Transcript Mozgassal a fejlodesert

Mozgással a fejlődésért
MOZGÁS-TANULÁS-OKTATÁS
SPORT-SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS
1
Pécsi Tudományegyetem
Testnevelő tanár Mesterszak
Készítette: Erdeiné Békési Valéria
2011.
2
„A gyermekkor az élet talapzata.
Jó alapokra nagyszerű és pompás építmény
emelhető.”
Novarai Fülöp
Életcélunk: a gyermek, az ifjúság sporttal
nevelhetősége, ennek megvalósítása.
Egyén és életkor specifikus figyelembevételével a
sport iránti igény felkeltése, az életen át tartó
mozgás iránti vágy kialakítása.
3
BÉBIKOR
• Születéstől három éves korig a mozgásfejlődés a
legbiztosabb jele az értelmi képességek fejlődésének.
Ez az időszak az érzékszervi-mozgásos-értelmi fejlődés
szakasza, és kiemelkedő fontossággal bír a későbbi
tanulási képességek alakulását illetően.
• 10 hónapos korban mászik a gyermek. A mászás –a
keresztező mozgások révén- erős fejlesztő hatással bír,
összehangolja a jobb és bal agyfélteke harmonikus
működését, fejleszti az idegrendszert, nagyban segíti a
tanulási képességek fejlődését.
» Tündér Tanoda: mozgásfejlődés
4
1-3 év
A gyerek a sokféle és gyakori mozgással
tulajdonképpen ösztönösen fejleszti saját magát,
felkészíti agyacskáját a későbbi tanulásra.
• Az érzékszervi-mozgásos tanulás időszaka ez
(szenzomotoros intelligencia), a cselekvésbe
ágyazott gondolkodás ideje. A gyermek legfőbb
tevékenysége a játék. Mozgás és
ismeretszerzés (gondolkodás) egyszerre van
jelen, segítik egymást.
» Tündér Tanoda: Mozgásfejlődés, mozgással a fejlődésért
5
Érzékszervek bekapcsolása
6
Egyensúly, helyzetérzékelés,
testséma,figyelem
7
A fejlesztő pedagógus is legtöbbször
mozgásfejlesztéssel kezdi a tanulási
zavarokkal küzdő gyerek felzárkóztatását.
Néhány keresztbe lendítéssel percek alatt
„be tudjuk kapcsolni” magunkat és
összehangolni a két agyfélteket a
tanuláshoz.
8
ÖRÖM A MOZGÁS
Nagyon fontos és nélkülözhetetlen a
mozgástanulás szempontjából hogy a gyermek
örömét lelje a mozdulatokban, a mozgásban.
Míg a felnőttek tetteit általában az értelem
befolyásolja, a gyerekek azzal foglalkoznak, ami
megragadja és leköti őket. Így törekednünk kell
arra, hogy a gyermek örömét lelje
cselekedeteiben, feladataiban, a mozgással
egybekötött játékban.
9
Szeretek tornászni, már 4 évesen ilyen
ügyes vagyok!
10
ÓVODÁSKOR
• TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSA KIALAKUL.
• Az alapvető téri irányok (bal-jobb, fent-lent) pontos
észlelése elengedhetetlen az olvasástanulás során,
hiszen nem mindegy, hogy melyik betű „hasa” melyik
irányba fordul, hogy a betűk szára jobb vagy bal oldalon
van-e, hogy felfelé vagy lefelé kell-e húzni a vonalat egyegy betű leírása közben. Pl: d-p, b-d, b-p, t-f, n-u, stb.
• Testi fejlődése: koordinációs és kondicionális
képességek fejlesztése –az óvodapedagógusok
képzésének fejlődése kapcsán- egyre inkább beépül az
óvodai testnevelés gyakorlatába.
» Tündér Tanoda Testséma fejlesztés-fejlesztő foglalkozások
11
Az első gyermekkor (4-7 év)
• A gyermek állandóan készen áll a játékra, a mozgásra.
Motorikus tanulási képességének eredményeként
rengeteg új mozgást képes megfelelő színvonalon
elsajátítani. Javul a mozgások pontossága és
gazdaságossága. Az alapvető mozgásformákból
kialakulnak –oktatásunk során- a sajátos sportági
technikák. (pl. „magastávolugrásból” lesz a magas- és
távolugrás). Megfelelő bemutatás és szóbeli utasítás
alapján képes megérteni a globális mozgásfeladatokat. A
mozgásgyorsaság és az állóképesség jelentékenyen
fejlődik, az ízületi mozgékonyság nagy egyéni
eltéréseket mutat. Erőfejlesztésnek még nincs itt az
12
ideje. Kialakul az ismert mozgások variálása.
Sikerélmény, kitűzött cél elérése kitartással,
további motiváló erő a folytatásra.
13
A második gyermekkor (8-12 év)
• Ez az életkori periódus a serdülésig tart. Fő jellemzője a
nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus
különbségek megnyilvánulása. Az időszak első felében a
gyermek állandóan készen áll a mozgásra, a
teljesítményre való törekvése kialakul. Javul a motorikus
tanulási képesség, főleg a mozgás ritmusa. A második
felében csökkennek és szinte eltűnnek a felesleges
mellékmozgások, pontossá és gazdaságossá válnak. A
változás egyrészt a pszichés fejlődésben, a kondicionális
és koordinációs képességek javuló színvonalából ered.
Előtérbe kerül a teljesítménykésztetés, a siker utáni
vágy.
14
„A szépség vagy te, SPORT!
a testeket te formálod nemessé, elűzöl romboló vad szenvedélyeket, acéllá edzel
lankadatlanul.
Lábak, karok, törzsek összhangja és tetszetős ütem tőled való.
Bájt és erőt te fűzöl együvé,szilárddá és rugalmassá te téssz.”
Pierre de Coubertin Óda a sporthoz
15
Pubertáskor (12-18 év)
A sportágválasztás utáni motoros képességfejlesztéssel a
lehető legjobb eredmény elérése, speciális kondicionális
képesség fejlesztés. A mozgásos cselekvés komplex
kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra
irányuló tevékenység” (Bátori 1991.) A sport –mint a
motoros tanulás tartalma- cél és eszköz is a tanítástanulás folyamatában és egyben a személyiség
fejlesztésének sajátos eszköze is.
Versenysport-maximális teljesítmény-kiváló eredmény
16
A sport lehet:
•
•
•
•
Preventív (megelőző)
Regeneráló (helyreállító)
Aktivizáló (cselekvésre ösztönző)
Rekreációs (felfrissítő)
17
A sport funkciói:
• Személyiségformálás, a nevelés eszköze (pedagógiai
eszköz)
• Az egészség megőrzése, megszilárdítása, fejlesztése
(egészségsport)
• A szabadidő eltöltése, szórakozás (szabadidősport)
• Képességek fejlesztése, teljesítmények fokozása
(teljesítménysport)
• Versenyzés, vetélkedés, magas szintű teljesítmény
(versenysport)
• Csúcsteljesítmények elérése, élsport (profisport)
• Gyermekek sportolási lehetőségei, igénykialakítás,
sporttehetség kiválasztás, tehetséggondozás (diáksport,18
iskolai sport)
A sporttevékenységhez szükséges
erkölcsi tulajdonságok:
Áldozatkészség
Állhatatosság
Bátorság
Becsületesség
Önuralom
Nagylelkűség
Szerénység
Barátság
Boldogság
Együttérzés
Fegyelmezettség
Hűség
Pontosság
Rendszeretet
Felelősségtudat
Szabályok elfogadása
19
Sportolási alkalmasság:
• Alkati sajátosság, genetika
• Izomcsoportok ereje (állóképesség,
gyorsaság)
• Pszichikai állapot
• Motorikus képességek
• Technika
• Mozgás (teljesítő képesség)
20
Mönks és Knoers többtényezős tehetségmodellje (1997)
Mönks (1997) szerint a tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre. Az
egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség a
család, az iskola és a társak részéről. Más szóval: a hat faktor pozitív interakciója a
tehetség megjelenésének feltétele
Pedagógiai szemle 2007. június
Révész László – Bognár József – Géczi Gábor Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban
21
A sportágra való kiválasztás és a tehetséggondozás
Nem elég felismerni a kiemelkedő képességű
gyerekeket és a sportág felé csábítani őket, a
tehetséggondozás ennél lényegesen
nehézkesebb és hosszabb feladat. Nemcsak
edzéselméleti, élettani szempontból kell
figyelemmel kísérni az eredmények alakulását,
legalább ennyire fontos a gyerekek nevelése
is.
Révész László – Bognár József – Géczi Gábor
Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban
22
Pedagógiai szerep
Az oktatóval szemben támasztott követelmények
közül kiemelkedik a szakmai felkészültség, az
erkölcs, az általános műveltség és a pedagógiai
rátermettség. Ez utóbbin belül különbséget kell
tenni az elméleti és a gyakorlatban alkalmazott
pedagógiai képzettség között. Nem elégséges
elméleti ismeretekkel rendelkezni, azokat
megfelelően kell tudni alkalmazni.
Gombocz János (2004): A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe
23
Kommunikáció:
A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelő
és növendék között zajló interakció.
Ezt a kapcsolatot az információáramlás és a kódjelek
használata tartja fenn.
Az emberi kommunikáció szükségszerű, többcsatornás
és többszintű, legfőbb eszköze a beszélt nyelv, és
jellemzői közé tartozik még, hogy adekvát, speciális
és adott mikrokörnyezetben zajlik.
Rétsági Erzsébet – Dlugosz Krisztina (2004): A kommunikációról – különös tekintettel a testnevelés
tanítására. Iskolai Testnevelés és Sport, 20. sz. 20–24.
24
Tanulói tevékenységek:
•
•
•
•
•
•
Egy időben mindenki mozog
1 tanuló mozog, a többi figyel
2-3 tanuló mozog, a többi figyel
Nagyobb csoport mozog
A tanulók figyelnek a magyarázatra
A tanuló megszakítja a mozgást: a javítás,
magyarázatra figyel
• Csapatszellem kialakulása
25
Tanári tevékenységek:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Bemutatás
Szervezés
Javítás
Magyarázat
Ösztönzés
Nevelési célzatú közlés
Fegyelmezés
Dicséret
Kérdések-visszacsatolás
Megfigyelés
Tervezés
Szakmai felkészültség
Módszertani felépítés
Differenciálás
A gyerek érdeklődésének
fenntartása (változatosság,
sikerélmény)
Teljesítményfokozás
Munkánk menete:
• Bemutatás - szemléltetés –
magyarázat – gyakorlás –
hibajavítás – ellenőrzés –
értékelés
• Motiválás, érthető és elérhető
célkitűzés
• Személyre szabott indíttatás
• Könnyen elsajátítható feladat
• Technikai alapokra felbontott
mozgás szerkezet (képességek
figyelembe vételével)
• Testi képességeket előkészítő
gyakorlatok
• Mozgás lényegét adó mozzanatok
• Módszertani felépítés
• Dicséret
26
A sporttevékenységet oktató erkölcsi
tulajdonságai:
Pártatlanság
Következetesség
Határozottság
Bátorság
Szakmai felkészültség
•
•
•
•
•
•
Igazságosság
Felelősségtudat
Önuralom
Jóindulat
Egyéni elbírálás
A sportágat szabályzó összes szabály betartása
Egyéni életvitele, magatartása legyen követendő modell
Felelősségtudat tanítványai szakmai felkészítéséért
Emberséges bánásmód
Pedagógiai felkészültség
Edző-sportoló, tanár-diák viszony kialakítás (igényesség,
őszinteség, következetesség, bizalom)
27
Személyiségértékek
(fair play szabályai)
• Becsületesség, lojalitás és határozott, méltóságteljes
viselkedés (a méltatlan magatartással szemben is)
• A partner tisztelete
• Az ellenfél tisztelete, akár győztes, akár legyőzött (abban
a tudatban, hogy nélkülözhetetlen partner, akihez
sportbarátság fűz)
• A versenybíró döntéseinek vita nélküli elfogadása
• A győzelmet „játékkal” akarja, visszautasítva a győzelem
bármi áron való megszerzését.
• Jogtalan előny elvetése
• Közösségi magatartás
• A tulajdon megbecsülése, megvédése
• Önbecsület, sportágának hírnevének növelése
28
A hatékony tanulás jellemzői





Belső motiváció: érdeklődés, figyelem, akarat, érzelmek
Találékonyság, ötletgazdagság
Pozitív önértékelés: kudarc feldolgozása, differenciálás
Rugalmasság: különböző helyzetekhez való alkalmazkodás
Autonómia: érdeklődési köre, személyes igénye, célja
összhangban áll a tevékenységekkel.
Tanulási stílus:
 Vizuális: szemléltetés, szövegek látása, vázlatkészítés
 Auditív: tanári magyarázat, hangos tanulás
 Társas: közös tanulás (projekt módszer)
29
Projektmódszer
A projekt közösen végzett cselekvések sorozata.
Egy-egy témát diákok, tanárok komplex módon dolgoznak fel.
kooperáció
szövegértés
Fejleszthető tanulói tevékenységek:
önálló kutató munka
kreativitás
szövegalkotás szóban, írásban
lényegkiemelés
könyvtár, internet használata
kommunikációs képességek
kézügyesség, gondolkodás fejlesztése
Tervezés – megvalósítás
Honfi-Komlódi: Projektpedagógi-vezérfonal 2010.
30
Vízprojekt
Illyés Gyula Általános Iskola 2007.
31
Természetismeret, magyar-dráma, technika, informatika, ének,
idegen nyelv tantárgyak mellett a testnevelés is teret kap.
32
Rétsági Erzsébet:
Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük
A serdülőkor fontos állomás a felnőttkori életmód megalapozása szempontjából.
Kulcsszavak: egészségre nevelés, dohányzás, alkoholfogyasztás
Következtetés: jelen vannak ezek az egészséget károsító magatartásformák.
Nem tudatos az egészséges életmódról kialakult kép a serdülőkorban. A
táplálkozást és a rendszeres testedzést tartják az egészségmegőrzés
legfontosabb tényezőinek.
Testnevelés
szabadidőben végzett sporttevékenység
edzés
Feladatunk:
Több csatornán (biológia, osztályfőnöki, testnevelés órák) az egészséges
életmód témáját folyamatosan feldolgozni.
Sport iránti szeretetük, a rendszeres edzés viselkedésbe rögzült szokássá
váljék!
Magyar Sporttudományi szemle 11.évf. 44. szám 2010/4
33
„Tisztesség vagy te, SPORT!
Ha tőled jő, igaz kincs a dicséret,
mert csak derék munkával nyerhető!”
Pierre de Coubertin Óda a sporthoz
34
Sportol a család
sportszombat
A sportnak semmivel nem pótolható nevelő ereje van. A sportban
kapnak a fiatalok hiteles visszajelzést teljesítményeikről. Megtanulják
a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás
felelősségét, a konfliktustűrést- és kezelést, mindazt, aminek hiánya a
mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban fejlődik ki.
35
36
A sport a nemzet kultúrájának szerves része, a nemzeti
egészségvédelem alapvető eszköze, valamint a szabadidő
eltöltésének társadalmilag is hasznos módja.
Az állam támogatja
• a polgárok sportoláshoz fűződő jogának
gyakorlati érvényesülését
• az esélyegyenlőség eszményének jegyében
kifejtett sporttevékenységet
• a diáksportot, a szabadidősportot
• a versenysportot, az élsportot, az olimpiai
eszmét
• a fogyatékkal élők sportját
• a fair play szabályait
37
A sport a műveltségünk alapjait biztosító kultúra szerves
része: ez a testkultúra.
• Testi nevelés ( ismeretek, intézkedések,
feltételek, tevékenységek köre)
• Testnevelés (szervezett foglalkozások: óvodai,
iskolai, egyetemi, munkahelyi, lakóhelyi,
szabadidő, rekreáció)
• Sport (emberi vetélkedés, versengés sajátos
formája, jobb teljesítmények elérése, az ember
fizikai teljesítményén túl a szellemi, sakk,
műszaki segédeszközök, autó, motort,
ejtőernyő, stb., és az állatok, ló, bevonásával
szélesedtek a sportszerű vetélkedés keretei)
38
A sport társadalmi jelenség. A sportbeli mobilitás a
társadalmi mobilitás része.
• szórakoztatás, tömegek mozgatása a
versenyeken, rendezvényeken
• a média hatása a közvetítésekkel,
híradásokkal
• nézettségi mutatók, népszerűség
• motiváló tényező a sport irányába
• reklám lehetőség
• életmód-alakító tényezők (példamutatás)
39
Társadalmi jelentősége:
•
•
•
•
•
•
•
•
Növeli az ország imagát
A társadalom esélyegyenlősége
A sport, mint tevékenység és mint szórakozás
A sport, a nevelés eszköze
Versenysport: utánpótlás nevelés
Iskolai testnevelés és diáksport
Szabadidősport
Politikai funkció: nemzeti tudat kialakítás az
eredményesség által, elismerés
• Gazdasági funkció: bevételek, reklám, turizmus, stb.
40
A béke vagy te, SPORT!
A népeket egymáshoz fűző szép szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,
s más népek jellemét is éppúgy megértik,
s nagyra tartják, hogyha te tanítod őket
túlszárnyalni egymást:
Mert versenyed a béke versenye.
Pierre de Coubertin Óda a sporthoz
41
„A tekintély különös dolog:
Megszerezheti, aki nem is pályázik rá.
Megérdemelheti, aki észrevétlenül, csendben dolgozik.
Lidércként kergetheti, aki élete célját látja benne.
Kierőszakolhatja, akinek semmi ürügye sincs hozzá.”
Dr. Kerékgyártó Imre
42
Bibliográfia:
 Tündér Tanoda Gyermekfejlesztés, iskola-előkészítés otthon, onlineCsaládinet.hu
Kulcsár-Domján Rita konduktor-tanító Szórakoztató mozgástanulás
 Farmosi István-Gaál Sándorné Óvodások és kisiskolások testi és mozgásfejlődése
2007.
 Peter Hirtz-Arturo Hotz-Gudrun lugwig: Mozgáskompetenciák 2004.
 Bakonyi Ferenc: A 3-6 éves óvodások testi fejlődése, fizikai erőnléte és motorikus
szintje 1981.
 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: Tanítási-tanulási stratégiák 2009.
 Új Pedagógiai szemle 2006. szeptember Tanítási-tanulási stratégiák az
úszásoktatásban.
 HarmoNet család+otthon: Lakatos Katalin Életkorok, ajánlott mozgásformák 2006.
 Honfi-Komlódi: Projektpedagógi-vezérfonal 2010.
 Juhászné Gáspár Dorottya: A projektmódszer (Magyar Fejlesztőpedagógusok és
Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete honlapjáról
 Rétsági Erzsébet: Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos
véleményükMagyar Sporttudományi szemle 11.évf. 44. szám 2010/4
 Rétsági Erzsébet – Dlugosz Krisztina (2004): A kommunikációról – különös tekintettel
a testnevelés tanítására. Iskolai Testnevelés és Sport, 20. sz. 20–24.
 Gombocz János (2004): A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe
 Révész László – Bognár József – Géczi Gábor: Kiválasztás, tehetség és pedagógiai
értékek az úszásban 2009.
43