Transcript Rehabilitációs órák

SNI gyerekek az iskolában
(4.) A tanulás-tanítás módszerei
Szabó Edina
2011/12. II. félév
Tanulás
Szűkebb értelmezés szerint: a tanár által
irányított ismeret feldolgozás.
•
•
figyelem
emlékezet
Tágabb értelmezés szerint: minden változás, a
pszichikus folyamatokat veszi igénybe és
fejleszti.
•
•
•
•
•
•
észlelés
érzékelés
figyelem
emlékezet
gondolkodás
képzelet
A tanulás 3 fő típusa
1. Verbális: szóban közlünk ismereteket, és arra
késztetnek, hogy fejlesszük az
emlékezetünket
2. Motorikus: mozgásokat, cselekvéseket
tanulunk meg
3. Szociális: a beilleszkedést tanuljuk meg,
magatartásformákat sajátítunk el
Tanulási stratégiák
A gyakorlati fejlesztésben jól használható három alaptípust
különböztetünk meg
Mélyreható tanulás: a dolgok megértésére törekszik,
ebben elsősorban a nagy összefüggések
megragadása, az új ismeretek régiekhez való
kapcsolása, széles áttekintése, következtetések
levonása, rendszerszemlélet játszik domináns
szerepet.
Szervezett tanulás: a rendszeresség, jó
munkaszervezés alapkövetelményeire épül.
Mechanikus tanulás: a részletek megjegyzésére épül,
az összefüggések feltárása e módszerben alig kap
szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb
ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.
Elemi tanulási technikák
•
•
•
•
•
•
•
•
szöveg hangos olvasása
néma olvasás
az olvasott szöveg elmondása
az elolvasott v. elmondott anyag néma átismétlése
szövegbeli támpont nélkül
elmondás más személynek
elolvasott v. elmondott szövegről magnófelvétel
készítése és visszajátszása
ismétlés bármely módon
beszélgetés a társakkal a tanult információról
A tanulási technikák típusai
A közvetlen valóság megtapasztalása:
A megfigyelés ráirányítása a megismerendő dologra (minél
többféle érzékeléssel és észleléssel). Akkor éri el leginkább a
célját, ha tudjuk, hogy mit akarunk megfigyelni. A figyelem
tartósságának, intenzitásának javítása eredményesebb, ha
kérdésekkel irányítjuk a figyelmet, a megfigyelés tárgyát.
A legalkalmasabb eszközök használata:
A tanulási folyamat minden szakaszában különböző eszközöket
használunk. Másféle eszközre van szükség az ismeret
kialakításához, mint a gyakorlási szakaszban, vagy a rendszerező
összefoglaláskor. A tanulási folyamat aktuális szakasza az egyéni
tanulási sajátosságok határozzák meg elsősorban, hogy mely
eszközök segítik legeredményesebben a tanulást.
Rögzítési módszerek
Az emlékezeti bevésés formái lehetnek:
Memoriter – tanulás: pl. versek, szabályok
megtanulása
Megerősítés rajzzal: megfigyelt dolgok, jelenségek,
események ábrázolása
Eszközök használata a bevéséshez: táblázatok,
térképek, ábrák használata
Az információkeresés megtanulása
Az információ megtalálásának előzménye az a tudás,
amely hozzásegít az információ megtalálásához, pl.:
melyik könyvben keressük az információt, hol találjuk
a könyvet
A tanulás időbeli és sorrendi tervezése
A tanulás során meg kell tervezni a sorrendiséget,
az időbeli beosztást
A lényegkiemelés technikáinak
gyakorlása
• a szövegekben a lényeges szavak, gondolatok
megkeresése, aláhúzása,
• a történetekből a legfontosabb mondanivaló
kigyűjtése, szűkített megfogalmazás
• vázlatok készítése
A tanulás külső feltételeinek
megteremtése
• A tanulás állandó helyének kialakítása
• Egyéb tevékenységek szüneteltetése
• Zavaró körülmények megszüntetése
• A tanuláshoz szükséges eszközök előkészítése
Tanulási stílusok I.
A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is,
hogy milyen stílus felel meg leginkább az önálló tanuláshoz. A tanulási
stílusban az érzékleti modalitások, a társas környezet, valamint az
egyéni reagálás típusa fejeződik ki.
Auditív stílus: a verbális ingerekre figyel elsősorban,
önálló tanuláshoz gyakran a hangos feldolgozásra épít
Vizuális stílus: a tanuló a látottakra támaszkodik, s
nem csak a memorizálás, hanem gyakran a rögzített
anyag felidézése is először képileg történik
Mozgásos stílus: cselekvés, a motorikusság játszik
vezető szerepet, a memorizálást gyakran
mozdulatokkal
Tanulási stílusok II.
Társas stílus: igényli a barátok, szülők, tanárok segítő
jelenlétét, kedveli a tanulók, ha az anyagot
megbeszélheti másokkal.
Egyéni stílus: nyugalmat, csendet kedveli, zavarják a
környezet ingerei, a körülötte lévő emberek.
Impulzív stílus: az ilyen tanulók válaszaikat inkább
intuitív módon közlik, gyakran előbb beszélnek,
minthogy mérlegeltek volna.
Reflektív stílus: logikai egységbe foglalják az
információkat.
Motiváció
A tanulási motiváción a tanulási tevékenységre késztető belső
feszültséget értjük. A motiváció fejlesztésénél figyelembe kell venni a
tanuló beállítottságát. A tanulás fontosságáról, módjairól, technikájáról
folytatott beszélgetéseknek kiemelkedő a szerepük.
Szintjei:
Beépülő motiváció: a tanuló teljesíti a szülők, a társadalom és saját
magával szembeni követelményeket. Belső tényezők irányítják a
tanulást.
Külső tanulási motiváció: beszélgetés keretében zajlik. Befolyásolja a
tanuláshoz való viszonyt. A motiválásban célszerű figyelembe venni a
tanulók egyéni különbségeit.
Legértékesebb motiválás a tanulóknak az iskolához való jó viszonyukban
teljesedik ki. Ha sikerül az a tanulók iskolai életét érdekessé tenni, az
egész motivációs bázisukat kedvező irányba befolyásoljuk.
PQRST módszer
Az egyetemi hallgatók számára készült, hogy javítsa a
tankönyvi anyagok megtanulását és az azokra való
emlékezést.
A módszer a következő 5 szakasz kezdőbetűiből kapta a
nevét:
Preview (előzetes áttekintés)
Question (kérdés)
Read (olvasás)
Self-recitation (felmondás)
Test (ellenőrzés)
Tanulási, értékelési módszerek
Tanulási módszerek:
• Kooperatív tanulás: együtt tanulást jelent, együttműködésre
nevel
• Kompetencia alapú oktatás: a tanulás sikerének igen
lényeges előfeltétele
Értékelési módszerek:
Funkciója, hogy a tanuló és a tanár számára nyújtson visszajelzést a
tanulás eredményéről, tempójáról, a tanítás hatékonyságáról.
Célja szerint:
• Formatív
• Szummatív
• Diagnosztikus
Oktatási stratégiák
„Olyan eljárásrendszer, amelynek során a tanuló ismereteket
szerez, készségei, jártassági, képességei alakulnak ki,
gondolkodási és megismerési műveleteket sajátít el, s
ezeket később, új ismeretek tanulásához,
problémamegoldásához tudja felhasználni. Az oktatási
módszerek a stratégiák részeként a legcélravezetőbb, tanár
és tanuló együttműködésén alapuló eljárások. Az oktatási
stratégiák alkalmazásának célja a pedagógiai folyamatban
a tudás elsajátítása és képességfejlesztés. Sajátos célok
elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok
és formák.” (Nagy Sándor, 1993)
Az oktatás munkaformái
•
•
•
•
Frontális munka
Csoportmunka
Páros munka
Egyéni munka
A differenciálás szempontjai az integratív
pedagógiában
Az integratív pedagógia alapvető feltételei az oktatás
differenciálásával függnek össze. Az oktatás
differenciálásának feltételei vannak:
•
•
•
•
•
oktatás individualizálása
a célok szerint differenciált tanulás elve
a differenciált tanulási segítségnyújtás elve
egyéni teljesítményértékelés elve
két-tanáros modell
Az SNI tanulók oktatása
Látásfogyatékosság
Tág értelemben látássérült az a személy, akinek látóképessége az ép
látáshoz viszonyítva csökkent.
Pedagógiai értelemben látássérültnek minősül az a gyermek, akinek
látásvesztesége olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított
tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök
segítségével képes optimálisan fejlődni, ismereteket feldolgozni, tanulni.
Rehabilitálhatja (habilitálhatja): tiflopedagógus
Rehabilitációs (habilitációs) órák:
• vakoknak: 40% / heti kötelező óraszám
• gyengénlátóknak: 35% / heti kötelező óraszám
Látássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:
Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Az iskolai integráció speciális objektív
feltételei közé tartoznak az alábbiak
A tanterem megvilágítása, berendezése
• a gyengénlátók gyermek padja és a tábla közötti távolság
2-3 méter legyen
• gyengénlátó gyermek számára fontos az emelhető tetejű
asztal
• a tábla minősége, feketére vagy sötét színűre festett tábla
Milyen az iskola eszközellátottsága
• van-e az iskolának nagyító fénymásoló berendezése
• korszerű számítástechnikai eszközök megléte
• optikai segédeszközök
Segédeszközök
Optikai segédeszközök:
• szemüvegek
• nagyítók, távcsövek, teleszkópok
• olvasótelevíziók
• kézikamerás olvasókészülékek
Tanulást segítő egyéb eszközök:
• emelhető lapú speciális asztal, csúszásgátló fólia, megfelelő
íróeszközök
• asztali lámpa, könyvtartó állványok, laptartók, speciálisan
kialakított vonalzók, szögmérők
Az SNI tanulók oktatása
Hallásfogyatékosság
Hallássérültek azok a személyek, akiknek hallássérülésük van, a népesség
kb. 10%-át teszik ki. Sérülésük lehet átmeneti, vagy maradandó. Az
iskoláskorúak 4-6%-át érinti, s 3%-uknál maradandó a halláscsökkenés.
A sérülés lehet 1 vagy 2 oldali.
Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szurdopedagógus
Rehabilitációs (habilitációs) órák:
• nagyothallóknál: 40% / heti kötelező óraszám
• siketeknél: 50% / heti kötelező óraszám
Hallássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:
Országos Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Hallássérült gyermek az óvodában
•
•
•
•
•
•
•
•
Ha az óvónő szól hozzá, minél közelebb menjen
Tanítsa meg a gyereknek a társai nevét
Ösztönözze a szóbeli megnyilatkozásra
Győződjön meg róla, hogy megértette-e a gyermek
az utasítást
Sok vizuális szemléltetés
Kezelje egyenrangú tagként, kapjon feladatot
Csak annyi segítséget kapjon, amennyire éppen
szüksége van
Kirándulásokon a pedagógus közelében maradjon
Hallássérült gyermek az iskolában
• Olyan ülőhelye legyen, ahonnan közelről
láthatja/hallhatja a tanárt
• Fontos információkat megismételni
• Témaváltás jelzése, írásos összefoglalók
kézbeadása
• Vizuális szemléltetés
• Probléma a hosszas előadás, adjunk számára
jegyzetet
• Óraváltozás/teremcsere stb. információkat
kapja meg írásban is
Az SNI tanulók oktatása
Beszédfogyatékosság
A beszédben akadályozottak, beszédhibásak, beszédfogyatékosok: egy
adott nyelvi populáció azon tagjai, akiknek a beszéd- és nyelvi fejlődése
különböző okok következményeként nem indul meg, lassan indul meg,
kórosan késik vagy a már kialakult beszéd szenved különféle szinteken
sérülést.
Rehabilitálhatja (habilitálhatja): logopédus
Rehabilitációs (habilitációs) órák:
40% / heti kötelező óraszám
Beszédfogyatékosok gyógypedagógiai vizsgálata:
Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Az SNI tanulók oktatása
Mozgásfogyatékosság
A mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet
funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan
akadályozza, az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt
okozhat.
Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szomatopedagógus,
gyógytornász, gyógytestnevelő, konduktor
Rehabilitációs (habilitációs) órák:
40% / heti kötelező óraszám
Mozgássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:
Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
A mozgásnevelés integrálása a
nevelési, oktatási folyamatba
Célja a mozgás szervrendszer működésének
optimális szintre emelése, az életkori
sajátosságoknak megfelelő lehetséges mozgásos
alkalmazkodó képesség kialakításával a személyi
függetlenség elérése érdekében.
• Mozgásszervi rehabilitáció
• Pedagógiai tevékenység
• Terápia, nevelés, oktatás=mozgásnevelés
• Orvosi rehabilitációra épül
Az akarat és az önaktivitás
fejlesztésének az elve
Mozgásra, tevékenységre, aktivitásra
nevelés (belső tartalékok motiválása,
mozgáskésztetés), az önállóság
fejlesztése, a független felnőtté válás
segítése.
A nevelés, oktatás főbb
sajátosságai
• A nevelés, oktatás, sajátos kiegészítésekkel, de megegyezik
a nevelés, oktatás alapvető célrendszerével és tartalmi
szabályozásával (NAT, Irányelv
• Személy-specifikus különleges rehabilitáció egyedi
felzárkóztatást, differenciált ellátás
• Szükség szerint egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni
foglalkoztatás. Lehetővé teszi az egyéni kommunikációs
lehetőségek szerinti oktatást és a logopédiai ellátást
• Korrekciós jellegű speciális képességfejlesztő foglalkozások,
speciális módszerek, segítő és egyedi eszközrendszer
• Gyógykezelés, gyógyászati segédeszköz ellátás
• Szokásostól eltérő magatartás csökkentése
• Családdal együttműködő team
• Tudatos, célszerű pályaorientáció
Az SNI tanulók oktatása
Autizmus
A pervazív zavarok az idegrendszer korai, feltehetően veleszületett
ártalmának következményei. Az agyi működés súlyos, az
alapvető fejlődési területeket érintő, átható, az egész életen át
tartó és fogyatékossághoz vezető zavara.
Fontos a fogyatékosságnak megfelelő tanterv, a bejósolhatóság,
napirend.
Rehabilitálhatja (habilitálhatja): gyógypedagógus,
pszichológus, pszichopedagógus
Rehabilitációs (habilitációs) órák:
50% / heti kötelező óraszám
Autisták vizsgálata:
Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
De! Gyermekpszichiátriai vizsgálat után!
Az SNI tanulók oktatása
Komplex részképesség zavarok
Diszlexia/gráfia/kalkulia:
Normál tanterv→mentesség az értékelés alól. Vizsgákon,
érettségin más tárgyat választhat, kiválthatja írásbeli, illetve
szóbeli vizsgával. Felvételinél plusz pontot jelent.
Rehabilitálhatja:
• diszlexia/gráfia: logopédus, pszichopedagógus
• diszkalkulia: más gyógypedagógus is
Rehabilitációs órák:
15% / heti kötelező óraszám
Az SNI tanulók oktatása
Hiperaktivitás
Jellemzője a kitartás hiánya a kognitív tevékenységben,
csapongás, egy tevékenységből anélkül vált át másikba,
hogy az előzőt befejezné, illetve a rendezetlen, nem jól
irányzott, túlzott aktivitás. Általában társul a
figyelemzavarral. Az oktatás normál tanterv szerinti.
Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus,
gyógypedagógus
Rehabilitációs órák:
15% / heti kötelező óraszám
Az SNI tanulók oktatása
Mutizmus
A korábban már jól beszélő gyermek bizonyos
helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg,
innen az elnevezés „választott némaság”. Az oktatás
normál tanterv szerinti. Előtérbe helyezni az írásbeli
feleletet!
Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus
Rehabilitációs órák:
15% / heti kötelező óraszám
Az SNI tanulók oktatása
Tanulásban akadályozott tanulók
IQ: 50-70
Eltérő tanterv szerinti oktatás!
• részleges integráció (csoportbontás)
• teljes integráció (2 tanáros modell)
Rehabilitációs órák:
15% / heti kötelező óraszám
Az SNI tanulók oktatása
Értelmileg akadályozott tanulók
IQ: 35-49
Értelmileg akadályozottak tanterve.
Elsősorban szokásrendszer kialakítása.
Rehabilitációs órák:
15% / heti kötelező óraszám
Súlyos fogyatékosok:
• Fejlesztő felkészítés (egyénileg 8 óra/hét; csoportosan 10
óra/hét)
• Fejlesztő iskola (heti 20 óra)
Iskolai munka: Alsó szakasz
•
•
•
A
•
•
•
•
Pszichés funkciók fejlesztése
Képesség és szokásrendszer kialakítása
Játékos fejlesztési formák dominálnak
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkozások jellemzői:
Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros
tapasztalatszerzés útján
Bazális stimuláció
Vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség
fejlesztése
Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot-javítás,
szókincsfejlesztés
Iskolai munka: Középső szakasz I.
• A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és
technikák elsajátítása
• Napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítés,
készségfejlesztés
• Jel-és szimbólumértés kialakítása
A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkozások jellemzői
• Egyéni sajátosságokon alapuló előző szakaszbeli
fejlesztés megerősítése
• Értelmi képességek, figyelem, emlékezet,
gondolkodás fejlesztése
Iskolai munka: Középső szakasz II.
• Orientációs képességek (tér, idő)
fejlesztése
• A meglévő ismeretek gazdagítása
• Az érzelmi élet gazdagítása, szociális
érzékenység fejlesztése verbális és
nemverbális kommunikációs technikák
elsajátításával
• Egész személyiségre kiható–helyi
lehetőségekhez igazodó- terápiák
alkalmazása
Iskolai munka: Felső szakasz
• Az ismeretek bővítése
• Alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált
alkalmazása
• Munkaképesség kialakítása
• Normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban
• Életvezetést segítő technikák alkalmazása
A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások
jellemzői
• Eddig hasznosított terápiák, kommunikációs technikák
alkalmazása
Folyamatos figyelemmel kísért
gyerekek
Az oktatás normál tanterv szerinti.
• havonta szülő felé jellemzés a gyerekről
• negyedévente bizottság felé jellemzés küldése
• félévente a bizottság megfigyeli őket
Kötelező az integrált sajátos nevelési igényű
gyerekeknél fejlesztő napló vezetése a
rehabilitációs foglalkozásokról! Fejlesztési terv
készítése.
Felhasznált irodalom
• Némethné Tóth Ágnes: Az inkluzív pedagógia
didaktikai alapjai. Pápai Nyomda Kft, 2007
• Török M., Bécsi M., Erdei R., Fegyver M., Kissné
Almási K. (szerk.): Kézikönyv a sajátos nevelési
igényről és az integrációról. Start Nyomda,
Nyíregyháza, 2010