Transcript Portfólió bemutatásaKN

Portfólió bemutatása
Készítette Kovács Nándor
KONRACB.PTE
Mi a portfólió?
„A portfolió olyan dokumentumok gyűjteménye,
amelyek megvilágítják valakinek egy adott
területen szerzett tudását, jártasságát,
hozzáállását”
(Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993)
Mi a célom a portfóliómmal?
A tanári kompetenciáim meglétének bizonyítása
A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának
gyakorlása során alkalmas:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
a tanulói személyiség fejlesztésére
tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére
a pedagógiai folyamat tervezésére
a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének,
készségeinek és képességeinek fejlesztésére
az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony
fejlesztésére
a tanulási folyamat szervezésére és irányítására
a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására
szakmai együttműködésre és kommunikációra
szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre
Portfólióm felépítése
A portfóliómat 5 részből állítottam össze:
1. Bevezető, bemutatkozó esszé
2. Óraterv
3. Iskola, mint tanulási környezet:
A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja
4. Szakcikk összegzése értékelés
Csapó Benő: Az iskolai tudás
5. Esszé
Az informatika és a pedagógus kapcsolódó szerepei, az IKT
által biztosított lehetőségei
6. Összegzés
1. Bevezetés, bemutatkozó esszé
 Bemutatkozás



Visszatekintés saját szakmai fejlődésemre
Szakmai fejlődésem állomásai
Az esszében bemutatkozom, leírom a tanári pályám során
a pedagógiához, az informatikához kapcsolódó
tanulmányaimat, szakmai fejlődésem állomásait . Ezekkel a
következő kompetenciáimat fogom alátámasztani:
8. szakmai együttműködésre és kommunikációra
9. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre
Óraterv
A tanítási gyakorlatom elemzése, reflexiók
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az óra helye, célja,
A tananyag tartalma, terjedelme megfelelt, e a tantervi
követelményeknek?
Milyen készségeket, képességeket igyekeztem fejleszteni?
Mik voltak a nevelési célok és azok megvalósultak-e?
Motiválás
1. A tanuló személyiségfejlesztése
Tanulásszervezés
2. Tanulói csoportok, közösségek
Differenciálás
alakulásának segítése, fejlesztése
Megvalósultak-e a következők:
3. A pedagógiai folyamat tervezése
4. A szaktudományi tudás felhasznáTanulói önállóság
lásával a tanulók műveltségének,
Egyéni korrekció
készségeinek és képességeinek
Felzárkóztatás
fejlesztésére
5.
Tehetséggondozás
6. A tanulási folyamat szervezése és
Saját munkám értékelése
irányítása
7. a pedagógiai értékelés változatos
eszközeinek alkalmazására
Iskola, mint tanulási környezet:
A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja
Az iskolám „Egész-ség” programjának a bemutatása:
I. Bevezetés, a témaválasztás indoklása
II. Az anyaggyűjtés módszere
III. Az egészség fogalma
IV. Az egészségnevelés alakulása a magyar iskolarendszerben
V. Az iskola szervezetfejlesztési törekvései, a program előzményei
VI. A mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés létrejöttének közvetlen
előzményei
A szülők és a tanulók elvárásai
A pedagógusok elvárásai
VII. Az „Egész-ség” program leírása
Céljaikat a következőkben fogalmaztuk meg:
A program fő fejlesztési területei
Az alkalmazott módszerek
VIII. Az „Egész-ség” program rövid krónikája
VIII. A mentálhigiénés szervezetfejlesztés eredményei
A tanulói személyiség fejlesztése:
1.kompetencia
A program legfontosabb célja a mentálhigiéné nevelése. A
fejlesztési területek e cél megvalósítása érdekében kerültek
kidolgozásra. A lelki egészségnevelést szolgálja a helyes
önismeret, pozitív énkép, önértékelés fejlesztése,stressz
kezelési technikák megtanítása, a döntéshozatal fejlesztése.
A szociális fejlődést segíti elő az erőszakmentes konfliktus-kezelési
technikák elsajátítatása és a hatékony kommunikáció. A
fizikális egészség alapja az előző kettő, de az egészséges
életstílusok megismertetése is ezt szolgálja.
Az egészség a legfontosabb emberi értékek egyike.
Értékrendünkben kiemelt szerepet játszik. Így a tanulók
személyiség fejlesztésén belül a program az értékrend
alakítását is szolgálja.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának
segítése, fejlesztése:
2.kompetencia
Az egészségnevelési program egyik célkitűzése a személyi
környezethez való pozitív viszony, amely megvalósítását a személyiségfejlesztés területén már említett helyes
önismeret, pozitív énkép, kommunikáció és kooperáció
kialakítása szolgálja.
A program módszerei a közvetlen élményen , tapasztaláson
alapuló, csoporton belüli együttműködésre épülő munkaformák is ennek a kompetenciának a fejlesztését szolgálják.
A pedagógiai folyamat tervezése:
3.kompetencia
A szervezetfejlesztés során a pedagógiai folyamat tervezésének
lépései nyomon követhetőek.
- Az iskola működésében, a társadalomban tapasztalt problémák
feltérképezése kérdőívek segítségével.
- A tapasztalatok összegyűjtése, helyzetelemzés készítése.
- A helyzetelemzés alapján a problémák azonosítása, a pedagógiai
eljárások kidolgozása, tervezése.
- A terv megvalósítása, a tapasztalatok naplózása.
- Tanévenként az összegyűjtött tapasztalatok felülvizsgálata
szükséges módosítások elvégzése, a program módosítása.
- A 10 év pedagógia tapasztalatainak átfogó elemzése, korrekciók
a programban.
Szakcikk összegzése reflexiók
Csapó B.: Az iskolai tudás c. könyve
Iskolai és hasznosítható tudás: a természettudományos
ismeretek alkalmazása c. fejezet reflektív feldolgozása
Csapó Benő: Az iskolai tudás.
Osiris, Budapest, 2. jav. kiad. 2002. , 4. fejezet:
5.
9.
szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre
az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák
hatékony fejlesztésér
Esszé: Az informatika és a pedagógus kapcsolódó
szerepei, az IKT által biztosított lehetőségei
1.
2.
3.
4.
5.
5.
6.
7.
Az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismeretek:
Az IKT eszközök kiválasztása
Számítógéppel segített tanulási órák tervezése és
végrehajtása
Az IKT használata információszerzésre és tanulásra,
értékelésre:
Az informatikai kultúrával kapcsolatos társadalmi etikai,
jogi és egészségügyi szabályok ismerete és betartása:
az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák
hatékony fejlesztésére
a tanulási folyamat szervezésére és irányítására
a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására
Összegzés
Kompetenciák
I. fejezet
II. fejezet
III. fejezet
1.
x
x
2.
x
x
3.
x
x
4.
x
5.
x
6.
x
x
7.
x
x
8.
x
9.
x
VI. fejezet
V. fejezet
x
x
x
x
x
Vázolja fel az iskolai egészségnevelés
koncepcionális kereteit!
 Az egészség több, mint a betegség hiánya
 WHO: „az egészség a teljes fizikai, mentális és
társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy
fogyatékosság hiánya”
 Az iskolai egészségnevelés alapvető feladata, hogy a
felnövekvő nemzedékeket intézményesen is készítse
elő egészségmagatartásuk formálására, jövendő
életminőségük alakítására, megőrzésére.
Az egészségfogalom részei
 Mozgás
 Táplálkozás
 Eü.-i szokások
 Élvezeti szerek
Az egészségfogalom dimenziói (Meleg Csilla)
A lelki egészség kedvező folyamatai valamennyi dimenzió esetében az
egészségesség irányába mutató törekvéseket hívnak elő, míg a lelki
egészség megbomlása a többi dimenzióban is az egészség szempontjából
kedvezőtlen tüneteket vagy tünet együtteseket eredményez .
A lelki egészség
A lelki egészség tartalma rendkívül sokrétű.
• megküzdési képesség
• a feszültségek és a stressz uralásának képessége,
• megfelelő énkép és önazonossági érzés, önértékelés,
• önfejlesztés és a fejlődés képessége, változási képesség,
• a társas támogatások igénybevételének képessége.
Tudor (1996)
•
•
a társas viszonyok és az ezekkel kapcsolatos egyéni
képességek
a tapasztalatból tanulás képessége
Doku (1997)
Asszertivitás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén
önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az
egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és
bizalom.
„Egész-ség” program
Az egymástól különálló egészségtartalmak nagyobbik részének különböző
vonatkozásokban ugyan, de meg lehet találni a tantárgyi megfelelőit.
A fizikai aktivitás a testnevelés órák gyakorlatában,
• a táplálkozás,
• az egészségügyi szokások,
• az élvezeti szerekkel kapcsolatos problémák
pedig különböző tantárgyak anyagában kapnak helyet.
A lelki egészség tartalma azonban nem engedi meg a
tantárgyiasítást.
Ha tehát az iskola a testi-lelki tartalmakat együttesen tartalmazó
egészségnevelést kíván folytatni, akkor járható útként az egész
iskolát átfogó nevelési rendszerbe való integrálás kínálkozik.
Ismertesse mindazokat az oktatásszervezési és módszertani
teendőket, lehetőségeket, amiket egy informatika tanár tud
tenni az „Egész-ség” program további sikere érdekében
A tanuló készségeinek, képességeinek fejlesztése növeli az a
megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást.
A feladatom értékálló, hasznosítható képességek nyújtása.
Önismeret - Reális énkép kialakítása
(objektív értékelés, dicséret stb.)
Kommunikációs készségek képességek fejlesztése:
(kooperatív oktatási forma használata)
Tanulók megismertetése a kommunikáció történetével,
fajtáival
Tanulók megismertetése a IKT felhasználási lehetőségeivel
( az információ megszerzésének lehetőségeivel: inf. keresésével,
könyvtárak, adatbázisok stb. elérésével használatával )
Az LLL-hez szükséges kulcskompetenciák nyújtása
(WEB 2., Google eszközei, közösségi terek használata, szakmai
blogok fórumok ismerete, a hálózat alapú tanulás alapjainak a
lerakása)
Egészségnevelési ismeretek átadása
Mivel az egészségnevelés módszerei az egész iskolát áthatják,
minden tanórán előkerülhetnek
Egészséggel kapcsolatos ismeretek begyűjtése feldolgozása
inf. órán pl. excel feladatokban:
•
•
•
Napi szükséges kalóriabevitel
Ételek kalóriatartalma
Gimnáziumban: alkoholszint kalkulátor
Környezetvédelem
Tanári példaadás
Hiteles személyiség (kongruencia)
Bár nem vagyok o.f. általában sikerül olyan kapcsolatot kialakítani
a diákjaimmal, ami ugyan nem foglalja magában a Facebookos
visszajelölést, de különböző, problémáikkal bizalommal
fordulnak hozzám.
Technikai feladataim:
 Az IKT eszközökhöz való hozzáférés biztosítása
 Ergonómiailag megfelelő tanulási környezet kialakítása
 Az „Egész-ség” programunk folyamatos fejlesztésében,
szülői, tanulói, tanári igényekhez való alakításában
fontos szerepet játszó kérdőívek elkészítésének ,
kiértékelésének megkönnyítésében. (Google űrlapok
segítségével pl.:http://bit.ly/eI48zz )
Mit értünk konnektivizmus alatt, illetve ez az elmélet,
hogyan kapcsolódik, kapcsolható az V. fejezetének
IKT témaköréhez?
A konnektivizmus
 a behaviorizmust,
 kognitivizmust
 és konstruktivizmust
követő tanuláselméleti áramlat.
A digitális korszak tanuláselméleteként is szokás emlegetni,
George Siemens és Stephen Downes kutatók nevéhez köthető
fogalom. A hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazásaként is felfogható. A WEB 2.-es technológiák elterjedésével
született.
Jellemzői:
 A tanulás és a tudás a vélemények





különbözőségében rejlik.
A tanulás egy olyan folyamat, melynek során a
specializált csomópontokat információforrásokhoz
kapcsoljuk.
A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb,
mint a meglévő tudásanyag.
A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanulunk.
Korunk alapkészsége, hogy különböző területek,
gondolatok, fogalmak között összefüggéseket
vegyünk észre.
A naprakész tudás a célja minden konnektivista
tanulásnak.
4. fejezet Az IKT használata információszerzésre és
tanulásra:
A tudást nem megszerezzük, hanem létrehozzuk, ezt
kell tudatosítani!
Azáltal, hogy elolvassuk az adott cikket, leírást, még
nem fogunk érteni a kívánt területhez.
Az elmélyüléshez tudásszervezésre van szükség:
vissza kell osztanunk azt, amit erről gondolunk,
tartalmat kell formálnunk, hogy a fejünkben
összeálljon a kép.
A tudáshoz tehát a következő lépések ismétlése
szükséges:
• Olvasás
• Alkotás (írás)
• Megosztás
Olvasás
Egy információ két tényező által válik tudássá:
• illeszkednie kell a meglévő tudáshálóhoz
(asszociáció!!)
• rövid időn belül meg kell erősíteni, hogy
stabilizálódjon (ismételni, újraalkotni, új
kontextusba helyezni!)
Alkotás (írás):
A tudás hálózatalapú: attól sajátítunk el egy ismeretet,
hogy beépítjük a saját tudáshálónkba azt. Beépíteni
valamit csak aktív hozzáállással lehet. Elárasztanak
az adatok, a haszontalan információk bennünket,
melyből akaratlagosan kell kiválasztanunk azt, amire
szükségünk van; célirányosan kell felépítenünk a
tudáshálónkat az érdeklődésünknek megfelelően.
Az olvasott információk roppant sokféle médiumon
jutnak el hozzánk. A webes platformon ez többnyire
cikket, prezentációt, gondolattérképet, videót, blog
bejegyzést, fórumhozzászólásokat jelent.
Megosztás:
A tudás tapasztalat. Képtelenség minden területen
otthonosan mozogni, így óhatatlanul szükséges
mások tapasztalataira is támaszkodni. Ahhoz, hogy a
legtöbbet profitáljunk egy-egy közösség
tudásanyagából, mindenekelőtt aktív részesévé kell
válnunk az adott közösségeknek.
Minél többet osztunk meg a többiekkel, és minél inkább
odafigyelünk arra, hogy olvasható és felhasználható
legyen az általunk szervezett tudásanyag, annál
többet profitálhatunk a közösségből.
Megosztás, profitálás kérdése
Logikailag furcsa: Mi osztunk meg, mi nyújtunk valamit,
mégis mi profitálunk belőle a leginkább.
Miért van ez mégis így?
Mert a közösség skálafüggetlen hálózatként működik,
melyben az egyes személyek képezik az egyes
csomópontokat, az élek pedig az adott tudásanyag
szempontjából releváns kapcsolatokat.
Minél több ilyen éllel bírunk, annál meghatározóbb
szerepet játszunk a hálózatban, annál nagyobb
hatást gyakorolunk az adott tudásanyagra.