Slide 1

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 2

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 3

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 4

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 5

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 6

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 7

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 8

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 9

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 10

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 11

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 12

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 13

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 14

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 15

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 16

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 17

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 18

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 19

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 20

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 21

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 22

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 23

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 24

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 25

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 26

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 27

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 28

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 29

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 30

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 31

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 32

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu


Slide 33

ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
–
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
2011. Szeged

Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által
igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”:
Gyors döntési képesség,
Használható tudás,
Kulturált vitakészség,
Csapatmunkában való részvétel képessége,
Kooperációs készség,
Az idővel való gazdálkodás képessége,
A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége,
A sikerorientáció.

A pedagógia időszerű problémái…


Étterem, ahol mindennap egyféle
kosztot tálalnak fel;



Kórház, ahol csak a könnyebb
sérülteket látják el;



Szupermarket, ahol csak
nagypénzűeket szolgálják ki.

a









Értékzavar a világban
Romló presztízs
Biztos egzisztencia hiánya
Pedagógiai sikertelenségeink
Nincs nyugalom
Nem kapunk konkrét segítséget
Megszámlálhatatlanul sok dokumentum












Erénylisták és bűnlajstromok.
A fenntartó,
az igazgató és helyettese(i)
a tagintézmény-vezető,
a munkaközösség-vezető
a kollégák,
a tanulók,
a szülők, a háttér, a környezet
és önmagunk elvárásai.

Óvoda:
-Gáspár László: Az Iskolakérdés-

Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie,
hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges
szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag
ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása:
1. Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka)
elemi egységei.
2. A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése.
3. A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata
és fejlesztése által.

„Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli
fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal,
hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”,
kommunikációs és kooperációs készségét.”
/Gáspár László/

Az általános iskola
Feladata a legszélesebb értelemben vett általános
képességfejlesztés,
a
gyermek
tevékenységi
és
öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt
jelenti, hogy el kell sajátítani:
1. Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és
belső relációk szimbolikus jelzéseit.
2. Az általános tanulási képességeket,
3. A társadalom –a közösség- életében való részvétel
kereteinek, technikáinak használatát,
4. A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára
vonatkozó általános tájékozottságot.

Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés
szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható
tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és
hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett
pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása.
/Gáspár László/

óvoda

iskola

-Az iskola…
-Élményszerűség=befogadás
-Élvezet=az élményszerű dolgok
maradnak meg…
-Az alkotás öröme=sikerélmény
-Pozitívélmények
-Emberformálás
-Kreativitásfejlesztés
-Az intézmény egésze sugároz és
nevel=tanulóbarát környezet
-Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

kertészet
mérnöki munka
művészet
egy munka
matematikai
feladat

főzés

A TANÍTÁS OLYAN, MINT…
-kollégák hasonlatai, metafóráialkotás

1. Igazságosság

4. Segítsen, ha

2. Humorérzék
3. Az órát érdekesen
tartsa

valamit nem
értünk
5. Elismert legyen
6. Szaktudás

„Temetni
jöttem Caesart,
nem dicsérni…”

SORAKOZÓ!!!!

tanMENET

FRONTális
osztálymunka

Osztály,

VIGYÁZZ!!!

Tanulási
stratégia

TISZTELETTEL
JELENTEM…

A MIT tanítsak? mellett a

HOGYAN tanítsam?
irányába mozdulni.

Alapmódszerek
•Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdvekifejtés, előadás, szemléltetés
•Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
•Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek
•Csoportmunka
•Játék
•Szerepjáték (drámapedagógia)
•Vita
•Kutató-felfedező módszer
•Kooperatív módszerek
•Projekt módszer

90 % Ismeretszerzés
Falus és munkatársai (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak

79% tanárok

21% diákok

Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással
nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi
eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel.

-Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak
kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására
építve az egyéni választás lehetőségét is megadva.
-„látásra nevelés”
- alkotás-munkálkodás öröme,
- tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel
- osztálytermi formáció felbontása,
-Komplexitás
-Közösségi élmény,társas kapcsolatok

A pedagógus személyiség szerepe és
megnyilvánulása az oktatásbannevelésben meghatározó.
De nem kizárólagos….

Olyan önálló pedagógus igénye rajzolódik
ki, aki igényli az önállóságot, egészen a
feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig.
Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb
és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy
újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására
törekszik.

Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi
kereteken belül gondolkozik, hanem komplex
látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem
zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen
elmélyült,
de
ne
csak
az
efelőli
szemléletmódot ismerje el.
Folyamatos önképzéssel éri el magas
szintű szakmai kompetenciáját.
A tanórákon biztosítja az ideális légkört,
amellyel segíti a gyermek kreatív

gondolkodását,
módját.

kreatív

gondolkodási

Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és

érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy,
hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában,
módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz
igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével.
A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a
közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni
elágazásoknak, és differenciált foglalkozást valósít
meg csoporton belül.
A probléma centrikusság elvét tudatosan szem előtt
tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig,
illetve nagy összefüggésektől az egészen apró
részletekig.

A tevékenységekben aktív cselekvőként vesz részt,
innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket
végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi
értékelések során elengedhetetlen.
A város, a település kulturális életének szereplője és

alakítója.

SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT…
Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség:

•A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni.
Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell
adni”.
•A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és
motivált.
•A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az
oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági
ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az
ügyintézésben…
•A minőség partnereket kíván.
•A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó.
•A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett
munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell
biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető.
•A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többékevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és
térségi szinten?
•A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a
minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz
bennünket.

Bíró Gyula
igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő
Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen
e-mail: [email protected]
tel: 06/30 312-6206
www.birogyula.hu
www.gyakorloovi-suli.hu