A heti öt testnevelés óra bevezetésének eddigi tapasztalatai, a továbblépés lehetőségei VARGA ANDRÁS

MTTOE alelnök Schulek Frigyes Két tanítási nyelvű Építőipari Szakközépiskola igazgató [email protected]

1

Konferenciák 1990 – 2011

1991. – Budapest - Országos Kongresszus az Antal kormány idején 1999. március 13. – TF – Összefogás az ifjúság egészségéért, edzettségéért 2003. augusztus 28-29. Gyula – Népegészségügyi program sikeréért 2005. április 23. – TF – Jubileumi Szakmai Országos Konferencia 2007. október 30. – Eger – Iskolai testnevelésünk az Európai Uniós törekvésünk tükrében 2008. augusztus 22-23. – Gyula – Testnevelő tanárok a Sportstratégia sikeréért 2008. augusztus 25-28. – Budapest - VII. Nevelésügyi Kongresszu 2010. november 3. – TF - Testkultúra a Klebelsbergi Kultúrpolitikában

2

Eredményhez vezethető törekvések

Új köznevelési törvény Nemzeti Alaptanterv – tananyagfejlesztés –kerettantervek Szemléletmódváltás - a testnevelés tantárgy presztizsének helyreállítása Tanárképzés Finanszírozás Pedagógusi életpálya modell Döntéshozók támogatása A sport és testnevelés személyiségformáló, jellemnevelő hatása

3

Célok és feladatok

Hatékonyabb testnevelés és diáksport rendszer Egészségesebb, edzettebb ifjúság Rendszeres sportolók arányának növelése (1970-ben 46 %, jelenleg 16%, terv 3 éven belül 25-30 %) Óraszámok tekintetében: 1- 4. évf. heti 5 óra 7- 8. évf. heti 5 óra 9-13. évf. heti 5 óra - felmenő rendszerben -

4

Miért van rá szükség ?

Nincs számottevő pozitív változás a tanulóifjúság állapotában, életvitelében Elhízott, túlsúlyos gyerekek Elhízott, túlsúlyos felnőttek Ellenzők ellenérvei

:

Nincs elég szakképzett tanár Kevés a tornaterem Többi tantárgy rovására megy Nincs pénz

5

Milyen eredmények várhatók ?

Tanulók nagyobb számban való bevonása a testmozgásba Gyerekkori elhízás visszaszorítása Káros szenvedélyek csökkentése Stresszmentes életvitel kialakulása Tanulók testi – lelki egészségének javulása Szakiskolai diáksport projekt Verseny és szabadidősport mutatóinak javítása Pedagógusok presztizsének helyreállítása

6

Az iskolai testnevelés és sport szervezeti keretei

Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli sportfoglalkozások

7

Házibajnokságok

8

Iskolai sportnapok

9

Túrák, téli – nyári táborok

10

Iskolák közötti versenyek

11

Diákolimpiai versenyek

12

A mindennapos testnevelés bevezetésének tapasztalatairól

A törvény és vonatkozó részeinek ismerete A heti öt testnevelés óra elhelyezkedése az órarendben Összevont testnevelés órák alkalmazása Versenyszerűen sportoló tanulók felmentése Kik oktatják a testnevelési órákat Hol tartják a testnevelési órákat

13

A mindennapos testnevelés bevezetésének tapasztalatairól

Iskolák szabadtéri létesítményei Uszodák száma és kihasználtsága Öltözködés – tisztálkodás feltételei Tantestület reagálása a testnevelési óraszám növekedésére Érvek a testnevelési óraszám emelésére Támogatás az iskolavezetés részéről Szülők viszonyulása a mindennapos testneveléshez

14

Az iskolai testnevelés rendszerének elemei

Az időkeret Az oktatás tartalma, módszerei Az oktatók felkészültsége Az ellenőrzés jellege, gyakorisága Az oktatás hatásának felmérése Infrastrukturális feltételek Pénzügyi háttér Szakmai társadalmi szervezetek szerepe Koordinálás országos szinten

15

Ajánlások

A diáksportot tegyük közüggyé , tantestületi feladattá Az iskolai sportkör (ISK) fogja át az iskola teljes tanulóifjúságát, adjon folyamatos programot (pl.

házibajnokságok ) Tegyük rendszeressé a partneriskolák közötti versenyek et Rendezzünk iskolai sportnapok at Segítsük elő a tehetséggondozás t Törekedjünk együttműködés re

16

A testnevelő tanár személyisége

Gróf Klebelsberg Kuno megfogalmazása alapján : „…az egész testnevelési mozgalomban a leglényegesebb maga a testnevelő, aki nem lehet régifajta tornatanár …” Alapvető elvárás vele szemben, hogy gondolkodásmódja, életszemlélete : - alapuljon biztos szakmai tudáson, - jellemezze szilárd erkölcsi normarendszer, - vezesse a gyermekek szeretete, - legyen optimista és progresszív.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

18