Transcript 2013.február 11-15. „ Belebújunk maskarába” farsangi témahét NAGY CSOPORT Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény Figyelem! Figyelem! Figyelem! Figyelem! Közhírré tétetik: A farsangi mulatság most megkezdődik! Ide gyűljön apraja-nagyja, aki a maskarákat látni akarja. Aki.

2013.február 11-15.
„ Belebújunk
maskarába”
farsangi témahét
NAGY CSOPORT
Szentlőrinci Kistérségi
Bölcsöde és Óvoda
Bükkösdi Tagintézmény
Figyelem! Figyelem!
Figyelem! Figyelem!
Közhírré tétetik:
A farsangi mulatság
most megkezdődik!
Ide gyűljön apraja-nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja.
Aki itt van,
haza ne menjen.
Aki nincs itt
az is megjelenjen!
/népköltés/
Külső világ tevékeny
megismerése
- Farsang
- Farsangi fánk eredete
- Karnevál
- Játékok
- Táncmulatságok
- Vénlánycsúfolók
- Köszöntők
- Mohácsi busójárás
- Busó öltözet
- Busójárási menet
Mese, vers
„Mese, mese mátka”
- Galambos Erzsébet: Farsang ( vers)
- Osvát Erzsébet: Farsang az oviban (vers)
- Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője (vers)
- lllyés Gyula: Ilók és Mihók ( mese)
- Réce, ruca, vadliba
Ének, zene, énekes
játék
„Száll az ének szájról
szájra”
- Itt a farsang
- A karádi faluvégén
- Hopp Juliska
- Virágéknál ég a világ
- Sárga csikó csengő rajta
- Póker együttes: Itt a farsang
Matematika
Rajzolás, mintázás,
kézi munka
„Szőjünk, fonjunk
kendőt”
Játékok
Mozgás
Dramatikus elemeket tartalmazó játékok:
4.1.3. Memóriabújócska ( kapcsolat mélyítő játék)
4.1.9. Pingvinek ( együttműködést segítő játék)
- Farsangi álarcok készítése: méretek, anyagmennyiség, mérés, színek
- Lekváros linzer karika készítése: hozzávalók mennyisége, kimérés
- Farsangi dekoráció: a lampionhoz az anyagmennyiség meghatározása, formák, színek kiválasztás
- Dobozokból bohóc készítése
- Krepp papír hajtogatással bohóc összeállítása
- VÍZ 5. Vízi állatok farsangja
- Lekváros linzer karika sütése
- Álarc készítése
- A csoportszoba átrendezése
- Farsangi dekoráció: lampionok, papírlánc
- Zenés számok
- Székfoglaló játék
WIR STEHEN IM KREIS
KLOPFE, KLOPFE HAMMERCHEN
- Váltó, sor, és ügyességi versenyek
- Labdás játékok
Mozgásos játékok
4.2.
5. Fekvő bicikli
6. Ugróiskola
ES TANZEN ALLE KLEINEN LEUTE
HOCK AM HIMMEL
FARSANG
A farsang Magyarországon vízkereszttől
(január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40
napos böjt kezdetéig tart, azaz „húshagyó
keddig", vagy „hamvazószerdáig".
Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a
német "faseln": fecsegni, fantáziálni,
pajkosságot űzni szóból ered.
A farsang zajos mulatságait egy ősi
hiedelem hívta életre. A középkorban azt
hitték az emberek, hogy a tél utolsó
napjaiban - amikor rövidek a nappalok és
hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és
a gonosz szellemek életre kelnek.
Vigalommal, jelmezes karneváli
felvonulással, boszorkánybábu elégetésével
akarták elűzni ezeket
A farsangi fánk története
A legenda egy Krapfen nevezetű pék halálával kezdődik, ugyanis műhelyét
özvegyére hagyta, kinek nem volt könnyű feladata, viszont továbbra is az ő
pékségében készültek a legfinomabb és a legfehérebb kenyerek. Sokan
zarándokoltak el az ő pékségébe, hogy a finom kenyérhez hozzájussanak. Az
egyik nap a kenyerek nem készültek el időben, sokan üres kézzel, bosszúsan
távoztak a pékségből, volt, aki hangot is adott a benne rejlő feszültségnek, és
cifrákat mondott Krapfennének. A pékné kijött a sodrából, és egy darab
kenyértésztát akart az őt szitkozódó ember fejéhez vágni, de a
kenyértésztával célt tévesztett és beleesett egy lábasba, amelyben zsír
forrósodott. Természetesen a kenyértésztának nem kellett sok idő, gyorsan
aranysárgára pirult, és így született meg az első fánk, amit a bécsiek még
azóta is Krapfennak neveznek.
Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el és egyre több helyen
vált divattá, hogy farsang idején, ez a finom nyalánkság került az asztalokra.
A karnevál:
A carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a
„halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után
nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A
régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes,
álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig
megmaradt.
A hetekig tartó vígasság igazi hazája Európában Olaszország, ahol
különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a
leghíresebb népünnepek közé tartozik.
A spanyolok különösen Madridban, Sevillában rendkívül fényes
álarcos felvonulásokkal ünnepelnek.
Említeni sem kell talán a közép és dél-amerikai karneváli
felvonulásokat, amelyekre egész évben készülnek. Ott ilyenkor
legforróbb a nyár.
Játékok
A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta
ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a
hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a
szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje
tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek
megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás
szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző
játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb
lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben
az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták.
Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott
alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az
ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók
beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak,
katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek,
boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között
feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-,
ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás
alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra",
"farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára"
összpontosulnak. Keleten és északon ez néha kitolódik. Ebben az
időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a
szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az
egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi
maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos
vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi
ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány
kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók,
és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus
játékok.
Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott
valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A
mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó
fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely
felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut
megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy
"téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.
Táncmulatságok
A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a
kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor
a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a
lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki.
Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor
bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a
kalapjára.
Vénlánycsúfolók
Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar
paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is,
hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de
még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd
éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt,
ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé
letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját.
Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.
Köszöntők
Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a
jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt
megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták
biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és
szaporaságát.
Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, /
Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy
aranyosekével.
A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS
Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett,
félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva
hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető,
tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű
farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy
valóban elűzték-e a hideget?
A busó öltözet:
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid
bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női
cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az
öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a
marhakolompot.
A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A
néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított
buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a
fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás
álarc.
Honnan ered ez a népszokás?
A legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a
célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják,
hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát
szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek
ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal
végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd
hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a
gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy
minél nagyobbra nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri
viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.
Busójárási menet:
Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük.
Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a
csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás.
Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők
ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint
kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely
2-4 méteres.
A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik.
A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos
hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson
minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz
- Farsang
- Farsangi fánk eredete
- Karnevál
- Játékok
- Táncmulatságok
- Vénlánycsúfolók
- Köszöntők
- Mohácsi busójárás
- Busó öltözet
- Busójárási menet
Szemüveg álarcok
készítése
Krepp papír bohócok
Doboz bohócok
készítése
VÍZ 5. Vízi állatok farsangja
Lekváros linzer karika sütése
A karádi faluvégen…
A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lá-rom,
Leányvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom.
Száz forintért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom,
Milyen drága! mégis vesznek, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom.
A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom,
Legényvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom.
Sült krumpliért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom,
Milyen olcsó! mégsem vesznek, sej-haj, lu-lu-lulu-lárom!
Sárga
csikó
csengő
rajta
Gazdag Erzsi: Itt a
farsang
Virágéknál ég a világ
Galambos Bernadett:
Farsang
Osváth Erzsébet: Farsang
az oviban
Gazdag Erzsébet: A bohóc
köszöntője
Dramatikus
elemeket
tartalmazó játékok
4.1.3.
Memóriabújócska
( kapcsolatmélyítő
játék)
4.1.9.
Pingvinek a
jégtáblán
( együttműködést
segítő játék)
A „Brummogó”
rajzpályázat
díjazottjai
Székfoglaló játék
Illyés Gyula: Ilók és Mihók
(mese)
4.2.5.
Fekvő
bicikli
Mozgásos játékok
4.2.6. Ugróiskola
Labdás játékok
Váltó, sor,
ügyességi
versenyek
Forrás:
A nagy csoport „Belebújunk
maskarába” farsangoló témahét
tevékenységeiről készült
képanyag
Összeállította:
Lakatos Cecília
Slavonics Csabáné
Bükkösd, 2013. február 12.
Elérhetőségeink:
Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és
Óvoda
Bükkösdi Tagintézmény
7682. Bükkösd, Ságvári E. utca 3.
73/378-712