A pedagógia alapjai

I. előadás Bevezetés a pedagógiai alapfogalmak körébe,

A pedagógia mint tudomány

Birta-Székely Noémi

BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar

TARTALOM

1. A pedagógia alapjai tanegység ismertetése - tanári alapképzés 2. Pedagógiai alapfogalmak tisztázása 3. A pedagógia mint tudomány

1 2 3 4 5 6 7 8 A tanári alapképzés tanterve I. modul – kötelező oktatásra

Tanegységek

Neveléslélektan (1.félév)

Bevezetés a pedagógiába + Tantervelmélet (2.félév)

Oktatáselmélet + Értékeléselmélet (3.félév)

Heti óraszám

2+2

2+2

2+2 Tantárgymódszertan (4. 5. félév) Tanulásszervezés (6.félév) Tanítási gyakorlat (5,6.félév) Információs kommunikációs technológiák (6.félév) Záróvizsga (6.félév) 2+2 1+1 3 1+1

II. Modul – középiskola, felsőoktatás 1 2 6 7 3 4 5

Tanegységek Heti óraszám

Serdülők, fiatalok és felnőttek lélektana (1. félév) 2+1 Iskolai programok tervezése és szervezése (1. félév) Tantárgymódszertan és fejlesztés (2 .félév) Választható tárgyak (2 .félév) Tanítási gyakorlat (3 .félév) 2+1 2+1 1+2 3 Választható tárgyak (3. félév) Záróvizsga (4. félév) 1+2 2 hét

Tanári továbbképzés

- véglegesítő vizsga – min. 2 évre, max. 5 évre – kötelező - 2 fokozat - 1 fokozat

A pedagógia alapjai tanegység célja

• Korszerű és tudományos pedagógiai műveltség, szemlélet kialakítása. • A nevelés történeti, elméleti és gyakorlati alapjainak a megismertetése

Fejlesztendő kompetenciák • Ismeretek • Attitűdök, szerepvállalás és

elkötelezettség

• Képességek

Ismeretek , pl.

• ismeri a nevelésre és szerepére vonatkozó különböző értelmezéseket, • a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepe

Attitűdök, szerepvállalás és elkötelezettség

• demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására, • Minden egyes tanulóra, mint önmagában értékes és értékeket hordozó személyre tekint, törekszik minden tanulóban felfedezni saját értékeit, és igyekszik megérteni egyéni világukat.

Képességek

• Saját attitűdöket, nézeteket elemez a tanári szerepekkel kapcsolatosan.

• Meggyőzően, átgondoltan képes megfogalmazni: milyen tanár szeretne lenni.

• képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni.

Pedagógiai alapfogalmak

pedagógia • görög • paidagogosz - gyermekvezető

Pedagógiai alapfogalmak

pedagógia Kettős értelemben használt komplex fogalom. neveléstudomány, nevelés gyakorlati megvalósulása Neveléstudomány - vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben.

Pedagógiai alapfogalmak

pedagógia • A pedagógia olyan

társadalomtudománynak tekinthető, amely a nevelésre irányuló cselekvések értelmező megértésére és hatásaik oksági magyarázatára törekszik.

Pedagógiai alapfogalmak

pedagógia pedagógiai elmélet és

pedagógiai gyakorlat

Pedagógiai alapfogalmak

nevelés • A nevelés az emberi erőforrásokat

termelő folyamatok egyike. (Pedagógiai lexikon)

• „Nevelés alatt azok a társadalmi

cselekvések értendők, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek pszichikai diszpozícióinak rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megőrizni.” (Brezinka 1974: 95, idézi Kron 2000: 83).

Pedagógiai alapfogalmak

nevelés Azt a tudományt, mely a nevelés célját, eszközeit, a nevelői hatásokat vizsgálja, közöttük az okszerűséget megállapítja s az ide vonatkozó fogalmaknak, törvényeknek és utasításoknak rendszeres ismertetését nyújta, neveléstannak nevezik. megállapítván a nevelés lényegét, bizonyítja annak szükségességét és lehetőségét; meghatározza a nevelés célját, korlátait és eszközeit; vizsgálja a nevelés alanyát, a gyermeket és a nevelőt.

Pedagógiai alapfogalmak

oktatás • Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, főleg intézményesített átadása. • Oktatáselmélet (Didaktika) • oktatás = tanítás

Pedagógiai alapfogalmak

művelődés • olyan maradandó műveltségelemek összességét értjük, amelyek a több ezer éves kultúrák értékeiből tevődnek össze.

Pedagógiai alapfogalmak

• permanens nevelés • life-long learning (LLL) • Paul Lengrand (1970) • Kulcskompetenciák

Kulcskompetenciák

1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia

Háttéranyag

Európai Tanács. Lisszaboni Európai Tanács, 2000. március 23–24. Az elnökség következtetései. (European Council. Lisbon European Council 23 and 24 March 2000. Presidency conclusions.) www.oki.hu

A pedagógia mint tudomány

• Önállósulás -20. század • 1779, hallei egyetem, C.Trapp – első egyetemi tanszék – 20. sz. eleje analitikus, egymástól elkülönülő irányzatok – 20. sz. Vége irányzatok integrálódása • interdiszciplináris tudomány

Pedagógiai tudományterületek

• Pedagógiai antropológia • Neveléstörténet • Iskolapedagógia • Didaktika (Oktatáselmélet) • Tantárgypedagógia (Szakmódszertan) • Gyógypedagógia • Szociálpedagógia • Andragógia • Médiapedagógia • Összehasonlító pedagógia, stb.

A pedagógia kooperációs hálózata

• Filozófia • Teológia • Pszichológia • Szociológia • Antropológia • Orvostudomány • Politikatudomány • Etnológia • Biológia

21. Századi elvárások az iskolával szemben

1. Nem stabil és állandó tudástartalmakat közvetít, hanem a tudásszerzés folyamatosságára helyezi a hangsúlyt.

2. Olyan képességeket, készségeket alakít ki és fejleszt, amelyek az egész életen át való tanulásra készítenek fel.

3 .

21. Századi elvárások az iskolával szemben

Tények, adatok tömege helyett, ami a memóriát veszi igénybe, a magas szintű tudásreprezentációkat hozza működésbe, tehát gondolkodni, értékelni és dönteni tanít meg.

21. Századi elvárások az iskolával szemben

4. Teret enged az egyénileg megalapozott tudásnak, megmutatja azokat a tanulási módszereket, amelyek az önálló gondolkodást, az információk értékelését és hatékony felhasználását lehetővé teszik (Bárdossy és mtsi. 2002. 98.).

A modern pedagógiai kutatás és elméletalkotás

1. A társadalmi befolyásoló tényezők által irányított szociális cselekvés makroszociális szintje. 2. Az interperszonális kölcsönhatások mikroszociális szintje. 3. A cselekvő egyénben kialakuló szabálytudat intraperszonális szintje (Kron 2000).