Transcript szem.fejl
Neptun kód: LMP PS020K2
Dr. Taskó Tünde Anna
2011.
Követelmény
Kollokvium
Írásban
Teszt formájában
Kötelező irodalom
Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan.
Budapest, Osiris Kiadó, 2004.
Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen,
Pedellus Kiadó, 2000.
Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése.
Pécs, Helikon Kiadó, 2000.
Ajánlott irodalom
Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az
iskolában. Budapest, Nemzeti Tk, 1998.
Carver, Charles S. - Scheier Michael F.:
Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2000.
Douglas, A. [et al.]: Psychology. Boston, Houghton Mifflin
Company, 1988.
Lerner, Richard M.: Handbook of child psychology. New
York, Wiley, 2006.
Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és
szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K.,
2001.
A személyiség fogalma
a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és
lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -,
amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi,
megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a
viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985)
A személyiség jellemzői:
A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye.
Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt
be a társadalom életében, cselekvő részese annak.
A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája,
uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi
berendezkedése.
A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők
befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki
adottságok, az öröklött tényezők is.
A személyiséget jellemzi az éntudat.
A személyiséget jellemzi az aktivitás.
A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.
A fejlődés fogalma
Minőségi változások sorozata, amely magasabb
szintű szerveződéshez
A fejlődést befolyásoló tényezők
Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és
érés)
Külső tényezők: szűkebb (pl.: család) és tágabb
környezet (pl.: a társadalom, kultúra)
A fejlődéssel kapcsolatos nézetek
Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők
szerepét hangsúlyozza
Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau,
behavioristák) – a környezeti tényezők szerepét
hangsúlyozza
Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és
a környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak
tartja a fejlődésben (60%-40%)
A fejlődés üteme
Akceleráció: felgyorsult fejlődés
Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás
Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már
korábban túlhaladott szintre
Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés
A fejlődés iránya
Normális fejlődési irány
Deviáns fejlődési irány
A fejlődéslélektan vizsgálati
módszerei
megfigyelés
kísérlet
önbeszámolók (interjúk, kérdőívek)
klinikai kikérdezés (Piaget)
tesztek, projekciós módszerek
produktumok vizsgálata (rajz stb.)
A vizsgálati irányok:
keresztmetszeti (transzverzális)
hosszmetszeti (longitudinális)
kombinált
A pszichikum fejlődésének
törvényei
Plaszticitás (képlékenység) törvénye
Aktivitás törvénye
Szerkezet és funkció egységének törvénye
Koegzisztencia törvénye
Transzfer (átvitel) törvénye
A plaszticitás törvénye
Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az
idegrendszer mőködésének alakítása annál
valószínűbb, minél fiatalabb az idegrendszer.
Aktivitás törvénye
A személyiségnek magának kell a tevékenységeket
elvégeznie ahhoz, hogy az adottságnak megfelelő
képesség kialakulhasson.
Szerkezet és funkció törvénye
A test és az idegrendszer érési folyamatához
kapcsolódóan, az érettségnek megfelelő
tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni,
amikor az ehhez szükséges előfeltétel már
kialakult. Ez az előfeltétele a további érésnek és
fejlődésnek.
Koegzisztencia törvénye
A személyiség különböző tevékenységfajtákban
ugyanabban az időben, különböző szinten fejlett.
Transzfer törvénye
Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat
egy másik tevékenységfajta megtanulását
megkönnyítheti, illetve megnehezítheti –
gátolhatja – spontán módon.
Születés
fejlődésében minőségi ugrás, mert
önálló biológiai lénnyé válik,
testi és pszichés trauma,
alkalmazkodnia kell az új
környezetéhez,
elkezdődik a szocializáció folyamata.
Az újszülött
Átlagosan 3300 gr
52 cm hosszú
Az újszülött testalkata
Nagy fej (testhossz ¼)
Rövid törzs
Esetlen, vékony végtagok
Tónustalan, fejletlen izomzat
Az idegrendszer
Idegrendszer:
az agy makroszkopikusan azonos a felnőttével,
a kéreg funkcionálisan fejletlen,
a reflexközpontok (gerincvelő, nyúltvelő) funkcióképesek,
elkezdődik a myelinizáció.
Diffúz, rendezetlen, impulzív mozgás
Vegetatív reflexek
Az alkalmazkodást szolgálják
csuklás,
tüsszentés,
nyelés
pilomotoros reflex,
Babinszkij reflex.
pupilla reflex,
Reflexek
szopó
Fogó
lépegető
Az érzelmek jellemzői
elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem),
tanult érzelmek megjelenése,
rövid lefolyás, intenzív kifejezés.
szociális mosoly
kíváncsiság
Megismerés jellemzői
a kor elején valamennyi érzékszerv funkcióképes,
a kor elején az észlelésnek még nem adottak a
feltételei, ezért csak érzéki megismerés van
A látás jellemzői
Születéskor a legfejlettlenebb
Rövidlátóak – 20-30 cm-re látnak élesen
Szeretik az erős kontrasztokat
Bizonyos mintákat preferálnak
1 hónap után kontrasztos tárgyat fixál,
2 hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ
6 hónap után tekintetével letapogat,
7 hónap a látásélesség megközelíti a felnőttét
8 hónap után megjelennek a konstanciák,
10 hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.
A hallás jellemzői
születés után magas alsóküszöb,
csont, majd légvezetéses hallás,
erős hangokra sírással reagál,
az emberi hangra és a dallamra
különösen figyel
A szaglás jellemzői
erős szagokra reagál,
az anyatej szaga kiváltja a szopóreflexet.
Ízérzékelés:
az édes és keserű ízeket megkülönbözteti,
a markáns ízekre reagál.
Bőrérzékelés:
1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb,
fájdalomérzet.
A szervi és egyensúlyérzet működik.
A mozgás
fejlődése
A mozgásfejlődés törvényei
Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé)
Proximodisztális törvény (a test középvonalától a
periféria felé)
Mozgásfejlődés I.
(Helyzet- és helyváltoztató)
Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét
3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát
4 hónapos korban: hasról hátra fordul
5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja
a mellkasát
4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével
követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni
azokat. Hátról oldalra fordul.
5 hónapos korban: segítséggel ül
5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.
Mozgásfejlődés II.
(Helyzet- és helyváltoztató)
6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid
ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason
kúszik
7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni,
kapaszkodva feláll, segítséggel áll
8 hónapos korban kezd el mászni
9 hónapos korban: feláll
10 hónapos korban: segítséggel jár
12-13 hónapos korban: önállóan jár
15-18 hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a
lépcsőn.
21-24 hónapos korban: guggolva játszik
24-27 hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn,
ügyesen szalad
27-30 hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal
ugrik
A tárgyakkal kapcsolatos
manipuláció fejlődése I.
3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a
feléje nyújtott tárgyat
4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza
5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat
és 30-40 msp-ig megtartani
6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a
másikba átteszi
7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz
ütöget
A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció
fejlődése II.
9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj
szembefordítása
csipeszfogás
10-12 hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb
dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni
12-15 hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi
21-24 hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú
gyöngyöt fűz.
30-33 hónapos kor: kigombol
Mozgásfejlődés
Testi fejlődés
Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik.
3 éves korra kb. 1 m, 13-15 kg
1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek,
egyre biztonságosabbá válik. (Később
szándékosan nehezítik.)
Mozgásfejlődés
17. hónap: lépcsőn járás
20. hónap: labdát rúg
24. hónap: fut
3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn,
biciklizik (3 kerekűn)
manipuláció fejlődik (firkálás)
evőeszköz használat
Észlelés és emlékezet
tovább differenciálódik
élettörténeti emlék
Játékfejlődés
Szimbolikus játékok jelennek meg.
Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A
feszültséget csökkenti a játék tartalma.
Továbbra is jellemző az explorációs játék,
építő játék is megjelenik a kézügyességgel.
Társas kapcsolatok fejlődése
hasonló korú társakkal kapcsolatot
kezdeményez.
tartósan együtt játszó gyerekek
barátoknak tartják egymást!
Éntudat kialkulása
önmagunknak, mint másoktól elkülönült
létezőnek felismerése.
2 úton: testséma kialakulása, másik ember
felfedezése.
Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos
kísérlete (20-24 hónapos törli le)
Nemi identitás 2 éves korra alakul ki
Én szó használata: 3. évre (elkezdődik az
első dackorszak!)
A beszéd
fejlődése
A beszédelsajátításához szükséges:
Ép beszédszervek
Ép hallás
Ép idegrendszer
Beszélő emberi környezet
A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan)
I.
1.
2.
3.
4.
Preverbális szakasz
Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig
Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik
Gagyogás (3-4 h. kor):
funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal
megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos
Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással
előképződnek
9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba,
mama stb.
-
6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi
9 hó: helyzettől függetlenedik a szó
12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek
az első szavak
I.
Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)
Verbális szakasz
Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd
Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas
mondatok
1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata –
szókincsrobbanás
2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus
„Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor
„Miért?” korszak – kb. 3 éves kor
A kisgyermekkori beszéd
jellegzetességei
Primer generalizáció
Szituatív
Indulati
Rövidít
Nem ragoz
Mindennek értelmet ad (pl. pszichopata-picihópata)
Önkényes jelentésadás
A testi fejlődés jellemzői
- A fejlődés tovább lassul
- Kb. 90-100cm magasak a korszak kezdetén és 120130 cm a végén
- 13-15 kg a korszak elején és 18-20 kg a korszak
végén
- Első alakváltozás megtörténik a korszak végére
arányosabb testalkat
- Fej a törzs 1/6- a,
- A végtagok rövidek
Az óvodáskori mozgásfejlődés
A finommotorika (finom mozgások) még fejletlen
Szem-kéz koordináció még nem alakult ki teljesen
Megtanulnak biciklizni – fejlődik az egyensúlyérzék
Egyre kontrolláltabbá válik a mozgás
5 éves korra megtanul fél lábon ugrálni
Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad
Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés,
cipőfűzés.
Vázizmok tömege nő, csontosodás,
tevékenységek köre kitágul (kétkerekűn biciklizés,
ugrálás, rajzolás!).
Az óvodáskori csoportosulási formái
Együttlét - hely
Együttmozgás - mozgás
Tárgy körüli összeverődés - tárgy
Összedolgozás - együttműködés
Tagolódás - szerepek
Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői
Rugalmasak
A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek
A barátságok nem hosszú életűek
Gyakoriak a viták
Az érzelmi élet jellemzői
Első dackorszak (3-5 éves korig) – az én-tudat
funkciógyakorlásából fakad
Az érzelmeik gyorsan változnak
Impulzívak
Az óvodáskori észlelés jellemzői
Szinkretizmus:
Az egésznek a preferenciája
A részletek önállósodása vagy elhanyagolása
Tagolatlanság
● Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a
megfigyelésben nyilvánul meg
A látás vezető szerepet tölt be
Az óvodáskori figyelem jellemzői
A spontán figyelem túlsúlya
Egyre hosszabb időre leköthetővé válik – a korszak
végére a szándékos figyelem tartóssága: 10-15 perc
Az óvodáskori emlékezet
Kezdetben az önkéntelen/spontán emlékezet dominál
Az óvodáskor elején a felismerés van túlsúlyban
szemben a felidézéssel
A korszak végére erősödik a szándékos emlékezet
Az óvodáskori képzelet
Élénk, csapongó képzeleti tevékenység
„Fantázia hazugság” jelensége
Az óvodáskori gondolkodás
-
Szemléletvezérelt
Egocentrikus
Műveletek előtti szakasz (Piaget) – 2-7 éves korig
Még bizonyos gondolkodási műveletekre nem képes
A gondolkodás szabályszerűségeinek ismerete még
hiányos
- Centrálás
Az óvodáskori gondolkodás magyarázó elvei
(Piaget) ultrajelenségek
Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl.: azért
esik az eső, mert a felhők szomorúak)
Artificializmus: művi előállítás (pl.: a tavak úgy
keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és
teleengedték vízzel)
Finalizmus: cél-okság elve (pl.: azért esik a hó, hogy
hóembert tudjunk építeni)
Gyermeki realizmus
Erkölcsi felfogás
Heteronóm erkölcsi felfogás
- A szabályokat szószerint kell érteni
- A szabályok állandóak és nem módosíthatóak
- A tekintély személynek szót kell fogadni
- Következmény etika jellemzi
- Nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok
és ártalmatlan túlzások között
Autonóm erkölcsi felfogás
- A szabályok megváltoztathatóak
- A szándékot is figyelembe veszi
Az óvodáskori játékformák
Funkcionális vagy gyakorló játékok
Szerepjátékok
Konstrukciós játékok
A rajzfejlődés szakaszai
Firka korszak
A szintetizálás képtelenségének korszaka (3-5) –
Luquet
Az intellektuális realizmus korszaka (5-9)
A szemléleti realizmus korszaka (10-12)
Fészek motívum
Fészekmotívum
Fészek motívum
Fészek motívum kereszttel
Fészekmotívum kereszttel
Rétegvonalas firka
Réveteg vonalkás firka
A szintetizálás képtelenségének korszaka
Aránytalanság
Az érintkzés és a benne foglalás adekvát ábrázolásának
hiánya
Az irányok gyakran véletlenszerűek
Juxtapozició: a dolgoknak nincs meg az a szemléletes
rendje a rajzokon, ahogy a felnőtt látja a világot
(szétdobáltság)
Az intellektuális realizmus
Azt rajzolja a gyermek, amit tud és nem amit lát
Transzparencia (átlátszóság)
Aránytalanság
Emocionális felnagyítás
Események szalagszerű ábrázolása
Többszempontú ábrázolás
Túldíszitettség (ünnepélyesség, érzelmi
megtapadás, hitelesség)
Zsúfoltság (hitelesség)
A szemléleti realizmus
Azt próbálja a gyermek rajzolni, amit lát, bár még
technikailag nem mindig képes rá
Megjelenik a távolság és mélység érzékeltetése a
rajzokon
- Takarás
- Lent és fent ábrázolása
- Többszíntű ábrázolás
- Kanyargó út
- Előtér kiképzés
Az iskolaérettség
Tankötelezettség
2003 évi LXI. Törvény.
6§(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges
fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben
a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti
tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez
szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben,
amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a
tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek
megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a
hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A
tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a
8.életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.
Tankötelezettség
(4) Az iskola igazgatója dönt
A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján,
illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába,
vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye
alapján,
a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási
képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság
szakértői véleménye alapján.
Az iskolaérettség jellemzői
Testi fejlettség
Pszichés fejlettség
Szociális érettség
Testi fejlettség
Optimális testi fejlettség: 120 cm, 20 kg
Ép érzékszervek
Az első alakváltozás megtörtént-e (fül-próba)
Kezesség kialakult-e - lateralizáció
Testkép-testséma kialakult-e
Pszichés fejlettség
Munkaérettség: feladattudat, feladattartás,
munkatempó
Ábrázoló tevékenység fejlettsége
Beszédfejlettség
Számfogalom kialakult-e (10-es számkörben)
Gondolkodás: analízis, szintézis, analógiás
gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás,
kauzális gondolkodás
Emlékezet
Szociális érettség
Megfelelő alkalmazkodó képesség
Érzelmi kiegyensúlyozottság
Közösség igénye
Késleltetés képessége
Együttműködés képessége
Felnőtt irányításának elfogadása
6-7 éves kortól 10 éves korig
Testi fejlődés jellemzői
Évente átlagosan 5-6 cm-t nő, 2-5 kg-ot hízik
A testalkat arányosabbá válik (első alakváltozás)
Differenciálódik a test körvonala
A csontrendszer fejlődése még nem befejezett
Az ujjpercek csontosodása 11-12 éves kor
A fogváltás korszaka
Nő a szív és tüdő kapacitása
Nő a szervezet ellenállóképessége (kevesebb betegség)
Az agy méretének növekedése
A frontális lebeny jelentősen növekedik
Az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyba kerülnek
Érdeklődés
Jelentős fejlődés figyelhető meg
Megjelennek a hobbik
Gyűjtés
Tudásvágy jellemzi
KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 711.ÉV)
decentrálás
képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti
kapcsolatokra is
Szociális nézőpontváltás
gondolkodási reverzibilitás
konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét
tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani
helyesen)
képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás,
kategorizálás, konzerválás
Fogalmai kategóriák: szám, mennyiség, súly, térfogat
állandóság
Az emlékezet
Terjedelme nő
Szándékos emlékezet egyre nagyobb szerepet kap
Mechanikus
Emlékezeti stratégiák még nem alakultak ki
Erkölcsi fejlődés
Kevésbé függ a felnőtt véleményétől
Merev szabálykövetés jellemző
Kettős erkölcs
Társas kapcsolatok
Átpártolás( 8-9 év)
Javul a kommunikációs képesség, mimika,
hanghordozás.
Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a
leírásokban.
Empátia, segítségnyújtás jellemző.
A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt
jelent.
Fiúk és lányok csoportjai különbözőek.
Milyen is a kamasz?
Nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak
Vekerdy: „a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és
kell nevelni”-utána jó trénerként kell velük bánni
A kamaszt sokszor nehéz megközelíteni, mert
tüskéi vannak – ugyanakkor ugyanolyan feltétel
nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi
korában
Második dackorszak
A kamasznak titkai vannak – Hermann Imre: „a
titok elszigetel”
Milyen is a kamasz? II.
A kamaszkor az ellentétek és szélsőségek korszaka
(szép vagyok-csúnya vagyok; zseni vagyok
semmire sem vagyok képes)
A szélsőséges megnyilvánulásaival próbára teszi a
környezetét, provokálja azt – a felnőttek ítéletei a
kamaszok felé sokkal nagyobb súllyal esnek a latba
A szélsőséges merev megoldások nem kedveznek a
személyiség fejlődésének, valamint a mindent
megengedő határokat nem szabó attitűd sem –
deviáns viselkedéshez vezethet – rugalmas
középút, párbeszéd, ésszerű kompromisszum
Milyen is a kamasz? III.
Tétova, bizonytalan – elsősorban önmagára
vonatkoznak a kételyei
Vekerdy: a kamaszkor hétköznapi kérdése: „Talán nem
is vagyok normális?”-olyan változásokat él át testében
lelkében, amely nagy feszültséggel jár
A környezet felé irányuló éles kritika, bírálja és
kritizálja a körülötte élőket sokszor igazságtalanul és
bántóan –”szemtelen”
Lusta: „élettani lustaság”-a testében végbemenő
változásokkal indokolható
„Merengés joga”-nappali álmodozás-az információk, a
belső feszültségek feldolgozásában segíti-komoly
pszichés munka
Milyen is a kamasz? IV.
Hatalmas energiák élednek a kamaszban
Virginia Satir: az átlagos tinédzser az izgatott,
erőteljes versenylovakhoz hasonlítja
Fontos, hogy a felnőttek megfelelő tartalmas
viselkedést biztosítsanak a kamasznak
Biztonságos háttér megteremtése nagyon fontos
A tekintély és az autoritás „vörös posztó” a
kamasznak
Milyen is a kamasz? V.
Szerelem – a korszak elején „önszerelem”; később
„mindenkibe” szerelmes;- a személyes,
kiválasztott, egyetlen emberhez kötött szerelem
már a kamaszkor végét jelzi
Vekerdy:”a szerelem bizonyos értelemben olyan
tükör, amelyikben önmagamat látom-a másik
emberben”
Anna Freud: amíg a kamasz változik, bármilyen
szélsőségek között is addig korának megfelelően
viselkedik
A serdülőkor jellegzetességei
Szakaszai:
Prepubertás: Előkészítő szakasz – 11 – 13 év
Pubertás: 14 – 18 év, (Nagy egyéni eltérések)
Prepubertáskor:
A közelgő serdülés testi változásai kezdenek
megjelenni, ezzel együtt a szexuális
késztetések is. A gyermek küzd ellenük.
Az érdeklődés felélénkül, mindent ki
akarnak
próbálni,
ugyanakkor
specializálódik, a tanulmányi teljesítmény
egyenetlenebbé válik.
A kortárscsoport hatása megnő. Stabil baráti
kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az
igazi együttműködésre.
A felnőtt világ számára a gyermek nehezen
hozzáférhető.
A pozitív énkép kialakulása szempontjából
fontos a gyermek erősségeinek kiemelése.
Pubertáskor:
A nagy változások időszaka, „a vihar és a
stressz korszaka”.
Intenzív, gyors testi növekedés és a
másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása.
Felnőttre jellemző testarányok, biológiai
érettség.
Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi
gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban
képesek az összefüggések feltárására, logikus
emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven
fejlődik, kreatívak
Testi fejlődés jellmezői
Gyors növekedés ( a felnőtt magasság 98% érik el a
korszak végére)
Elsődleges nemi jelleg kialakulása
Másodlagos nemi jellegek megjelenése
A serdülőkori gondolkodás jellemzői
(Keating, 1980)
Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák
keresésének képessége
Tervezés, előre gondolkodás
Hipotézisek használata a gondolkodásban
Metakogníció
A megszokás korlátait meghaladó gondolkodás
(erkölcs, politika, társas kapcsolat, az élet nagy
kérdései)
Formális műveletek szakasza (Piaget)
Egy problémán belül minden logikai kapcsolatot
módszeresen végiggondol
Lelkes érdeklődés maga a gondolkodás folyamata és az
elvont eszmék iránt
Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt
Identitás problémája
Erikson: a serdülőkor legfontosabb sorsfeladatának
tartja az identitás kialakulását
Identitáskrízis: „Ki vagyok?; Milyen vagyok?; Merre
tartok?” kérdésekben nyilvánul meg
Identitás (énazonosság tudat): egységes integrált
képpel rendelkezik önmagáról, a jövőről, képességeiről
stb.
Az identitáskrízis megküzdésének 4
típusa
1.
2.
3.
4.
J. E. Marcia (1966):
Elért identitás: ezek a serdülők már meghozták
döntéseiket a pályaválasztás, vallási vagy politikai
elkötelezettség terén. Ezeknek a választásoknak a
nyomán igyekeznek elérni kitűzött céljaikat
Korai zárás: elkötelezettnek tűnnek, de nem élték át az
identitáskrízist
Moratórium (haladék): ezek a fiatalok éppen átélik az
identitáskrízist
Diffúz identitás: ezek a serdülők nem képesek
elköteleződni, különböző szerepeket próbálnak ki.
Az érzelmi függetlenedés
Társas
kapcsolataikban a kortárscsoport
szerepe meghatározó. A szülőkkel való
kapcsolatban központi kérdés: az érzelmi
leválás, önállósodás.
Az érzelmi függetlenedés
megvalósítási lehetőségei:
Egyenrangú baráti viszony kialakulása
Kikényszerített, konfliktusos önállósulás
Túl korai önállósulás
Sikertelen önállósulás
A kortárscsoportok
jellegzetességei
Itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés,
együttműködés szabályi.
A gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói.
Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését.
Támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az
én érvényesítésére.
Fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt
a közösséghez, valakihez tartozás élményét.
Teret enged az önállóan választott intimitásnak.
Társaságot, társas stimulációt jelent.
Lehetővé teszi irányító szerep vállalását.
Elősegíti a szülőkről való leválást, a
függetlenedést.
A gondolkodás
fejlődése
Az értelmi fejlődés Piaget szerint
Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció,
akkomodáció
Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a
világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság
kialakulásával zárul
Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem
képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai
műveletek nem végezhetők.
Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció
kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció
fejlődik, oszt.
Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti
gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett
emlékezet.
SZENZOMOTOROS GONDOLKODÁS
SZAKASZA
(
0-2
év)
1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata
2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját
testre irányuló mozgások
3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon
sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a
környezetre, külsőleg orientált reakciók
4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók
koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete
5.szakasz ( 12-18.hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók,
explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére
irányul
6.szakasz ( 18-24.hó) : szimbolikus reprezentációk
megjelenése, kezdődő gondolkodás
MŰVELET ELŐTTI GONDOLKODÁS
SZAKASZA ( 2-7.ÉV)
Jellemzői :
egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni
egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a
dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja
nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ
átalakítására vonatkozó mentális szabály , mely
megfordítható)
szinkretizmus
szemléletvezérelt
ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus,
gyermeki realizmus
kollektív monológok
KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 711.ÉV)
Jellemzői :
decentrálás
képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti
kapcsolatokra is
gondolkodási reverzibilitás
konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal,
konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud
problémát megoldani helyesen)
képes műveletek végzésére : sorba rendezés,
osztályozás, kategorizálás, konzerválás
számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság
FORMÁLIS MŰVELETEK SZAKASZA
( 12.ÉVTŐL- )
Jellemzői :
hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket
módszeresen ellenőrzi
szisztematikus
kombinatorikus
absztrakt, elvont
Heteronóm erkölcs jellemzői
Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt
iránti tiszteletből fakad
szabályok, normák betartása a büntetéstől való
félelem miatt, engedelmeskedni kell!
szó szerint kell venni és betartani a szabályokat
nem lehet megváltoztatni a szabályokat
következmény etika
szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele
nincs
Jellemző a hit az igazságos világban
Autonóm erkölcs jellemzői
9 éves kortól
a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a
lényegüket
nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat
a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés
alapján
szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele
Erkölcsi
fejlődés
(
Kohlberg)
I. Prekonvencionális szint
9 éves kor alatt jellemző, a gyerekek még nem értik
a társadalmi konvenciókat, szabályokat
1. A büntetés és szófogadás orientációja
Engedelmesség és félelem: a felnőtt hatalma
kétségbevonhatatlan
A büntetés elkerülhető, ha nem keveredek bajba
2. Instrumentális, hedonisztikus orientáció
Egy viselkedés helyes, ha eszközként szolgál valaki
szükségletének kielégítéséhez
Viszonosság: te sem veszed le ami az enyém, én sem
lopok tőled.
II.
Konvencionális
szint
9-20 éves kor között, az egyén azért igazodik a
társadalmi konvenciókhoz, mert azok a társd.
szabályai
3. „ Jógyerek orientáció”
Kölcsönös interperszonális elvárások felé orientálódás
( azt tartja jónak vagy rossznak, ami másoknak tetszik,
mások megengednek vagy elutasítanak)
4. A törvény és a rend orientációja
A társadalmi rendszer fenntartásának szem előtt
tartása,emiatt a szabályokat rögzíteni kell és betartani.
kialakul a kötelességtudat, de személyes felelősséget
nem tudnak vállalni
III. Posztkonvencionális szint
5. A társadalmi szerződés orientációja
Társadalmi egyezség szem előtt tartása,
nem merev szabálykövetés
A szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak
Az egyén jogai védelmezendőek
6. Következetes erkölcsi állásfoglalás
orientációja
Adott szituban dönteni csak az összes körülmény
mérlegelésével lehet
Egyetemes elvek figyelembe vétele
Önmaga választotta etikai elvek következetes
alkalmazása