Transcript 3. Őstörténet. Ótörök és iráni eredetű szavak

© N. Fodor János, 2012
A nyelvrokonság kritériumai
latin
olasz
francia portugál spanyol román
lac, lactis ’tej’ latte
lait
leite
leche
lapte
octo ’8’
huit
oito
ocho
opt
fait
feito
hecho
fapt
nuit
noite
noche
noapte
otto
factum ’tett; fatto
tény’
nox, noctis ’éj’ notte
L. még részletesen HONTI LÁSZLÓ: A történeti-összehasonlító nyelvtudományról
dióhéjban. In: HONTI LÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp., 2010. 15–31.
magyar
ház
faz(-ék)
kéz
száz
lúd
had
finn
kota
pata
käte
szata
lintu
kunta
osztják
kat
put
ket
szàt
lont
χɒntəγ
vogul
kat
pōt
kät
šāt
lōnt
χònt
A finnugor (ugor) alapszókincsbeli
fogalomkörök
testrészek: fő, száj, áll, fül, szem, fog, láb, mell,
máj, bőr, ágyék, far, epe, here
 rokoni kapcsolatok: apa, anya, fiú, leány, meny,
ángy, öcs, vő, férj
 elemi cselekvések: él, hal, lesz, szül, van, áll,
megy, ül, eszik, fal, lát, les, dug
 számok: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz
 természet tárgyai, jelenségei: csillag, ég, világ,
jég, hó, esik, fagy, víz, ár, hab, tó, hegy

növények, növényi részek és állatok: ág, fa,
odu, tő, fenyő, nyár, meggy, egér, hód, sün, hal,
kígyó, holló, lúd, varjú, légy, méh, nyű, ló stb.)
 ház körüli eszközök, használati tárgyak: ágy,
ajtó, fal, ház, zug, fazék, háló, kés, íj, ideg, nyíl,
nyereg, kengyel

Előmagyar kor?
Ősmagyar kor
(Kr. e. I. évezred kezdete — Kr. u. 895–900
(Honfoglalás)
Belső korszakhatár: Kr. u. V–VI. század
(korai és kései ősmagyar kor)
Nyelvemléktelen időszak
ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus
iráni jövevényszavak
törzsi nyelvjárások (s-ező, cs-ző)
írásbeliség: rovásírás (ró, betű, ír)
Kr. e. I. évezred kezdete
Kr. u. 670 után
A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996.
1235. Julianus barát útja (Biljar – a volgai bolgárok fővárosa)
1960. Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok
1984. Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar
Forrás: mindentudas.hu
Forrás: mindentudas.hu
A népek és annak nyelvhasználói történetük
során számos néppel és nyelvvel érintkeznek.
 nyelvi kontaktus: areális nyelvi hatás,
lexikális hatás (szókölcsönzés)
A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és
térbeli érintkezés
A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a
két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadásátvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok
ezért is problémásak!)
A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó
alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez
 fonetikai és grammatikai alkalmazkodás
A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő
nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan
hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési
mozzanatban (tulajdonságban) különbözik.
 Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett
szó.
Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az
átvevő nyelv struktúrájához.
 A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondatszerkesztési szabályok.
A jövevényszó fogalma
A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó,
amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes
mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők
számára az idegen eredete teljesen
felismerhetetlenné vált.
A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés
kritériumai:
illeszkedés
a nyelv hangrendszeréhez (pl. pláza)
 illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl.
plázában)
 szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica,
plázázik)
Grammatikai analógia:
A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor
nyelvállapotának alaktani szabályait követik.
Pl. fólia : fóliá-t (fóliat)| Minta: alma : almá-t
Megkapják az aktuálisan produktív képzőket:
pl. –l vagy –z (faxol, ímélezik)
A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy.
A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé
tagozódik be.
(A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)
Az iráni jövevényszavak
A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi
érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi).
1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el – keletiráni
nyelvi hatás :
nomád életforma: ló < ugor *loγз < keletiráni (yüech-chih) *loγǝ ‘ló’, nyereg, fék
‘kötőfék’
•
hitvilág: isten < keletiráni *yaśten ~ yaśtεn, imád > keletiráni *vimand ‘liturgikus
szövegeket elmondani’, menny, ég (Harmatta 1996: 73)
•
•
egyéb keletiráni jövevényszavak
az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált ‘kiált’, szó, üstök
stb.

az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz, gógány
‘huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú erődyítmény állatok
védelmére’, bűz, fizet, özvegy, nemez

2) Vándorlások korában (V–VI. sz.-tól VIII. sz.-ig)
Hunor és Magor története (alán lányrablás)
• a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a
Kubán folyó vidékén
•
alán eredetűek: er ‘férfi’ < alán *ēr ‘nemes, férfi, ember’,
asszony < aχszin ‘úrnő’ (vö. oszét äχsīn ‘úrnő’), gazdag, híd,
kert?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem,
kaliz ‘khorezmi’
 további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak:
egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy

kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak:
vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz

Török jövevényszavak csoportjai
A magyar nyelv kialakulása előtt is volt török
nyelvű népekkel való érintkezés  ősi, alapnyelvi
eredetű szókészlethez tartozik.
Ótörök nyelvek: csuvasos és köztörök
Török népek: csuvas; onogurok, volgai bolgárok,
kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök
1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér
‘megérint, érkezik’
2) Vándorlások kora (Kr. u. V–VI. sz.-tól)
erős nyelvi-kulturális hatás
3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő
4) Oszmán-török (XVI–XVII. sz.)
Az ótörök nyelvi kontaktus helye
A nyelvi kontaktus ideje
Kr. u. V–VI. század—IX. század
Az ótörök jövevényszavak jellemzése
szókészletünk lényeges része
 ugor-török „háború”
 491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011)
(TESz.: 224; EWUng.: 325)
 széles körű és mély műveltségi hatást tükröznek
 A török népek jól szervezett lovasnomádok, nagyállattartók, vándorló életmódúak
voltak, de voltak állandó szálláshelyeik, ahol
földművelést folytattak.
 sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak

A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon
elkülöníthető:
1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ‘ökör’
> köztörök z ikiz (öküz)
A magyarba bekerülő szavak főként csuvasos
jellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír,
gyűrű, sárkány stb.
2) őstörök *j> csuvasos szj v. sz
> köztörök j
Csuvasos eredetű: szél ‘légáramlat’, szérű, szőlő
3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs
 a magyarban ma gy (gyapjú,
gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű,
gyűszű)
4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č)
> köztörök š [s]
A magyar dél, dől, kölyök csuvasos eredetű.
L. még: bölcső, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB.
bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács
5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s]
> köztörök si-, sa- [szi]
csuvasos: sárkány, serke, sárga
köztörök: szúnyog
1) testrésznevek: kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő,
boka, csipa, térd
2) tulajdonságok: apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge,
kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő
3) állattenyésztés szavai:
• szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő
• juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó ‘két éves juh’,
gyapjú, ürü
• kecsketartás: kecske, olló ‘gida’
• sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés;
• baromfi: tyúk (Fiastyúk)
tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró
kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureuohul),
béklyó, gyeplő
4) földművelés:
• gabonafélék: árpa, búza, komló
Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű,
tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór
• konyhakerti növények: borsó, komló, torma
• gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte,
som, dió, szőlő
• borászat: szőlő, szűr, bor, söprő
5) lakóhely: sátor, karó, kút, kapu
Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu
6) öltözködés: ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön,
köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör;
kender  tiló, orsó, gyűszű, csepű
7) mesterségek: szűcs, ács, szatócs, tolmács
Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr,
teker, tűr ‘összehajt’, balta?
8) társadalmi és állami élet:
• temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó
• hadviselés: sereg, gyűl, tömény ‘tízezer
emberből álló hadi egység’; bátor, gyáva, érdem
• jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom
‘vagyon’, kölcsön, orv, bocsát
9) hitvilág: id ‘szent’ > *idház > egyház (An.: Igfon)
táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol,
ige, gyaláz, gyón, sárkány
10) halászat-vadászat: gyertya, süllő, tok, hurok, tőr
11) természeti környezet: nyár, homok, árok, dél,
sár, szél, tenger
Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul,
sólyom, torontál,
Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján,
torma, csalán
12) műveltség: ír, betű, könyv?, szám, idő, kor
„A nyelv egy nép kultúrájának leggazdagabb
okmánytára, él és emlékezik.” (Tompa József)
Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 20012. 45–55, 64–79.
Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc. Osiris, Bp.,
2003. 188–203.
Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996. 239–41,
243–50.