Transcript nyitó előadásában - Magyar Tudományos Akadémia
Tíz éves a Termini.
Vállalt és ránk váró feladatok
Péntek János MTA Budapest 2011. november 24.
♦ A
Termini
értelme ♦ A hálózat szakmai előzménye és háttere ♦ Határtalanítás a tudományban ♦ Kutatóállomások, hálózati szerveződés ♦ Változások a térségben ♦ 1920: Egységesülésből szétfejlődésbe…
Régi és új nyelvváltozatok A megőrződő és változó nyelvjárás
♦ 1990: Szétfejlődésből közelítésbe …
Nyelvi tervezés: elvek és célok A szaknyelvek. Standard, köznyelv, közmagyar A nyelvváltozatok elvi egyenértékűsége A norma kérdése
♦ A határtalanítás ♦ Szakmai nézőpontok ♦ Mi és ki(k) veszélyeztetik a magyar nyelvet?
♦ Fő cél: a nyelv megtartása
A
Termini
értelme
• • • •
Terminus, termini
: határ, határvonal.
Terminus
: a földek határait védelmező isten.
Éppúgy, mint a
"limes"
a nyelvhatár között: és a
"termini"
által határolt terület a római közigazgatási egységek esetében, a külső régiók is védőövezetet alkotnak Magyarország körül, az országhatár és
a külső régiók nyelvi és kulturális végvárak.
A „
terminisek
” e végvárak nyelvmunkásai, tanárai.
A
Termini
a határon túli magyarság szolgálja, e magyar nemzetrészek
fönnmaradását nyelvének a dokumentálását
és
a nyelvi jogok érvényesítését
. is
Ez erősítése a magyar nyelv pozíciójának a Kárpát medencében
.
A hálózat szakmai előzményei és háttere
A magyarországi
szociolingvisztika elméleti és diszciplináris megalapozása az 1990-es évektől
, kutatások elindítása: – – – – –
az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi osztályán
Kontra Miklós
az ELTE-n
a dialektológia és a szociolingvisztika összekapcsolása, Kiss Jenő
a Pécsi Egyetemen
: a nyelvpolitika mint alkalmazott nyelvészeti diszciplína, Szépe György a kétnyelvűség
pszichológiája
: Budapest, Veszprém, Újvidék a
kétnyelvű oktatás
: több központban
Tudományos képzés
: Budapesten, Pécsen, Pozsonyban, Kolozsváron, Beregszászban, Debrecenben, Újvidéken, Veszprémben, Bukarestben
Határtalanítás a tudományban
• • •
Bekapcsolódás:
Élőnyelvi Konferenciák és a konferenciakötetek + "A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén" könyvsorozat és sok más publikáció.
Folyamatosság
: 20 éve összehangoltan folynak vizsgálatok + adatbázisok jönnek létre és bővülnek + nyelvi tervezés és megvalósítása + hasznosítás, szolgáltatás.
Intézményesülés:
– –
Az MTA elnökei:
Glatz Ferenc, Vizi E. Szilveszter, Pálinkás József
MTA
Arany János Alapítvány → az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, Szarka László –
MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság:
Berényi Dénes, Görömbei András, Tarnóczy Mariann
• •
Kutatóállomások
→
szerveződés hálózati
2001-ben : kutatóállomások + egyéni kutatóhelyek
, kizárólag pályázati keretből, főállások nélkül.
Hálózati együttműködés
: szemináriumok, tanácskozások – – – –
2003
. júl. 13—19,
2004
. júl. 12—15,
2005
. júl. 11—14.:
Illyefalva 2007
. szept. 2-3,
2008
. okt. 16—18,
2009
. okt. 11—13,
2010
. okt. 17—19.:
Debrecen
, DAB + Egyetemi Tanszék
2009
. május 17—19.:
Budapest
, Domus
2011
. jún. 10—12.:
Jegenye
, Kalotaszeg •
Az intézményi kötődések hármas szintje:
1. a régióban, 2. magyarországi intézményekkel, 3. Kárpát-medencében.
TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT
Gramma Nyelvi Iroda, Dunaszerdahely Hodinka Antal Nyelvi Int Beregszász Imre Samu Nyelvi Intézet, Alsóőr MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Kolozsvár ézet, Újvidéki Egyetem Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Sepsiszentgyörgy
Változások a térségben
•
A magyar és a környező nyelvek: Areális, tipológiai elemzések, a beilleszkedés folyamatai:
Gáldi László 1946:
A Dunatáj nyelvi alkata.
Tipológiai, areális elemzése az itt beszélt nyelveknek, a
Függelék
ben demográfiai, statisztikai adatok • • • Balázs János 1983:
Az areális nyelvészeti kutatások története, módszerei és főbb eredményei.
Balázs János szerk., 1989:
Nyelvünk a Duna-tájon.
Mozgások:
A környező nyelvek
regressziója
a 20. században
→
földrajzi, demográfiai és funkcionális
expanziója, térvesztés.
Státus- és presztízsvesztés.
a magyar folyamatos
1920: Egységesülésből szétfejlődésbe …
• • • • •
Az ismert diagnózis fontosabb elemei: Elszigetelődés kényszerek
és , államnyelvi
korlátozások dominancia
.
,
Kontaktusjelenségek
, államnyelvi lexikális elemek átvétele, szerkezeti és szemantikai hatás.
Kétnyelvűsödés
→
nyelvcsere
.
Fontos nyelvi regiszterek
hiány.
leépülése
→
nyelvi
Szaknyelvek, szakterminológiák hiánya.
Nyelvjárások, vernakulárisok fölértékelődése
.
• • • •
Régi és új nyelvváltozatok
(1)
Hagyományos, területi nyelvjárások:
nyelvjárási régiók + magyarországi nyelvjárási régiók peremrészei.
korábbi (2)
Kisebbségi változatok
meghatározottságúak.
, kontaktusváltozatok: földrajzi, nyelvkörnyezeti és nyelvpolitikai Kontaktusváltozatként jelennek meg a standard és az irodalmi nyelv, sőt a nyelvi regiszterek is.
A nyelvjárások, a vernakulárisok
többletfunkciói a külső régiókban
: a
hagyomány
folytonossága a nyelvben,
azonosulás
és a helyi
identitás
és közösségvállalás, a csoport kifejezője,
csoportszolidaritás
.
A megőrződő és változó nyelvjárás
• • • A nyelvjárás
konzervatív
, de
folyamatosan változó
is →
regionális köznyelv
→
közmagyar irányában
.
A külső régiókban a nyelv
megnövekedett szerepe
a nemzeti identitásban
,
a nyelvjárásnak: a lokális és a regionális identitásban
, a
hagyományok
átörökítésében, a közösségek
szolidaritásában
, a nyelvi
otthonosság
fenntartásában.
A
nyelv életében ez az első, az elsődleges nyelvváltozat és a nyelvcsere előtt ez az utolsó is!
Pl. moldvai, lozsádi stb.
1990: Szétfejlődésből közelítésbe Nyelvi tervezés: elvek és célok
• • • •
A szaknyelvek: Hiány és szétfejlődés: kontaktus- és regionális változatok alakultak ki
. Ez veszélyezteti a magyar nyelv változatainak átjárhatóságát.
A nyelvhasználati korlátozások, a szakképzési hiány és a rossz fordítások következményei
.
Cél: a terminológiai és stiláris egységesítés. Ezt indokolja
a szaknyelvekben fontos szerepet játszó
egyértelműség
, és egyre inkább
igényli
a Kárpát-medencei magyar
kutatási és felsőoktatási térség közeledése, egységesülése (a KAB tapasztalatai)
. A szaknyelvekben
szigorú kodifikálásra
van szükség. A standardizálás itt
egységesítést
is jelent, és ez csak egy szélesebb körű
szaknyelvi „helyreállítás
” keretében lehet sikeres.
Nyelvi tervezés: elvek és célok
• • •
Standard, köznyelv, közmagyar: Nyelvhasználatban
: fokozatok és keveredés a nyelvjárás és a standard kontinuumán. Bővültek a publikus nyelvhasználat alkalmai és színterei. Régiónként, beszélői csoportokként eltérő szinten következik be a
váltás a köznyelvre
nyelvhasználatban teret veszít a nyelvjárás.
. A
A közös magyar nyelv:
egy-egy régión belül is megakadályozhatja a nyelvváltozatok egymástól való elszigetelődését és eltávolodását, a köztük meglévő átjárhatóság csökkenését. A kisebbségi beszélők – különösen a szórványban élők – korábban
kiszorultak
a köznyelvből, emiatt most
rászorulnak
a köznyelvre. Ezért is
fontos az oktatás, a nyelv írott változatának elsajátítása.
Nyelvi tervezés: elvek és célok
• •
Standard, köznyelv, közmagyar
A közös változat fontos
forrása
lehet a
nyelvi gazdagodásnak
, amennyiben a standard nyelvváltozat elsajátítása nem jár együtt a nyelvjárás, a vernakuláris, az anyanyelv kisebbségi változatának háttérbe szorításával, elvetésével.
A köznyelv, az írásbeliség nélkül, nyelvi műveltség nélkül a kétnyelvűség nem lehet magas szintű
, nem lehet stabil, nem lehet szimmetrikus, nem lehet anyanyelv-dominanciájú .
Nyelvi tervezés: elvek és célok
• • •
A nyelvváltozatok elvi egyenértékűsége: Kétségbe vonható a nyelvváltozatok feltételezett hierarchiája
. Ez azt sugallná, hogy ennek
csúcsán a „szent és sérthetetlen” központi
nyelvváltozat áll,
alatta pedig a többi, „kisebb értékű” nyelvváltozat
, közvetve: „
kisebb értékű” beszélőikkel.
Az írásbeliség
viszont
szinte kizárólag a közös köznyelvhez,
a standardhoz kapcsolódik; ennek normái kodifikáltak.
Nem lehet cél
a standard és a többi nyelvváltozat viszonyának
diglossziás szerkezetűvé
alakítása. Némely szórványban és nyelvszigeten a két változat elkülönülése
valódi diglossziás elrendeződésre
utal. Nyelvi
revitalizáció
.
Nyelvi tervezés: elvek és célok
• • •
A normával kapcsolatos elvárások: A standard nyelvi norma: rugalmas és nyitott. Legyen befogadó
a más nyelvváltozatokból származó, „felfelé törekvő” elemek iránt.
Legyen befogadó a kisebbségi nyelvváltozatok köznyelvi értékű elemei iránt is.
ráerőltetése
Ez
kompromisszumos megoldás
megoldás közt: 1. a központi, magyarországi standard nyelvi norma a határon túli beszélőkre
↔
a két szélső 2. a határon túli változatok „önállósítása”, kodifikálása. Ez a elősegíteni.
„határtalanító” kompromisszum
az anyaország és a régiók nyelvének összetartó mozgását kívánja Az ilyen kodifikáció
történelmi elégtételt
magyarországi változatára volt tekintettel, is jelenthetne amiatt, hogy több évtizeden át a kodifikáció a magyar standardnak csupán a
az egyetemes magyar standardot magyarországivá szűkítette
.
Nyelvi tervezés: a határtalanítás
• • • •
Célja
a
közelítés,
a regionális nyelvi értékek megőrzésével. Az, hogy a magyar nyelv közös változatában
csökkenjenek, idővel el is tűnjenek
az országhatárok által generált és fölerősített
nyelvhasználati eltérések
.
Ezek esetenként
zavarják
, zavarhatják a magyar– magyar kommunikációt, táplálhatják a kisebbségi beszélőknek azt az érzését, hogy az
ő nyelvük nem „igazi” magyar nyelv
a magyar nyelvből való „kilépést”, a , ők nem is tudnak „rendesen” magyarul. Közvetve bátoríthatják
nyelvcserét
.
Szakmai „nézőpontok”
A változás és a nyelvalakítás
, nyelvi tervezés eltérő szakmai megítélése. • •
Nem egységes:
a szétfejlődés mértékének megítélése: 1. mennyire teszi ez kérdésessé a magyar nyelv egységét, 2. miképpen kell ehhez viszonyulnia a nyelvművelésnek és a nyelvi tervezésnek.
Két tábor?
A látszat szerint 1. azok a nyelvészek, akik kutatóként és e nyelvváltozatok használóiként a magyar nyelv és a köznyelvi norma egysége ellen érvelnek
↔
2. azok, akik a nyelvi egység és a művelt köznyelv normájának a védelmezői?
Szakmai „nézőpontok”
• • • A viszonylagos nyelvi egységnek, a külső régiókban
a nyelv megtartásának
éppen az a feltétele, hogy ismerjük fel, vegyük tudomásul, ismerjük és fogadjuk el
a beszélők nyelvhasználatának változatosságát
, a tényeket, a jelenségeket és a folyamatokat.
Közelítés
a nyelvhasználatban. Ez a közeledés és kölcsönös elfogadás egyre inkább tapasztalható.
Ezt szolgálták, és a jövőben is ezt fogják szolgálni mindazok, akik a Termini Kutatóhálózat szakmai munkájában részt vesznek.
Mi és ki(k) veszélyezteti(k) a magyar nyelvet?
• • A hagyományos „nyelvféltés” elsősorban
az idegen nyelvi hatásban
az idegen szavakban látja a nyelv veszélyeztetettségét
↔
a másik álláspont szerint, amelyet mi is vallunk: a nyelvi közösségeket (és bennük a nyelvet) elsősorban
a környező nyelvek expanziója és a magyar rohamos térvesztése
, regressziója veszélyezteti.
Az
aszimmetrikus
„idegen nyelvi” hatás maga is okozat,
az általánosabb államnyelvi dominancia és világnyelvi expanzió következménye, az elszigeteltség és az alárendeltség következménye.
Fő cél: a nyelv megtartása
• • •
A nyelvmegtartás stratégiájának
nemzeti keretekben is meg kell előznie (nem föltétlenül helyettesítenie!) a nyelvőrzés eszméjét vagy a nyelvféltés érzését.
Ebben kellene egyetértenünk. És akkor belátható, hogy
a „közelítő” nyelvi mozgás szándékát elősegítő és megvalósító, szakmailag megalapozott program.
a határtalanítás nem a magyar nyelv és a nyelvi egység veszélyeztetője, hanem ellenkezőleg: a nyelvmegtartás és Akkor lehet eredményes, ha ebben mindannyian közreműködünk
, hogy elérjük: a nyelvhasználat tekintetében is váljék fölöslegessé „a határon innen és a határon túl …” népmesébe illő fordulata.