Transcript a gyakorlati képzés dokumentumai

Pedagógusképzést segítő szolgáltató
és kutatóhálózatok kialakítása
TÁMOP 4.1.2-08/1/B
A gyakorlati képzés
dokumentumai
3. pécsi konzultáció
Dombiné Borsos Margit
2011.05.13.
A témacsoport feladatai
Az eddig elkészült – a gyakorlati
képzéssel kapcsolatos dokumentumok
• áttekintése,
• egységesítése,
• ajánlás készítése közösen
használható anyagokra.
Részt vevők, kapcsolattartók
Dombiné Borsos Margit
(Pécs)
Magyar István
(Eger)
Dr. Vargáné Csatáry Tünde
(Debrecen)
Szarka Emese
Budapest, ELTE
Kubinger-Pillmann Judit
Pannon Egyetem
Nehézségek
•
•
•
•
Kapcsolattartás – e-mail, ELTE felülete.
Leterheltség.
Kevés helyről érkezett anyag (ELTE,
EKF, PTE)
Az anyagok jellemzői
1. Készek, kerek egészet alkotnak,
2. Vegyesek – pedagógiai stratégiát, koncepciót
tekintve.
3. Részben már használatban vannak, illetve
használatra készek.
Javaslat: az anyagokban található óraelemzési
szempontsorok, értékelési szempontsorok
kerüljenek egy közös gyűjteménybe pl. a
regionális együttműködés honlapján,
amelyhez a mentorok hozzáférnek, és saját
pedagógiai koncepciójuk, tanítási stratégiájuk
alapján választanak belőle a munkájukhoz.
Továbblépés: új területek
keresése, ahol megvalósulhat
az érdemi együttműködés
A gyakorlati képzés kulcsa: a mentor
• a mentorok támogatása - segédanyagokkal
• ELTE anyagában: STEP 21 modell - tanóra
diagnosztika és pedagógus értékelés.
Ötletem: A modell felhasználhatósága a
tanárjelölt értékelése során…?
M. Nádasi Mária javaslata: a mentorok
kiválasztásának és értékelésének egyik
módszere lehet - probléma: a STEP 21 nem
a pedagógus kompetenciák alapján
dolgozik.
Monoriné Papp Sarolta délutáni ismertetője
Elkészült anyagok
• Előzetes várakozások, belépő nézetek
feltárását segítő kérdéssor.
• A Tevékenységtükör kiegészült a
mérnöktanárokra vonatkozóan.
• Portfólió tervező és ellenőrző táblázat.
• Tervező mátrix (kompetenciákhoz
kapcsolható tanulási eredményeken)
• Kooperatív órák tervezésére,
megfigyelésére alkalmas sablon
• Szakmai önismereti/önreflexiót segítő
kérdéssor a mentor számára
Előzetes várakozások, belépő
nézetek feltárását segítő
kérdéssor.
•
•
•
•
•
•
•
•
Milyen hatások következtében választotta a tanári
pályát (személy, esemény, elképzelések, stb.)?
Milyen élmények, tapasztalatok erősítették vagy
bizonytalanították el az eddigi tanulmányai során?
Milyen pozitív várakozásai vannak az egyéni iskolai
gyakorlata megkezdése előtt?
Vannak-e félelmei a gyakorlat lefolyását,
sikerességét illetően, és melyek ezek?
Mit vár el mentortanárától?
Mire számít a tanulók részéről?
Van-e határozott terve arról (és ha igen,
részletezze), hogy a pedagógus mesterséghez
kapcsolódó elméleti ismeretei, tapasztalatain alapuló
elképzelései, nézetei közül melyeket akarja majd
kipróbálni a gyakorlat során?
Milyen benyomásokat gyűjtött az iskoláról az első
napon? (Környezete, épület, felszerelés, gyerekek,
tanárok, stb.)
Tevékenységtükör
• Kiegészült a mérnöktanár
speciális feladataival
• Művésztanárok – nem érkezett
kiegészítés
Tervező mátrix – hallgatóközpontú
megközelítésben
Mely pedagógusi kompetenciák szorulnak fejlesztésre?
(a tanárjelölt kompetencia térképe alapján)
Mit kell a hallgatónak elérnie, és hogyan kell bebizonyítania,
hogy az adott tudástartalmakat birtokolja?
(Tanulási eredmények megfogalmazása –
a tanulási célok, elvárások világosak,
a hallgató arra összpontosíthat, ami fontos.
Milyen utat, módot, lehetőséget ajánl
a tanulási eredmények elérése érdekében a mentor,
és hogyan értékeli azokat?
K 1 - A tanuló
személyiségének fejlesztése
az egyéni igényekre és
fejlődési feltételekre
tekintettel elősegíteni a
tanulók értelmi, érzelmi,
testi, szociális és erkölcsi
fejlődését, a demokratikus
társadalmi értékek, a
sajátos nemzeti
hagyományok, az európai
kulturális és az egyetemes
emberi értékek
elsajátítását;
Egyéni fejlesztési terv
(SNI, tehetség,
részképesség zavar,
stb
Tanuló
személyiségének
bemutatása önálló
vizsgálattal
K 2 - Tanulói csoportok,
közösségek alakulásának
segítése, fejlesztése
Képes a tanulói
közösségekben rejlő
pedagógiai
lehetőségek
kihasználására, az
egyének
közötti különbségek
megértésének
elősegítésére, az
interkulturális nevelési
programok
alkalmazására, az
együttműködés
készségeinek
fejlesztésre;
•Szociális kompetenciák
fejlesztésének, iskolai
gyakorlatának
bemutatása (iskolai
dokumentumok elemzése,
összehasonlítása a
gyakorlattal)
Empirikus vizsgálat
csoportok
szerveződéséről
Iskolai
konfliktushelyzetek
értékelő elemzése
Nevelési
eredményvizsgálatok
tapasztalatai
K 3 - A pedagógiai folyamat
tervezése
pedagógiai munkáját a
feltételek árnyalt
elemzése alapján
átfogóan és
részletekbe menően
tudja megtervezni,
képes tapasztalatait
reflektív módon
elemezni és értékelni;
 PP, HT ismerete
 Intézménybemutatás,
intézményi
önértékelésben való
részvétel anyagai
 Saját innovációs
tevékenység
bemutatása
 Nevelési és oktatási
folyamatok tervezését,
szervezését
dokumentáló
anyagok(foglalkozáster
v, ünnepség
forgatókönyve,
projektterv, stb.)
K 4 - A szaktudományi tudás
felhasználásával a tanulók
műveltségének, készségeinek és
képességeinek fejlesztése
az adott
szakterületen
szerzett tudását
tantervi,
műveltségterületi
összefüggésekbe
képes ágyazni, stb.
 Egy választott taneszköz
elemzése
 Saját készítésű taneszköz
ismertetése
 Szemléltető anyagok
 Projektterv készítése
 Prevenciós program
 Szakköri foglalkozások
tematikus terve,
foglalkozásterv
 Szabadidős programok
terve, megvalósításának
dokumentálása, reflexiókkal
K 5 - Az egész életen át tartó
tanulást megalapozó
kompetenciák hatékony
fejlesztése
Képes a kereszttantervi
kompetenciák, különösen
az olvasás-szövegértés,
információfeldolgozás, a
tanulási szokások és
készségek, az alapvető
gondolkodási műveletek,
a problémamegoldó
gondolkodás folyamatos
fejlesztésére,stb.
 Tanulás-módszertani
segédanyagok gyűjtése,
összeállítása,
kipróbálásának
tapasztalatai
 Pályaorientációs
programok
 Kérdőíves motivációs
vizsgálat
 IKT használata az
oktatásban
K 6 - A tanulási folyamat
szervezése és irányítása
képes változatos
tanítási-tanulási
formák kialakítására,
a tudásforrások
célszerű
kiválasztására, az új
információskommunikációs
technológiák
alkalmazására,
hatékony tanulási
környezet
kialakítására;
 Önállóan összeállított
tematikus terv
 Gyakorlati,
módszertani
tevékenység
dokumentálása
(óravázlat, csoportos
együtt tanuláshoz
instrukciók, IKTeszközök használata,
csoportalakítási
reflexiók, stb.)
 Szakmai gyakorlatról
értékelések
mentortól,
évfolyamtárstól
K 7 - a pedagógiai értékelés
változatos eszközeinek
alkalmazása
Képes a tanulók fejlődési
folyamatainak,
tanulmányi
teljesítményeinek és
személyiségfejlődésének
elemző értékelésére, a
különböző értékelési
formák és eszközök
használatára, az
értékelés
eredményeinek
hatékony alkalmazására,
az önértékelés
fejlesztésére
Belső értékelés:
 Szaktárgyi értékelés
 Mérés-értékelés intézményi
gyakorlatának ismertetése
 Saját mérő-értékelő lap
kialakítása
Külső értékelés:
 Országos kompetenciamérés
intézményi hasznosításának
bemutatása
 Érettségi vizsga tapasztalatai
 A mérések ismertségének
vizsgálata interjú vagy kérdőíves
módszerrel szülők, diákok,
pedagógusok közt
K 8 - szakmai
együttműködés és
kommunikáció
Képes a tanulókkal, a
szülőkkel, az iskolai
közösséggel, a
társszervezetekkel és
kutató-fejlesztő
intézményekkel
történő
együttműködésre, a
velük való hatékony
kommunikációra;
• Dokumentumelemzés
(IMIP)
 Együttműködés
formáinak bemutatása
 Intézményi
kapcsolattartás
különböző formái
 A világhálón kialakult,
a diákok által
létrehozott
közösségek
sajátosságainak
vizsgálata
K 9 - szakmai fejlődésben
elkötelezettség, önművelés
Képes a munkáját segítő
szakirodalom folyamatos
követésére, önálló
ismeretszerzésre,
személyes
tapasztalatainak
tudományos keretekbe
integrálására, a
neveléstudományi
kutatások fontosabb
módszereinek, elemzési
eljárásainak
alkalmazására, saját
munkájának
tudományosan
megalapozott eszközöket
felhasználó értékelésére.
 Innovációk az
intézményben –
esettanulmány készítése
 A hallgató innovációs
tevékenységének
bemutatása
 Szakirodalmi áttekintés
reflexiókkal
 Egyéni szakmai fejlődési
terv
Köszönöm a figyelmet!