MAG ? Kompetencia alapú oktatás A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egysége Mit tanultunk a MAG projektből? pozitív szemléletet rugalmasságot kooperatív technikák egyéni bánásmódot szemléletváltozást osztályterem átalakítását személyiségfejlesztést új módszereket irányító szerepet új munkaformákat A kompetencia Latin eredetű szó  alkalmasságot,

Download Report

Transcript MAG ? Kompetencia alapú oktatás A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egysége Mit tanultunk a MAG projektből? pozitív szemléletet rugalmasságot kooperatív technikák egyéni bánásmódot szemléletváltozást osztályterem átalakítását személyiségfejlesztést új módszereket irányító szerepet új munkaformákat A kompetencia Latin eredetű szó  alkalmasságot,

MAG
?
Kompetencia
alapú oktatás
A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi
eszköztára és tanulási környezetének egysége
Mit tanultunk a MAG projektből?
pozitív
szemléletet
rugalmasságot
kooperatív
technikák
egyéni
bánásmódot
szemléletváltozást
osztályterem
átalakítását
személyiségfejlesztést
új
módszereket
irányító
szerepet
új
munkaformákat
A kompetencia
Latin eredetű szó  alkalmasságot, ügyességet fejez ki, valaminek
az együttes jelenlétét, összetalálást.
Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos
szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb
emocionális tényezők.
„A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet,
amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon
alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki
magában.”
(Coolahan)
Mi a kompetencia és a MAG lényege?
tudás + képességek + attitűdök
ismeretek
alkalmazás
A kompetenciafejlesztés
feltételei
ismeretátadás
ismeretbe ágyazott
képességfejlesztés
túlméretezett
tananyag
reális
tananyagmennyiség
pedagógusközpontú,
egységes módszertan
tanulóközpontú,
differenciált módszertan
passzív tanulói magatartás
tevékeny tanulói magatartás
Miért?
Tudáskoncepció változása
„Az iskola az iskolának, vagy a valós életnek készítse fel
a gyerekeket?”
Képes-e élete folyamán akár többször is képessége, tudása,
tanulása által megújulni, az adott élethelyzeteknek
megfelelni?
Ezért nem mindegy, hogy az iskolai nevelés
és oktatás milyen alapkészségekre,
képességekre készített fel.
Általános alapelvek
Valóságos tanulási környezet
Gyermekközpontúság
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Értékelés
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képesség- és személyiségfejlesztés
Új típusú tanári attitűd
Tevékenységközpontú tanítás-tanulás megvalósítása
Életkori sajátosságoknak megfelelő szinten.
Élményszerű helyzetek teremtésével.
A tanulók önállóan szerezhetnek tapasztalatokat.
Maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és
összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le.
Korábbi
tapasztalataikat,
alkalmazhatják.
ismereteiket
és
készségeiket
Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák
egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják
védeni érvekkel és meg tudják vitatni.
Érdekességek
A „hagyományos”, frontális órák 80%-ában a tanár beszél. Egy gyerekre egy órán 1820 másodperc jut. (John Goodland, 1984)
Százból 26 gyereket tekinthetünk minden fejlettségi szempontból „negyedikesnek”. A
többiek vagy előrébb, vagy hátrébb tartanak bizonyos készségek, képességek
fejlődésében. (Varga Tamás: A kivételesek vannak többen, 1972)
Az osztályban folytatott pedagógiai munka nagyjából ugyanolyan mértékben képes a
tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatással van fejlődésükre családitársadalmi hátterük.
(Kertesi–Kézdi, Általános iskolai szegregáció – okok és
következmények MTA, 2004)
Ha két hasonló adottságú nyolcéves gyermek más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a
másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint
50 százalékponttal eltérhet egymástól. (McKinsey-jelentés, 2007)
Tanulásszervezési módok, munkaformák,
oktatási módszerek
páros
munka
részben egyénre
szabott munka
teljesen egyénre
szabott
csoportmunka
munka
témahét
kutatómunka
rétegmunka
moduláris
oktatás
projekt
IKT-val
támogatott
órák
frontális
osztálymunka
tantárgytömbösítés
műveltségterület
tantárgyi bontás
nélkül
Miért hatékonyabb?
Nő az egymásrautaltság érzése egymás iránt.
Nő az egyéni felelősség.
Együttműködési készséget alakít ki.
Egyenlő részvétel.
A MAG, mint adaptív oktatás jellemzői
A pedagógus
 különböző szinteken adja ki a feladatokat.
 alkalmazza az adaptív tanulásszervezés módszereit és a
kooperatív technikákat.
 elfogadja a tanulók különböző megoldási javaslatait, és bíztatja is
erre a diákokat.
 csoportalakítási módszerei széleskörűek.
 úgy dicsér, hogy mindenki hallhassa az osztályban.
 úgy javítja a hibákat, hogy csak az hallja, akit érint.
 megtanítja a kultúrált véleményalkotást.
 hangulatjelzőt használ.
 ösztönzi diákjait, hogy egymást is figyelmeztessék, ha megsértik a
közösen alkotott szabályokat.
A tanulók
 különböző feladatok közül választhatnak.
 önállóan is alkothatnak csoportokat.
 választott párokban is dolgozhatnak.
 adhatnak egymásnak feladatokat.
 maguk is javíthatják munkáikat.
 Az elvégzett feladatokat a tanulók maguk is értékelhetik.
Módszerekből szemezgetve
Munkaasztal – munkatábla
Beszélj egy percig!
Forrószék
Tudós klub
Rétegezett feladatátadás
Számozott kobakok
GÖMB
Kínáló polc
Pókháló – süni – napraforgó
Tanulmányi szerződés
Meselánc
Kíváncsi kocka
Jelzőlámpa
Mozaik
Történetkeret
Történettérkép
Logikai térkép - gondolattérkép
Történetpiramis
Fejlesztő értékelés és eszközei
1. Mit értékeljünk?
A diákok tanulási folyamatát egyéni beszélgetések során.
Alakítsunk ki közös szabályokat a társas együttlétre, s ezek képezzék
az értékelés részét!
Készítsünk egyéni fejlődési tervet a tanulók teljesítményére építve!
A közös fejlesztési célokat T-kártyával!
2. Miért értékeljünk?
Cél a a tanulói fejlődés ütemének megismerése, elemzése.
A pedagógus elsősorban ne minősíteni akarjon, hanem tanulási
utat tervezzen.
Alkalmazzunk az egyéni tanulási mód megismerésére szolgáló
technikákat, ötleteket!
Szervezzünk szülői klubokat, szülői fórumokat!
Használjunk tanulási naplót!
3. Ki értékelje a tanuló teljesítményét?
Csoportos értékelés.
Önértékelő kártya használata.
A társak értékelése
ellenőrző listák
segítségével.
Közös munkák
értékelése a
foglalkozások végén.
4. Hogyan értékeljünk?
Hangulatjelző
Olvasási napló
„Jelzőlámpa”
Témazáró teszt –
tanulói kérdésekből
összeállítva
Mit kínálunk a jó gyakorlat átvételekor?
Adaptív tanulásszervezésű bemutató órákat.
Új tanulási módszerek bemutatását.
Módszerekhez kapcsolódó eszközök bemutatását, közös elkészítését.
Szabadidős programokat az adaptivitás szellemében.
A tapasztalatok átadására szolgáló dokumentáció elkészítését.
További információk:
www.nki.suli.hu
innovációk - MAG
Szilágyiné Dorcsi Gabriella
Köszönöm a figyelmet!