Transcript Gyógytestnevelés

GYÓGYTESTNEVELÉS
SIMON GABRIELLA
„Vigyázz a testedre!
Ez az egyetlen hely, ahol élhetsz.”
(Jim Rohn)
Gyógytorna és a gyógytestnevelés
A két szó – gyógytorna, gyógytestnevelés – és a két
fogalom nagyon hasonlónak tűnik, sokszor azonos
értelemben is használják őket, de valójában különböző
fogalmakról van szó.
Mindkét tevékenységi forma mozgással gyógyít.
Gyógytorna és a gyógytestnevelés
 a gyógytorna az egészségügyi szervek gyógyító
tevékenységi körébe és felügyelete alá tartozik,
gyógytornászi diplomához kötött
 a gyógytestnevelés pedig pedagógiai tevékenység és
tanári diplomához kötött. Szakhatósága, felügyeleti
szerve az Oktatási Minisztérium (ma Nemzeti
Erőforrás Minisztérium).
Nemcsak igazgatási és jogi szabályozásbeli
különbségek jellemzik a két területet, hanem maga a
tevékenység más.
És ez a lényeg!
Gyógytorna és a gyógytestnevelés
A gyógytornát kórházi betegek, vagy járó betegek
gyógyításában alkalmazzák, nemegyszer
masszással, vízben végzett nyújtó gyakorlatok
alkalmazásával, olykor kiegészítő gyógyszeres
és/vagy fizikoterápiás kezeléssel együtt.
Gyógytestnevelés a testnevelés egyik területe, a
szaktudományon belül sajátos tudományterület.
Gyógytorna és a gyógytestnevelés
A gyógytornász– fizioterapeuta szakemberek
egészségügyi képzettségűek, az egészségügyi ágazat
valamennyi területén tevékenykedhetnek, ahol a
fizioterápia teljes eszköztárával önállóan
dolgozhatnak.
A gyógytestnevelők a testnevelő tanárhoz hasonló
képzésben részesülnek, és az oktatási
intézményekben azokat a gyerekeket, fiatalokat
fogadják, akik különböző betegségek, állapotok miatt
a testnevelés órákon nem, vagy csak könnyített
formában vehetnek részt.
Tehát a gyógytorna, és a gyógytestnevelés egymást
nem helyettesítő, két különböző ellátási forma.
Mindkettőre szükség van, mindkettő fontos a
gyerekek, fiatalok ellátásában.
Gyógytorna és a gyógytestnevelés
A gyógytestnevelés szükségszerűségének
kiváltó okai
Napjainkban
egyre
több
a
mozgásszervi
problémával
küzdő
felnőtt
és
gyermek.
Az ülve töltött foglalkozások növekvő száma miatt
a szervezet nem kapja meg a szükséges ingereket,
ezért nem fejlődik a kívánt mértékben a váz- és az
izomrendszer, továbbá a szív-és keringési-,
valamint a légzőrendszer.
A civilizációs ártalom odavezet, hogy a tartás aktív
részese, az izomzat gyengén fejlődik és a tartásban
főleg a passzív tényezők, a szalagok és a csontok
játsszák a fő szerepet.
A gyógytestnevelés szükségszerűségének
kiváltó okai
A gyermekorvosi- és ortopédiai szűrővizsgálatok
elgondolkoztatóan magas arányban mutatnak ki
mozgásszervi elváltozásokat: már óvodáskorban
megjelenik a hanyagtartás (a gyenge izomzat
következtében kialakuló tartási elégtelenség), a
lúdtalp, és ugyancsak növekvő tendenciát mutat a
belgyógyászati és egyéb betegségek megjelenése
(asztma, szív- és érrendszeri megbetegedések,
anyagcserezavarok, elhízás, stb.).
A gyógytestnevelés törvényi szabályozása
 A közoktatásról szóló, többször módosított 1993.
évi LXXIX. törvény 52. § (8) bekezdése szabályozza
a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolt
gyógytestneveléssel
kapcsolatos
kérdéseket.
Ez annyit jelent, hogy az iskola, illetve az
iskolafenntartó helyi önkormányzat (a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.
bekezdése szerint) feladata az érintett tanulókkal
kapcsolatos feladatok ellátásának megszervezése.
 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi
társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről
és modellkísérletek támogatásáról
A gyógytestnevelés törvényi szabályozása
A jogszabályokból következik, hogy az orvosi,
szakorvosi vélemény alapján a gyógytestnevelésre
utalt gyereket a fenntartó döntése szerinti óvodában,
iskolában, a feltételeket biztosítva kell foglalkoztatni.
(nem mindegyik iskolában, hanem csak a kijelölt
iskolában kell a gyógytestnevelés feltételeit
megteremteni)
A gyógytestnevelés fogalma
Punyi (1959) szerint a gyógytestnevelés
„Olyan nevelési, oktatási feladat, amely a betegségek
megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását.”
 Tágabb értelemben a testkultúra, a testnevelés-tudomány
része.
 Szűkebb értelemben önálló tantárgy, amelyben
betegségtípusok szerinti és testi képességeikben
visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált
képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a
szakorvos javaslatára az iskolai
gyermekgyógyász
gyógytestnevelésre utal.
A gyógytestnevelés, a testnevelés speciális fajtája, ága,
magán hordozza a testnevelés jellemző vonásait, de a
prevenciós és a rehabilitációs szemléletet is.
A gyógytestnevelés célja
A gyógytestnevelés célját és feladatait a
Gyógytestnevelési Tanterv határozza meg.
A gyógytestnevelés „célja, hogy sajátos eszközeivel
elősegítse – elsősorban – a mozgásszervi és
belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre
utalt tanulók egészségszintjének emelését, a testi
deformitások javításával, a szív és a keringési
szervek munkaképességének növelésével
alkalmassá téve a gyermekeket az óvodai, iskolai
munkában és életben adódó feladatok teljesítésére.
További célok:
 a prevenció, vagyis minden olyan testi - lelki
károsodás megelőzése, amely a tanulót az iskolai
és a mindennapi tevékenységei során érheti, ennek
érdekében a célok a következők:
- a tanulók egészséges testi fejlődésének támogatása
- kondicionális és koordinációs alapképességek
fejlesztése
- mozgáskészség, mozgásműveltség fejlesztése
- cselekvésbiztonság fejlesztése
- a mozgás és sportolási, továbbá a versengési és
játékigény fejlesztése.
A gyógytestnevelés feladata
A gyógytestnevelés feladata, hogy a speciális és
kiegészítő tantervi mozgásanyag feldolgozásával
biztosítsa a tanulók testi nevelését, olyan mértékben,
hogy egészségük, fizikai képességeik fejlesztésével,
mozgáskészségük csiszolásával - egészségügyi
csoportbeosztásuktól és egyéni fejlődésüktől függően a normál testnevelésben való részvételre előkészítse
őket, vagy ha ez nem lehetséges a tanulók
egészségszintjét, mozgáskészségét, teljesítőképességét
a lehető legmagasabb szintre emelje és tartósítsa.
A gyógytestnevelés eszköze
Az egészség helyreállítása bizonyos mértékig sajátos,
de a testnevelésre és a sportra jellemző módszerekkel
történik. Ehhez a testnevelés eszközeit használja fel.
Azokat
az
ingerforrásokat,
amelyek
a
testmozgásokkal, testgyakorlatokkal válthatók ki.
Ezeket a testgyakorlatokat a gyógytestnevelés
részterületeinek és az elváltozás súlyosságának
megfelelően válogatja ki, és sajátos módon
alkalmazza. Előtérbe helyezi a gyógyítást elősegítő
gyakorlatokat, a kontraindikált gyakorlatokat pedig
elhagyja.
A gyógytestnevelés területei
A gyógytestnevelésnek két fő területe van.
a) tartó és mozgatórendszer elváltozásainak
gyógytestnevelése (ortopéd csoport)
b) belgyógyászati és egyéb betegségek
gyógytestnevelése.
A gyógytestnevelés területei
A gyógytestnevelés a különböző mozgásszervi és más
betegségekben szenvedőknek ad segítséget a
gyógyulásra, de ezek megelőzésében is igen nagy
szerepe van. Itt nem a teljesítményt kell fokozni,
hanem az elváltozást és az okát kell megszűntetni.
Ha ez elmarad súlyos elváltozás alakul ki, csökken a
teljesítőképesség, és maradandóan károsodik a
szervezet.
Gyógytestnevelésre utalt tanuló
Gyógytestnevelésre utalt gyermek az, akit a fejlődésben
visszamaradott volta, mozgásszervi és/vagy belgyógyászati
panaszok miatt a szakorvos gyógytestnevelésre javasol, és
akit e javaslat alapján az iskolai gyermekgyógyász orvos
gyógytestnevelési csoportba sorol, ahol számára a
gyógytestnevelő tanár a panaszok megszüntetésére
irányuló testgyakorlatokat tervez és ír elő.
A probléma kezelése három fő tevékenységből épül fel:
 szűrővizsgálatok,
 rendszeres gyógytestnevelés
 és rendszeres úszás (ez utóbbi sajnos csak lehetőségek
szerint).
A gyógytestnevelés részterületei
A betegségek típusa szerint két csoportra oszlik:
1. mozgásszervi elváltozásokra és
2. belgyógyászat körébe tartozó betegségekre.
Mozgásszervi elváltozások:
 helytelen testtartások (lapos hát, domború hát, nyerges
hát, fokozott kypholordotikus hát)
 gerincdeformitások (scoliózis, kifózis, lordózis és ezek
kombinációi)
 Scheuermann-féle csigolyabetegség
 mellkasi elváltozások (tölcsérmell, tyúkmell)
 deréktáji elváltozások: ágyéki, keresztcsonti panaszok,
csigolyák közötti porckorongbetegség (discopatia)
 felsővégtag elváltozásai (Sprengel deformitás),
 alsó végtag elváltozásai: veleszületett csípőficam,
Schlatter-Osgood-féle betegség, dongaláb (pes varus
congenitus), X láb (genu valgum),
O láb (genu recurvatum), lábboltozat süllyedés.
Belgyógyászati betegségek
 szerzett billentyűhibák (szűkület,
billentyűelégtelenség)
 veleszületett szívbetegségek
 légzéshibák, légzés elégtelenség
 ifjúkori hipertónia
 obesitas
 asthma bronchiale
 csökkentlátás
 idegi eredetű szervi zavarok (vegetatív disztónia)
Alkalmazott gyógytestnevelési módszerek
 Csoportos, diagnózisokra adaptált megelőző, javító,
és rehabilitációs célú korrekciós foglalkozás
 Speciális szakaszos terhelés: intervallum jelleggel
váltakoznak a pihenő (relaxációs és légző
gyakorlatok), valamint a speciális fejlesztő
szakaszok (erő, - állóképesség fejlesztése).
 Képesség és készségfejlesztési gyakorlatok
 Mozgáshibák javítása
 Testtartás korrekciója, fejlesztése
 Testnevelési játékok
 Folyamatosságra nevelés
Alkalmazott gyógytestnevelési eszközök
Kategorizálás
 Az 1994-es Országos Csecsemő és
Gyermekegészségügyi Intézet által kiadott, „A
könnyített és gyógytestnevelés kategorizálására” az
iskola egészségügyi ellátást végző orvosok számára
kiadott útmutatójában a következő kategóriákba
osztják a tanulókat egészségi (funkcionális)
állapotuktól függően:
 NT - Normál óvodai, iskolai testnevelés
 I. kategória - Könnyített testnevelés
 II. kategória - Gyógytestnevelés
a) Normál iskolai testnevelés, a gyógytestnevelés
mellett
b) Csak gyógytestnevelésen vehet részt
 III. kategória - Iskolai testnevelés alól felmentett
A gyógytestnevelés célcsoportjai
A 3-18 éves gyermekeket, tanulókat, valamint a 18 év
feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai
oktatásban résztvevőket foglalkoztatja.
 Óvodás korú gyermekek
 Általános iskoláskorú gyermekek
 Középiskolás korú gyermekek
 Tankötelezettség végéig tartó ellátási kötelezettek
Csoportalakítás
 A gyógytestnevelési csoportok ideális létszáma 6-18
főből áll.
 A csoportok alakításánál a cél:
- diagnosztikailag homogén csoportok jöjjenek létre,
- ha ez nem lehetséges valami oknál fogva, akkor
nagy szerepet kapnak az egyéni korrekciós
gyakorlatok.
„A gyógytestnevelés a mozgásformák a foglalkozások
eszközei, amelyek célja az elmaradottság, a gyengeség
megszüntetése, a hibák kijavítása.”
(Gárdos – Mónus)
Köszönöm szépen a figyelmet!