társakkal kapcsolatot
kezdeményez.
 tartósan együtt játszó gyerekek
barátoknak tartják egymást!
Éntudat kialkulása
 önmagunknak, mint másoktól elkülönült
létezőnek felismerése.
 2 úton: testséma kialakulása, másik ember
felfedezése.
 Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos
kísérlete (20-24 hónapos törli le)
 Nemi identitás 2 éves korra alakul ki
 Én szó használata: 3. évre (elkezdődik az
első dackorszak!)
A beszéd
fejlődése
A beszédelsajátításához szükséges:
 Ép beszédszervek
 Ép hallás
 Ép idegrendszer
 Beszélő emberi környezet
A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan)
I.
1.
2.
3.
4.
Preverbális szakasz
Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig
Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik
Gagyogás (3-4 h. kor):
funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal
megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos
Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással
előképződnek
9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba,
mama stb.
-
6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi
9 hó: helyzettől függetlenedik a szó
12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek
az első szavak
I.
Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)
Verbális szakasz
 Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd
 Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas
mondatok
 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata –
szókincsrobbanás
 2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus
 „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor
 „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor
A kisgyermekkori beszéd
jellegzetességei







Primer generalizáció
Szituatív
Indulati
Rövidít
Nem ragoz
Mindennek értelmet ad (pl. pszichopata-picihópata)
Önkényes jelentésadás
A testi fejlődés jellemzői
- A fejlődés tovább lassul
- Kb. 90-100cm magasak a korszak kezdetén és 120130 cm a végén
- 13-15 kg a korszak elején és 18-20 kg a korszak
végén
- Első alakváltozás megtörténik a korszak végére
arányosabb testalkat
- Fej a törzs 1/6- a,
- A végtagok rövidek
Az óvodáskori mozgásfejlődés







A finommotorika (finom mozgások) még fejletlen
Szem-kéz koordináció még nem alakult ki teljesen
Megtanulnak biciklizni – fejlődik az egyensúlyérzék
Egyre kontrolláltabbá válik a mozgás
5 éves korra megtanul fél lábon ugrálni
Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad
Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés,
cipőfűzés.
Vázizmok tömege nő, csontosodás,
tevékenységek köre kitágul (kétkerekűn biciklizés,
ugrálás, rajzolás!).
Az óvodáskori csoportosulási formái
 Együttlét - hely
 Együttmozgás - mozgás
 Tárgy körüli összeverődés - tárgy
 Összedolgozás - együttműködés
 Tagolódás - szerepek
Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői
 Rugalmasak
 A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek
 A barátságok nem hosszú életűek
 Gyakoriak a viták
Az érzelmi élet jellemzői
 Első dackorszak (3-5 éves korig) – az én-tudat
funkciógyakorlásából fakad
 Az érzelmeik gyorsan változnak
 Impulzívak
Az óvodáskori észlelés jellemzői

Szinkretizmus:
Az egésznek a preferenciája
A részletek önállósodása vagy elhanyagolása
Tagolatlanság
● Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a
megfigyelésben nyilvánul meg
A látás vezető szerepet tölt be
Az óvodáskori figyelem jellemzői
 A spontán figyelem túlsúlya
 Egyre hosszabb időre leköthetővé válik – a korszak
végére a szándékos figyelem tartóssága: 10-15 perc
Az óvodáskori emlékezet
 Kezdetben az önkéntelen/spontán emlékezet dominál
 Az óvodáskor elején a felismerés van túlsúlyban
szemben a felidézéssel
 A korszak végére erősödik a szándékos emlékezet
Az óvodáskori képzelet
 Élénk, csapongó képzeleti tevékenység
 „Fantázia hazugság” jelensége
Az óvodáskori gondolkodás



-
Szemléletvezérelt
Egocentrikus
Műveletek előtti szakasz (Piaget) – 2-7 éves korig
Még bizonyos gondolkodási műveletekre nem képes
A gondolkodás szabályszerűségeinek ismerete még
hiányos
- Centrálás
Az óvodáskori gondolkodás magyarázó elvei
(Piaget) ultrajelenségek
 Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl.: azért
esik az eső, mert a felhők szomorúak)
 Artificializmus: művi előállítás (pl.: a tavak úgy
keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és
teleengedték vízzel)
 Finalizmus: cél-okság elve (pl.: azért esik a hó, hogy
hóembert tudjunk építeni)
 Gyermeki realizmus
Erkölcsi felfogás
 Heteronóm erkölcsi felfogás
- A szabályokat szószerint kell érteni
- A szabályok állandóak és nem módosíthatóak
- A tekintély személynek szót kell fogadni
- Következmény etika jellemzi
- Nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok
és ártalmatlan túlzások között
 Autonóm erkölcsi felfogás
- A szabályok megváltoztathatóak
- A szándékot is figyelembe veszi
Az óvodáskori játékformák
 Funkcionális vagy gyakorló játékok
 Szerepjátékok
 Konstrukciós játékok
A rajzfejlődés szakaszai
 Firka korszak
 A szintetizálás képtelenségének korszaka (3-5) –
Luquet
 Az intellektuális realizmus korszaka (5-9)
 A szemléleti realizmus korszaka (10-12)
Fészek motívum
Fészekmotívum
Fészek motívum
Fészek motívum kereszttel
Fészekmotívum kereszttel
Rétegvonalas firka
Réveteg vonalkás firka
A szintetizálás képtelenségének korszaka
 Aránytalanság
 Az érintkzés és a benne foglalás adekvát ábrázolásának
hiánya
 Az irányok gyakran véletlenszerűek
 Juxtapozició: a dolgoknak nincs meg az a szemléletes
rendje a rajzokon, ahogy a felnőtt látja a világot
(szétdobáltság)
Az intellektuális realizmus
 Azt rajzolja a gyermek, amit tud és nem amit lát
 Transzparencia (átlátszóság)
 Aránytalanság
 Emocionális felnagyítás
 Események szalagszerű ábrázolása
 Többszempontú ábrázolás
 Túldíszitettség (ünnepélyesség, érzelmi
megtapadás, hitelesség)
 Zsúfoltság (hitelesség)
A szemléleti realizmus
 Azt próbálja a gyermek rajzolni, amit lát, bár még
technikailag nem mindig képes rá
 Megjelenik a távolság és mélység érzékeltetése a
rajzokon
- Takarás
- Lent és fent ábrázolása
- Többszíntű ábrázolás
- Kanyargó út
- Előtér kiképzés
Az iskolaérettség
Tankötelezettség
2003 évi LXI. Törvény.
6§(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges
fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben
a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti
tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez
szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben,
amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a
tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek
megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a
hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A
tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a
8.életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.
Tankötelezettség
(4) Az iskola igazgatója dönt
A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján,
illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába,
vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye
alapján,
a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási
képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság
szakértői véleménye alapján.
Az iskolaérettség jellemzői
 Testi fejlettség
 Pszichés fejlettség
 Szociális érettség
Testi fejlettség
 Optimális testi fejlettség: 120 cm, 20 kg
 Ép érzékszervek
 Az első alakváltozás megtörtént-e (fül-próba)
 Kezesség kialakult-e - lateralizáció
 Testkép-testséma kialakult-e
Pszichés fejlettség
 Munkaérettség: feladattudat, feladattartás,
munkatempó
 Ábrázoló tevékenység fejlettsége
 Beszédfejlettség
 Számfogalom kialakult-e (10-es számkörben)
 Gondolkodás: analízis, szintézis, analógiás
gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás,
kauzális gondolkodás
 Emlékezet
Szociális érettség
 Megfelelő alkalmazkodó képesség
 Érzelmi kiegyensúlyozottság
 Közösség igénye
 Késleltetés képessége
 Együttműködés képessége
 Felnőtt irányításának elfogadása
6-7 éves kortól 10 éves korig
Testi fejlődés jellemzői











Évente átlagosan 5-6 cm-t nő, 2-5 kg-ot hízik
A testalkat arányosabbá válik (első alakváltozás)
Differenciálódik a test körvonala
A csontrendszer fejlődése még nem befejezett
Az ujjpercek csontosodása 11-12 éves kor
A fogváltás korszaka
Nő a szív és tüdő kapacitása
Nő a szervezet ellenállóképessége (kevesebb betegség)
Az agy méretének növekedése
A frontális lebeny jelentősen növekedik
Az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyba kerülnek
Érdeklődés
 Jelentős fejlődés figyelhető meg
 Megjelennek a hobbik
 Gyűjtés
 Tudásvágy jellemzi
KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 711.ÉV)
 decentrálás
 képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti





kapcsolatokra is
Szociális nézőpontváltás
gondolkodási reverzibilitás
konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét
tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani
helyesen)
képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás,
kategorizálás, konzerválás
Fogalmai kategóriák: szám, mennyiség, súly, térfogat
állandóság
Az emlékezet
 Terjedelme nő
 Szándékos emlékezet egyre nagyobb szerepet kap
 Mechanikus
 Emlékezeti stratégiák még nem alakultak ki
Erkölcsi fejlődés
 Kevésbé függ a felnőtt véleményétől
 Merev szabálykövetés jellemző
 Kettős erkölcs
Társas kapcsolatok
 Átpártolás( 8-9 év)
 Javul a kommunikációs képesség, mimika,
hanghordozás.
 Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a
leírásokban.
 Empátia, segítségnyújtás jellemző.
 A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt
jelent.
 Fiúk és lányok csoportjai különbözőek.
Milyen is a kamasz?
 Nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak
 Vekerdy: „a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és
kell nevelni”-utána jó trénerként kell velük bánni
 A kamaszt sokszor nehéz megközelíteni, mert
tüskéi vannak – ugyanakkor ugyanolyan feltétel
nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi
korában
 Második dackorszak
 A kamasznak titkai vannak – Hermann Imre: „a
titok elszigetel”
Milyen is a kamasz? II.
 A kamaszkor az ellentétek és szélsőségek korszaka
(szép vagyok-csúnya vagyok; zseni vagyok
semmire sem vagyok képes)
 A szélsőséges megnyilvánulásaival próbára teszi a
környezetét, provokálja azt – a felnőttek ítéletei a
kamaszok felé sokkal nagyobb súllyal esnek a latba
 A szélsőséges merev megoldások nem kedveznek a
személyiség fejlődésének, valamint a mindent
megengedő határokat nem szabó attitűd sem –
deviáns viselkedéshez vezethet – rugalmas
középút, párbeszéd, ésszerű kompromisszum
Milyen is a kamasz? III.
 Tétova, bizonytalan – elsősorban önmagára




vonatkoznak a kételyei
Vekerdy: a kamaszkor hétköznapi kérdése: „Talán nem
is vagyok normális?”-olyan változásokat él át testében
lelkében, amely nagy feszültséggel jár
A környezet felé irányuló éles kritika, bírálja és
kritizálja a körülötte élőket sokszor igazságtalanul és
bántóan –”szemtelen”
Lusta: „élettani lustaság”-a testében végbemenő
változásokkal indokolható
„Merengés joga”-nappali álmodozás-az információk, a
belső feszültségek feldolgozásában segíti-komoly
pszichés munka
Milyen is a kamasz? IV.
 Hatalmas energiák élednek a kamaszban
 Virginia Satir: az átlagos tinédzser az izgatott,
erőteljes versenylovakhoz hasonlítja
 Fontos, hogy a felnőttek megfelelő tartalmas
viselkedést biztosítsanak a kamasznak
 Biztonságos háttér megteremtése nagyon fontos
 A tekintély és az autoritás „vörös posztó” a
kamasznak
Milyen is a kamasz? V.
 Szerelem – a korszak elején „önszerelem”; később
„mindenkibe” szerelmes;- a személyes,
kiválasztott, egyetlen emberhez kötött szerelem
már a kamaszkor végét jelzi
 Vekerdy:”a szerelem bizonyos értelemben olyan
tükör, amelyikben önmagamat látom-a másik
emberben”
 Anna Freud: amíg a kamasz változik, bármilyen
szélsőségek között is addig korának megfelelően
viselkedik
A serdülőkor jellegzetességei
 Szakaszai:
 Prepubertás: Előkészítő szakasz – 11 – 13 év
 Pubertás: 14 – 18 év, (Nagy egyéni eltérések)
Prepubertáskor:
 A közelgő serdülés testi változásai kezdenek




megjelenni, ezzel együtt a szexuális
késztetések is. A gyermek küzd ellenük.
Az érdeklődés felélénkül, mindent ki
akarnak
próbálni,
ugyanakkor
specializálódik, a tanulmányi teljesítmény
egyenetlenebbé válik.
A kortárscsoport hatása megnő. Stabil baráti
kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az
igazi együttműködésre.
A felnőtt világ számára a gyermek nehezen
hozzáférhető.
A pozitív énkép kialakulása szempontjából
fontos a gyermek erősségeinek kiemelése.
Pubertáskor:
 A nagy változások időszaka, „a vihar és a
stressz korszaka”.
 Intenzív, gyors testi növekedés és a
másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása.
Felnőttre jellemző testarányok, biológiai
érettség.
 Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi
gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban
képesek az összefüggések feltárására, logikus
emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven
fejlődik, kreatívak
Testi fejlődés jellmezői
 Gyors növekedés ( a felnőtt magasság 98% érik el a
korszak végére)
 Elsődleges nemi jelleg kialakulása
 Másodlagos nemi jellegek megjelenése
A serdülőkori gondolkodás jellemzői
(Keating, 1980)
 Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák
keresésének képessége
 Tervezés, előre gondolkodás
 Hipotézisek használata a gondolkodásban
 Metakogníció
 A megszokás korlátait meghaladó gondolkodás
(erkölcs, politika, társas kapcsolat, az élet nagy
kérdései)
Formális műveletek szakasza (Piaget)
 Egy problémán belül minden logikai kapcsolatot
módszeresen végiggondol
 Lelkes érdeklődés maga a gondolkodás folyamata és az
elvont eszmék iránt
 Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt
Identitás problémája
 Erikson: a serdülőkor legfontosabb sorsfeladatának
tartja az identitás kialakulását
 Identitáskrízis: „Ki vagyok?; Milyen vagyok?; Merre
tartok?” kérdésekben nyilvánul meg
 Identitás (énazonosság tudat): egységes integrált
képpel rendelkezik önmagáról, a jövőről, képességeiről
stb.
Az identitáskrízis megküzdésének 4
típusa

1.
2.
3.
4.
J. E. Marcia (1966):
Elért identitás: ezek a serdülők már meghozták
döntéseiket a pályaválasztás, vallási vagy politikai
elkötelezettség terén. Ezeknek a választásoknak a
nyomán igyekeznek elérni kitűzött céljaikat
Korai zárás: elkötelezettnek tűnnek, de nem élték át az
identitáskrízist
Moratórium (haladék): ezek a fiatalok éppen átélik az
identitáskrízist
Diffúz identitás: ezek a serdülők nem képesek
elköteleződni, különböző szerepeket próbálnak ki.
Az érzelmi függetlenedés
 Társas
kapcsolataikban a kortárscsoport
szerepe meghatározó. A szülőkkel való
kapcsolatban központi kérdés: az érzelmi
leválás, önállósodás.
Az érzelmi függetlenedés
megvalósítási lehetőségei:
 Egyenrangú baráti viszony kialakulása
 Kikényszerített, konfliktusos önállósulás
 Túl korai önállósulás
 Sikertelen önállósulás
A kortárscsoportok
jellegzetességei
 Itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés,








együttműködés szabályi.
A gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói.
Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését.
Támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az
én érvényesítésére.
Fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt
a közösséghez, valakihez tartozás élményét.
Teret enged az önállóan választott intimitásnak.
Társaságot, társas stimulációt jelent.
Lehetővé teszi irányító szerep vállalását.
Elősegíti a szülőkről való leválást, a
függetlenedést.
A gondolkodás
fejlődése
Az értelmi fejlődés Piaget szerint
Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció,
akkomodáció
Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a
világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság
kialakulásával zárul
Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem
képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai
műveletek nem végezhetők.
Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció
kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció
fejlődik, oszt.
Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti
gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett
emlékezet.
SZENZOMOTOROS GONDOLKODÁS
SZAKASZA
(
0-2
év)
 1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata
 2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját




testre irányuló mozgások
3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon
sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a
környezetre, külsőleg orientált reakciók
4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók
koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete
5.szakasz ( 12-18.hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók,
explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére
irányul
6.szakasz ( 18-24.hó) : szimbolikus reprezentációk
megjelenése, kezdődő gondolkodás
MŰVELET ELŐTTI GONDOLKODÁS
SZAKASZA ( 2-7.ÉV)
 Jellemzői :
 egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni
 egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a





dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja
nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ
átalakítására vonatkozó mentális szabály , mely
megfordítható)
szinkretizmus
szemléletvezérelt
ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus,
gyermeki realizmus
kollektív monológok
KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 711.ÉV)
 Jellemzői :
 decentrálás
 képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti
kapcsolatokra is
 gondolkodási reverzibilitás
 konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal,
konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud
problémát megoldani helyesen)
 képes műveletek végzésére : sorba rendezés,
osztályozás, kategorizálás, konzerválás
 számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság
FORMÁLIS MŰVELETEK SZAKASZA
( 12.ÉVTŐL- )
 Jellemzői :
 hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket
módszeresen ellenőrzi
 szisztematikus
 kombinatorikus
 absztrakt, elvont
Heteronóm erkölcs jellemzői
 Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt
iránti tiszteletből fakad
 szabályok, normák betartása a büntetéstől való
félelem miatt, engedelmeskedni kell!
 szó szerint kell venni és betartani a szabályokat
 nem lehet megváltoztatni a szabályokat
 következmény etika
 szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele
nincs
 Jellemző a hit az igazságos világban
Autonóm erkölcs jellemzői
 9 éves kortól
 a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a
lényegüket
 nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat
 a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés
alapján
 szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele
Erkölcsi
fejlődés
(
Kohlberg)
 I. Prekonvencionális szint
 9 éves kor alatt jellemző, a gyerekek még nem értik
a társadalmi konvenciókat, szabályokat
 1. A büntetés és szófogadás orientációja
 Engedelmesség és félelem: a felnőtt hatalma
kétségbevonhatatlan
 A büntetés elkerülhető, ha nem keveredek bajba
 2. Instrumentális, hedonisztikus orientáció
 Egy viselkedés helyes, ha eszközként szolgál valaki
szükségletének kielégítéséhez
 Viszonosság: te sem veszed le ami az enyém, én sem
lopok tőled.
II.
Konvencionális
szint
 9-20 éves kor között, az egyén azért igazodik a
társadalmi konvenciókhoz, mert azok a társd.
szabályai
 3. „ Jógyerek orientáció”
 Kölcsönös interperszonális elvárások felé orientálódás
( azt tartja jónak vagy rossznak, ami másoknak tetszik,
mások megengednek vagy elutasítanak)
 4. A törvény és a rend orientációja
 A társadalmi rendszer fenntartásának szem előtt
tartása,emiatt a szabályokat rögzíteni kell és betartani.
 kialakul a kötelességtudat, de személyes felelősséget
nem tudnak vállalni
III. Posztkonvencionális szint
 5. A társadalmi szerződés orientációja




Társadalmi egyezség szem előtt tartása,
nem merev szabálykövetés
A szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak
Az egyén jogai védelmezendőek
 6. Következetes erkölcsi állásfoglalás
orientációja
 Adott szituban dönteni csak az összes körülmény
mérlegelésével lehet
 Egyetemes elvek figyelembe vétele
 Önmaga választotta etikai elvek következetes
alkalmazása