Transcript módszertan
módszertan Matematikai nevelés az óvodában Célok • A minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. • A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. • A logikus gondolkodás megalapozása, • A kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel Feladat • A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. • Sokféle tevékenység lehetőségének a biztosítása a tapasztalatszerzésre • A tevékenység szervezeti formáinak megtervezése • Komplex fejlesztés, amely a komplexitást eszközként, a matematikai, geometriai önálló fejlesztés érdekében használja. • Az iskola-alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Tevékenységi formák • utánzásos, minta-modellkövető, szabályfelismerő- és követő • az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő spontán és játékos tapasztalatszerzés, • gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, • a gyermeki kérdéseke, válaszokra adott magyarázatok, • az óvónő által kezdeményezett foglalkozások, • a különböző tevékenységi formákba ötvözött és tervezett matematikai és geometriai fejlesztések közös eleme,hogy a gondolkodás fejlesztéséhez a gyermekek környezetéből kell kiemelni a tájékozódás, az ismeretszerzés közvetlenül érzékelhető elemeit. A játék szerepe • A matematikai játékok tevékenységbe ágyazódása nemcsak az érdeklődést, a figyelem nívóját emeli, hanem az intellektuális teljesítményt is • a játék mérhetetlenül nagy eszköztárat kínál a matematikai tapasztalatok megszerzésére – – – – – – újszerűség manipulálhatóság színesség kombinálhatóság összetettség, komplexitás problémaszituációban betöltött szerep Komplex foglalkozások • Az óvodai nevelés komplex felfogása a cselekvés és gondolkodás, – az érzelem és gondolkodás – az ismeretszerzés és gondolkodás összefüggéseinek pontos ismeretét feltételezi az óvodapedagógus részéről • A komplex matematika foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire támaszkodunk. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítjuk meg. • A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Cselekedetek és következmények • Nem mindegy, hogy milyen előzetes képzete van a gyermeknek a következményekről (család és óvoda) • A rugalmasság nem mond annak ellent, hogy a nevelő a megfelelő következetességgel biztonságot nyújtó támaszként védje, segítse a gyermeket tág határok között A közlekedésre nevelés és a geometria • Szabályok a KRESZ játékpályákon (irányok, viszonyok –előtt, mögött,szemben…) • Formák felismerése, összehasonlítása • Átkelés az úttesten (jobb,bal, két pont távolsága, a zebrán lévő párhuzamosok, mérés….) Az évszakok matematikája • • • Perlai Rezsőné: Fejlesztő játékok az óvodában : különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre. – Miskolc : Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002 Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban. – Bp. : OKKER, 1999 Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana. – 3. kaid. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2002 Mennyiségi viszonyok • Magasság (szülők, testvérek, csoporttársak…) • Több, kevesebb • Gépes játék számkártyákkal Rendezési feladatok Formák felismerése • grafomotórium: egyszerű mértani ábrák, számjegyek kirakása, felépítése, rajzolása, írása • Játékok két dobókockával (számjegyek, és hagyományos), párosítás • Dobókockák egyszerű alakzatokkal, űrutazásjáték (paravánok egyszerű alakzatokkal) egyszerű alakzatokkal • Kirakó játékok („elvarázsolt kastély”) • Optikai csalódásokon alapuló játékok (párkereső más színhatással) Kitöltési hatások Logikai és stratégiai játékok Az alkalmazás fontos lépései: • játékszabály alapos megismerése • Az eszköz fejlesztő célú felhasználási lehetőségeinek feltárása, megtervezése • Előkészítés • A szabályok ismertetése • A szabály betartásának megfigyelése • Stratégiák megbeszélése • Versenyszellem fejlesztése Rész és egész viszonya • „Dobozbújócska” • „Kukac az almában” • „Hány részből áll?” • Gyümölcsök szétosztása darabolva Tervezett tapasztalatszerzés • • • • • Felkészülés, tervezés Feladatok, eszközök csoportmunka Megbeszélés Feldolgozás kreativitás Játékeszközhöz játékszabályt javasolhatnak a gyerekek Építés Szabályfelismerés, alkalmazás („Mi van a képen?”) Diszkalkulia észlelése • Akusztikus észlelés zavara: gyakran összetéveszti 6-7, vagy 7-4; • Mozgás-beszéd koordináció zavara: a számlálás, az ujjak mozgása és a beszéd nem tud működni jól egyszerre; • Globális mennyiség kialakulatlan: nem tudja ujjain megmutatni a mennyiségeket; • Szeriális emlékezet gyengesége: ujjain nem tud egyesével 10-ig számlálni; • Relációs fogalmakat nem érti, nem tudja használni: sokkevés, ugyanannyi; • Nehézséget jelent a színek, formák felismerése, megnevezése; • Megkezdett ritmikus sort nem tud folytatni;