Gyermekkori beszédhibák és kezelésük

Dr. Závoti Józsefné PhD

Logopédia fogalma

• Olyan gyógyító, fejlesztő tevékenység, amely a beszédzavarok felismerésével és korrekciójával foglalkozikl, gyógypedagógiai, pszichológiai és orvostudomány elméleti és gyakorlati megalapozottságra és tevékenységre épülő speciális beavatkozás. Pl. (Rhinophonia aperta) Orvosi műtét-----logopédiai beavatkozás--- pszichológiai kezelés

Beszédpatológia- logopédia

A beszédpatológia komplex tudományterület a beszédzavarok – kutatásával megelőzésével diagnosztikájával korrekciójával foglalkozik medicinális- Foniátria pedagógiai, gy.p.-i - Logopédia

A logopédia célja

• A beszédhibák megelőzésével, a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszéd létrehozása. • A beszédhibával küzdő egyén számára a komplex személyiségfejlődést figyelembe véve elősegíti az önmegvalósítás, a társadalmi integrálódás megvalósítását.

A logopédia feladata

• Tanulmányozza a beszédet, annak fejlődését, zavarait • Fejleszti a logopédiai diagnosztikát • Felvilágosító munkát végez (szülők, pedagógusok, orvosok) • Együttműködik (szülők, pedagógusok, orvosok, más szakemberek)

Logopédiai tevékenység szervezeti

Intézmények:

háttere

Közoktatási és egészségügyi törvény szabályozza Oktatási-nevelési intézményekhez kötötten pedagógiai szakszolgálat keretében logopédiai óvoda logopédiai osztály beszédjavító intézet korai fejlesztő központok gyógypedagógiai intézmény általános iskola Egészségügyi ellátás keretében kórházakban – fül-orr-gégészet neurológia idegsebészet osztályain

Logopédus képzés

Logopédiai tevékenységet • a gyógypedagógusképzésben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon logopédia szakon • Pedagógiai karokon logopédus képzésen belül • A képesítési követelményeket teljesítő, erről hivatalos oklevéllel (diplomával) rendelkező szakember végezhet.

A verbális kommunikáció

Az emberi közösségek tagjainak alapvető szükséglete a kölcsönös érintkezés, a kommunikáció---------nyelv, beszéd Beszéd nélkül nem lehetséges, társadalmi, közösségi élet • A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. • Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett, mondattanilag tagolt formában (beszéd, írás) történik, amelyet a fogadó fél auditív, vizuális vagy taktilis úton érzékel, és a kód ismeretében feldolgoz.

A nyelv

• Társadalmi produktum • Egyazon közösségek, nemzedékek alkotása • A társadalom életében változik, módosul • Az adott környezet alakítja az egyénnél • A nyelvi környezet a gyermeki nyelv fejlődésének meghatározója (Salimenes krónikája)

A beszéd

• Egyéni produktum • Egyénhez fűződik, az egyén élettani működésének és a környezet nyelvi hatásainak a következménye • Kifejező mozgás, látható, érzékelhető • Akaratot, érzelmi állapotot fejez ki • Hangok összessége, melyeket egy adott közösség azonos rendszerek, szabályok alapján használ • A beszélő rendszerekhez, szabályokhoz alkalmazkodik --------ez maga a nyelv • A gondolkodás eszköze Információs értéke van a verbális jelek mellett a beszédben • prozódiai elemeknek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, hangszín, hangmagasság) • Metakommunikációs eszközök (arcmimika, gesztus, testbeszéd, távolság)

A beszéd fiziológiója

• A beszédet az idegrendszer irányításával pszichikus és fiziológiai funkciókkal hozzuk létre.

• A hangképzés folyamata: Idegrendszer tüdő gégefő toldalékcső garat száj orrüreg

• Tüdő ---a beszéd létrehozásában a levegőáramlást szolgálja • Gége---a légcső legfelső porcán van, elzárja a légcsövet az evés és ivás közben, itt jön létre a hangrezgés, a beszédhang alapját képező zönge

• Garatüreg – gégét a szájüreggel köti össze • Szájüreg /rezonátor/ - lágyszájpad kem.szájpad - uvula nyelv legaktívabb - fogak - ajkak orrüreg

•

Hangképzés szervei

Magánhangzók képzése

• A verbális kommunikáció akadályoztatottságával járó főbb sérülések Beszédfogyatékosság Hallássérülés - Mutizmus

Beszédfogyatékosság

• A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus, funkcionális okok következtében kialakuló kapcsolatokban.

• Megjelenési formák:

súlyos

érintettsége, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális A beszédfejlődés súlyos elmaradása A beszédfolyamatosság sérülése A beszéd és hangképzés sérülései Olvasás-, írászavar

Beszédakadályozottság

• A kommunikációs problémák átfogó megnevezése • Lehet: öröklött szerzett organikus funkcionális • Különféle tüneti szerveződésekben és kiterjedtségben (hangadás, beszéd-és nyelvi fjelődés, beszédfolyamatosság, olvasás, írás teljesítményében, nyelvi produkciók változásaiban

Beszédzavar

• A beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, hangzó kifejező beszédet, nyelvi működést, fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai szerveződést

Beszédhiba

• A beszédbeli akadályozottság legenyhébb formái • A beszédhangok képzésének eltérő formái, nyelvi ügyetlenség

A nyelvi és beszédfejlődést befolyásolja • a szociokultúrális hatások • A nyelvi környezet hatásai • A pszichés feltételek hatásai

Óvodás- és iskoláskorú gyermekek beszéd-rendellenességei

Hangadás • Diszfónia • Megkésett beszédfejlődés • Fejlődési diszfázia Artikuláció zavarai • Pöszeség • Orrhangzós beszéd Beszéd folyamatosság zavarai • Dadogás • Hadarás Olvasás-írás zavarai

Beszédhibák tipizálása

Diszfónia (beszédhang problémája hangszín) organikus, funkcionális Megkésett beszédfejlődés

• Expresszív beszéd időbeli, morfológiai, grammatikai, fonológiai eltérése • Receptív beszéd fejlettsége • Jó szó- és mondatmegértés • Az expresszív és receptív beszéd diszkrepanciája • Gyermeknyelvi szavak továbbélnek • Dysgrammatizmus • Általános pöszeség(több hangcsoport, 10-13 hang helytelen ejtése) • Beszédrefigyelés jó, beszédmegértés jó • Amire megtínítják, jól alkalmazza • A nyelvi formák lassú kialakulása nem társul a pszichikus müködés egyéb zavaraihoz (kivétel a mozgásfejlődés terén) • 2-3-4 évesen kifejezett tünetek • 5-6 évesen a javulás jól tapasztalható • A kognitív és szocializációs fejlődésben nem idéz elő zavart

Beszédhibák tipizálása Fejlődési diszfázia Az expresszív beszéd és receptív beszéd időbeli és strukturális zavara (morfológiai, grammatikai, fonológiai, szemantikai szinten) Szó- és mondatalkotás hiányos Szómondatok, szótöredékek, mondatöredékek Részképességek halmozott zavara Aktív-passzív beszéd diszkrepanciája Fonológiai eltérések, hangátvetések, kihagyások Szóalak rövidítése, érthetetlenség Akusztiko motoros integráció zavara Egy egy jól ejtett szó 4-8 9 évesen gondot jelent még a nyelvi formák helyes alkalmazása, nehezen alkalmazza kommunikációs eszközként a nyelvet A beszédfejlődés stagnál, mintha ért. Fogy. Lenne A nyelvi és részképesség zavarok nem intelligencia függőek, de a mentális érés lassú (hosszabb időben a szemléletes gondolkodástól az elvont gondolkodás eljutás)

Etiológiai (oki ) tényezők • (sok tisztázatlan kérdés) • agyi érés zavara vagy lelassúbbodása • centrális szerveződs zavara • környezeti hatás • familiáris eredet • pszichoszociális faktorok

Pöszeség

• Legelterjedtebb beszédhiba (74-75 %) • Életkori előfordulás: 3-4 év 60 % 5 7 év 40 % 10 év 10 % Felnőttek 2.4 %

Definíció

• A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amely egy adott nyelvközösség artikulációs normáitól tér el. Egy adott nyelv fonémáinak eltérő kiejtése.

• Típusok: Funkcionális pöszeség Organikus pöszeség – a szervezetben fennálló elváltozás, kóros státusz okozza a pöszeséget.

Organikus pöszeség

A szervezetben fennálló elváltozások, kóros státusz okozza a pöszeséget • Központi idegrendszeri elváltozások (centrális eredetű) • Beszédszervek elváltozásai (perifériás) - ajakra fogakra (prognathia, progénia,

Organikus pöszeség

mélyharapás, élharapás, nyílt harapás) nyelvre (lenőtt, nagy) - ajak szájpadra (hasadék)

A pöszeség kiterjedtség szerint

• Általános pöszeség (13 hang vagy több hangcsoport helytelen ejtése) • Részleges pöszeség (1-1 hangra vagy hangcsoportra kiterjedő) Tünetek szerint • Hangtorzítás (rossz képzési hely pl. interdentális szigmatizmus) • Hangcsere (pl. sapka – szapka) • Hangkihagyás (pől. Éhajó – ajó)

A pöszeség terápiájának feladatai

• Általános logopédiai vizsgálat, szükség esetén kiegészítő szakorvosi (neurológiai, foniátriai) és pszichológiai vizsgálattal. • A vizsgálati eredmények elemzése és az összefüggések értelmezése alapján differenciált diagnózis felállítása. • Az egyéni korrekciós terv kidolgozása a logopédia sajátos módszereivel, szükség esetén orvosi segítséggel. • A logopédus tervszerűen készítse elő, fejlessze ki és rögzítse a helyesen képzett beszédhangokat, majd építse be a folyamatos beszédbe. • Korrigálja a beszédhibával együttjáró esetleges nyelvi grammatikai zavarokat, fejlessze a gyermek szókincsét, kifejező készségét. • Együttműködés más pedagógussal szülővel

Pöszeség terápiájának célja

• tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikulációt • Kiépíteni a nyelvi közlés formájában megjelenő, annak alapjául szolgáló fonológiai rendszert. • a tiszta artikuláció segítségével megteremteni a beszédhibás gyermek számára az információk befogadásának, feldolgozásának és továbbításának lehetőségét • a harmonikus személyiség kialakításának feltételeihez.

Pöszeség terápiája, módszertani rendszere • A I. Előkészítő szakasz: • 1.

• 2.

motoros képesség fejlesztése auditív percepció fejlesztése • II. Hangfejlesztés szakasza Hangfelidézés • III. Rögzítés szakasza • IV. Automatizálás szakasza • V. Motoros differenciálás szakaszajak- és nyelvügyesítő gyakorlatok

Dadogás (nem folyamatos beszéd jelenségköre)

• Előfordulása a populációban 2 %-os • Fiúknál gyakoribb 77, 9 %-ban • 3 éves korban és iskolakezdésnél gyakoribb (3-5%) • A beszéd ritmusának zavara, amikor is az ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani

Tünetek

Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját, míg a másodlagos tünetek reakciók a dadogásra.

Az elsődleges tünetekhez tartoznak: • hangok , szótagok , szavak gyakori ismétlődése • hangok megnyújtása • csendes vagy hangzó blokádok • A bezésd összeredezettségének görcsös, spasztikus zavara • A légzés, hangadás és a folyamtos beszéd gátoltsága • Alkati alapokon nyugszik • Gyakran párosul más beszédhibával (pöszeség, hadarás)

A másodlagos

tünetek között vannak ( amik az elsődleges tünetek leküzdését szolgálják) • Az izmok megfeszítése, • grimaszok, • bevezető szövegek használata, • a nehéz hangok elkerülése segítik a beszédet. • Más stratégiák használatával a beszédet, mint olyat igyekeznek elkerülni.

• Gyakori a megakadástól való félelem , a szégyenkezés és a kisebbségrendűségi érzés .

Oki háttér

• Szomatogén eredet • Pszichogén eredet • Pszichoszomatikus eredet • a fő hajlamosító tényezők a beszédfejlődés rendellenességei • az érzékeny idegrendszer • az átállított balkezesség • fő kiváltó okok pszichés tényezők: a huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség.

Típusok

• Nem folyamatos beszéd (élettani dadogás) (klónusos tünetek ) • Kóros dadogás (klónusos, tónusos, klonotónusos)

Enyhítő, súlyosbító tényezők • Mikor nem dadog a dadogó • Mikor jelentkezik a görcsös dadogás • Nehéz hangok (p,b,dt,t k,g, m,) • Légzési sajátosság (mellkasi izmok fokozott tónusa átterjed a gégeizmokra, ahol hirtelen zárlat kelezkezik – görcs) • Együttmozgások (arcizmok, nyelv kiöltése, csettintés, szemhunyorítás stb) • Prozódiai jellegzetességek (gyors beszéd, lmonotónia, sztereotípia stb)

Pszichés sajátosságok • Logofóbia • Szocializációs problémák • Étkezési zavarok • Alvászavarok

• Élettani dadogás jellemzői Ellentét áll fenn a beszéd tartalmi és emocionális valamint a motoros képességek között Nem tudatos a hiba A görcsök a száj- és nyelvre korlátozódik Együttmozgások nincsenek Nincs beszédfélelem ---Tanácsadás

Élettani dadogás Valódi dadogás • Gondtalan energikus • Élénk beszédkésztetés • Félénk, bátortalan • Beszédfélelem • Tartalmi-kiviteli diszkrepancia • Folyamatos beszéd • Expresszív beszéd gátoltsága • Megszakított • Szótag, szóismétlés • Elnémulás, erős görcs

Tanácsok szülőknek, pedagógusoknak az élettani dadogás esetén • • • • • • • • Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog.

Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét.

Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt meghallgatni.

Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné.

Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag.

Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék.

Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés.

Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát.

Dadogás terápia

• a logopédiai, pszichológiai esetleg orvosi vizsgálat eredményét • a dadogás etiológiáját (okát) • a dadogó egyén életkorát • a dadogás súlyosságát • a dadogó személyiségét • a környezet befolyásolhatóságát

Cél

• A logopédus - intenzíven és komplex módon - a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül teremtse meg a folyamatos beszédet, • az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és ritmus, továbbá • a helyes hangsúlyozás kialakításával járuljon hozzá • a kommunikációs zavar leküzdéséhez és • az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszüntetéséhez.

Élettani dadogás terápiájának komponensei • a mozgáskészség fejlesztése, a testtartást általánosan fejlesztő, játékos utánzógyakorlatok, • a kommunikációra irányuló játékos gyakorlatok, • a légzés és a lazitás gyakorlatai tudatositás nélkül • "rejtett" módon, játékos hang- és mozgásgyakorlatokba ágyazva • a tér- és formaérzéket fejlesztő gyakorlatok, • ritmusgyakorlatok: a zenei és beszédritmust fejlesztő feladatok mozgásformákhoz kötve, • mozgásgyakorlatok témák utánzása alapján, megszüntetését célzó • mozgásgyakorlatok témák utánzása • a beszédfélelem oldását, illetve megszüntetését célzó gyakorlatok, • a tárgyakkal végzett cselekvés és a beszéd összekapcsolása.

Kisgyermekkori dadogás terápia • • • • • • • • • • • • mozgásfejlesztő gyakorlatok, lazító gyakorlatok, a légzés szabályozása énekléssel és verses gyakorlatokkal összekötve, a hangadás gyakorlatai, a hangerő és a hangszín szerepének megismertetése, használatának játékos formákban történő gyakorlása, az artikulációs bázis fejlesztését célzó, a helyes időtartamú és pontos képzésű hangok és hangkapcsolatok játékos gyakorlása, a helyes hangindítás és zöngeképzés kialakításának gyakorlatai, ritmusgyakorlatok, cselekvés és a beszéd összekapcsolása, a fogalmak, szavak tartalmának tudatosítása, a szómegtalálási készség fejlesztése, szókincsbővítés játékos gyakorlatokkal, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a képzelet fejlesztését szolgáló gyakorlatok, játékos utánzások, énekek, versek dramatizálása, tanult mozgások alkalmazása, a gondolatok szóbeli megfogalmazását elősegítő gyakorlatok.

A serdülőkorú és felnőtt dadogók terápiájának összetevői • tudatosan végzett lazító- és légzőgyakorlatok (a hasi légzés kialakítása, a be- és kilégzés koordinációja, légzéskapacitás növelése, a folyamatos beszédhez szükséges levegőmennyiség helyes beosztása), • rezonancia és hangképző gyakorlatok, • szótag- és szógyakorlatok, • mondatgyakorlatok, • olvasási gyakorlatok, • szövegtanulás, • a spontán beszéd gyakorlatai, • gyakorlatok a helyes hangsúlyozás kialakítása és a beszédszünetek helyes alkalmazása érdekében, • a mozgáson alapuló kifejezőkészség fejlesztése, gesztus tanítása kommunikációs gyakorlatokba illesztve, • a kezdeményezőkészség és önértékelés fejlesztése, • a tűrőképesség fokozása különböző életszerű helyzetekben.

A dadogás felosztása Oliver Paxton nyomán:

• 0-3 hónapig tart nem folyamatos beszéd -------- --- szülői tanácsadás • 3-6 hó átmeneti dadogás------------------------------ --- valódi dadogás • 1 év után sem szűnik meg ------------ személyiségre irányuló terápia kis csoportban és szülőcsoport -----------tünetekre irányuló terápia

Afázia

• A nyelvnek olyan zavara, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után az agy organikus sérülése következtében jön létre (a bal agyfélteke körülhatárolt részeit érinti) • Okai: (az egy bizonyos betegség során fellépő állapot) agyvérzés baleset utáni állapot - tumorok

Típusai

• 1. • 2. • 3. • 4. • 5.

Totális afázia

– értelmetlen szótagokat mond, mondatok nincsenek, szótalálásnál segítségre van szükség, értése nehéz, 1 1főnév, ige használata

kevert afázia

–spontán beszéd sérült, 1-1 szót tud mondani, a beszéd tartalma nehezen érthetőj, a beszédértése sérült, 1-1 mondatot tud mondani

motoros afázia

– spontán beszéd sérült, szavak automatizmusa, agrammatizmus, beszédmegértés jó, példamondatokat jól utánmond

szenzoros afázia

megértése jó – spontán beszéd súlyosan sérült, tartalom nélküli közhelyek, véletlen szótalálatok, mondatfelépítése zavart, beszédkényszer, bőbeszéd, beszéd tartalma nem érthető, beszédmegértése sérült, szavakhoz hozzátold

Amnesztikus afázia

– spontán beszéd állhat szóvirágokból, közhelyekből, néha teljes mondatokból. Szűk főnév, melléknévi, igei használat. Közepesen vagy jól érthető a beszéd tartalma, hangbeli torzítások előfordulnak, néha mellékmondatos formában közöl,

Kísérő tünetek

• Dysarthria • Apraxia • Látótér beszűkülés • Jobb testfél bénéulása • Megjegyzőképesség zavara • Koncentráló képesség z.

• Átváltás z.

• Konstruktív képesség z.

• Teljesítmény- és hangulat z.

• lelassulás

Terápia

• Cél: beszédmegértés tréningje expresszív beszéd tréningje Összetett terápia

épül : a nyelvi struktúra, grammatikára, morfológiai, szemantikai szempontok, egyéni jellegzetességek figyelembevételére

Orrhangzós beszéd(rhinophonia) – kóros nazalitás, orrhangzósság

Típusai 1.

Nyílt orrhangzós beszéd a./ Organikus eredetű veleszületett teljes vagy részleges ajak és/ vagy szájpadhasadék submucozus szájpadhasadék lágyszájpad rövidülés Szerzett – hegedés sérülés bénulás b./ Funkcionális – szervi elváltozás nélkül nazális színezetű a beszéd

Ajakhasadék – műtéti rendezés

Szájpadhasadék

Oki tényezők

• multifaktoriális eredetet • kromoszóma aberrációk, • örökletes tényezők • A hasadék kialakulásával járhat terhesség során egyes gyógyszerek tartós szedése. A gyógyszer folsav és retinsav • Az anyai dohányzás szerepe is ismert.

Terápia

• Interdiszcipliáris team • Sebész • Fül-orr-gégész • Logopédus • Pszichológus

beszédterápia

Az orrhangzós beszéd javításának célja

• Szüntesse meg a különböző kórokok következtében kialakult kóros nazalis rezonanciát, • Alakítsa ki a magyar nyelv percepciós bázisának megfelelően az orális és nazalis hangszínezet megjelenését.

A terápia eredményezze:

• a tiszta artikulációt, • a folyamatos, ritmusos • és érthető beszédet. Célul kell kitűzni az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek (kóros személyiség jegyek megjelenéset) megszüntetését is. Légző gyakorlatok

•

A cél megvalósítása érdekében elvégezendő feladatok a következők

• A terápia kezdési időpontjának megállapítása a szakorvosi és pszichológiai szakvélemények figyelembevételével, • A funkciós próbák elvégzése a pontos és differenciált diagnózis céljából, • A beszéd- és mozgásállapot vizsgálata, • A hallási megkülönböztető képesség vizsgálata, • Az egyéni kezelési terv elkészítése, • Az organikus feltételeknek megfelelő légzés kialakítása • A lágy szájpad működésének megváltoztatása, • Az artikulációban részt vevő izomzat helyes tónusának kialakítása, • A beszédhangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása, • A tünetmentessé vált gyermekek beszédérthetőségének

A kezelés tartalmi jellemzői

• A habilitációban a logopédus legelső feladata: • a tanácsadás, • a korai fejlesztés megindítása, • majd az intenzív, pösze-orrhangzós terápia beállítása, • s végül az eredményektől függően az utógondozás.

Logopédiai terápia(Gerebenné Várbíró K.)

• artikulációs mozgások fejlesztése, • ajaktorna, • légzéstorna, • nyelvtorna, • rezonancia-gyakorlatok, • szájpadtorna, • szenzoros differenciálás, • az anyanyelv helyes használata.

Típusok

Zárt orrhangzós beszéd • Az m,n, ny hangok jellegzetes rezonanciája hiányzik, helyette n-d, ny-gyx hang hallható Kevert orrhangzós beszéd – a beszédhangok rezonanciájában az előző típusok jellemzői

Zárt orrhangzós beszéd terápiája

• •

Organikus ok

fennállása esetén orvosi feladat.

Funkcionális

célja: formánál a logopédiai gyakorlatok – a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, – a nazális rezonancia kifejlesztése. • Prognózisa az organikus formánál jó. A funkcionális hátterű esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétől, az akarattól, a kitartó gyakorlástól.

Forrásanyag

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza Tankönyvkiadó, Bp.,1970.

Ajtony Péter: Logopédia a gyakorlatban Tankönyvkiadó, Bp.

Gyakori Beszédhibák /Tanítók kézikönyvtára/ Tankönyvkiadó, Bp.

Beszéd- és beszédviselkedés az óvodában Tanszer Tár Bt., Bp.

Taníts meg engem! Logopédiai Kiadó, Bp.

Soproni Logopédiai Napok I-II. Szoc.fogl., Sopron, 2008.

Gyógypedagógiai Szemle aktuális cikkei Logopédiai vizsgálatok ELTE-BGYFK, Bp. 1999.

Vassné-Kovács Emőke: Logopédia BGGYTF, Bp. 1975.

A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok, szerk.:Gósí Mária, 2008. Bp

www.beszed.hu/terapia_orrhangzos

www.beszedjavitas.hu