Társadalmi és területi nyelvváltozatok

Download Report

Transcript Társadalmi és területi nyelvváltozatok

Társadalmi és területi
nyelvváltozatok
Összeállította: Dóber Valéria
Anyanyelvünk változatai
 Anyanyelvünk nem egységes
 Egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő
változatokban él
 Ezeknek a változatoknak az összessége a
nemzeti nyelv
 A nyelv egységesülése hosszú történelmi
folyamat eredménye
 De a nyelv ma is folyamatos változásban van,
tükrözi a nyelvet használó emberi közösség
életének változásait
A nyelvi norma fogalma
 Követendő, példaértékű nyelvhasználati
minta. Hagyományozott, általános
nyelvszokás, íratlan és írott szabályok
(főképp nyelvtanok, helyesírási
szabályzatok) rögzítik a normát, mely a
nyelv legkülönbözőbb szintjeiben nyilvánul
meg (hangtan, nyelvtani szerkezet,
szókészlettan, helyesírás)
Irodalmi nyelv, köznyelv
 Minden magyar anyanyelvű ember ismeri,
érti a köznyelvet (írott, beszélt változat). A
köznyelv területileg nem tagolt, viszonylag
egységes nyelvváltozat
 A köznyelv választékosabb, igényesebb
változatát irodalmi nyelvnek nevezzük
(igényesebb újságírás, televízió, rádió,
iskolai tanórák)
Társadalmi nyelvváltozatok 1.
 A nyelv társadalmi tagolódása szerint
beszélünk csoportnyelvekről
 I. Szaknyelvek – egyes szakmák,
foglalkozási csoportok, mesterségek
jellegzetes szó- és nyelvhasználata
 II. Hobbinyelvek – különböző szabadidős
tevékenységekhez köthető nyelvhasználat
Társadalmi nyelvváltozatok 2.
 III. Rétegnyelvek
 1. Életkorhoz kötődő nyelvváltozatok: dajka
vagy gyermeknyelv; diáknyelv, ifjúsági nyelv,
katonai nyelv stb.
 2. Egy- egy társadalmi réteg, csoport
tudatosan felépített, a csoporthoz tartozást ily
módon is hangsúlyozó elkülönült, sajátos
nyelvhasználata:
 A, az argó
 B, a szleng
Az ifjúsági nyelv
 A fiatalok elkülönülési vágyát a nyelv is




hangsúlyosan kifejezi
Gyorsan változik, és hat más nyelvi rétegekre
Sok új, egyedi szóalak (neologizmus) jellemzi
Értéke: a nyelvi eredetiség, szemléletes eredeti
szóképek, stíluseszközök, szórövidítések
sokasága, egyedi látásmód, humor, irónia,
őszinte szókimondás
Negatívuma: nyers, harsány durva hangvétel,
trágár szavak halmozása, nyelvi igénytelenség,
Az argó, a tolvajnyelv, az alvilág
nyelve
 Cél: a nyelvet a
beavatottakon kívül más
ne értse, a titok
megőrzése, a
lelepleződés elkerülése
 A szavak: teljesen újak
vagy köznyelvi szavak
eltorzításából, vagy más
jelentésben történő
használatából erednek
 A köznyelvre, a szlengre,
az ifjúsági nyelvre is hat
A szleng
 Alacsonyabb igényű
nyelvhasználat, többnyire
hátrányos társadalmi helyzetű
csoportokhoz kötődik
 Szókészlete gyorsan változik,
mindig megújul
 Szoros a kapcsolata az
argóval, az ifjúsági nyelvvel,
hat a köznyelvre
 Fontos szociológiai,
művészeti, társadalmi üzenetet
hordozva bekerül irodalmi
művekbe, filmekbe
Néhány példa a szlengnyelvből
Forrás: szlengszótar.ini.hu
tag
tahó
férfi
rosszindulatú
tatyó
tápol
tátós
tbc
tej
táska
1. eszik 2. (szerepjátékban) (túl)fejleszti a karakterét
homoszexuális
tablettás bor kólával
sperma
tejel
tekeré
s
telcsi
pénzt ad vkinek
1. közösülés. 2. marihuánás cigaretta sodrása és elfogyasztása 3.
székletürítés
telefon
A nyelv területi tagolódása, a
nyelvjárások
 A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra
tagolódnak
 A nyelvek különböznek egymástól a tekintetben,
hogy milyen fokú az egyes nyelvjárások közötti
eltérés
 A magyar nyelvben az egyes nyelvjárások között
nincs akkora eltérés, amely megnehezíteni a
különböző területeken élők egymás közötti
kommunikációját
A magyar nyelvjárások jellemzői
 A nyelvjárások főleg hangtanukban
különböznek, szókészletükben és
mondattanukban kevéssé térnek el egymástól
 A nyelvjárások osztályozásával sok magyar
tudós foglalkozott: Verseghy Ferenc, Pálóczi
Horváth Ádám,
 A mai magyar nyelvjárások rendszere (Deme
László, Imre Samu) 18 tiszta és 10 keverék
nyelvjárást ismertet
A nyolc legnagyobb nyelvjárás








Nyugati
Dunántúli
Déli
Tiszai
Palóc
Északkeleti
Mezőségi
Székely és csángó
A nyelvjárások földrajzi
elhelyezkedése
A tájszavak jellemzői, típusai
1. Alaki tájszó- a köznyelvitől eltérő kiejtés,
hangalak (föld – főd; gereblye – grábla)
2. Valódi tájszó – a köznyelvben is meglévő
fogalmat más, egyedi hangsorral jelöli (kukorica
– tengeri – törökbúza; burgonya - krumpli –
pityóka; szekrény – kredenc)
3. Jelentésbeli tájszó – a köznyelvben is meglévő
szót más jelentésben használja (medence –
fateknő; bogár – légy)