Transcript Nyelvi és beszédzavarok
Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben
A beszédzavarok ok szerinti felosztása organikus eredetű beszédzavarok (pl. a hangképző szervek organikus hibája, hallássérülés, idegrendszeri zavarok) funkcionális beszédzavarok (pl. autizmus) pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén afónia) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (pl. ingerszegény környezet)
Autizmus
Olyan rendkívül összetett viselkedési zavar, amelynek vezető tünete a nyelv, illetőleg a beszéd változóan korlátozott használata (szituáció-, személyfüggő kommunikáció) A gesztusnyelv használata sok esetben akkor is működik, amikor a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja Fiatal gyermeknél nehéz differenciálni a diszfáziát és az autizmust
Elektív mutizmus
Az ebben szenvedő gyermek visszautasítja a beszédet Kiválasztott személyekkel vagy helyzetben vagy időpontban kommunikál Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése egyébként ép
A beszédzavarok folyamatműködés szerinti felosztása a zöngeképzés zavarai a beszédprodukció zavarai a beszédészlelés zavarai a beszédmegértés zavarai a beszédindulás zavarai
A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai Mutatio prolongata: a hangképző szervek változásának lelassulása Rekedtség: a hangszalag-rezgés zavara és a levegő örvénylése, illetőleg az ennek következtében kialakuló zörej (okai: gégehurut, külső izgató ingerhatások, a hangszalagok izom eredetű mozgászavarai, bénulások, a hangképzés túlerőltetése)
A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai Pszichogén afónia: a hangadásnak neurotikus alapon kialakult zavara Orrhangzós beszéd: lágyszájpad elégtelenség, hasadék fennállása Nyelőcsőbeszéd: a gége eltávolítása után
Depressziós, mániás beteg
A beszédprodukció zavarai
Hangképzési zavarok: pöszeség Agrammatizmus: a kívánt nyelvi formák, illetőleg a szabályok téves alkalmazása
A beszédprodukció zavarai
A beszédfolyamat zavarai: Dadogás: felborul a normál beszédhez szükséges mozgások koordinációja, s ezt görcsszerű jelenségek kísérik. Kialakulása neurológiai, illetőleg pszichés okra vezethető vissza (klónusos és tónusos dadogás Hadarás: nem egyszerűen gyors vagy felgyorsult beszéd. Jellemző a hangok és szótagok részleges képzése vagy elnyelése, kihagyása, torzítása
Pattogás, leppegés
A beszédészlelés és beszédmegértés zavarai A beszédészlelés akusztikai, fonetikai és fonológiai zavara A szeriális észlelés zavara A transzformációs észlelés zavara A beszédhang-megkülönböztetés zavara A beszédritmus észlelésének zavara A vizuális észlelés zavara (ajakmozgás) A mondatértés és a szövegértés zavara
Életkor szerinti felosztás
Gyermekkori beszédhibák (többsége anyanyelv-elsajátítási zavar) Felnőttkori beszédhibák (a már kialakult beszédmechanizmus hibás működése) Időskori (a gerontológia pszicholingvisztikai ága foglalkozik vele)
A beszédzavarok felosztása a keletkezés körülményeit tekintve veleszületett zavarok (pl. fejlődési diszfázia) szerzett beszédzavarok (pl. afázia)
Diszfázia
Ha a normális kezdethez képest (lányok két, fiúk két és fél éves kora)a kisgyermek késést mutat a beszéd indulásában, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk A gyermek mindaddig diszfáziásnak tekintendő, amíg mind a beszédprodukciója, mind a beszédfeldolgozása el nem éri az életkori szintet (hangsúlyozottan motoros vagy percepciós diszfázia)
A beszéd késésének okai
Örökletes sajátosság Neurológiai zavar Mentális retardáció Agyi károsodás Ingerszegény környezet
A nem vagy alig beszélő 3-4 évesek anyanyelvi szintje Artikulációs teljesítményük alig 5% uknál felel meg az életkorukban elvárt teljesítménynek Mintegy 75%-uknál enyhe fokú, vezetéses típusú hallászavar áll fenn Beszédészlelési készségük döntő többségüknél elmaradott Kétharmaduknak a szövegértése bizonytalan
A diszfázia további jellemzői
A megkésett beszédfejlődésű gyermekek mintegy 70%-a fiú Egy részük beszédindulása spontán megtörténik Más részüknek a beszéde csak szakember bevonásával indul
A diszfázia későbbi kihatásai
Mind a produkció, mind a beszédészlelés és beszédmegértés súlyos elmaradásokat mutathat Gyér szókincs Az artikulációs hibák időszaka elhúzódik Grammatikai szerkezetek elsajátításának zavara
A diszfázia későbbi kihatásai
Az anyanyelv-elsajátítás éveket is késhet: négy-, öt-, hatéves korban is megkezdődhet Az ilyen mértékű beszédkésés azonban már nehezen korrigálható (vö. biológiai sorompó) Az elmaradások kihatnak az írott nyelv elsajátítására, befolyásolhatják a gyermek általános kognitív fejlődését is
Afázia
Szerzett beszédzavar Az agy meghatározott területeinek sérülése (agyvérzés, embóliák, trombózisok, körülírt sérülések) Ép intellektus A pszicholingvisztika az afáziát nyelvi, illetőleg beszédjelenségként kezeli, a neurolingvisztika pedig az agyi történés és az afázia jelensége között igyekszik egyértelmű megfeleléseket találni
Afáziatípusok (klasszikus felosztás) Broca-afázia Wernicke afázia Anómikus (amnesztikus) afázia Globális afázia
Broca afázia (motoros afázia)
A beteg spontán beszéde súlyosan zavart, nem folyamatos, feltűnően lassú Sok az artikulációs helyettesítés A beszéd prozódiai megszerkesztettségének zavara Nehézségek az artikulációval agrammatizmus
Wernicke afázia (szenzoros afázia) Elvész az emlékkép a szavak szimbolikus jelentéséről, noha a beteg hallása és beszédészlelése kifogástalan A beszédprodukció általában nem érintett A hallás utáni beszédmegértés súlyos zavarokat mutat Az olvasásértés is érintett, csaknem működésképtelen A figyelem és a memória is jelentősen zavart
Anómikus (amnesztikus) afázia
Fő jellemzője a beteg szótalálási nehézsége (főként a főneveket érinti) A beteg képtelen emlékezetében tartani a szósorok jelentését
Globális afázia
Csaknem valamennyi nyelvi készség olyan súlyosan érintett, hogy a beteg nemritkán alig tesztelhető
Alexia, agráfia
Az írott nyelv használatának szintje különféleképpen lehet érintett az egyes afáziatípusokban Külön vizsgálják az olvasás képtelenségét és az írás képtelenségét
A leggyakrabban használt tesztek az alábbi funkciók működését vizsgálják: A spontán beszéd minősége A hallás utáni beszédmegértés A hallás utáni beszédismétlés Spontán írás Hangos olvasás Az írott szöveg verbális meghangosítása
Nagyothallás
Lehet veleszületett, de kialakulhat bármely életkorban Lehet vezetéses típusú vagy idegi eredetű, illetve kevert típusú
A nagyothalló kommunikációjának sikeressége az alábbi tényezőktől függ: A hallásromlás mértéke, típusa A hallássérülés felfedezésének időpontja Prelingvális vagy posztlingvális halláskárosodás-e A hallás elvesztésének vagy csökkenésének oka A nagyothalló pszichés alkata, személyiségfejlődése Az adott családi háttér A hallásnevelés kezdeti időpontja és folyamatossága
A korai vagy veleszületett halláskárosodás befolyásolja a gyermek beszédprodukcióját A beszédhangok kiejtése torzzá válik, egy részük hiányozhat A beszédprozódia bizonytalan, beszédük monoton jellegű A hangerő nehezen szabályozható, a hangsúlyozás sokszor hibás, a beszédtempó lassú Agrammatizmus, szegényes szókincs
A siketek jelnyelve
A természetes jelek alapján jött létre Az elvont fogalmak jelölésére, az igeragozás pontos kifejezésére is tartalmaz jelet (nemcsak lexémákat, hanem grammatikai formákat is tartalmaznak)