Transcript Letöltés 1 319 KB ()

A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉS
KÖVETKEZMÉNYEI
ISKOLÁSKORBAN
„Köszönnöm kell, hogy ismerem az emberi szavakat, … s mindent
meg tudok mondani e szavakkal, amit akarok!”
Márai Sándor
Földházi Péterné
2008. február
ELŐADÁS VÁZLAT
• A beszéd kialakulása
• Beszédzavarok
• A megkésett beszédfejlődés és a fejlődési
•
•
•
•
•
diszfázia tünetei
A fejlődési diszfázia okai
A fejlődési diszfázia terápiája
Esetismertetés
Együttműködési lehetőségek
Videó
A nyelv és a beszéd
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb
eszköze.
A nyelvi kifejezés legtermészetesebb formája a beszéd,
mely hangadással történő kommunikáció.
A nyelv kialakulása
Jobbkezűség kialakulása  a jelbeszéd idegi központja a
bal oldali AFL : gesztikuláció produkciója és megértése
Teljes beszédcentrum kialakulása (kb. 100 ezer éve)
Bal halántéki lebenyben a Wernicke-mező: beszédértés
Bal homlok lebenyben a Broca-mező: beszéd kivitelezés
Bal alsó fali lebeny: a látott nyelv értelmezése
Beszédizmok kialakulása (FOXP2 gén mutációja)
Az agyi aktivitás fokozódása beszéd
hallgatása közben
Wernicke mező
– Szemantikus feldolgozó
terület
– A bejövő nyelvi
információ kezelése
– Beszédértéshez szükséges
rövid távú memória
Agyi aktivitás beszédképzés közben
(PET-scan)
Broca mező (1861)
– A kimenő nyelvi
információ kezelése
– Beszédképzés
– Jelentésrendelés a
használt szavakhoz
A beszélő félteke
• A beszédközpont az emberek 95%-ban a
bal féltekében található.
A megértő részben a beszéd alkotó
elemeire (pl.: névelők, névutók, jelzők,
főnevek, stb.) bomlik.
Ezeket az idegrendszer atomizált
formában, szeriálisan, egymást követő
módon dolgozza fel.
A beszéd fejlődése
Az anya-gyermek közti szabályos
kommunikációs aktusokban az anya nem
csak állandó testi kontaktussal, hanem
verbális jelenlétével is részt vesz.
Az egymást megerősítő verbális és
taktilis ingerek elősegítik a gyermek
egyre differenciáltabb kommunikációját az
anyával, később a környezet egyéb
szereplőivel, előkészítve ezzel a gyermek
beszédtanulását.
• A belső nyelv segítségével a gyermek belső
•
•
élményvilágának egy része, saját tapasztalatai
tudatossá, egyre inkább érthetővé válnak számára, ezt
azonban beszédével egyelőre nem tudja kifejezni.
A receptív nyelv elsajátításával a gyermek a küldött
információt már képes dekódolni, azaz megérti, amit
mondanak neki, s bár beszélni még nem tud, adekvátan
reagál.
Az expresszív nyelv a beszéd kialakulásának befejező
mozzanata, melynek során a gyermek képes a
gondolatait szavakká formálni, és egy új kommunikációs
csatornán, beszéd útján kifejezni.
• Artikulációs bázis + percepciós bázis
→ anyanyelvi beszédprodukció és
beszédmegértés fejlődése, életkornak
megfelelő működése
•
A nyelv elsajátítása tanulási folyamat
eredménye. 14 éves korra éri el a felnőttre
jellemző nyelvi teljesítmény színvonalát.
A beszédzavarok
• Elsődleges beszédzavarok - ép hallás,ép
értelem
– megkésett beszédfejlődés
– akadályozott beszédfejlődés- fejlődési
diszfázia
• Másodlagos beszédzavarok:
– értelmi fogyatékosság, hallászavar, pszichés
zavarok következményei
Megkésett beszédfejlődés
• Az expresszív beszéd időbeli és
mennyiségi elmaradása.
Fejlődési diszfázia
• A szelektív fejlődési zavarok közé tartozik.
• A fejlődés korai szakaszától veleszületetten fennáll.
• Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelenti,
amellyel a gyermek a nyelvi információkat felfogja,
feldolgozza, és nyelvi szándékait kifejezi.
Az expresszív, receptív beszéd időbeli és strukturális
zavara, amely a beszéd morfológiai-grammatikai
(szintaktikai), fonológiai és szemantikai szintjén
különböző kombinációjú és súlyosságú tünetekben
mutatkozik meg.
A nyelvi szintek elmaradásának
vagy zavarának következményei
• Fonetikai szint : pöszeség
• Fonológiai szint : zöngés-zöngétlen hangok
•
•
•
cseréje, makacs pöszeség
Morfológiai szint: helytelen toldalékolás,
grammatikai problémák
Szintaktikai szint: hibás szórend, szókapcsolatok
Szemantikai szint: beszéd – és olvasásértési
problémák
A megkésett beszédfejlődés
tünetei
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
3 éves kor után nem indul meg a beszéd
biztos beszédmegértés, szó-és mondatértés
jó passzív szókincs, fejletlen aktív szókincs
a gyermek könnyen tanul szavakat
nem echolál
jó utánmondó képesség
általános-illetve részleges pöszeség
társuló pszichikus tünet nincs, rendezett viselkedés
esetleg finommozgás koordinációs zavarok
életkori szinten fejlett kognitív képességek
iskoláskorban maradványtünetek: enyhe fokú diszlexia, verbális
tanulásban mutatkozó gyengébb teljesítmények
• 2-3-4 éves korban kifejezettek, 4-6 éves korban fokozatosan és
rohamosan megszűnnek
A fejlődési diszfázia tünetei
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
sivár gagyogás
3 éves kor után sem indul meg a beszéd
nehezített beszédmegértés, szó-és mondatértés hiánya
aktív és passzív szókincs alacsony szintű
szómegtalálási nehézség
echolálás, vokalizálás, bébinyelv használat
centrális pöszeség tünetei (inkonzekvens hangcserék, hangátvetések,
kihagyások, betoldások)
gesztusokkal történő kommunikálás
szó-és mondatalkotás feltűnő hiánya
szótöredékek
szómondatok
a nyelvi szabályok lassú elsajátítása, alkalmazásának nehézsége
DISZGRAMMATIZMUS – vezető tünet
verbális típusú tanulási nehézségek, idegen nyelv tanulásának nehézsége
a tünetek magasabb életkorban is megmaradhatnak
A fejlődési diszfázia okai
• az agyi érés
• a centrális szerveződés
• a környezet
• a familiaritás szerepével hozzák
összefüggésbe
A fejlődési diszfázia típusai
Expresszív (motoros)
Elsődleges a beszédkifejezés zavara, súlyos vagy enyhébb
artikulációs zavar, diszgrammatizmus.
Enyhén vagy mérsékelten gyenge beszédészlelés. A
beszédértés normális.
Receptív(szenzoros)
Elsődleges a beszédértés hiánya vagy jelentős nehézsége,
beszédészlelés zavara. A beszédkifejezés is érintett.
Receptív-expresszív(szenzomotoros)
A receptív és expresszív beszéd egyaránt érintett, az egyik
túlsúlyával.
A fejlődési diszfázia
terápiája
A nagy profilkülönbségek miatt egyénre
szabott.
Az időben elkezdett orvosi, pszichológiai,
logopédiai vizsgálatok eredményén alapuló,
differenciál diagnózisra épülő terápia lehetőséget
ad az elmaradások csökkentésére.
Súlyos esetekben a nyelvi maradványtünetekkel
egész életen át számolni kell.
Vizsgálat – státusz és folyamat
diagnózis
• Intelligencia – S.O.N.
• Rajz – Goodenough
• Vizuomotorium – Frostig, Bender
• Beszéd, nyelv – Artikuláció, GMP, PPL
DPT, olvasás, írás
• Lateralitás
• Hallás
Logopédiai terápia
Artikuláció
Beszéd, nyelvi fejlesztés
Részképességek fejlesztése
Diszlexia – prevenció, reedukáció
Diszkalkulia – prevenció, diszkalkulia terápia
Kiegészítő terápia
• Ayres
• HRG
• Alapozó
ESETLEÍRÁS
Lényeges anamnesztikus
adatok:
• Szülés: 42. gestációs héten, indított,
elhúzódó, császármetszéssel világra hozott
fiú
• 3 éves korában nagyon magas láz, azóta
kancsal
• Első szavak: 2 éves, rövid mondatok: 4;6
éves, folyamatos beszéd 6;0 éves korában
( beszédfejlődése elmaradást mutat)
Státusza (7;11 éves)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
IQ: 115 S.O.N.
RQ: 90
Lateralitás: jobb
Mozgásai koordináltak, finommotorikája fejlett.
GMP – beszédészlelési és beszédértési teljesítménye
nagyon gyenge.
Vizuális emlékezete jó.
Artikuláció: r-l, j-l, z, c, cs torz
Grammatikai rendszere fejletlen. Beszédében sztereotip
szó – és mondatismétlések előfordulnak.
Hallása ép.
DIAGNÓZIS: SZENZOMOTOROS DISZFÁZIA
Terápiájának részei
•
•
•
•
•
•
•
•
Logopédiai:
a szómegértés és a szókincs fejlesztése
a grammatikai rendszer fejlesztése
beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése
artikuláció fejlesztése
percepció fejlesztés
figyelem, gondolkodás fejlesztése
a verbális emlékezet fejlesztése
diszlexia prevenció, majd diszlexia reedukáció
Kiegészítő: mozgásterápia
Fejlődés
• Az általános iskolai évek alatt R. a nyelvi képességek
•
•
területén igen kis lépésekben haladt előre.
Társalgási szituációban beszéde kezdetben
érthetetlen volt a szótalálás nehézsége, a hibás
ragozás, szórendi problémák , szövegszerkesztési
nehézségek miatt. Beszédértési zavara
következtében kérdésekre gyakran inadekvát válaszokat
adott. Artikulációs zavara enyhe volt.
A 8.osztály végén még küzdött ezekkel a problémákkal,
de gondolatait érthetőbben tudta megfogalmazni. A
Beszédvizsgáló 2006. november 9-én végzett
kontrollvizsgálat eredményei alapján felállított
diagnózisa: szenzomotoros diszfázia
maradványtünetei
Összefüggő beszéd vizsgálata, képtörténet elmondásakor:
2. osztály tanév végén
8. osztály tanév végén
• 12 mondat – 60 szó
 12 mondat – 55 szó
• 7-szer használja a „van” • 1-szer használja a „van”
létigét, 5-ször a „nézi” igét létigét
• hibás szóhasználat
• hibás szóhasználat
• hibás toldalékolás
• hibás toldalékolás
• hibás igeragozás
• hibás igeragozás
• rossz szórend
• rossz szórend
• bővítményei: tárgyak,
• bővítményei: tárgyak,
helyhatározók
helyhatározók
• 1 választékos szó
előfordul (hölgy)
• grammatikailag 5
• grammatikailag 3
mondat elfogadható
mondat elfogadható
Beszédészlelés és beszédmegértés
• A GMP beszédészlelési - és
beszédmegértési teszt évenkénti
eredményeit összehasonlítva időnkénti
visszaesés mellett jól látható a fejlődés, de
az is, hogy elvárható teljesítményre
csak az akusztikai szint és a vizuális
emlékezet területén képes.
GMP 2 Akusztikai szint
120
100
80
60
40
20
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
GMP 3 Akusztikai szint
120
100
80
60
40
20
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
GMP 4 Fonetikai szint
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
GMP 5 Fonológiai szint
70
60
50
40
30
20
10
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
GMP 10 Szerialitás
120
100
80
60
40
20
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
GMP 11 Aktivizálható szókincs
16
14
12
10
8
6
4
2
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
GMP 12
Szemantikai, szintaktikai szint
70
60
50
40
30
20
10
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
Verbális emlékezet vizsgálata
Prefer
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
Iskolai előmenetel
• OLVASÁS, ÍRÁS
• ANGOL
A második, harmadik nyelv nagyobb
területet foglal el a beszédkéregből, mint
az első.
Ugyanazon vagy hasonló fogalmak, igék
stb. kérgi reprezentációja a különböző
nyelvek esetében eltérő, nem esik egybe.
Együttműködési lehetőségek
• Tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógus, pszichológus,
•
•
•
•
•
•
•
.
mozgásterapeuta, asszisztensek, szülők, ép társak empátiájára,
hatékony együttműködésére van szükség.
Tanítók, szaktanárok:
lassú, jól tagolt, jól artikulált beszéd
vázlat - rajz
a tananyag lerövidített változatban, egyszerű mondatszerkezetekkel
való átírása
a mindennapi pedagógiai munka során az észlelés különböző
csatornáinak(vizuális, auditív, taktilis, kinesztétikus), a nagy-és
finommozgásoknak a fejlesztése.
beszédészlelés-és megértés,
szövegértés fejlesztése – vizualitás, tevékenység
Irodalom:
Hámori József: Az emberi agy asszimetriái
Dialóg Campus Kiadó Bp. – Pécs 1999, 2005.
Hámori József: Mit tud az emberi agy
Mindentudás Egyeteme
Pszicho-neuro-fiziológia I.
internet
Fejlődési diszfázia szerk.: Gerebenné Várbíró Katalin
ELTE B.G. Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 1995.
Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok szerk.:
Gósy Mária Nicol GMK. Bp. 1996.